[FKB033/Bp1/65] A kép mérete: 40 x 50 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Horváth Kálmán, Szatmári (Budapest, 1890) alkotása. Jelezve jobbra lent "Horváth K." A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. Főként tájképeket festett (Hűvösvölgyi részlet, Krasznai részlet, Tavaszi napsütés stb.). 1923-tól állított ki a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. (Éber) Magyar festők és grafikusok adattára 1923 óta a Nemzeti Szalon és a Műcsarnok kiállítója. Tájképeket (Hűvösvölgyi részlet, Krasznai részlet, Tavaszi napsütés stb.) fest. - MTA Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. 1923-tól állított ki a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. Tájképeket festett. (Éber)

[FKC876/Bp92/46] A kép mérete: 100 x 81 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Ujváry Ignác (Pest, 1860, Kisoroszi, 1927) alkotása. Jelezve balra lent "Újváry I." A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. Budapesten Lotz Károly mellett, a Benczúr-mesteriskolában, majd Münchenben és Párizsban tanult. Eleinte nagyobb kompozíciókkal szerepelt a fővárosi tárlatokon (Szent István szentté avatása), később visszavonulva Kisorosziba, erőteljes, friss tájfestményekkel lépett fel (virágos rét, Eresz alatt, stb.). 1928-ban a Műcsarnokban hagyatéki kiállítást rendeztek műveiből. Tanára volt a budapesti Iparművészeti Iskolának. Több díjat kapott. 1891-ben a Rökk-díjat, 1894-ben a Műbarátok-díját, 1895-ben pedig az Ipoly-díjat nyerte. Tagja volt a Magyar Képzőművészek Egyesületének. Néhány munkája a Magyar Nemzeti Galéria tulajdona. (Éber, ML, VNML) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. Budapesten Lotz Károly mellett, a Benczúr-mesteriskolában, Münchenben és Párizsban tanult. Eleinte nagyobb kompozíciókkal szerepelt (Szent István szentté avatása), majd visszavonulván Kisorosziba, erőteljes, friss tájképekkel lépett fel. Tanára volt a fővárosi Iparművészeti Iskolának. 1891-ben Rökk-díjat, 1894-ben a Műbarátok díját, 1895-ben az Ipoly-díjat nyerte. Néhány képe a MNG tulajdona. (Éber) Művészeti lexikon I-II. Festő, szül. Budapest 1860. szept. 20. U. o. végezte tanulmányait s eleinte nagyobb kompozíciókkal szerepelt (Szent István szentté avatása), később visszavonulván Kisorosziba, erőteljes, friss tájképekkel lépett fel (Virágos rét, Eresz alatt). Tanára az Iparművészeti Iskolának. Művészeti lexikon I-IV. Festő. Bp.-en Lotz Károly tanítványaként, majd a Benczúr-mesteriskolában, később Münchenben és Párizsban végezte tanulmányait. Eleinte nagyobb kompozíciókkal szerepelt a bp.-i tárlatokon (Sz. István szentté avatása), később Kisorosziba visszavonulva erőteljes ecsetkezelésű, friss tájképeit állította ki. Több művésszel együtt részt vett a Feszty-körkép festésében. Az Iparművészeti Iskola tanára volt. Számos díjat nyert. Néhány képét a Nemz. Gal. őrzi. 1928-ban a Műcsarnok hagyatéki kiállítást rendezett műveiből. Magyar festők és grafikusok adattára Korai képei nagyobb történelmi kompozíciók, legjobb művei azonban Kisorosziban festett tájai. 1928-ban rendezték meg hagyatéki kiállítását a Műcsarnokban. Zsellérudvar, Őszi est, Hajóépítés a Dunaparton c. munkáit a Magyar Nemzeti Galéria őrzi. - Irod.: Lyka Károly: Ujváry Ignác, Magyar Művészet, 1927.

[FKC693/Bp201/38] A kép mérete: 86 x 71 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Henczné Deák Adrienne (Budapest, 1890, Budapest, 1956) alkotása. Jelezve balra lent "Henczné, Deák Adrienne" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Deák-Ébner Lajos és Bosznay István tanítványa volt, majd Márton Ferencnél állatrajzot tanult. Nyaranta a sárospataki és a jászapáti művésztelepen dolgozott. 1938-ban elnyerte a Halmos-féle életképdíjat. "Csendélet" című olajfestménye a Magyar Nemzeti Galériában található. (Éber) Magyar festők és grafikusok adattára A Képzőművészeti Főiskolán Deák-Ébner Lajos és Bosznay István tanítványa volt. később Márton Ferencnél állatrajzot tanult. Nyaranta a sárospataki és jászapáti művésztelepeken dolgozott. 1938-ban elnyerte a Halmos-féle életkép-díjat. "Csöndélet" c. olajfestménye az MNG-ben van. - MTA Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Deák-Ébner Lajos és Bosznay István tanítványa volt. Később Márton Ferencnél állatrajzot tanult. Nyaranta a sárospataki és a jászapáti művésztelepeken dolgozott. 1938-ban elnyerte a Halmos-féle életképdíjat. "Csendélet" c. olajfestménye a MNG-ban található. (Éber)

[6251/bp90/25] Hatalmas méretű antik hibátlan blondel keretes olaj vászon női portré. Jelezve jobbra lent BERECZ 1950 A festmény állapota kitűnő a kerettel összhangban. Szélesség: 152 cm Hosszúság: 107 cm Súly: 11 kg

