Németh András : "Mártélyi tanya"

Eladási ár: 18 000 13 500 HUF

Leírás

[FKC298/Bp302/103]
25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig
A kép mérete: 21 x 50 cm keret nélkül.
Készült: Színes linómetszet, Papír
A kép Németh András (Budapest, 1941) alkotása.
Jelezve lent "- Mártélyi tanya - VII/VII. (AE) Németh András (ceruzával)"
A festmény jó állapotban van. Keret: Új

Kortárs magyar művészeti lexikon I-III.
Művészeti tanulmányait Budapesten, a Képző- és Iparműv. Gimn.-ban kezdte meg, majd 1961-66 között az MKF sokszorosító grafikai szakán tanári diplomával végzett. Mesterei Fónyi Géza, Ék Sándor. Ösztöndíjasként a bcsabai Kner nyomdában szerzett gyakorlatot, Nyugat- és Kelet-Európában járt tanulmányúton. 1968-79 között rendszeres résztvevő a hazai és külhoni kollektív tárlatokon, országos kiállításokon, elsősorban Szegeden (Nyári Tárlat), Hmvhelyen (Őszi Tárlat), a Csepel Galériában, a Stúdió bemutatkozásain. Elsősorban fa-, az utóbbi két évtizedben színes linómetszeteket készít, főként illusztrációs célzattal. Gyakori témája természetességében is különöset sugalló állatfigura (pulyka, tyúk), növényi forma (torma). Reklámgrafikával is foglalkozik.
Ek: 1968-70, 1980: Csepel G.; 1999: Rómaifürdő Isk.
Vcsk: 1980: Püspökladány; 1981? Volkshochschule Sinsheim (NSZK); 1984: Meckesheim (NSZK); 1986: Kis Duna G.; 1986: Hamburg; 1987: Angelbachtal (NSZK); 1988: Magyar hét, Lambsheim (NSZK); 1988: Merzig (NSZK); 1989: Városi Kvtár, Saarlouis (NSZK); Tanácsh., Helmstadt (D); Ravenstein (NL); 1990: Magyar hetek, Sinsheim (D); Saarbrücken (D); 1991: Városi Kvtár, Mönchenglabdach (D); 1992: Ueda (JP), FM; 1993: Műv. H., Vác; 1994: Gárdonyi Géza Színház, Eger; Képzőművészeti Szakgimn., Szfvár; 1995: Zeneisk., Dunakeszi; Fót; 1996: Ravenstein (NL); 1997: Iskola G.; Műv. Közp., Kasz.
Mk: Albertina, Bécs; MM. (B. S.)

Magyar festők és grafikusok adattára
1966-ban végzett a Főiskola sokszorosító-grafikai szakán, mestere Ék Sándor volt. Több Nyugat- és Kelet-európai országban járt tanulmányúton. Csoportos bemutatók mellett önálló tárlatai voltak 1969-ben és 1970-ben Csepelen. – Főként fa- és linómetszeteket készít illusztrációs célzattal. Reklámgrafikával is foglalkozik. – Irod.: P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985.

Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek
1966-ban végzett a Főiskola sokszorosító-grafikai szakán, mestere Ék Sándor volt. Több nyugat- és kelet-európai országban járt tanulmányúton. Csoportos bemutatók mellett 1969-ben, 1970-ben és 1980-ban a Csepel Galériában jelentkezett nagyobb anyaggal. – Főként fa- és linómetszeteket készít, illusztrációs célzattal. Tevékenységének másik területe a reklámgrafika.

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.
Grafikus. Művészeti tanulmányait a budapesti Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban kezdte meg, majd 1961-66 között a Képzőművészeti Főiskola sokszorosító grafika szakán tanári diplomával végzett. Mesterei: Fónyi Géza és Ék Sándor. Számos európai országban járt tanulmányúton. Ösztöndíjasként a békéscsabai Kner nyomdában szerzett gyakorlatot. 1968-79 között rendszeres résztvevője volt a hazai és külhoni csoportos kiállításoknak, országos tárlatoknak, elsősorban Szegeden, Hódmezővásárhelyen, a Csepel Galériában, a Stúdió bemutatkozásain. Elsősorban fa- és színes linómetszeteket készít, főként illusztrációs célzattal. Gyakori témája természetességében is különöset sugalló állatfigura (pulyka, tyúk), növényi forma (torma). Reklámgrafikával is foglalkozik. Munkáit a Művelődési Minisztérium és a bécsi Albertina gyűjteménye őrzi. (MÉ, LÁ)

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve
Grafikus. A bp.-i Képzőművészeti Főiskola sokszorosító grafika szakán Ék Sándor tanítványa volt. Több európai országban járt tanulmányúton. Több hazai tárlaton szerepelt. Főként fa- és linómetszeteket készít illusztrációs célzattal. Reklámgrafikával is foglalkozik. (MÉ)

Tulajdonságok

Hordozó: papír
Jelzett: igen
Típus: linóleum metszet
Témakör: Tájkép

vásárlási információk

Feltöltve: 2023. március. 27.

