[FK2668/Bp301/4] A kép mérete: 50,5 x 80,5 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Moldován István (Kolozsvár, 1911) alkotása. Jelezve Jobbra lent "Moldován István" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép A festmény hátoldalán a Képcsarnokvállalat raglapja láltható. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. Tanulmányait Kolozsvárott, a Szépművészeti Főiskolán kezdte 1930-ban. A következő esztendőben a nagybányai Szépművészeti Iskolában Thorma János és Krizsán János korrektúráján képezte magát. 1931-ben a budapesti Képzőművészeti Főiskola hallgatója lett. Réti István, később Szőnyi István volt a mestere. Már mint főiskolás sok díjat és kitüntetést nyert. 1948-ban megkapta a római ösztöndíjat, de lemondva róla, Erdélybe ment. 1948-1950 között Erdélyben élt, és népművészetben gazdag vidékein festett. 1943-ban Kolozsvárott, 1946-ban Gyöngyösön, 1955-ben, 1959-ben és 1962-ben a Kulturális Kapcsolatok Intézetében, illetve a Csók Galériában rendezett egyéni bemutatókat. Ezen kívül több Európai országban, az USA-ban, Kanadában és Indiában is bemutatta munkáit. Eleinte sajátos atmoszférájú, lírai tájképeket, eleven színvilágú képmásokat festett, később mondernebb, erőteljesebben szerkesztett művekkel jelentkezett. A Pécsi Tanárképző Főiskola számára mozaikot készített. Erdély szerelmese volt. A székely népművészet gazdag formavilágának hatása döntő jelentőségűvé vált sokoldalú művészetében. Műv. díjak: a Szinyei Társaság elismerő oklevele, a Főváros festészeti-díja, "Kolozsvár a képzőművészetben" II. díj, állami ösztöndíj, római ösztöndíj, a Képzőművészek Szövetsége Észak-Magyarországi festészeti díja, SZOT festészeti díj. Több murális művet (mozaik) alkotott. A Magyar Nemzeti Galéria több alkotását őrzi. (M. L.: Műv. 1967/6, RI-NM) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. Tanulmányait a kolozsvári Szépművészeti Főiskolán kezdte 1930-ban. A nagybányai szabadiskolában is megfordult. Itt Thorma János és Krizsán János korrektúráján képezte magát. 1931-ben Budapesten a Képzőművészeti Főiskola hallgatója lett. Réti István, később Szőnyi István volt a mestere. Már mint főiskolás sok díjat nyert. 1948-ban megkapta a római ösztöndíjat, de lemondva róla, Erdélybe ment. 1948-1950 k. Erdélyben élt, és népművészetben gazdag vidékein festett. 1943-ban Kolozsváron, 1946-ban Gyöngyösön, 1955-ben, 1959-ben és 1962-ben a Kulturális Kapcsolatok Intézetében, illetve a Csók Galériában rendezett önálló kiállítást. Ezen kívül több Európai országban, az USA-ban, Kanadában és Indiában is bemutatta műveit. Eleinte sajátos atmoszférájú, lírai tájképeket, eleven színvilágú képmásokat festett, később mondernebb, erőteljesebben szerkesztett művekkel jelentkezett. A Pécsi Tanárképző Főiskola számára mozaikot készített. Erdély szerelmese volt. A székely népművészet gazdag formavilágának hatása döntő jelentőségűvé vált sokoldalú művészetében. 1942-ben megkapta a Szinyei Társaság elismerését, és a Főváros festészeti-díjat,1943-ban elnyerte a "Kolozsvár a képzőművészetben" c. díjat. 1947-ben állami ösztöndíjat,1948-ban a római ösztöndíjat, 1972-ben a Képzőművészek Szövetsége Észak-Magyarországi festészeti díját kapta meg. A MNG több művét őrzi. (M. L.: Műv.