No, megállj csak! 1. rész - 8 mm orosz mesefilm

Eladási ár: 22 000 HUF

Leírás

[1G412/X240]
Eredeti papírdobozában található, orosz szuper 8-as mesefilm, fotón látható állapotban.

Súly: 0.135 kg
No, megállj csak!

  









No, megállj csak!
(Ну, погоди!)








Nyúl és Farkas egy szovjet postai bélyegen (1988)


Műfaj
vígjáték







Alkotó
Feliksz Kangyel


Író



Alekszandr Kurljandszkij (1-20)

Arkagyij Hajt (1-16)

Feliksz Kamov (1-20)






Rendező



Vjacseszlav Mihajlovics Kotyonocskin (1-18)

Jurij Butirin (1–3)

Vlagyimir Taraszov (17-18)

Alekszej Kotyonocskin (19-20)






Főszereplő
nincs


Hang



Nyúl

Klara Rumjanova (1-18)

Olga Zvereva (19-20)

Farkas

Anatolij Papanov (1-18)

Igor Hrisztyenko (19-20)






Zeneszerző



Viktor Babuskin

Andrej Gyerzsavin

Georgi Garanjan (Georgij Garanyan)

Alekszandr Zacepin

Viktor Kuprevics

Deák Tamás (főcímzene)











Ország
 Szovjetunió


Nyelv
orosz


Évadok
1


Epizódok
21


Gyártás


Producer



P. Babahanjan

A. Lebegyev

Jelizaveta Babahina

L. Varencova






Vágó



Margarita Mihejeva

Tatyjana Szazonova

Ljubov Georgijeva

Dmitrij Szemjonov

I. Sumilin






Operatőr



Szvetlana Kascsejeva

Jelena Petrova

Ljudmila Krutovszkaja

Vlagyimir Milovanov

Alekszandr Csehovszkij

Nyina Klimova






Részenkénti játékidő
10 perc


Gyártó



Szojuzmultfilm

AMT (1993-1994)






Sugárzás


Eredeti sugárzás
1969. június 14. – 2012. december 21.


Első magyar adó



16 résszel

MTV-1 / TV-1, TV-2






Státusz
befejezett


Korhatár



Kronológia


További információk





IMDb






 



A No, megállj csak! (orosz cím: Ну, погоди!, magyaros átírással Nu, págágyí) szovjet animációs rövidfilmsorozat (rajzfilm), a Szojuzmultfilm filmstúdió gondozásában készült 1969 és 1986 között.




Jelenet a 7. (Tengeri utazás című) részből


A sorozatot Vjacseszlav Mihajlovics Kotyonocskin rendezte.

Az első széria első része 1969. június 14-én került a mozikba, a farkast megszemélyesítő Anatolij Papanov halála miatt 1986-ban pedig az utolsó. Az azóta kultuszfilmmé nőtt sorozat korábbi fel nem használt felvételeiből összevágva 1993-ban (még Papanov hangjával) kiadtak egy újabb epizódot.

2004-ben új szinkronnal (Igor Hrisztyenko) egy újabb széria született, melynek sikerén felbuzdulva 2006 elejére elkészült újabb 20 rész.









 A film címe
A filmek elején többnyire a Nyúl szerepel valamilyen ártatlan dologgal foglalatoskodva, majd a Farkas tűnik fel, aki állandóan el akarja kapni a Nyulat, ekkor a Nyúl menekülni kezd, mire a Farkas azt kiáltja: „No, megállj csak!”, és utánaered. A sorrend néha változik.

