Nagyméretű faragott egzotikus fa Buddha szobor 26.5 cm

Eladási ár: 56 000 HUF

Leírás

[1N913/BX-2]
Szép állapotú, faragott egzotikus keményfa Buddha szobor, ülő, mosolygós Buddha.

Magasság: 26.5 cm
Szélesség: 10 cm
Hosszúság: 15.5 cm
Súly: 0.86 kg

Tulajdonságok

Téma: keleti
Anyag: fa
Megmunkálás: faragott

vásárlási információk

Feltöltve: 2023. július. 17.

(A műtárgyat eddig 494-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Nagyméretű faragott egzotikus fa Buddha szobor 26.5 cm

[1N913/BX-2] Szép állapotú, faragott egzotikus keményfa Buddha szobor, ülő, mosolygós Buddha. Magasság: 26.5 cm Szélesség: 10 cm Hosszúság: 15.5 cm Súly: 0.86 kg

További részletek
Téma: keleti
Anyag: fa
Megmunkálás: faragott

vásárlási információk
Feltöltve: 2023. július. 17.

(A műtárgyat eddig 494-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
56 000 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

[1Y029/Z018] Olaj farost festmény, üveglap mögött, hibátlan képcsarnokos keretben. Hátoldalán Képcsarnok Vállalat papír címkéje: A művész neve: SCHÉNER MIHÁLY A kép címe: TÁJ Magasság: 66.5 cm Szélesség: 86 cm Súly: 6.54 kg Schéner Mihály festő, grafikus, szobrász, keramikus, bábtervező Medgyesegyháza, 1923-01-9 Elhalálozott: Budapest, 2009. május 11. Honlap: http://www.kormendigaleria.hu/kiadvany.html 1942-1947: Magyar Képzőművészeti Főiskola, tanára: Rudnay Gyula. 1978: Munkácsy-díj; 1984: érdemes művész; 1989: kiváló művész; 1995: Kossuth-díj. 1992-től a Magyar Művészeti Akadémia, 1993-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja. 1956-ig tanított. 1982: Nagyatádi Faszobrász Alkotótelep, 1985: Nemzetközi Acélszobrász Alkotótelep, Dunaújváros. A stílusában felismerhető, mégis sokféle műtárgyat létrehozó ~ gazdag, állandóan alakuló életműve a folyton változó világban helyét kereső, az alkotói szabadságot megvalósító XX. századi képzőművész példázata lehetne. Magát expresszív-szürrealista alkotónak nevezi. Egyaránt dolgozik festékkel, textillel, fával, fémmel. Rajzol, szerkeszt, farag, épít, gyúr, varr és ragaszt, felhasználja a mézesbábok öntőformáit. Festő, rajzoló, textilszobor- és bábkészítő, fazekas, asztalos, esztergályos. Háromlépcsős folyamatban gondolkozik: rajzban tervez, majd fest, szobrot készít, “formába önt”, mindig a végső plasztikai megoldást keresi. Ami állandó és mégis játékosan változékony megjelenésű Schéner művészetében, az a gyermekkori emlékek által meghatározott népi mesterségek iránti tiszteletet kifejező motívumkincs, a tárgyi folklór formakészlete, amely már-már kézjegyként ismétlődik munkáin. Mitologikussá nőtt képzelete új lényeket teremt, pl: a Pigulát, amely disznótestű, emberfejű teremtmény. Schéner festményein a szürrealista motívumokat konstruktív szerkezetbe rendezi, a geometriát és az organikus természeti motívumokat egyaránt beépíti műveibe. A népi, népművészeti formakincsből merített lovas huszárok, betyárok, szegénylegények cifra szűr mentéje, piros csákója, fekete csizmája, az önálló életet élő zsinórdíszek és