Akvarell, papír, 19,5 x 25,5 cm, j.b.l.: Barta Mária

Akvarel, papír, 238x325 mm, j.j.l.:Losonczy T. 1964 leltári szám: 24-182

Doboz, papír, 29 x 37,5 x 3,5, j.hátul: Zoltán Sándor 2004. 11.

[FKC475/Bp40/59] A kép mérete: 23,5 x 29 cm keret nélkül. Készült: Akvarell, Papír A kép Pálla Jenő (Verpelét, 1883) alkotása. Jelezve jobbra lent "Pálla Jenő" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. Budapesten képezte magát. 1911-től állított ki akvarelleket a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. (Éber) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. Budapesten képezte magát. 1911-től állított ki akvarelleket a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. (Éber) Magyar festők és grafikusok adattára Budapesten képezte magát s 1911 óta állította ki vízfestményeit a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. - MTA Művészeti lexikon I-II. Budapesten képezte magát s 1911 óta állította ki akvarelljeit a Műcsarnokban s a Nemzeti Szalónban.

[FKC575/Bp26/52] A kép mérete: 26 x 32 cm keret nélkül. Készült: Akvarell, Papír A kép Szalóky jelzéssel magyar művész 1953 alkotása. Jelezve jobbra lent "Szalóky 1953" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép

[1T024/108] Papír akvarell keret nélkül. Jobbra lent jelzés: BALOGH MARGIT BUDAPEST Magasság: 39.5 cm Szélesség: 30 cm Súly: 0.025 kg Balogh Margit festő Mohács, 1898-04-7 Elhalálozott: Budapest, 1965.február 18. A fiatal festőnő 1918-tól Budán, Deák-Ébner Lajos műtermében tanult, majd Münchenbe ment, ahol Hugo von Habermanntól tanult portréfestészetet. Párizsban arcképfestésből élt, majd Szegedre visszatérve Nyilasy Sándor irányítása mellett folytatott festészeti tanulmányokat. Kiemelkedő rajzkészsége révén elsősorban portréfestőként ismert. Az emberábrázoláson kívül a tájfestés, a városrészletek megörökítése érdekelte. Első tárlatát 1926-ban rendezte Szegeden, a harmincas évek derekáig gyakori szereplője volt a szegedi kiállításoknak. A húszas évek közepétől a Műcsarnokban is szerepelt. Sokfelé járt külföldön, a nyugat-európai országokon, Kanadán kívül Kínába is eljutott. 1935-től Budapesten telepedett le, itt a háború végéig számos portrét készített a tudományos, az egyházi élet és a politika ismert személyiségeiről. Hátrahagyott alkotásait a szegedi Móra Ferenc Múzeumnak adományozta, amelyből 1965 tavaszán kiállítást rendeztek.  Irodalom Balogh Margit képkiállítása. Délmagyarország, 1926. febr. 28. Nyilasy Sándor és Balogh Margit képkiállítása. Délmagyarország, 1927. okt. 23. SZELESI Z.: Balogh Margit emlékezete. Délmagyarország, 1965. márc. 16. SZELESI Z.: Szeged képzőművészete. Szeged, 1975 SEREGÉLYI Gy.: Magyar festők és grafikusok adattára, Szeged, 1988 SZABÓ T.:Szeged elfeledett portréfestője - Balogh Margit. Szeged, 2010. jan. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1926 • Kultúrpalota (Nyilasy Sándorral), Szeged 1965 • Móra Ferenc Múzeum, Szeged- emlékkiállítása.   Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások 1924-től • Műcsarnok kiállításai, Budapest 1930–1935 • Szegedi Képzőművészeti Egyesület kiállításai, Szeged. Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben • Móra Ferenc Múzeum, Szeged.   Forrás: artportal.hu