 Szereplők
A sorozatnak két főszereplője van: a Farkas (Волк) és a Nyúl (Заяц)

Farkas
Kezdetben olyan, mint egy huligán: erős dohányos, aki előszeretettel éli ki vandál hajlamait, amint csak lehet, gyakran kisebb-nagyobb törvényeket is áthágva. Másfelől azonban próbálkozásai, hogy elkapja a Nyulat, gyakran hihetetlen mutatványokra is rákényszerítik, melyekben egyéb képességeiről is számot ad: például kiválóan tud műkorcsolyázni, balettozni, gitározni és motorozni roppant erős, rocker motorján. Énektudását is megcsillantja, az első részben például a kötélen felfelé mászva a szovjet rendszerben csupán megtűrt Vlagyimir Viszockij dalát (Dal a barátról – Пecня o дpyгe) dúdolja. Habár nem tehetségtelen, mégis minden próbálkozása a Nyúl elkapására rendre visszafelé sül el. Ahogy a sorozat halad előre, úgy lesz egyre céltudatosabb, nem egy nyulat szeretne elkapni, hanem a Nyulat, melynek érdekében nem riad vissza drasztikusabb módszerek alkalmazásától sem.

 Nyúl
A Nyúl rendszerint a pozitív hőse a sorozatnak, habár sokkal kevesebbet szerepel, mint a farkas és karaktere sincs olyannyira kidolgozva – mely miatt sokan a farkassal szimpatizálnak –, szereplése rendszerint a farkas előli menekülésre korlátozódik. Csak az újabb epizódokban került jobban kidolgozásra a figurája, illetve lett aktívabb szereplője a sorozatnak és a menekülésen túl párszor például egyenesen megmenti a Farkast saját csapdájából, vagy a kilátástalan helyzetből, ahová került.

 Egyéb szereplők
Több visszatérő szereplője is van a rajzfilmnek, ezek közül a roppant erős Víziló (Бегемот) tűnik fel legtöbbször (hol rendőr, hol teremőr a múzeumban, hol boltos, hol gyalogos stb.), illetve a Macska (Кошка), aki bűvész, számos színpadi produkcióval tűnik fel, aki roppant érzékeny a tapsra, nagyon igényli azt. Több kisebb szerepben tűnnek fel különböző barátságos medvék is.

 Az epizódok
A részeknek nem volt címük, csak számuk, viszont minden rész más és más környezetben játszódik:




#Magyar címBemutató


1.
Város és tengerpart
1969. június 14.


2.
Vásárok, búcsúk, fesztiválok
1970. július 18.


3.
Úton
1971. május 29.


4.
Stadionok
1971. június 26.


5.
Város
1972. szeptember 23.


6.
Vidék
1973. április 21.


7.
Tengeri utazás
1973. május 12.


8.
Újévi ünneplés
1974. január 5.


9.
Televíziós stúdió
1976. szeptember 4.


10.
Építési terület
1976. október 9.


11.
Cirkusz
1977. július 30.


12.
Múzeum
1978. április 8.


13.
Olimpiai játékok
1980. május 17.


14.
Napközi
1984. június 2.


15.
Kultúrház
1985. június 22.


16.
Az orosz népmesék birodalma
1986. szeptember 27.


17.
Egzotikus tájak
1993. április 1.


18.
Szupermarket
1994. június 24.


19.
Üdülésen
2005. december 22.


20.
A dácsán
2006. október 7.


21.
Az új epizód, avagy karácsony
2012. december 21.

Tulajdonságok

vásárlási információk

Feltöltve: 2022. július. 07.