-1976/6) Magyar festők és grafikusok adattára Tanulmányait Kolozsvárott a Képzőművészeti Főiskolán, majd Nagybányán Thorma János és Krizsán János irányítása mellett kezdte, 1931-től Budapesten megszakításokkal a Képzőművészeti Főiskolán Réti István és Szőnyi István növendékeként fejezte be. 1949-ben és 1950-ben ösztöndíjjal dolgozott Erdélyben, majd hosszú tanulmányutakra indult Nyugat-Európába, az Egyesült Államokba, s a Szovjetunióba. Először Kolozsvárott lépett a nyilvánosság elé 1943-ban, majd 1946-ban Egerben és Gyöngyösön, 1947-ben Miskolcon, 1948-ban Hatvanban, 1955, 1961 és 1981-ben a Csók Galériában, 1959-ben a KKI-ben, 1960-ban Nagykanizsán, 1963-ban Kiskunfélegyházán, 1966-ban Debrecenben, 1969 és 1975-ben Békéscsabán, 1971-ben a Mednyánszky Teremben, 1973-ban Gyöngyösön és Debrecenben, 1977-ben Egerben, 1979-ben Veszprémben, 1983-ban Miskolcon, 1984-ben Csepelen, 1986-ban a Vigadó Galériában rendezett önálló kiállítást. Külföldi kiállításai: Moszkva, Varsó, India, Szófia, Párizs, Bukarest, Belgrád, New York, Montreál és Toronto. Eddig közel kétezer színes táblaképet festett, de szívesen foglalkozik mozaikkészítéssel is. 1964-ben a Pécsi Pedagógiai Főiskola, 1968-ban a Salgótarjáni Kórház, 1969-ben a názáreti templom és 1970-ben a Videoton Vállalat díszterme részére mozaikot készített. - Erdély szerelmese. A székely népművészet gazdag formavilágának hatása döntő jelentőségűvé vált festészetében. Olyan formanyelvet alakított ki magának, amely színvilágában és summázó formaalakításában sajátos erdélyi zamat érződik, ugyanakkor korszerűen modern is konstruktivista stílusa. Munkásságát 1942-ben a Szinyei Társaság elismerésével és a Fővárosi festészeti-díjjal, 1943-ben Római-ösztöndíjjal, 1947-ben Állam ösztöndíjjal (Románai), 1963-ben a SZOT festészeti-díjával, 1972-ben a Képzőművészek Szövetsége Észak-Magyarországi festészeti-díjával tüntették ki. - Irod.: Bíró Béla: Kolozsváry Moldován István. Erdélyi Helikon, 1943.; Felvinczi Takács Zoltán: Kolozsváry Moldován István. Kolozsvár, 1943.; Dutka Mária: Magyar Nemzet, 1961.; Maksay László: Moldován István. Művészet, 1965.; D. Fehér Zsuzsa. Moldován István, Bp. 1971.; Theisler György: Moldován István. Művészet, 1971.; Losonci Miklós: Moldován István. Pest Megyei Hírlap, 1981.; Csorba Mária: Moldován István Pesti Műsor, 1984. ÖLK Művészeti lexikon I-IV. Festő. Tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán 1931-től megszakításokkal Réti István és Szőnyi István növendékeként végezte. Közben Nagybányán Thorma János irányítása mellett dolgozott. 1948-50 között Romániában élt. 1943-ben Kolozsvárott, 1946-ban Gyöngyösön, 1955-ben, 1959-ben és 1962-ben a Kulturális Kapcsolatok Intézetében, ill. a Csók Galériában rendeztek önálló kiállítást sajátos atmoszférájú, lírai tájképeiből, eleven színvilágú portréiból. Újabb kiállításain egyéni technikájú, erőteljesebben szerkesztett, mondern hangvételű művekkel szerepel. 1963-ban a Pécsi Tanárképző Főiskola számára készített mozaikot. A Nemz. Gal. több művét őrzi. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek Festő, SZOT-díjas. Tanulmányait Thorma János nagybányai szabadiskolájában kezdte, majd 1931-1940-ben Réti és Szőnyi növendéke a főiskolán. 1948-1950-ben ösztöndíjas Romániában. Tanulmányúton több európai országban, a Szovjetunióban és az USÁ-ban járt. 1943 óta szerepelt a nyilvánosság előtt; fontosabb kiállításai: Csók Galéria (1951, 1961, 1981), Kulturális Kapcsolatok Intézete (1959), Mednyánszky Terem (1971), Békéscsaba (1974), Eger (1977), Miskolc (1983). Egyes művei eljutottak Indiába, az USÁ-ba és Kanadába. 