(A műtárgyat eddig 578-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Németh András : "Mártélyi tanya"

[FKC298/Bp302/103] 25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig A kép mérete: 21 x 50 cm keret nélkül. Készült: Színes linómetszet, Papír A kép Németh András (Budapest, 1941) alkotása. Jelezve lent "- Mártélyi tanya - VII/VII. (AE) Németh András (ceruzával)" A festmény jó állapotban van. Keret: Új Kortárs magyar művészeti lexikon I-III. Művészeti tanulmányait Budapesten, a Képző- és Iparműv. Gimn.-ban kezdte meg, majd 1961-66 között az MKF sokszorosító grafikai szakán tanári diplomával végzett. Mesterei Fónyi Géza, Ék Sándor. Ösztöndíjasként a bcsabai Kner nyomdában szerzett gyakorlatot, Nyugat- és Kelet-Európában járt tanulmányúton. 1968-79 között rendszeres résztvevő a hazai és külhoni kollektív tárlatokon, országos kiállításokon, elsősorban Szegeden (Nyári Tárlat), Hmvhelyen (Őszi Tárlat), a Csepel Galériában, a Stúdió bemutatkozásain. Elsősorban fa-, az utóbbi két évtizedben színes linómetszeteket készít, főként illusztrációs célzattal. Gyakori témája természetességében is különöset sugalló állatfigura (pulyka, tyúk), növényi forma (torma). Reklámgrafikával is foglalkozik. Ek: 1968-70, 1980: Csepel G.; 1999: Rómaifürdő Isk. Vcsk: 1980: Püspökladány; 1981? Volkshochschule Sinsheim (NSZK); 1984: Meckesheim (NSZK); 1986: Kis Duna G.; 1986: Hamburg; 1987: Angelbachtal (NSZK); 1988: Magyar hét, Lambsheim (NSZK); 1988: Merzig (NSZK); 1989: Városi Kvtár, Saarlouis (NSZK); Tanácsh., Helmstadt (D); Ravenstein (NL); 1990: Magyar hetek, Sinsheim (D); Saarbrücken (D); 1991: Városi Kvtár, Mönchenglabdach (D); 1992: Ueda (JP), FM; 1993: Műv. H., Vác; 1994: Gárdonyi Géza Színház, Eger; Képzőművészeti Szakgimn., Szfvár; 1995: Zeneisk., Dunakeszi; Fót; 1996: Ravenstein (NL); 1997: Iskola G.; Műv. Közp., Kasz. Mk: Albertina, Bécs; MM. (B. S.) Magyar festők és grafikusok adattára 1966-ban végzett a Főiskola sokszorosító-grafikai szakán, mestere Ék Sándor volt. Több Nyugat- és Kelet-európai országban járt tanulmányúton. Csoportos bemutatók mellett önálló tárlatai voltak 1969-ben és 1970-ben Csepelen. – Főként fa- és linómetszeteket készít illusztrációs célzattal. Reklámgrafikával is foglalkozik. – Irod.: P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek 1966-ban végzett a Főiskola sokszorosító-grafikai szakán, mestere Ék Sándor volt. Több nyugat- és kelet-európai országban járt tanulmányúton. Csoportos bemutatók mellett 1969-ben, 1970-ben és 1980-ban a Csepel Galériában jelentkezett nagyobb anyaggal. – Főként fa- és linómetszeteket készít, illusztrációs célzattal. Tevékenységének másik területe a reklámgrafika. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Grafikus. Művészeti tanulmányait a budapesti Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban kezdte meg, majd 1961-66 között a Képzőművészeti Főiskola sokszorosító grafika szakán tanári diplomával végzett. Mesterei: Fónyi Géza és Ék Sándor. Számos európai országban járt tanulmányúton. Ösztöndíjasként a békéscsabai Kner nyomdában szerzett gyakorlatot. 1968-79 között rendszeres résztvevője volt a hazai és külhoni csoportos kiállításoknak, országos tárlatoknak, elsősorban Szegeden, Hódmezővásárhelyen, a Csepel Galériában, a Stúdió bemutatkozásain. Elsősorban fa- és színes linómetszeteket készít, főként illusztrációs célzattal. Gyakori témája természetességében is különöset sugalló állatfigura (pulyka, tyúk), növényi forma (torma). Reklámgrafikával is foglalkozik. Munkáit a Művelődési Minisztérium és a bécsi Albertina gyűjteménye őrzi. (MÉ, LÁ) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Grafikus. A bp.-i Képzőművészeti Főiskola sokszorosító grafika szakán Ék Sándor tanítványa volt. Több európai országban járt tanulmányúton. Több hazai tárlaton szerepelt. Főként fa- és linómetszeteket készít illusztrációs célzattal. Reklámgrafikával is foglalkozik. (MÉ)

További részletek
Hordozó: papír
Jelzett: igen
Típus: linóleum metszet
Témakör: Tájkép

vásárlási információk
Feltöltve: 2023. március. 27.

(A műtárgyat eddig 578-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
18 000 helyett
13 500 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

[1T107/Z029] 25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig Régi, szép állapotú kézzel festett három darab orientalista terrakotta kisplasztika, mellszobor. - 1 darab sárga ruhás, turbános szerecsen férfi büszt (20 x 12 x 23 cm) Vállán jelzés: IFJ. VASTAGH GY. - 1 darab kék ruhás, turbános szerecsen férfi büszt (17.5 x 15 x 23.5 cm) Vállán repedés, lásd fotó. - 1 darab barna ruhás szerecsen férfi büszt (19 x 15 x 23.5 cm) Vállán pecsételt és kopottas jelzés: IFJ. VASTAGH GY. ALGIR 1898 Súly: 3.945 kg Vastagh György (szobrász) Vastagh György Született 1868. szeptember 18. Kolozsvár Elhunyt 1946. június 3. (77 évesen) Budapest Állampolgársága magyar Nemzetisége magyar Házastársa Benczúr Olga Gyermekei Vastagh Éva Vastagh László Szülei Vastagh György Foglalkozása szobrász Sírhelye Fiumei Úti Sírkert (37/1-1-32) A Wikimédia Commons tartalmaz Vastagh György témájú médiaállományokat. Sablon • Wikidata • Segítség Ifjabb alsó-torjai Vastagh György (Kolozsvár, 1868. szeptember 18. – Budapest, 1946. június 3.) magyar szobrászművész. Az erdélyi Háromszékről származó Vastagh művészcsalád különböző műfajokban alkotó tagjai három generáción keresztül, százhúsz éven át voltak jelen a 19-20. század magyar képzőművészetében.  Családja Alsó-torjai székely lófő eredetű családból származott. Ősei 1661 körül a tatárdúlást követő pestis elől menekülve Szegeden telepedtek le, az ottani anyakönyvekben először 1667-ben fordul elő nevük. Nagyapja Vastagh János szegedi hajósgazda, apja id. Vastagh György festőművész, édesanyja Schell Jozefin, bátyja Vastagh Béla jogász és Vastagh Géza festőművész, sógora Kenyeres Balázs orvosprofesszor. Ifjabb Vastagh György 1900-ban kötött házasságot Benczúr Gyula lányával, Benczúr Olga képző- és iparművésszel. Három gyermekük született. Lánya, Vastagh Éva és fia, Vastagh László szobrászművészek voltak, kisebbik fia, Pál (közlekedési mérnök) a második világháborúban halt meg.  Tanulmányai Első mestere a nála mindössze egy évtizeddel idősebb Zala György volt. 1889 és 1891 között Münchenben a Képzőművészeti Akadémián tanult, előbb rajzot Gabriel Hacklnál, majd mintázást Syrius Eberlénél. 1893-ban tanulmányúton járt Párizsban, ahol Emmanuel Fremiet és Alexandre Falguere  szobrászokkal állt kapcsolatban. 1898-ban  négy hónapot töltött Algériában és Tunéziában, állami ösztöndíjjal ott tevékenykedő bátyjához, Gézához csatlakozva. Itt mintázta arab és néger portréit, továbbá egy teveszobrot.  Művészi pályafutása Tevehajcsár, 1893. Ifj. Vastagh György műtermének részlete az Árpád szoborral Első nyilvánosan felállított munkája a Pápai honvédemlék (1889), az ihászi csatát idéző bronz reliefjével és oszlop tetején szétterjesztett szárnyú turulszobrával. Részt vett a Kolozsvár város által kiírt Mátyás király szoborpályázaton, melyet Fadrusz János nyert meg. A Millenniumi kiállításra ötven tenyészállatszobor készítésével bízta meg a Földművelési Minisztérium. Ezeket az állami ménesbirtokokon – Bábolna, Kisbér, Mezőhegyes, Fogaras – mintázta. Az 1900-as párizsi világkiállításra a minisztériumtól újabb megrendelést kapott, a legkiválóbb nagy- és kistenyésztők állatainak megmintázását. Szobrait aranyéremmel jutalmazták. 1902-ben avatták fel a Budavári Palota területén, a lovarda előtt felállított másfélszeres életnagyságú Csikós szobrát, egyik főművét. Talapzatát a palota építésze Hauszmann Alajos tervezte. A II. világháborúban megsérült szobor restaurálás után 1983-ban került jelenlegi helyére, a Magyar Nemzeti Galéria B épülete előtti Hunyadi-udvarra. Fél életnagyságú változatát Párizsban a világkiállításon aranyéremmel díjazták. A londoni British Museum is vásárolt állatszobraiból, ezek egy része ma a Londoni Természettudományi Múzeum (Natural History Museum) gyűjteményében található. 