(A műtárgyat eddig 391-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

No, megállj csak! 1. rész - 8 mm orosz mesefilm

[1G412/X240] Eredeti papírdobozában található, orosz szuper 8-as mesefilm, fotón látható állapotban. Súly: 0.135 kg No, megállj csak!    No, megállj csak! (Ну, погоди!) Nyúl és Farkas egy szovjet postai bélyegen (1988) Műfaj vígjáték Alkotó Feliksz Kangyel Író Alekszandr Kurljandszkij (1-20) Arkagyij Hajt (1-16) Feliksz Kamov (1-20) Rendező Vjacseszlav Mihajlovics Kotyonocskin (1-18) Jurij Butirin (1–3) Vlagyimir Taraszov (17-18) Alekszej Kotyonocskin (19-20) Főszereplő nincs Hang Nyúl Klara Rumjanova (1-18) Olga Zvereva (19-20) Farkas Anatolij Papanov (1-18) Igor Hrisztyenko (19-20) Zeneszerző Viktor Babuskin Andrej Gyerzsavin Georgi Garanjan (Georgij Garanyan) Alekszandr Zacepin Viktor Kuprevics Deák Tamás (főcímzene) Ország  Szovjetunió Nyelv orosz Évadok 1 Epizódok 21 Gyártás Producer P. Babahanjan A. Lebegyev Jelizaveta Babahina L. Varencova Vágó Margarita Mihejeva Tatyjana Szazonova Ljubov Georgijeva Dmitrij Szemjonov I. Sumilin Operatőr Szvetlana Kascsejeva Jelena Petrova Ljudmila Krutovszkaja Vlagyimir Milovanov Alekszandr Csehovszkij Nyina Klimova Részenkénti játékidő 10 perc Gyártó Szojuzmultfilm AMT (1993-1994) Sugárzás Eredeti sugárzás 1969. június 14. – 2012. december 21. Első magyar adó 16 résszel MTV-1 / TV-1, TV-2 Státusz befejezett Korhatár Kronológia További információk IMDb   A No, megállj csak! (orosz cím: Ну, погоди!, magyaros átírással Nu, págágyí) szovjet animációs rövidfilmsorozat (rajzfilm), a Szojuzmultfilm filmstúdió gondozásában készült 1969 és 1986 között. Jelenet a 7. (Tengeri utazás című) részből A sorozatot Vjacseszlav Mihajlovics Kotyonocskin rendezte. Az első széria első része 1969. június 14-én került a mozikba, a farkast megszemélyesítő Anatolij Papanov halála miatt 1986-ban pedig az utolsó. Az azóta kultuszfilmmé nőtt sorozat korábbi fel nem használt felvételeiből összevágva 1993-ban (még Papanov hangjával) kiadtak egy újabb epizódot. 2004-ben új szinkronnal (Igor Hrisztyenko) egy újabb széria született, melynek sikerén felbuzdulva 2006 elejére elkészült újabb 20 rész.  A film címe A filmek elején többnyire a Nyúl szerepel valamilyen ártatlan dologgal foglalatoskodva, majd a Farkas tűnik fel, aki állandóan el akarja kapni a Nyulat, ekkor a Nyúl menekülni kezd, mire a Farkas azt kiáltja: „No, megállj csak!”, és utánaered. A sorrend néha változik.  