1942-ben a Szinyei Társaság festészeti díjával, 1963-ban SZOT-díjjal, 1969-ben Milánó város ezüstérmével tüntették ki. A názáreti templom magyar kápolnájának díszítésére kiírt pályázaton Patrona Hungraiae mozaik tervével Milánóban első díjat nyert. 1967-ben 8x2,5 nagyságban az kivitelezésre is került. - Frontálisan komponált, dekoratív igényű tájképein elsősorban erdélyi és alföldi témákat dolgoz fel romantikus ízzel, népies-etnografikus jelleggel. Több mozaikot készített állami megbízásra. Kortárs magyar művészeti lexikon I-III. Tanulmányait 1930--ban kezdte a kolozsvári Szépművészeti Isk.-ban, a következő évben az MKF-n Réti István, majd 1940-től Szőnyi István tanítványa. Közben Nagybanyán tanult Thorma János és Krizsán János irányítása mellett. 1943-ben állított ki először Kolozsváron, majd 1946-ben Egerben és Gyöngyösön, 1947-ben Miskolcon, 1948-ban Hatvanban. 1950-től rendszeres résztvevője a Magyar Képzőművészeti Kiállításoknak. Budapesten, a Százados úti művésztelepen él és dolgozik. Rendkívül termékeny festő, de más műfajokban (sokszorosított grafika, mozaik) is szívesen kipróbálta magát. Művészetére a poszt-nagybányai festői hagyomány, és az összegző, a konstruktív szerkesztést előtérbe helyező formaadás egyensúlya jellemző. Az erdélyi tájak és emberek érzékeny megörökítője. 1942-ben a Szinyei Társaság elismerő oklevelét és a Főváros festészeti díját, 1943-ban a Kolozsvár a képzőművészetben II. díját, 1963-ban a SZOT festészeti díját, 1972-ben a Képzőművészek Szövetsége Észak-Magyarországi festészeti díját nyerte el. 1943-ban megkapta a római ösztöndíjat, de nem vette igénybe. 1948-50 között ösztöndíjjal Romániában dolgozott. Több műve az MNG gyűjteményébe került. Ek: 1959: KKI; 1960: Nagykanizsa; 1963: Kiskunfélegyháza; 1966, 1973: Medgyessy T., Debrecen; 1969, 1975: Munkácsy T., Bcsaba; 1971: Mednyánszky T., Bp.; 1973: Gyöngyös; 1977: Rudnay T., Eger; 1979: Veszprém; 1955, 1962, 1981: Csók Képtár, Bp.; 1983: Szőnyi István T., Miskolc; 1984: Iskola G. (kat.) Csepel; 1986, 1988: Vigadó G. Vcsk: 1942: Művészeti hetek, Erdélyi Nemzeti M., Kolozsvár; A nagybányai Szent István Hét festménypályázata, István Szálló; 1943: A kolozsvári Műcsarnok megnyitó kiállítása; 1950-65: 1-10. Magyar Képzőműv. Kiállítás; 1957: Tavaszi Tárlat, Műcsarnok; 1981: Erdők világa, Csontváry T.; 1988: Tavaszi Tárlat, Műcsarnok; 1996: Nagybányai festészet magángyűjteményekben, Budapest G.; 1998: A Százados úti művésztelep kiállítása, Pataky Galéria; 2000: Tisztelet a mesternek I. (Szőnyi-tanítványok kiállítása), Szőnyi István Emlékm. Km. Pécsi Pedagógiai Főisk. (mozaik, 1964); Salgótarjáni Kórház (mozaik, 1968); Nazareth, Mária Templom (mozaik, 1969); Videoton Díszterem (mozaik, 1970, Szfvár). Irod.: Bíró B: Két kolozsvári tárlat, Erdélyi Helikon, 1943/11.; László Gy.: Két kolozsvári kiállítás, Termés, 1943/3.; Felvinczi Takács Z.: Kolozsváry-Moldován Béla (kat. előszó, Kolozsvár, 1943); Kisdéginé Kirimi I.: Moldován István mozaikképe, MŰV, 964/5.; Maksay L.: Moldován István műtermében, MŰV, 1967/6.; Theisler Gy.: Moldován István kiállítása, MŰV, 1972/3.; Kolozsváry Moldován István (kat., Iskola G., Csepel, 1985). (SZü.Gy.)