mézeskalács bábok, a kiskocsik a gyermekkori vásárok, búcsúk színes forgatagába vezet. A primér motívumokat aztán felváltják a vastagon felhordott felületbe karcolt jelek, vonalhálózatok, amelyek a játszó gyermek homokba rajzolt ábráit, a pásztorember fába vésett üzeneteit, az ősember barlang falába rótt mágikus jeleneteit idézik meg. A művész pillanatnyi érdeklődésének megfelelően a színek búvópatakként tűnnek el és jelennek meg ismét. A 60-as években leginkább a formákkal való játék érdekelte, a festmények felülete egyre gazdagodott: a táblaképek felületén applikációk jelentek meg, vagy lemállasztott rétegek hagyták maguk után hiányukat, motívumok nélküli ősformák, archetipikus képzetek bukkantak fel művészetében. A véletlenszerűnek látszó rétegekkel való játék azonban tudatos komponálás eredménye, amely később nyilvánvaló ritmusnak és formai szerkesztettségnek adja át a helyét, mint a Törvénytáblák c. sorozaton. A különböző művészi kifejezési formák egymásra termékenyítő hatással vannak, át- meg áthatják egymást. Textilszobrai, amelyekkel új műfajt teremtett, ugyanazzal az automatikus, expresszív-szürrealista módszerrel készülnek, mint festményei. A hagyományosan a népművészetben alkalmazott anyag, a filc lehetőséget ad a népi formakincs felelevenítésére, amely azonban a művész különös szürrealista átiratában jelenik meg. A szívekkel kivarrt, zsinórdíszes Posztókotlós c. művén mézesbábok lógnak, hátán huszárok lovagolnak. Egész sor textilből készült kéz-plasztikát alkot, amelyeket az ujjakra rávarrt díszekkel öltöztet, személyesít meg. A színes-különös világból aztán ~ újra puritán képi és formai rendbe juttatja el a nézőt, majd nemsokára tépett, gyűrt, vágott, csorgatott, repedezni hagyott szenvedélyesen vonagló képi felületeket hagy hátra. Schéner készített apró gyermekjátékokat, térstruktúra-tereket, mászókákat is. A magyar népi formák mellett szürreális játékaiban gyakran alkalmaz görög mitológiai alakokat, “elkentaurosodott” lovakat, Gorgó-fejeket, sellőket, hárpiákat, Pán-ábrázolásokat. Schéner nemcsak saját művészetéről publikál, hanem művésztársairól is számos írása jelenik meg, elsősorban az Új Auróra c. folyóiratban, amelynek egy ideig főmunkatársa volt. Irodalom kiállítása, Magyar Építőművészet, 1962/4. Húsz év után, Művészet, 1965/4. BOZÓKY M.: ~, Tiszatáj, 1968/5. PERNECZKY G.: Nincs uborkaszezon, Élet és Irodalom, 1969. augusztus 8. BARÁNSZKY-JÓB L.: ~, Művészet, 1969/9. LÁSZLÓ GY.: ~ kaposvári kiállítása, Jelenkor, 1969/4. MAJOR M.: Pásztorok, betyárok, huszárok - kezek, Tükör, 1970. szeptember 15. FRANK J.: Bemutatjuk ~t, Élet és Irodalom, 1972. május 6. ról kiállítása ürügyén, Képzőművészeti Almanach, Budapest, 1972 Sötétkék kokasok, Élet és Irodalom, 1973. szeptember 9. MAJOR M.: ~ játékai, Élet és Irodalom, 1974. július 27. BARTA J.: Egy különös művész, Alföld, 1974/6. VADAS J.: Szárnykészítők, Élet és Irodalom, 1975. október 4. JUHÁSZ F.: A halál ellen játszani, Élet és Irodalom, 1975. május 17. PAP G.: Kincsek és műkincsek, Művészet, 1975/6. P. SZŰCS