Szereplők A sorozatnak két főszereplője van: a Farkas (Волк) és a Nyúl (Заяц) Farkas Kezdetben olyan, mint egy huligán: erős dohányos, aki előszeretettel éli ki vandál hajlamait, amint csak lehet, gyakran kisebb-nagyobb törvényeket is áthágva. Másfelől azonban próbálkozásai, hogy elkapja a Nyulat, gyakran hihetetlen mutatványokra is rákényszerítik, melyekben egyéb képességeiről is számot ad: például kiválóan tud műkorcsolyázni, balettozni, gitározni és motorozni roppant erős, rocker motorján. Énektudását is megcsillantja, az első részben például a kötélen felfelé mászva a szovjet rendszerben csupán megtűrt Vlagyimir Viszockij dalát (Dal a barátról – Пecня o дpyгe) dúdolja. Habár nem tehetségtelen, mégis minden próbálkozása a Nyúl elkapására rendre visszafelé sül el. Ahogy a sorozat halad előre, úgy lesz egyre céltudatosabb, nem egy nyulat szeretne elkapni, hanem a Nyulat, melynek érdekében nem riad vissza drasztikusabb módszerek alkalmazásától sem.  Nyúl A Nyúl rendszerint a pozitív hőse a sorozatnak, habár sokkal kevesebbet szerepel, mint a farkas és karaktere sincs olyannyira kidolgozva – mely miatt sokan a farkassal szimpatizálnak –, szereplése rendszerint a farkas előli menekülésre korlátozódik. Csak az újabb epizódokban került jobban kidolgozásra a figurája, illetve lett aktívabb szereplője a sorozatnak és a menekülésen túl párszor például egyenesen megmenti a Farkast saját csapdájából, vagy a kilátástalan helyzetből, ahová került.  Egyéb szereplők Több visszatérő szereplője is van a rajzfilmnek, ezek közül a roppant erős Víziló (Бегемот) tűnik fel legtöbbször (hol rendőr, hol teremőr a múzeumban, hol boltos, hol gyalogos stb.), illetve a Macska (Кошка), aki bűvész, számos színpadi produkcióval tűnik fel, aki roppant érzékeny a tapsra, nagyon igényli azt. Több kisebb szerepben tűnnek fel különböző barátságos medvék is.  Az epizódok A részeknek nem volt címük, csak számuk, viszont minden rész más és más környezetben játszódik: #Magyar címBemutató 1. Város és tengerpart 1969. június 14. 2. Vásárok, búcsúk, fesztiválok 1970. július 18. 3. Úton 1971. május 29. 4. Stadionok 1971. június 26. 5. Város 1972. szeptember 23. 6. Vidék 1973. április 21. 7. Tengeri utazás 1973. május 12. 8. Újévi ünneplés 1974. január 5. 9. Televíziós stúdió 1976. szeptember 4. 10. Építési terület 1976. október 9. 11. Cirkusz 1977. július 30. 12. Múzeum 1978. április 8. 13. Olimpiai játékok 1980. május 17. 14. Napközi 1984. június 2. 15. Kultúrház 1985. június 22. 16. Az orosz népmesék birodalma 1986. szeptember 27. 17. Egzotikus tájak 1993. április 1. 18. Szupermarket 1994. június 24. 19. Üdülésen 2005. december 22. 20. A dácsán 2006. október 7. 21. Az új epizód, avagy karácsony 2012. december 21.

