MMSZ - Magyar Motorsport Szövetség karszalag

Eladási ár: 36 000 HUF

Leírás

[1C006/X024/15]
Magyar Motorsport Szövetség (MMSZ) karszalag. Selyem trikolor sávok között vörös csillag, Kossuth címer.
Felirat:
MMSZ

Szélesség: 10 cm
Hosszúság: 18 cm
Súly: 0.03 kg

Tulajdonságok

Magyar/külföldi: Magyar
Típus: Karjelzés

vásárlási információk

Feltöltve: 2021. augusztus. 30.

(A műtárgyat eddig 1505-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

MMSZ - Magyar Motorsport Szövetség karszalag

[1C006/X024/15] Magyar Motorsport Szövetség (MMSZ) karszalag. Selyem trikolor sávok között vörös csillag, Kossuth címer. Felirat: MMSZ Szélesség: 10 cm Hosszúság: 18 cm Súly: 0.03 kg

További részletek
Magyar/külföldi: Magyar
Típus: Karjelzés

vásárlási információk
Feltöltve: 2021. augusztus. 30.

(A műtárgyat eddig 1505-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
36 000 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

[2B314/X021] Szép állapotú, jelzett mázas, virágdíszes kerámia bokály, oldalán virágdíszítés. Alján jelzés: KIS Z. HMV Magasság: 17.5 cm Szélesség: 7.5 cm Súly: 0.37 kg        Hódmezővásárhely - Kis Zoltánnak a nagyapja és az apja is fazekas volt. Vásárhely legidősebb fazekasmestere nemrégiben töltötte be a nyolcvanötödik életévét. Elmesélte: a Széchenyi téri házát az 1948-as szilvatermésnek köszönheti. Kis Zoltánnak a nagyapja és az apja is fazekas volt. Vásárhely legidősebb fazekasmestere nemrégiben töltötte be a nyolcvanötödik életévét. Elmesélte: a Széchenyi téri házát az 1948-as szilvatermésnek köszönheti, ugyanis amikor kiderült, hogy rekordtermés várható, 13 ezer lekvárosbödönt készített, amiért 15 ezer forintot kapott. Ebből vásárolta meg a házát.  – Már gyermekkoromban ott lábatlankodtam a műhelyben, gyúrtam az agyagot, majd amikor kijártam a hatodik osztályt, beálltam dolgozni édesapámhoz. 1939-ben szabadultam fel, a mestervizsgát 1942 nyarán tettem le, s még decemberben kiváltottam az ipart. Az Érsek utcai műhelyben nem díszes majolikákat, hanem egyszerű parasztedényeket gyártottunk, mert azokra hatalmas volt a kereslet. A kereskedők mindent azonnal elvittek tőlünk. Akkoriban kezdték Újvároson a díszedényeket is gyártani, ám azokra akkor még jóval kevesebb volt a vevő – mondta a nyolcvanötödik életévét nemrégiben ünnepelő Kis Zoltán. A rendkívül jó kedélyű mester elmesélte, hogy régmúlt időkben a cserepesek még a Kossuth téri piacon árulták a portékájukat, s édesapja placca mellett árult Vékony Sándor, aki a díszes majolikákat kezdte készíteni.  Egy lett a két s-ből Kis Zoltán édesapja, Kiss Sándor még két s-sel írta a nevét, ahogy azt a nagypapa és felmenői is. A mester kapuján még két s-sel, ám a mesterlevelén és minden iratán már csak egy s-sel szerepel a neve. A mester elmondta, hogy amikor a zsidótörvények idején igazolni kellett a család felmenőinek származását, az egyik hivatalnok hagyta el a vezetéknevük egyik betűjét, s lettek a Kissek Kissek. – Szinte megszakítás nélkül dolgoztam, s ha nem jön közbe a háború, az életem is zökkenőmentes lett volna. Csakhogy a háború alatt behívtak katonának, s híradósként megjártam az orosz frontot. Majd amikor visszavonultunk, kiképző lettem, végül Németországig, Oldenburg városáig menekültünk az oroszok elől. Végül angolok fogtak el bennünket, s csak 1946-ban engedtek haza.  Kis Zoltán idehaza ismét a korong mellé ült az Érsek utcai családi műhelyben, s 1949 szeptemberéig ott is dolgozott.  – A mostani, Széchenyi téri házamat előrelátásomnak és az 1948-as bőséges szilvatermésnek köszönhetem. Ugyanis amikor kiderült, hogy rekordtermés várható, nekiálltam lekváros bödönöket gyártani. Tizenháromezret tettem fel a padlásra. Lett is rá kereslet, összesen tizenötezer forintot árultam ki belőle. Ezt a kis házat 10 ezer 500 forintért adták el nekem annak idején – mondta a mester. Noha a kis fazekasműhelyeket nem államosították, nehéz idők jöttek a mesteremberekre a háború után, ugyanis elvették a cserepeket felvásárló kereskedők iparengedélyét. – Akkor döglött meg a szakma, s kellett másból megélni. Én például szarvasmarhákkal kezdtem foglalkozni, teheneket tartottam, tenyészbikáimmal pedig országos versenyeket is nyertem. A fazekasság mellett egészen 1975-ig foglalkoztam állatokkal. Közben öt és fél évig a fővárosi majolikagyárnak is dolgoztam, én meóztam a termékeiket. Kis Zoltán hatvan év után, 2002-ben adta vissza az ipart, s azóta csak kedvtelésből ül vissza néha-néha a korong mellé. Forrás: www.delmagyar.hu    
Régi Kis Zoltán vásárhelyi kerámia bokály 17.5 cm
12 500 HUF