J.: Az utak kettéválnak, Művészet, 1978/3. Békési művészet, Művészet, 1978/7. SZAMOSI F.: ~ [kismonográfia], Budapest, 1978 VADAS J.: Játék a játékkal, Élet és Irodalom, 1979. augusztus 18. NÉMETH L.: ~ műveiről, Művészet, 1979/4. MIKLÓS P.: Mit akar ez a múzeum?, Művészet, 1979/10. Beszélgetés a művésszel, Művészet, 1980/5. VÁRNAGY I.: Túlélő bábuk, Mozgó Világ, 1983/6. SZUROMI P.: Rezignáltan, kultúráltan, Művészet, 1983/6. SZUROMI P.: Mozdulatlan horizont, Tiszatáj, 1983/11. MUCSI A.: Arcok és sorsok, Hevesi Szemle, 1984/3. Golgota, Művészet, 1984/9. Diogenész üveghordóban, Napóra, 1990/11. FOGARASSY A. - KOCSIS I.: Kukulla és az íriszek, Opus, 1993/1. CS. TÓTH J.: Az éteri Schéneri mítosz, Bárka, 1993/1. mítoszai, Magyar Napló, 1993. szeptember 17. P. SZABÓ E.: Ősformák üvegből és mézeskalácsból, Életünk, 1997/4. MEZEI O.: Archetipikus képzetek, ősformák, Kortárs, 1998/2. dr. MEZEI OTTÓ: Schéner Mihály, Bp., 1999 Kortárs magyar művészet, 2. bővített kiadás – Körmendi-Csák Gyűjtemény Válogatás DÉVÉNYI ISTVÁN, 2001 BERECZKY LORÁND: Schéner Mihály, Körmendi Gyűjtemény, 2002 Schéner Mihály: Ördögöcskék és egyéb firmák, Körmendi Gyűjtemény, 2006  Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1964 • Grosvenor Gallery, London 1976 • Rudnay Terem, Eger 1979 • Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba (kat.) • Műhelykiállítás, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Múzeum, Tihany 1984 • Uitz Terem, Dunaújváros • Magyar Intézet, Szófia 1987 • Beethoven Művelődési Központ, Martonvásár 1995 • Széchenyi Akadémia, Békéscsaba 1999 • Vigadó Galéria, Budapest • Kovács Máté Városi Művelődési Központ •  Templomok,Iparművészeti Múzeum, Budapest 2001 • Életműkiállítás, Körmendi Galéria – Hajnóczy-Bakonyi Ház • Pünkösdi anzix, Magyar Újságírók Szövetsége, Budapest  2004 • Kollázsok és síkplasztikák, Körmendi Galéria – Múzsa Galéria 2005 • Pestszentimrei Közösségi Ház • Expressiv, Burgenländische Landesgalerie • Körmendi Galéria – Múzsa Galéria  Szentendrei Képtár • Utazás közben, MűvészetMalom, Szentendre Schéner Mihály grafikai kiállítása, Körmendi Galéria, Belváros, Budapest • Börzsöny Múzeum. Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások 1956 • Megyei kiállítás, Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba 1957 • Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest 1960 • 8. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1969 • Csabai festők jubileumi kiállítása, Békéscsaba 1971 • III. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs 1972 • [Vígh Tamással], Városi Kiállítóterem, Vác • Táblakép ’72, Debrecen 1973 • Kortárs festők…, Csontváry Terem, Pécs • Tél a művészetben, Aba Novák Terem, Szolnok 1976 • XIX. Alföldi Tárlat, Békéscsaba 1977 • Festészet ’77, Műcsarnok, Budapest 1979 • Magyar Kiállítás (kat.), Milánó 1999 • Art Budapest 2. Nemzetközi művészeti vásár Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Szombathelyi Képtár, Szombathely.  Forrás: artportal.hu 
Schéner Mihály : "Táj"
245 000 HUF