További részletek

vásárlási információk
Feltöltve: 2022. július. 07.

(A műtárgyat eddig 391-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
22 000 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

[1Y029/Z018] Olaj farost festmény, üveglap mögött, hibátlan képcsarnokos keretben. Hátoldalán Képcsarnok Vállalat papír címkéje: A művész neve: SCHÉNER MIHÁLY A kép címe: TÁJ Magasság: 66.5 cm Szélesség: 86 cm Súly: 6.54 kg Schéner Mihály festő, grafikus, szobrász, keramikus, bábtervező Medgyesegyháza, 1923-01-9 Elhalálozott: Budapest, 2009. május 11. Honlap: http://www.kormendigaleria.hu/kiadvany.html 1942-1947: Magyar Képzőművészeti Főiskola, tanára: Rudnay Gyula. 1978: Munkácsy-díj; 1984: érdemes művész; 1989: kiváló művész; 1995: Kossuth-díj. 1992-től a Magyar Művészeti Akadémia, 1993-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja. 1956-ig tanított. 1982: Nagyatádi Faszobrász Alkotótelep, 1985: Nemzetközi Acélszobrász Alkotótelep, Dunaújváros. A stílusában felismerhető, mégis sokféle műtárgyat létrehozó ~ gazdag, állandóan alakuló életműve a folyton változó világban helyét kereső, az alkotói szabadságot megvalósító XX. századi képzőművész példázata lehetne. Magát expresszív-szürrealista alkotónak nevezi. Egyaránt dolgozik festékkel, textillel, fával, fémmel. Rajzol, szerkeszt, farag, épít, gyúr, varr és ragaszt, felhasználja a mézesbábok öntőformáit. Festő, rajzoló, textilszobor- és bábkészítő, fazekas, asztalos, esztergályos. Háromlépcsős folyamatban gondolkozik: rajzban tervez, majd fest, szobrot készít, “formába önt”, mindig a végső plasztikai megoldást keresi. Ami állandó és mégis játékosan változékony megjelenésű Schéner művészetében, az a gyermekkori emlékek által meghatározott népi mesterségek iránti tiszteletet kifejező motívumkincs, a tárgyi folklór formakészlete, amely már-már kézjegyként ismétlődik munkáin. Mitologikussá nőtt képzelete új lényeket teremt, pl: a Pigulát, amely disznótestű, emberfejű teremtmény. Schéner festményein a szürrealista motívumokat konstruktív szerkezetbe rendezi, a geometriát és az organikus természeti motívumokat egyaránt beépíti műveibe. A népi, népművészeti formakincsből merített lovas huszárok, betyárok, szegénylegények cifra szűr mentéje, piros csákója, fekete csizmája, az önálló életet élő zsinórdíszek és mézeskalács bábok, a kiskocsik a gyermekkori vásárok, búcsúk színes forgatagába vezet. A primér motívumokat aztán felváltják a vastagon felhordott felületbe karcolt jelek, vonalhálózatok, amelyek a játszó gyermek homokba rajzolt ábráit, a pásztorember fába vésett üzeneteit, az ősember barlang falába rótt mágikus jeleneteit idézik meg. A művész pillanatnyi érdeklődésének megfelelően a színek búvópatakként tűnnek el és jelennek meg ismét. A 60-as években leginkább a formákkal való játék érdekelte, a festmények felülete egyre gazdagodott: a táblaképek felületén applikációk jelentek meg, vagy lemállasztott rétegek hagyták maguk után hiányukat, motívumok nélküli ősformák, archetipikus képzetek bukkantak fel művészetében. A véletlenszerűnek látszó rétegekkel való játék azonban tudatos komponálás eredménye, amely később nyilvánvaló ritmusnak és formai szerkesztettségnek adja át a helyét, mint a Törvénytáblák c. sorozaton. A különböző művészi kifejezési formák egymásra termékenyítő hatással vannak, át- meg áthatják egymást. Textilszobrai, amelyekkel új műfajt teremtett, ugyanazzal az automatikus, expresszív-szürrealista módszerrel készülnek, mint festményei. A hagyományosan a népművészetben alkalmazott anyag, a filc lehetőséget ad a népi formakincs felelevenítésére, amely azonban a művész különös szürrealista átiratában jelenik meg. A szívekkel kivarrt, zsinórdíszes Posztókotlós c. művén mézesbábok lógnak, hátán huszárok lovagolnak. Egész sor textilből készült kéz-plasztikát alkot, amelyeket az ujjakra rávarrt díszekkel öltöztet, személyesít meg. A színes-különös világból aztán ~ újra puritán képi és formai rendbe juttatja el a nézőt, majd nemsokára tépett, gyűrt, vágott, csorgatott, repedezni hagyott szenvedélyesen vonagló képi felületeket hagy hátra. Schéner készített apró gyermekjátékokat, térstruktúra-tereket, mászókákat is. A magyar népi