[FK3050/Bp29/4] A kép mérete: 68 x 90,5 cm keret nélkül. Készült: Akvarell, Papír A kép Réti Zoltán (Nagyoroszi, 1923) alkotása. Jelezve jobbra lent "Réti Zoltán 976.8.9." A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Hátoldalon a Képcsarnok Vállalat kiállítási címkéje látható. Egyéb Ha számba vesszük Réti Zoltán munkásságát, eddigi működését, kiderül, hogy minimum két ember helyett teljesített, hiszen zenei, zenepedagógusi tevékenysége mellett mint képzőművész szintén jelentős életművet hozott létre. Művészettörténészként a sokoldalú művészember munkásságát festő- és grafikusművész minőségében tekintem át; zenepedagógusi, zenetörténészi, énekkarvezetői, iskolaalapítói, valamint egyéb közéleti tevékenységeinek méltatására nem térek ki. Képzőművészeti életműve - amelynek létrejötte nem nevezhető szokványosnak -, megkülönböztetett figyelmet érdemel. Réti Zoltán becsülendő céltudatossággal, ügyszeretettel teremtette meg a háború és a fogság alatt felnőtté válva a feltételeit annak, hogy festhessen, és hogy művei kiállításokon kerüljenek bemutatásra. Szorgalommal kamatoztatta képzőművészeti tehetségét, amelynek eredményeként képei számos köz- és magángyűjtemény megbecsült darabjai lettek. Réti Zoltán művészi munkásságának jellemzője a mesterségbeli tudással párosuló egyedi festéstechnika, a válogatott színek, az ötletes szerkesztés és a humánus tartalmi összetevők hangsúlyozása. A magas színvonalú kivitelezéshez emberközeli megfogalmazás párosul. Képein a palóc paraszti élet mellett az őket körülvevő épített és természeti környezet jelenik meg. Előszeretettel ábrázol muzsikálókat is. A művész munkásságában irodalmi vonatkozású munkái szintén központi helyet foglalnak el. A nógrádi kötődéssel rendelkező írók, költők - Madách Imre, Mikszáth Kálmán, Komjáthy Jenő, Balassi Bálint - versei, drámái és prózai művei által inspirált Réti Zoltán alkotások elősegítik a sorok által közölt tartalmak intenzívebb befogadását, jobb átélését. Fontos hangsúlyozni, hogy Réti Zoltán képzőművészeti tevékenységével nemcsak magamagának szerzett széles e világban - Tokiótól Londonig, Poritól Szófiáig - megbecsülést, de egyben hazájának is. Itthoni kiállítási részvételei által - Soprontól Szegedig, Miskolctól Pécsig - szűkebb pátriájának, Nógrád megyének is növekedett reputációja. Működésének rekonstruálásához a művész és felesége útmutatásai mellett elsősorban azok munkásságára támaszkodtam, akik - öt-tíz-húsz-negyven és még ennél is több éve - írásaikkal Réti Zoltán kiállításairól beszámolva Réti Zoltán művészetéről fontos forrásanyagot hoztak létre. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. Tanulmányait a bp.-i Képzőművészeti Főiskolán végezte, majd Balassagyarmaton tanított az Állami Zeneiskolában és a Ballasi Bálint Gimnáziumban. Számos fővárosi, val. vidéki kiállításon szerepelt (Fényes Adolf Terem-1973, Mednyánszky Terem-197, Debrecen, 1974, Miskolc-1966, stb.). A Mikszáth- és a Madách-emlékérem kitüntetettje. Alkotásai szűkebb környezetével, Nógrád megyével régóta fennálló lírai kapcsolatáról beszélnek. Réti munkaábrázolásai és életképei bizonyíthatóan helyi érvényű szociográfiai tények. Életképeiben zenélő fiatalok, vagy éppen egy kalászt cipelő öregasszony költőien elbeszélő ábrázolásával tárja elént a lassan átalakuló vidéki életformát. Dolgozik olajjal, rajzol szénnel és tollal, de leginkább az akvarellhez vonzódik. Színkezelése árnyalt, szellemes. (MÉ,G.L.: Műv.-1973/1, N.M.K.: Műv.