[1D787/X083] Nagyon régi, hibátlan állapotú, nagy méretű cserép ásványvizes palack. Oldalán jelzés, felirat: MIND. JR. 1 LTR. Magasság: 30 cm Szélesség: 8.5 cm Súly: 1.325 kg

[1E738/X083] Nagyon régi, gyűjteménybe illő, hibátlan állapotú, nagy méretű cserépedény, vizes vagy boros cserép palack. Szép, sárga színű ónmázas darab. Magasság: 29.5 cm Szélesség: 13 cm Súly: 1.455 kg Forrás: http://www.wikiwand.com/en/Zaje%C4%8Dick%C3%A1_ho%C5%99k%C3%A1

[0Y864/UZ-K] Hibátlan állapotú, antik nagy méretű kőcserép korsó pár. Oldalát szárnyas oroszlánok, madarak és indás motívumok díszítik. Alján jelzés, lásd fotó. Magasság: 28 cm Szélesség: 16.5 cm Súly: 3.19 kg   Magassága 28 cm, szélessége 20,5 cm.    

[1O873/X006] Hibátlan állapotú, nagy méretű jelzett fekete cserép váza, virágváza. Alján jelzés: ID. FAZEKAS LAJOS NÁDUDVAR Magasság: 41 cm Szélesség: 19 cm Súly: 2.32 kg id. Fazekas Lajos   Település: Nádudvar    Megye: Hajdú-Bihar Ország: Magyarország Díjazási év: 1966 Műfajcsoport: Tárgyalkotók Műfaj: fazekas Születési év: 1918 Halálozási év: 1998 Leírás Id. Fazekas Lajos 1918-ban Nádudvaron született, ugyanott 1998-ban hunyt el. A nádudvari Fazekas dinasztia tagjai évszázadok óta élnek és alkotnak Nádudvaron. Amint a család ma is alkotó tagjai, úgy id. Fazekas Lajos is édesapjától, legidősebb Fazekas Lajostól tanulta a mesterséget. Mindhárom fia (Lajos, István, Ferenc) is fazekas, sőt unokája ifj. Fazekas István is. A család más leszármazottai is folytatják a mesterséget. Bátyja, Fazekas István ugyancsak fazekas volt, Hajdú-Bihar megyében elsőként kapta meg a Népművészet Mestere kitüntető címet. A nádudvari fazekasokra a fekete kerámia készítése a jellemző, bár időnként készítenek mázas, vagy terrakotta kerámiákat is. A fekete kerámia titka az égetésben van, a lezárt kemencében, oxigén elvonásával jönnek létre az ú. n. füstös edények. Jellemző tárgyai a tányérok, korsók, kancsók, vizes kanták, kalapos korsók. Az edényeket díszítő motívumokat kiégetés előtt kemény folyami kaviccsal (sikálás vagy csiszolás) vitték fel az edényekre. A díszítmény elemei a stilizált vagy naturális növények, egyszerű geometrikus formák. „Id. Fazekas Lajos olyan életművel ajándékozta meg a magyar kerámia művészetet, amely egy nagy életforma váltást dolgoz fel és dokumentál a kézművesség hitelességének, a forrásként kezelt fazekasság technológiai, esztétikai értékeinek, szimbólumainak a XXI. századba való átmentésével. ”(István: 2002) 1958-ban kapta meg a népi iparművész címet.Id. Fazekas Lajos 1918-ban Nádudvaron született, ugyanott 1998-ban hunyt el. A nádudvari Fazekas dinasztia tagjai évszázadok óta élnek és alkotnak Nádudvaron. Amint a család ma is alkotó tagjai, úgy id. Fazekas Lajos is édesapjától, legidősebb Fazekas Lajostól tanulta a mesterséget. Mindhárom fia (Lajos, István, Ferenc) is fazekas, sőt unokája ifj. Fazekas István is. A család más leszármazottai is folytatják a mesterséget. Bátyja, Fazekas István ugyancsak fazekas volt, Hajdú-Bihar megyében elsőként kapta meg a Népművészet Mestere kitüntető címet. A nádudvari fazekasokra a fekete kerámia készítése a jellemző, bár időnként készítenek mázas, vagy terrakotta kerámiákat is. A fekete kerámia titka az égetésben van, a lezárt kemencében, oxigén elvonásával jönnek létre az ú. n. füstös edények. Jellemző tárgyai a tányérok, korsók, kancsók, vizes kanták, kalapos korsók. Az edényeket díszítő motívumokat kiégetés előtt kemény folyami kaviccsal (sikálás vagy csiszolás) vitték fel az edényekre. A díszítmény elemei a stilizált vagy naturális növények, egyszerű geometrikus formák. „Id. Fazekas Lajos olyan életművel ajándékozta meg a magyar kerámia művészetet, amely egy nagy életforma váltást dolgoz fel és dokumentál a kézművesség hitelességének, a forrásként kezelt fazekasság technológiai, esztétikai értékeinek, szimbólumainak a XXI. századba való átmentésével. ”(István: 2002) 1958-ban kapta meg a népi iparművész címet.A nádudvari fekete kerámia ősi gyökereinek megörökítéséért és újrafogalmazásáért 1966-ban kapta meg a Népművészet Mestere kitüntető címet. Forrás: http://nepmuveszetmesterei.hu/index.php/dijazottak-neve/83-fazekas-lajos