a kategória hasonló műtárgyai

[1Q199/X024/16] Régi, hibátlan állapotú, jelzett, zománcozott bronz gomblyukjelvény, kitűző, az 1930-as évekből. Rajta a hármas halom és kettős kereszt, trikolór háttér előtt, felirat: M É (M.É. Magyar Élet) Hátulján jelzés: LUDVIG BP. Magasság: 1.95 cm Szélesség: 1.8 cm Súly: 0.003 kg Magyar Élet Pártja Magyar Élet Pártja: az 1939-1944 közötti →kormánypárt a →Képviselőházban. 1939. márc.7-én alakult a →Magyar Élet Mozgalom beolvadásával az addigi korm.pártba, a Nemzeti Egység Pártjába, az utóbbi febr.22-i orsz. értekezletének határozata alapján. A máj.28-29-i →pünkösdi választásokon 187 mandátumot szerzett, ami 72%-os parlamenti többséghez juttatta. Képviselőcsoportjának pol. összetételében visszaszorult a bethleni konzervatív irányzat, csak 19 olyan képviselő maradt, aki az 1931-es választások során szerzett mandátumot, viszont mintegy 100 olyan jobb- vagy szélsőjobboldali képviselő került be, aki a n. orientáció és a bel-pol. fasizálódás híve volt. Ez súlyos tehertételt jelentett a →Teleki-, →Kállay- és →Lakatos-kormány számára, mert a nyilaspártokkal megerősödött ~ határozta meg a tv.hozás arculatát a háború egész időtartama alatt. 1944 őszén a ~ alkotta a →Törvényhozók Nemzeti Szövetsége pol. bázisát.  Forrás: https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyarorszag-a-masodik-vilaghaboruban-lexikon-a-zs-F062E/m-F0B8D/magyar-elet-partja-F0B9D/ 
Magyar Élet Pártja zománc gomblyukjelvény LUDVIG ~1930
9 800 HUF
[2B182/FSZ] Régi bronz sportérem, sport díj. Akasztóval rendelkezik. Masnival díszített babérkoszorú közepén plasztikus címer. Körülötte felirat: MAGYAR TEKÉZŐ SZÖVETSÉG 1934 A szövetség ebben az évben alakult, tehát ez a történelmük legelső példányainak egyike! Magasság: 5.5 cm Szélesség: 5 cm Súly: 0.03 kg Magyar Teke Szövetség  Alapítva 1934 A Magyar Teke Szövetség (MATESZ) Magyarországon működő, tekével foglalkozó sportszervezet, amely a sportágban sporttevékenységet folytató jogi és természetes személyek tevékenységét összehangoló, munkájukat segítő, a sportágat önkormányzatiság elvén irányító, közhasznú szervezetként működő sportági országos szakszövetség. Története Az aszfaltpályás tekézést, amely nálunk mint versenysport honosult meg, német munkások ismertették meg magyar társaikkal. Míg a népi „kuglizás” inkább a falvakban hódított magának teret, addig a tekesport a városi egyesületekben eresztett