-1976/5) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. Tanulmányait a budapesti Képzőművészeti Főiskolán végezte 1969-ben. Kontuly Béla volt a mestere. Mivel zenetanári oklevelet szerzett, húsz éven át Balassagyarmaton tanított az Állami Zeneiskolában és a Balassi Bálint Gimnáziumban. Számos fővárosi, vidéki és külföldi egyéni és csoportos tárlaton szerepelt. (Fényes Adolf Terem, Mednyánszky Terem, Mini Galéria, Fáklya Klub, Magyar Nemzeti Galéria, Vigadó Galéria, Vác, Székesfehérvár, Sátoraljaújhely, Pécs, Balassagyarmat, Tokaj, Siófok, Gödöllő, Marcali, Szécsény, Debrecen, Hatvan, Szeged, Kecskemét, Miskolc, Besztercebánya, Tokió, Szófia, London stb.). Több nemzetközi művésztelep munkájában részt vett (Baja, Hortobágy, Abádszalók, Hajdúszoboszló, Salem, Katowice, stb.). Számos díj, emlékérem, emlékplakett tulajdonosa, a Mikszáht- és Madách-emlékérem kitüntetettje. Alkotásai szűkebb környezetével, Nógrád megyével régóta fennálló lírai kapcsolatáról mesélnek. Munkaábrázolásai és életképei bizonyíthatóan helyi érvényű szociográfiai tények. Életképeiben zenélő fiatalok vagy éppen egy kalászt cipelő öregasszony költőien elbeszélő ábrázolásával tárja elénk a lassan átalakuló vidéki életformát. Alkot olajjal, rajzol szénnel és tollal, leginkább azonban az akvarellhez vonzódik. Színkezelése árnyalt és szellemes. Jelentősek zenei tárgyú képei és irodalmi művekhez készített illusztrációi. Műveit őrzi a Magyar Nemzeti Galéria, az egri, a salgótarjáni, a kaposvári, a győri, a balassagyarmati múzeum, a sárospataki képtár és a hatvani galéria. (MÉ, G.L.: Műv. 1973/1, N.M.K.: Műv. 1976/5, T.E.: Műv. 1981/10. Kiállítási Katalógus) Magyar festők és grafikusok adattára A háború miatt félbeszakadt tanulmányait 1969-ben fejezte be a Képzőművészeti Főiskolán. Balassagyarmaton a zeneiskola igazgatója. Gyakori és népszerű kiállításon 1965-ben és 1976-ban Balassagyarmaton, 1966-ban Miskolcon, 1967-ben Salgótarjánban, 1972-ben Jászszentandráson, 1973-ban a Fényes Adolf Teremben, 1974-ben Debrecenben és Nagykátán, 1976-ban Szécsényben, 1977-ben a Mednyánszky Teremben mutatott be jelentősebb anyagot. A Mikszáth- és Madách-emlékérem kitüntetettje. - Képei szűkebb környezetével, Nógrád megyével régóta fönnálló lírai kapcsolatáról beszélnek. Leginkább a vízfestményhez vonzódik, színkezelése árnyalt, szellemes, ragyogóan ismeri a technika kívánalmait. Zenetörténeti kutatásai is jelentősek. - Irod.: Tóth Elemér: Réti Zoltán műtermében. Művészet, 1981. 10. - P.Sz.T.: Művész életrajzok. Bp. 1985. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek A háború miatt félbeszakadt tanulmányait 1969-ben fejezte be a Képzőművészeti Főiskolán, majd nyugdíjaztatásáig zeneiskolai igazgatóként dolgozott Balassagyarmaton. Eddig 35 egyéni bemutatója volt, fontosabb kiállításai: Balassagyarmat (1965, 1976, 1978, 1981), Miskolc (1966, 1981), Salgótarján (1967, 1983), Fényes Adolf Terem (1973), Mednyánszky Terem (1977), Kaposvár (1978), Pécs (1979), Dunaújváros (1982). 1982-ben önálló bemutatója volt Tokióban. A Mikszáth- és Madách-emlékérem kitüntetettje, 1975-ben elnyerte Nógrád megye művészeti díját, 1977-ben az Apáczai Csere-díjat. - Képei szűkebb környezetével, Nógrád megyével régóta fennálló lírai kapcsolatáról beszélnek; az egyediben is bennerejlő általános, a lényeg megmutatására tör. Rendkívül kultúrált akvarellista, főként tájak, munkajelenetek, alakos ábrázolások után érdeklődik. Ismert zenetörténész és muzsikus.

