Akvarell, papír, 19,5 x 25,5 cm, j.b.l.: Barta Mária

Akvarel, papír, 238x325 mm, j.j.l.:Losonczy T. 1964 leltári szám: 24-182

Doboz, papír, 29 x 37,5 x 3,5, j.hátul: Zoltán Sándor 2004. 11.

[6755/056] Papír akvarell festmény 1926-ból. Jelezve balra lent Lápossy Hegedűs Géza Venezia 1926 Szép állapotú, vastag fa keretben, azonnal falra akasztható. Szélesség: 41 cm Hosszúság: 51 cm Súly: 2.348 kg Lápossy Hegedűs Géza 1875 - Budapest, 1929 Festő. Budapesten, az Iparművészeti Iskolában tanult, majd Olaszországban, Németországban és Franciaországban. Hazatérve folytatta művészeti tanulmányait Budapesten. Tardos Krenner Viktor és Székely Bertalan voltak mesterei. Kolozsvárott és Szegeden dolgozott. 1911-től kiállító művész a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban.

[FKA431/Bp305/89] A kép mérete: 14,5 x 13 cm keret nélkül. Készült: Akvarell, Papír A kép Hajdú László (Léva, 1938) alkotása. Jelezve jobbra fent "Hajdú L. 81" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Kortárs magyar művészeti lexikon I-III. Festő. Léva, 1938. dec. 17. 1957-63: MKF, mesterei: Domanovszky Endre, Kádár György, Barcsay Jenő. 1964-ben Stuttgart; München; 1971-ben Francia-, Olaszország; 1977-ben Pocitelju (YU) Nközi Művésztelep; 1965-82 között adriai-, égei-, földközi-tengeri utazásokat tett. 1966-69 között Derkovits-ösztöndíjas. 1984-ben elnyerte a Szentendrei Grafikai Műhely nagydíját. Alapító tagja a Szentendrei Grafikai Műhelynek, az Art'éria Galériának. 1989-től 1991-ig a Belvedere c. művészeti folyóirat képszerkesztője. 1968-tól Szentendrén él. Soha nem a naturalisztikus formától vagy konkrét tájélményből indul el a lírai absztrakt foltfestészet felé, hanem a természeti erők: víz, levegő, föld formáját kutatja. A 80-as évekre egy új tendencia mutatkozik az oeuvre-ben: az érzékeny, indulatosan megfestett felület mögül idolok, ferde tornyok sejlenek fel, sarkukra állított négyzetek állnak a pszeudohorizonton. A 90-es évek elején összefoglaló igényű kiállítást rendez a budapesti Francia Int.-ben, neogeometrikus sorozataiban Saint-John Perse gondolataira hivatkozva. Ezeken a munkákon mediterrán hangulatú emlékanyagra utalnak a mértanias formák. Négyzetei nem síkgeometriai jelek, hanem kultúrhistóriai szimbólumok. A 90-es évek derekára Hajdú festészete egyre filozofikusabbá válik. Tábláin okkerek, sárgák, szürkék különféle árnyalatai töltik ki a képmezőt. A felületet sötét, határozott vibrálások, diagonálisok, horizontális rendek tagolják. Archetipikus hangulatú munkáinak legjellemzőbb vonása a tér virtuális felosztása. Hajdú piktúrája mégis tartalmat szociális vonatkozásokat, amennyiben festészetét a monetáris világ elleni halk, de határozott tiltakozásnak tekinti. Ek.: 1975: Művésztelepi G., Szentendre, (kat.); 1977: Műcsarnok (kat.); 1986: Hotel Kastély G., Szirák; 1989: Dorottya u.-i G. (kat.); 1990: Francia Int., Bp., (kat.); 1991: Kunstsammlungen der Stadt Limburg (Farkas Ádámmal és Regős Istvánnal); 1992: Art'éria G., Szentendre; 1996: Kanzlei Gartner; Stübel, Baumann & Partner, Stuttgart; 1997: Kaposfüredi G., Kaposfüred. Vcsk: 1966: Stúdió '66, Ernst Ml; 1971: Új művek, Műcsarnok; 1976: Szentendrei Művészet, MNG; 1978: Festészet '77, Műcsarnok; 1983: Szentendrei Tárlat, Szentendrei Képtár, Szentendre; 1985: El Studio Grafico de Szentendre, Madrid; 1985: Szentendrei Tárlat, Szentendrei Képtár; 1986: Delmenhorst Zeitgenössische Kunst aus Ungarn; 1987: Art'éria G. kiállítása, Stadtm., Woerden (NL); Szentendrei Tárlat, Szentendrei Képtár, Szentendre; 1990: Otto Nagel, Hans der Staatlichen M., Berlin; 1993: Szentendre művészete, G. Contact, Böblingen (D); Az Art'éria művészei, Vigadó G.; 1996: Az én Múzeumom, A Vass-gyűjtemény, Ernst M.; 15 magyar művész, Hans Des Deutschen Oftens, München. Mk: Dajmanich J. M., Szolnok; Ferenczy M., Szentendre; MNG; Nközi Modern M., Hajdúszoboszló; R. Riz Collection, Bolzano; Kim Colleciton, Szöul. Km: mozaik (1970, Lábatlan, Papírgyár); gobelin (1970, Lábatlan, Papírgyár); mozaik (1983, Bp., Pest megyei Köjál) Irod.: Mucsi A.: Előszó Hajdú kiállításához (kat., bev., Szentendre, 1975); Mucsi A.: Előszó Hajdú kiállításához (kat., bev., Műcsarnok, 1977); Horváth Gy.: Hajdú képei a Műcsarnokban, Új Tükör, 1977. márc. 6; Hann F.: Mai mitológiák Hajdú kiállítása a Dorottya utcában, Belvedere, 1989/2; Wehner T.: (kat., előszó, Dorottya u. G.); Van Dam J.: Utazás a háromszög körül. Hajdú képeiről, MŰV. 1989/9; Hann F.: (kat., előszó, Francia Int., Bp.); Hann F.: HL-GEO, Playboy G., 1993; Wehner T.: Ék-képek. Hajdú festészetéről, Kortárs, 1994/7.; Sík Cs.: Mégsem veszett el. Hajdú retrospektív katalógusa, 1996; Krimmel G.: Helyzetek és érzetek. Hajdú festészete, ÚJ, 1997. máj-jún. Portréfilm: Gulyás J.: Hajdú kiállítása a Kaposfüredi Galériában MTV, 1997 (H.F.) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Léva, 1938 - Festő. Székesfehérvárott Áron Nagy Lajos szakkörében ismerkedett meg a rajzolás és festés alapelemeivel. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Domanovszky Endre és Kádár György tanítványa volt. A főiskola után két évig általános iskolában tanított. 1969 óra Szentendrén dolgozik és azóta szerepel különböző hazai és külhoni tárlatokon. Sokszor szerepelt országos tárlatokon, Stúdió Kiállításokon. 1974-ben bemutatkozott Párizsban is, a fiatal magyar festők tárlatán. 1967-1970 k. Derkovits-ösztöndíjban részesült. Színgazdag műveinek tárgya a természet és a tenger. Lendületes ecsetvonásokkal alakít ki vibráló, lüktető foltokat. Festői előadása a nonfiguráció kereteiben mozog. Táblaképei mellett jelentősek kárpitjai, kék, fekete, szürke, barna színekre komponált faliszőnyegei. Mozaiktervezéssel is foglalkozik. (MÉ, M.M.: Műv.-1970/9, K.Gy.: műv.-1970/10, Máv.-1977/1) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Léva, 1938 - Festő. Székesfehérvárott Áron Nagy Lajos szakkörében ismerkedett meg a rajzolás és festés alapelemeivel. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Domanovszky Endre és Kádár György tanítványa volt. A főiskola után két évig általános iskolában dolgozott, mint pedagógus. 1968 óta Szentendrén dolgozik és azóta szerepel hazai és külhoni tárlatokon. Sokszor szerepelt országos bemutatókon, Stúdió kiállításokon. 1974-ben bemutatkozott Párizsban is, a fiatal magyar festők tárlatán. 1967-1970 között Derkovits-ösztöndíjban részesült. Német-, Francia- és Olaszországban járt tanulmányúton. 1965-82 között adriai-, égei-, földközi-tengeri utazásokat tett. Alapító tagja a Szentendrei Grafikai Műhelynek és az Art'éria Galériának. 1989-91 között a Belvedere c. művészeti folyóirat főszerkesztőjeként működött. Színgazdag alkotásainak tárgya a természet és a tenger. Lendületes ecsetvonásokkal alakít ki vibráló, lüktető foltokat. Festői előadása a nonfiguráció kereteiben mozog. Táblaképei mellett jelentősek kárpitjai, kék, fekete, szürke, barna színekre komponált faliszőnyegei. Mozaiktervezéssel is foglalkozik. 1984-ben elnyerte a Szentendrei Grafikai Műhely nagydíját. Alkotásai helyet kaptak a Magyar Nemzeti Galériában, a szentendrei Ferenczy Múzeumban, a szolnoki Damjanich J. Múzeumban, a Bolzano-i R. Riz Collectionben, a Szöul-i Kim Collectionben. (KMML, MÉ, M.M.: Műv. 1970/9, K.Gy.: Műv. 1970/10, Műv. 1977/1) Magyar festők és grafikusok adattára Léva, Bars vm., 1938 - 1963-ban fejezte be tanulmányait a Főiskolán, mesterei Domanovszky Endre és Kádár György voltak. 1969 óta Szentendrén dolgozik, s azóta szerepel a nyilvánosság előtt. Egyéni bemutatója 1975-ben a szentendrei Művésztelepi Galériában, 1977-ben a Műcsarnokban volt. 1966-1969-ben Derkovits-ösztöndíjban részesült. 1974-ben bemutatkozott Párizsban. Színgazdag festményeinek tárgya a természet és a tenger. Ezt mintegy az emberi természet gigantikus jelképeként jeleníti meg. Festői előadása a nonfiguráció kereteiben mozog. Kárpittervezéssel és kivitelezéssel is foglalkozik. - Irod: P.Sz.T.: Művész életrajzok. Bp. 1985. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek Léva, 1938 1963-ban kapott diplomát Domanovszky Endre és Kádár György növendékeként. 1969 óta Szentendrén dolgozik. Csoportos és országos rendezvények mellett 1975-ben és 1979-ben Szentendrén, 1977-ben a Műcsarnokban jelentkezett önálló kollekciókkal. 1974-ben bemutatkozott Franciaországban. 1966-1969-ben Derkovits-ösztöndíjat nyert. - Dinamikus, színgazdag festményeinek alapélménye a folytonos változásban lévő természet, illetve a tenger. Festői előadásmódja olykor a nonfiguráció kereteiben mozog. Kárpittervezéssel, textillel is foglalkozik; művészi világa itt egyértelműbb, kiegyensúlyozottabb.