gyökeret. A szövetség irodája a Keleti pályaudvar mellett lévő Park Szálló volt. 1946-ban Budapesten már ki lehetett írni az első csapat- és egyéni bajnokságot a férfiaknak. A 3 éves terv idején egymás után épültek az új pályák és alakultak az új egyesületek. Budapesten több igazolt versenyző volt 1947-ben, mint 1945 előtt az egész országban. Azzal, hogy Apró Antal lett a szövetség elnöke 1948 és 1950 között, az állam belépett a sportágba. A cégeket államosították, s kötelezték őket arra, hogy dolgozóiknak a munka utáni kikapcsolódási, sportolási lehetőséget megteremtsék. Ezzel hatalmas fejlődésnek indult a sportág. Szinte megszaporodtak a legnagyobb részt 2 sávos, állítós, fabábus pályák, alakultak az új egyesületek. A magasabb osztályú játékosok kalóriapénzt, munkaidő-kedvezményt, az egyesületek utazásaikhoz vasúti kedvezményt, edzőtáborozási lehetőséget kaptak. A legkiválóbbak sportállásokat is kaphattak. Ezután már nem csak az úri középosztály sportja volt a teke, hanem mindenkié. Magyarország 1953-ban csatlakozott a nemzetközi szervezethez, a Fédération Internationale des Quilleurs (FIQ)-hez. Átvették a szabályokat, illetve a pályaméreteket. A nőknek és a férfiaknak 100 vegyes volt a versenytáv 1970-ig. Több változtatással ekkorra alakult ki a ma is használatos eredményszámítás: a 12 játékos (hazai és vendég) által elért eredmény közül a legjobb 6 kap 1-1 csapatpontot, a több elért fáért jár +2 pont. Így a mérkőzések végeredménye lehet 8:0, 7:1, 6:2, 5:3 vagy 4:4. 1970-től a VILATI gyártani kezdi az automata állítóberendezést, így az „állító gyerekek” hiánya megszűnik. 1975-től a férfiaknál 200 vegyesre változtatják a bajnokságot az NB I-ben. Ehhez 4 sávos pályákat kellett építeni. A pályatesteket először csehszlovák, majd hazai műgyantával öntik le, ezzel csökkentve a „hazai pálya” előnyét. A bábuk is műanyagok lettek, először NDK-beli, majd a nyugatnémet Schmidt cég bábuit használták. 1989-ben a MATESZ-en belül létrejött a Bowling szekció, 1996 júliusában pedig a Magyar Bowling Szövetség (MABOSZ). A MATESZ és a MABOSZ 1996 decemberében Magyar Bábusportok Szövetsége néven egyesült, de ezen belül mindkét szövetség megtartotta önállóságát. E szövetség neve 2003. április 14-e óta hivatalosan Magyar Bowling és Teke Szövetség. 2022 óta a budapesti Positive Adamsky cége támogatja a ligát.  Forrás: wikipédia 
Régi bronz teke sportérem díj 1934
12 000 HUF