1901-ben kapott megbízást Bethlen Gábor szobrának elkészítésére, melyet 1903-ban a Köröndön állítottak fel, ma a Hősök terén a millenniumi emlékmű egyik alakja. Ez időszakban az Állatorvosi Főiskolán lóanatómiai tanulmányokat készített grafikában és plasztikában, ezeket Zimmermann Ágoston szemléltető tananyagként alkalmazta. Ekkor készültek anatómiai tanulmányai Kincsemről, ott őrzött csontváza alapján. A nemzetközi vadászati kiállításon (1910, Bécs) kutyaszobraival aratott sikert. Részt vett a budapesti Bazilika szobrászati díszítésében (1905), a budapesti Széchenyi gyógyfürdő kupolacsarnokának egyik tritónja (1909–1913) is az ő nevéhez fűződik. II. Rákóczi Ferenc lovas szobrát Szegeden, a Széchenyi téren állították fel 1912-ben. Árpád fejedelem lovas szobrának felállítása Munkácson az I. világháború miatt meghiúsult, kisplasztikai változata a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban látható. A múzeum felkérésére mintázta a Négyesfogat szoborcsoportot Dőry Vilmosné leperdi birtokán 1912-ben, a Négyökrös szántást Mezőhegyesen 1913-ban, továbbá szintén a Dőry-birtokon, a Mezőgazdasági kiállításon díjnyertes Cepedli tehén szobrát 1925-ben. Ez évben készült Pázmány Péter emlékszobra a nevét viselő tudományegyetem számára (központi épület), ma Piliscsabán a katolikus egyetemen található. Lourdes-i Mária szoborpályázaton nyertes alkotása (1925) a Gellért-hegyi Sziklatemplomban állt (eltűnt). A létrehozandó kairói Mezőgazdasági Múzeum számára 1931-32-ben közel 50 egyiptomi juh-, szarvasmarha- és lószobrot mintázott fiával, Lászlóval együtt. Görgey Artúr másfélszeres életnagyságú lovas szobrát 1935-ben a budai Várban, a Prímás bástyán (Anjou bástya) leplezték le, 1945-ben megsemmisült (beolvasztva a Sztálin-szobor alapanyagát képezte). 1998-ban Marton László újraalkotásában állították fel. Ugyancsak a Várban 1937 óta áll a másik főmű Hadik András lovas szobra, elismerésül a Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetést kapta érte a művész. 1939-ben Horthy Miklós kormányzó Vastagh György egyik, Árpád-korabeli magyar lovast ábrázoló szobrát ajándékozta Adolf Hitlernek a német diktátor 50. születésnapja alkalmából. Blaskovich Ernő földbirtokos 1942-ben vándordíjnak rendelte meg a legendás versenyló Kincsem egyötöd életnagyságú szobrát. A hiteles mintázást fényképek, pontos méretadatok segítették, a ló csontváza is rendelkezésre állt. Később a Magyar Lovaregylet megbízta a világhírű kanca életnagyságú szobrának elkészítésével a lovarda parkja számára. Az elkészült mű 1945-ben a műteremben semmisült meg. Szobrai a Magyar Nemzeti Galériában és a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban találhatók. „Ifj. Vastagh György művészetét agrár-muzeológiai szempontból különösen értékessé teszi az a körülmény, hogy szobrainak döntő többsége egy-egy konkrét állatról készült portré értékű alkotás. Felbecsülhetetlen tenyésztéstörténeti jelentőséggel bír, hogy háromdimenziós, színhelyes ábrázolással rendelkezünk például a nóniusz fajta vonal-alapító törzsménjeiről, a 19-20. század fordulójának legkiválóbb bábolnai arab törzsménjeiről, vagy a Mezőhegyesi M. Kir. Állami Ménesbirtok Hunyadi nevű magyar szürke törzsbikájáról, és még hosszasan sorolhatnánk a kiválónál kiválóbb tenyészállatok szobrait. Ezek az állatportrék művészi értékükön túl elsőrendű fajtatörténeti dokumentumok is. Segítségükkel nyomon követhető az egyes fajták kialakulása, formálódása, a legfontosabb törzsmének tenyészhatása, a tenyészcél változása és a divatirányzatok esetleges érvényesülése is.”  Forrás: wikipédia 
Ifj. Vastagh György : Orientalista terrakotta büszt 3 darab
270 000 HUF

a kategória hasonló műtárgyai