formák mellett szürreális játékaiban gyakran alkalmaz görög mitológiai alakokat, “elkentaurosodott” lovakat, Gorgó-fejeket, sellőket, hárpiákat, Pán-ábrázolásokat. Schéner nemcsak saját művészetéről publikál, hanem művésztársairól is számos írása jelenik meg, elsősorban az Új Auróra c. folyóiratban, amelynek egy ideig főmunkatársa volt. Irodalom kiállítása, Magyar Építőművészet, 1962/4. Húsz év után, Művészet, 1965/4. BOZÓKY M.: ~, Tiszatáj, 1968/5. PERNECZKY G.: Nincs uborkaszezon, Élet és Irodalom, 1969. augusztus 8. BARÁNSZKY-JÓB L.: ~, Művészet, 1969/9. LÁSZLÓ GY.: ~ kaposvári kiállítása, Jelenkor, 1969/4. MAJOR M.: Pásztorok, betyárok, huszárok - kezek, Tükör, 1970. szeptember 15. FRANK J.: Bemutatjuk ~t, Élet és Irodalom, 1972. május 6. ról kiállítása ürügyén, Képzőművészeti Almanach, Budapest, 1972 Sötétkék kokasok, Élet és Irodalom, 1973. szeptember 9. MAJOR M.: ~ játékai, Élet és Irodalom, 1974. július 27. BARTA J.: Egy különös művész, Alföld, 1974/6. VADAS J.: Szárnykészítők, Élet és Irodalom, 1975. október 4. JUHÁSZ F.: A halál ellen játszani, Élet és Irodalom, 1975. május 17. PAP G.: Kincsek és műkincsek, Művészet, 1975/6. P. SZŰCS J.: Az utak kettéválnak, Művészet, 1978/3. Békési művészet, Művészet, 1978/7. SZAMOSI F.: ~ [kismonográfia], Budapest, 1978 VADAS J.: Játék a játékkal, Élet és Irodalom, 1979. augusztus 18. NÉMETH L.: ~ műveiről, Művészet, 1979/4. MIKLÓS P.: Mit akar ez a múzeum?, Művészet, 1979/10. Beszélgetés a művésszel, Művészet, 1980/5. VÁRNAGY I.: Túlélő bábuk, Mozgó Világ, 1983/6. SZUROMI P.: Rezignáltan, kultúráltan, Művészet, 1983/6. SZUROMI P.: Mozdulatlan horizont, Tiszatáj, 1983/11. MUCSI A.: Arcok és sorsok, Hevesi Szemle, 1984/3. Golgota, Művészet, 1984/9. Diogenész üveghordóban, Napóra, 1990/11. FOGARASSY A. - KOCSIS I.: Kukulla és az íriszek, Opus, 1993/1. CS. TÓTH J.: Az éteri Schéneri mítosz, Bárka, 1993/1. mítoszai, Magyar Napló, 1993. szeptember 17. P. SZABÓ E.: Ősformák üvegből és mézeskalácsból, Életünk, 1997/4. MEZEI O.: Archetipikus képzetek, ősformák, Kortárs, 1998/2. dr. MEZEI OTTÓ: Schéner Mihály, Bp., 1999 Kortárs magyar művészet, 2. bővített kiadás – Körmendi-Csák Gyűjtemény Válogatás DÉVÉNYI ISTVÁN, 2001 BERECZKY LORÁND: Schéner Mihály, Körmendi Gyűjtemény, 2002 Schéner Mihály: Ördögöcskék és egyéb firmák, Körmendi Gyűjtemény, 2006  Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1964 • Grosvenor Gallery, London 1976 • Rudnay Terem, Eger 1979 • Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba (kat.) • Műhelykiállítás, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Múzeum, Tihany 1984 • Uitz Terem, Dunaújváros • Magyar Intézet, Szófia 1987 • Beethoven Művelődési Központ, Martonvásár 1995 • Széchenyi Akadémia, Békéscsaba 1999 • Vigadó Galéria, Budapest • Kovács Máté Városi Művelődési Központ •  Templomok,Iparművészeti Múzeum, Budapest 2001 • Életműkiállítás, Körmendi Galéria – Hajnóczy-Bakonyi Ház • Pünkösdi anzix, Magyar Újságírók Szövetsége, Budapest  2004 • Kollázsok és síkplasztikák, Körmendi Galéria – Múzsa Galéria 2005 • Pestszentimrei Közösségi Ház • Expressiv, Burgenländische Landesgalerie • Körmendi Galéria – Múzsa Galéria  Szentendrei Képtár • Utazás közben, MűvészetMalom, Szentendre Schéner Mihály grafikai kiállítása, Körmendi Galéria, Belváros, Budapest • Börzsöny Múzeum. Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások 1956 • Megyei kiállítás, Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba 1957 • Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest 1960 • 8. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1969 • Csabai festők jubileumi kiállítása, Békéscsaba 1971 • III. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs 1972 • [Vígh Tamással], Városi Kiállítóterem, Vác • Táblakép ’72, Debrecen 1973 • Kortárs festők…, Csontváry Terem, Pécs • Tél a művészetben, Aba Novák Terem, Szolnok 1976 • XIX. Alföldi Tárlat, Békéscsaba 1977 • Festészet ’77, Műcsarnok, Budapest 1979 • Magyar Kiállítás (kat.), Milánó 1999 • Art Budapest 2. Nemzetközi művészeti vásár Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Szombathelyi Képtár, Szombathely.  Forrás: artportal.hu 
Schéner Mihály : "Táj"
245 000 HUF