[1A749/W038] Papír akvarell festmény üveglap mögött, fenyő keretben. Falra akasztási lehetőséggel rendelkezik. Jelezve jobbra lent: SZABÓ P. Magasság: 52.5 cm Szélesség: 65 cm Súly: 2.555 kg Szabó Pál festő Kecskemét, 1954-12-28 hirdetés Szerző: Gyergyádesz László, ifj. Művészeti tanulmányait Palkó József szakkörében kezdte hivatalos iskolái előtt. 1982: Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, Szeged; 1988: Magyar Képzőművészeti Főiskola (rendkívüli tagozat). 1999: Pilinszky-díj. 1989 óta a kecskeméti Tanítóképző Főiskolán tanít. A 80-as évek végétől – az absztrakt expresszionizmus eszköztárát és a keresztény ikonográfiát felhasználva – misztikus hátterű festmény-kollázs sorozatokat, ill. festmény-installációkat készít, majd a 90-es évek elejétől tudatosan az “ikon-tradíció” felé fordul. Meggyőződése szerint a kép igazi hatalma csak a vallásos kép esetében mutatkozik meg. Súlyos tömegű főmotívumai mellett írásjelek, keresztény szimbólumok jelennek meg; az ikonfestés technikai módszerein túl elsősorban annak szellemiségét, a “világ krisztusarcúságát” kívánja képpé formálni. Irodalom Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1999 • Krisztogram, Dorottya u. Galéria, Budapest Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások Bács-Kiskun megyei Téli Tárlatok, Kecskeméti Képtár, Kecskemét 1990 • Égiek-földiek, Erdei Ferenc Művelődési Központ, Kecskemét 1997 • Magyar Szalon ’97, Műcsarnok, Budapest 1999 • Kecskemét képzőművészete a XX. sz. 2. felében, Kecskeméti Képtár, Kecskemét. Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben Kecskeméti Képtár, Kecskemét. Forrás: artportal.hu