a kategória hasonló műtárgyai

[1T331/X004] Hibátlan állapotú, talapzaton ülő, egy fából faragott, keményfa fafaragás kutya szobor. Walt Disney figura, Pluto. Magasság: 19.5 cm Szélesség: 10 cm Súly: 0.425 kg Plútó (Disney) Plútó Mickey Mouse & Friends karakter Első megjelenés A láncbanda (1930. szeptember 5. ; 93 éve ) (névtelen) Piknik (1930. október 9.; 93 éve ) (Rover néven) A jávorszarvas vadászat (1931. április 30. ; 93 éve ) (Plútó néven)     Készítette Walt Disney Norm Ferguson Tervezte Walt Disney Norm Ferguson Hangoztatta Lee Millar (1930–1940) Pinto Colvig (1932–1937, 1954–1957) Jimmy MacDonald (1941–1953)  Teddy Barr (1941) Paul Frees (1959) Bill Farmer (1990-től napjainkig) Által kifejlesztett Norm Ferguson Clyde Geronimi Charles August Nichols Az univerzumon belüli információk Álnév Rover Pluto a kölyökkutya Faj Kutya Nem Férfi Család Miki egér (tulajdonos) Más jelentös  Dinah, a tacskó Fifi, a Peke Tiki (" Pluto's Penthouse Sweet ") Rokonok Pluto Junior (fia) KB (testvér) A Plútó egy amerikai rajzfilmfigura, amelyet a Walt Disney Company hozott létre . Sárgás-narancssárga színű, közepes termetű, rövid szőrű, fekete fülű kutya . Ellentétben a legtöbb Disney-karakterrel, a Plútó bizonyos jellemzőinél, például az arckifejezésén túl nem antropomorf. Mickey kedvence . Hivatalosan is vegyes kutya, vérebként debütált a Mickey Mouse rajzfilmben, a Láncbanda című rajzfilmben. Mickey egérrel , Minnie egérrel , Donald kacsával , Százszorszép kacsával és Goofyval együtt Plútó a "Sensational Six" egyike – a Disney- univerzum legnagyobb sztárja. Bár mind a hat nem emberi állat, egyedül a Plútó nem öltözött embernek. A Plútó animációs rajzfilmekben debütált , és 24 Miki egér filmben szerepelt, mielőtt 1937-ben megkapta a saját sorozatát . Összességében a Plútó 89 rövidfilmben szerepelt 1930 és 1953 között. Ezek közül többet jelöltek Oscar-díjra , köztük A mutató (1939), Squatter's Rights (1946), Pluto's Blue Note (1947) és Mickey and the Seal (1948). Az egyik főszereplésével készült film, a Lend a Paw (1941) nyerte el a díjat 1942-ben. Mivel a Plútó nem beszél, filmjei általában a fizikai humorra támaszkodnak. Ez tette Plútót a karakteranimáció úttörő alakjává, mivel a személyiséget nem párbeszéd, hanem animáció segítségével fejezte ki. Mint Plútó összes társsztárja, a kutya is sokat szerepelt képregényekben az évek során, először 1931-ben jelent meg. 1990-ben tért vissza a színházi animációhoz A herceg és a szegény című filmben , és számos közvetlen filmben is szerepelt. filmekig. A Plútó a Mickey Mouse Works (1999–2000), az Egérház (2001–2003), a Mickey Mouse Clubhouse (2006–2016), a Mickey Mouse Mixed-Up Adventures (2017–2021), a Miki egér (2013) című televíziós sorozatokban is feltűnik. –2019) és utódja, Mickey Mouse csodálatos világa (2020–2023), valamint Miki egér Funhouse (2021–jelenleg). 1998-ban a Disney 2003-ban lejáró, Plútóra vonatkozó szerzői jogait meghosszabbították a Sonny Bono Copyright Term Extension Act elfogadásával . A Disney más stúdiókkal együtt lobbiztak a törvény elfogadásáért, hogy további 20 évig megőrizzék szerzői jogaikat olyan karakterekre, mint a Plútó.  Eredet  A Plútó először névtelen vérebként , a megszökött elítélt Mickey nyomában tűnt fel a The Chain Gang című filmben , amelyet 1930. augusztus 6-án mutattak be. Ugyanezen év október 23-án mutatták be a Piknik című filmet . A Plútó Minnie kutyája volt, és a Rover nevet kapta. A Moose Hunt , amely 1931. május 3-án jelent meg, a Plútó Mickey kedvenceként jelent meg, és a "Pluto" nevet kapta. Több hónap telt el az akkori kilencedik bolygónak, a Plútónak 1930. május 1-jén történt elnevezése és a kutya karakterhez való csatolása között. A Disney animátora, Ben Sharpsteen azt mondta: "Úgy gondoltuk, hogy a [Rover] név túl gyakori, ezért valami mást kellett keresnünk... Pluto the Pup-ra változtattuk... de őszintén nem emlékszem, miért." Egyes Disney-animátorok állítólag úgy vélték, hogy Walt Disney azért választotta ezt a nevet, hogy kihasználja az újonnan elnevezett bolygó szenzációját. A Plútó kezdetben mellékszereplő volt egészen 1934-ig, amikor a Disney-animátor, Norm Ferguson kulcsszerepet adott a kutyának a Playful Pluto című rajzfilmben . A Plútó összegabalyodik egy ragacsos légypapírral, és Ferguson jelentősen kibővítette a sorozatot. A szegmens klasszikussá vált, bemutatva, hogyan tudnak a Disney-művészek elfogadni egy egyszerű körülményt és humort építeni egy karakteren keresztül.    Forrás: wikipédia 
Faragott Walt Disney Plútó figura 19.5 cm
32 000 HUF