[1P572/X084] Hibátlan állapotú jelzett fekete cserép váza, korsó, csöcsöskorsó. Oldalán körben felirat: HORTOBÁGYI LOVASNAPOK CS.I. 1982 Alján jelzés: ID. FAZEKAS LAJOS NÁDUDVAR Magasság: 23.5 cm Szélesség: 13 cm Súly: 0.885 kg id. Fazekas Lajos   Település: Nádudvar    Megye: Hajdú-Bihar Ország: Magyarország Díjazási év: 1966 Műfajcsoport: Tárgyalkotók Műfaj: fazekas Születési év: 1918 Halálozási év: 1998 Leírás Id. Fazekas Lajos 1918-ban Nádudvaron született, ugyanott 1998-ban hunyt el. A nádudvari Fazekas dinasztia tagjai évszázadok óta élnek és alkotnak Nádudvaron. Amint a család ma is alkotó tagjai, úgy id. Fazekas Lajos is édesapjától, legidősebb Fazekas Lajostól tanulta a mesterséget. Mindhárom fia (Lajos, István, Ferenc) is fazekas, sőt unokája ifj. Fazekas István is. A család más leszármazottai is folytatják a mesterséget. Bátyja, Fazekas István ugyancsak fazekas volt, Hajdú-Bihar megyében elsőként kapta meg a Népművészet Mestere kitüntető címet. A nádudvari fazekasokra a fekete kerámia készítése a jellemző, bár időnként készítenek mázas, vagy terrakotta kerámiákat is. A fekete kerámia titka az égetésben van, a lezárt kemencében, oxigén elvonásával jönnek létre az ú. n. füstös edények. Jellemző tárgyai a tányérok, korsók, kancsók, vizes kanták, kalapos korsók. Az edényeket díszítő motívumokat kiégetés előtt kemény folyami kaviccsal (sikálás vagy csiszolás) vitték fel az edényekre. A díszítmény elemei a stilizált vagy naturális növények, egyszerű geometrikus formák. „Id. Fazekas Lajos olyan életművel ajándékozta meg a magyar kerámia művészetet, amely egy nagy életforma váltást dolgoz fel és dokumentál a kézművesség hitelességének, a forrásként kezelt fazekasság technológiai, esztétikai értékeinek, szimbólumainak a XXI. századba való átmentésével. ”(István: 2002) 1958-ban kapta meg a népi iparművész címet.Id. Fazekas Lajos 1918-ban Nádudvaron született, ugyanott 1998-ban hunyt el. A nádudvari Fazekas dinasztia tagjai évszázadok óta élnek és alkotnak Nádudvaron. Amint a család ma is alkotó tagjai, úgy id. Fazekas Lajos is édesapjától, legidősebb Fazekas Lajostól tanulta a mesterséget. Mindhárom fia (Lajos, István, Ferenc) is fazekas, sőt unokája ifj. Fazekas István is. A család más leszármazottai is folytatják a mesterséget. Bátyja, Fazekas István ugyancsak fazekas volt, Hajdú-Bihar megyében elsőként kapta meg a Népművészet Mestere kitüntető címet. A nádudvari fazekasokra a fekete kerámia készítése a jellemző, bár időnként készítenek mázas, vagy terrakotta kerámiákat is. A fekete kerámia titka az égetésben van, a lezárt kemencében, oxigén elvonásával jönnek létre az ú. n. füstös edények. Jellemző tárgyai a tányérok, korsók, kancsók, vizes kanták, kalapos korsók. Az edényeket díszítő motívumokat kiégetés előtt kemény folyami kaviccsal (sikálás vagy csiszolás) vitték fel az edényekre. A díszítmény elemei a stilizált vagy naturális növények, egyszerű geometrikus formák. „Id. Fazekas Lajos olyan életművel ajándékozta meg a magyar kerámia művészetet, amely egy nagy életforma váltást dolgoz fel és dokumentál a kézművesség hitelességének, a forrásként kezelt fazekasság technológiai, esztétikai értékeinek, szimbólumainak a XXI. századba való átmentésével. ”(István: 2002) 1958-ban kapta meg a népi iparművész címet.A nádudvari fekete kerámia ősi gyökereinek megörökítéséért és újrafogalmazásáért 1966-ban kapta meg a Népművészet Mestere kitüntető címet. Forrás: http://nepmuveszetmesterei.hu/index.php/dijazottak-neve/83-fazekas-lajos

[FKB033/Bp1/65] A kép mérete: 40 x 50 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Horváth Kálmán, Szatmári (Budapest, 1890) alkotása. Jelezve jobbra lent "Horváth K." A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. Főként tájképeket festett (Hűvösvölgyi részlet, Krasznai részlet, Tavaszi napsütés stb.). 1923-tól állított ki a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. (Éber) Magyar festők és grafikusok adattára 1923 óta a Nemzeti Szalon és a Műcsarnok kiállítója. Tájképeket (Hűvösvölgyi részlet, Krasznai részlet, Tavaszi napsütés stb.) fest. - MTA Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. 1923-tól állított ki a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. Tájképeket festett. (Éber)