[FK1569/X169] A kép mérete: 60 x 90 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép S. Willems jelzéssel, európai festő, 1900 körül alkotása. Jelezve Jobbra lent "S. Willems" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép

[FK3258/Bp47/17] A kép mérete: 50 x 60 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Szilvásy Margit (Sajókaza, 1898, Budapest, 1977) alkotása. Jelezve Jobbra lent "Szilvásy 954" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép A festmény hátoldalán a Képcsarnokvállalat raglapja látható. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. 1936-38 között a budapesti Iparművészeti Iskolában Orbán Antal, Domanovszky Endre és Lux Elek növendéke volt. 1938-42 között stúdiumait a Képzőművészeti Főiskolán végezte, ahol Szőnyi István és Elekfy Jenő irányítása mellett tanult. Első egyéni kállítását 1942-ben rendezte a Műbarát Galériában. Ezt követően a Fókusz Galériában, a Képcsarnokban, a Derkovits Teremben, az Ernst Múzeumban, Salgótartjánban, Helsinkiben, Orivesiben és Mentonban mutatta be önálló tárlaton műveit. Csoportos rendezvényeken a Műcsarnokban, a Nemzeti Szalonban, az Ernst Múzeumben, Sárospatakon és Egerben vett részt. Több európai országban járt tanulmányúton. Még a főiskola megkezdése előtti időkben Sárospatakon népművészeti alkotásokat tanulmányozott: a népi motívumkinccsel kapcsolatos élményeit későbbi művészpályájára nézve is fontosak voltak. Kezdeti alkotásait Rippl-Rónai József finom, visszafogott színvilágú periódusában keletkezett műveinek hatását mutatják. Későbbi munkáin palettája gazdálkodást, kiszínesedést mutat. Érett korszakában keletkezett munkáinak többsége figurális kompozíció. Képein főleg városi alakokat és munkásokat örökített meg. Készített portrékat (Szabó Lőrinc), tájképeket, csendéleteket is. Sz. páratlan színérzéke, festői alakítókedve, impulsív jelleme, tónusérzéke és természetelvűsége, főként a csendélet és a tájkép műfajában érvényesül. Elsősorban olajtemperával és akvarellel dolgozott. (Sz. M. kiállítás, Szabad művészet, 1947, Gyulai Gergely adatközlése nyomán) Magyar festők és grafikusok adattára Tanulmányait 1936-1943 között az Iparművészeti, majd a Képzőművészeti Főiskolán végezte, mesterei Domanovszky Endre, Szőnyi István és Elekfy Jenő voltak. Tanulmányutat Finnországban, Angliában, Olasz- és Franciaországban tett. Első gyűjteményes kiállítása 1942-ben a Műbarát Galériában, az utolsó 1973-ban az Ernst Múzeumban zajlott le. Külföldön Helsinkiben, Orivesi-ben és Mentonban mutatkozott be önállóan. - Páratlan színérzéke és festői alkotókedve, impulzív jelleme, tónusérzéke és természetelvűsége főként a csöndélet és a tájkép műfajában érvényesül, de mélyen érdeklik az emberi sajátosságok kifejeződései, a portrék is. - Irod.: Oelmacher Anna: Durray Tibor és Szilvásy Margit kiállítása. Szabad művészet, 1947. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. Tanulmányait a bp.-i Iparművészeti Főiskolán és a Képzőművészeti Főiskolán végezte. Domanovszky Endre, Szőnyi István, Elekfy Jenő növendéke volt. Tanulmányúton járt számos nyugat-európai országban. Több kiállítása volt itthon (Műbarát Galéria, Ernst Múzeum), valamint Helsinkiben, Orivesiben és Mentonban. Páratlan színérzéke és festői alakítókedve, impulzív jelleme, tónusérzéke és természetelvűsége főként a csendélet és tájkép műfajában érvényesül, azonban mélyen érdeklik az emberi sajátosságok kifejeződései, a portrék is. (Sz. M. kiáll./Szabad Műv.-1947) Művészeti lexikon I-IV. Festő. 1936-tól az Iparművészeti Iskolában Orbán Antal, Lux Elek és Domanovszky Endre, 1938-től a Képzőművészeti Főiskolán Szőnyi István és Elekfy Jenő növendéke volt. Máramarosi és balatoni tájképeiből első kollektív kiállítását 1942-ben rendezte. A felszabadulás óta számos országos és csoportkiállításon s több önálló kiállításon mutatta be tartózkodó színekkel megoldott tájábrázolásait, a nagyváros, a gyárak, bányászok, parasztok életét megjelenítő figurális kompozícióit és jó karakterérzékéről tanúskodó portréit. 1959-ben és 1963-ban a Derkovits Teremben fiával, Szilvásy György keramikussal közösen állított ki. 1960-ban Finno.-ban mutatta be akvarelljeit. Kortárs magyar művészeti lexikon I-III. 1936-1943 között az Iparművészeti, majd a Képzőművészeti Főiskolán tanult, mesterei Domanovszky Endre, Szőnyi István és Elekfy Jenő voltak. Többször megfordult Angliában, Olasz- és Franciaországban, Finnországban. 10 gyűjteményes kiállítást rendezett életében, a legutóbbit 1973-ban az Ernst Múzeumban. Külföldön Olaszországban, Finnországban és Franciaországban mutatkozott be. - Impulzív alkatú, kiváló színérzékű mester volt, adottságait a csendéleti és tájképi témákban tudta leginkább kamatoztatni.