Akvarell, papír, 19,5 x 25,5 cm, j.b.l.: Barta Mária

[FKB009/Bp73/23] A kép mérete: 49 x 70 cm keret nélkül. Készült: Tus, Selyem A kép Macskássy Izolda (Marosvásárhely, 1945) alkotása. Jelezve jobbra fent "Macskássy Izolda 1981" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. Művészeti tanulmányait a kolozsvári Képzőművészeti Főiskolán, majd ösztöndíjjal Ausztriában végezte. 1971 óta Magyarországon él és dolgozik. Számos erdélyi, magyarországi és külföldi tárlaton szerepelt alkotásaival. Munkásságát több díjjal és kitüntetéssel jutalmazták. Derűs hangvételű, életörömet sugárzó textilgrafikái és festményei elismerést hoztak számára, úgy itthon, mint külföldön. (MFGA) Magyar festők és grafikusok adattára Tanulmányait Erdélyben, majd román ösztöndíjjal Ausztriában és Bulgáriában végezte. 1968-ban diplomázott. 1971 óta magyar állampolgár. Sok hazai és külföldi kiállítás mellett grafikai pályázatokon vett részt, ahol díjakat nyert. Hatvanban és Kiskőrösön rendezett kiállításokon bemutatott munkáit kivétel nélkül selyemre festette. Derűs hangvételű, életörömet sugárzó textilgrafikái nagy sikert arattak. ÖLK Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. Művészeti tanulmányait a kolozsvári Képzőművészeti Főiskolán, majd ösztöndíjjal Ausztriában végezte. 1971 óta Magyarországon él és dolgozik. Számos erdélyi, magyarországi és külföldi tárlaton szerepelt alkotásaival. Munkásságát több díjjal és kitüntetéssel jutalmazták. Derűs hangvételű, életörömet sugárzó textilgrafikái és festményei elismerést hoztak számára, úgy itthon, mint külföldön. (MFGA)

[FK3100/Bp305/25] A kép mérete: 15 x 21 cm keret nélkül. Készült: Akvarell, Papír A kép Zemplényi Magda (1899, 1965) alkotása. Jelezve Balra lent "Zemplényi" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép A kép hátulján a Képcsarnok Vállalat raglapja található. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. A magyar nonfiguratív festészet egyik alig ismert alakja. Művészete Vajda Lajos szürrealizmusából okult, az ő világa azonban konkrétabb, s kevesebb benne a tragikus, látnoki életérzés. (MMK) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. A magyar nonfiguratív festészet egyik alig ismert alakja. Művészete Vajda Lajos szürrealizmusából okult, az ő világa azonban konkrétabb, s kevesebb benne a tragikus, látnoki életérzés. (MMK) Magyar festők és grafikusok adattára A magyar nonfiguratív festészet egyik alig ismert, hamar elfeledett tagja. Művészete Vajda Lajos szürrealizmusából okult, az Óvilág azonban konkrétabb, s kevesebb benne a tragikus, látnoki életérzés. A síkban szerkesztett kompozíciói téri élményét a párhuzamos, sugaras, keresztező irányú vonalak, mértani formák váltakozó helyzete teremti meg. - Irod.: Hárs Éva, Romváry Ferenc: Modern magyar képtár, Pécs, 1981.

[FK2819/Bp302/11] A kép mérete: 28 x 36,5 cm keret nélkül. Készült: Akvarell, Papír A kép Magyar művész, 1976 alkotása. Jelezve Lent "Falu, olvashatatlan aláírás, 1976" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép