No, megállj csak! 2. rész - 8 mm orosz mesefilm

Eladási ár: 18 000 HUF

Leírás

[1G411/X240]
Eredeti papírdobozában található, orosz szuper 8-as mesefilm, fotón látható állapotban.

Súly: 0.145 kg
No, megállj csak!

  









No, megállj csak!
(Ну, погоди!)








Nyúl és Farkas egy szovjet postai bélyegen (1988)


Műfaj
vígjáték







Alkotó
Feliksz Kangyel


Író



Alekszandr Kurljandszkij (1-20)

Arkagyij Hajt (1-16)

Feliksz Kamov (1-20)






Rendező



Vjacseszlav Mihajlovics Kotyonocskin (1-18)

Jurij Butirin (1–3)

Vlagyimir Taraszov (17-18)

Alekszej Kotyonocskin (19-20)






Főszereplő
nincs


Hang



Nyúl

Klara Rumjanova (1-18)

Olga Zvereva (19-20)

Farkas

Anatolij Papanov (1-18)

Igor Hrisztyenko (19-20)






Zeneszerző



Viktor Babuskin

Andrej Gyerzsavin

Georgi Garanjan (Georgij Garanyan)

Alekszandr Zacepin

Viktor Kuprevics

Deák Tamás (főcímzene)











Ország
 Szovjetunió


Nyelv
orosz


Évadok
1


Epizódok
21


Gyártás


Producer



P. Babahanjan

A. Lebegyev

Jelizaveta Babahina

L. Varencova






Vágó



Margarita Mihejeva

Tatyjana Szazonova

Ljubov Georgijeva

Dmitrij Szemjonov

I. Sumilin






Operatőr



Szvetlana Kascsejeva

Jelena Petrova

Ljudmila Krutovszkaja

Vlagyimir Milovanov

Alekszandr Csehovszkij

Nyina Klimova






Részenkénti játékidő
10 perc


Gyártó



Szojuzmultfilm

AMT (1993-1994)






Sugárzás


Eredeti sugárzás
1969. június 14. – 2012. december 21.


Első magyar adó



16 résszel

MTV-1 / TV-1, TV-2






Státusz
befejezett


Korhatár



Kronológia


További információk





IMDb






 



A No, megállj csak! (orosz cím: Ну, погоди!, magyaros átírással Nu, págágyí) szovjet animációs rövidfilmsorozat (rajzfilm), a Szojuzmultfilm filmstúdió gondozásában készült 1969 és 1986 között.




Jelenet a 7. (Tengeri utazás című) részből


A sorozatot Vjacseszlav Mihajlovics Kotyonocskin rendezte.

Az első széria első része 1969. június 14-én került a mozikba, a farkast megszemélyesítő Anatolij Papanov halála miatt 1986-ban pedig az utolsó. Az azóta kultuszfilmmé nőtt sorozat korábbi fel nem használt felvételeiből összevágva 1993-ban (még Papanov hangjával) kiadtak egy újabb epizódot.

2004-ben új szinkronnal (Igor Hrisztyenko) egy újabb széria született, melynek sikerén felbuzdulva 2006 elejére elkészült újabb 20 rész.









 A film címe
A filmek elején többnyire a Nyúl szerepel valamilyen ártatlan dologgal foglalatoskodva, majd a Farkas tűnik fel, aki állandóan el akarja kapni a Nyulat, ekkor a Nyúl menekülni kezd, mire a Farkas azt kiáltja: „No, megállj csak!”, és utánaered. A sorrend néha változik.

 Szereplők
A sorozatnak két főszereplője van: a Farkas (Волк) és a Nyúl (Заяц)

Farkas
Kezdetben olyan, mint egy huligán: erős dohányos, aki előszeretettel éli ki vandál hajlamait, amint csak lehet, gyakran kisebb-nagyobb törvényeket is áthágva. Másfelől azonban próbálkozásai, hogy elkapja a Nyulat, gyakran hihetetlen mutatványokra is rákényszerítik, melyekben egyéb képességeiről is számot ad: például kiválóan tud műkorcsolyázni, balettozni, gitározni és motorozni roppant erős, rocker motorján. Énektudását is megcsillantja, az első részben például a kötélen felfelé mászva a szovjet rendszerben csupán megtűrt Vlagyimir Viszockij dalát (Dal a barátról – Пecня o дpyгe) dúdolja. Habár nem tehetségtelen, mégis minden próbálkozása a Nyúl elkapására rendre visszafelé sül el. Ahogy a sorozat halad előre, úgy lesz egyre céltudatosabb, nem egy nyulat szeretne elkapni, hanem a Nyulat, melynek érdekében nem riad vissza drasztikusabb módszerek alkalmazásától sem.

 Nyúl
A Nyúl rendszerint a pozitív hőse a sorozatnak, habár sokkal kevesebbet szerepel, mint a farkas és karaktere sincs olyannyira kidolgozva – mely miatt sokan a farkassal szimpatizálnak –, szereplése rendszerint a farkas előli menekülésre korlátozódik. Csak az újabb epizódokban került jobban kidolgozásra a figurája, illetve lett aktívabb szereplője a sorozatnak és a menekülésen túl párszor például egyenesen megmenti a Farkast saját csapdájából, vagy a kilátástalan helyzetből, ahová került.

 Egyéb szereplők
Több visszatérő szereplője is van a rajzfilmnek, ezek közül a roppant erős Víziló (Бегемот) tűnik fel legtöbbször (hol rendőr, hol teremőr a múzeumban, hol boltos, hol gyalogos stb.), illetve a Macska (Кошка), aki bűvész, számos színpadi produkcióval tűnik fel, aki roppant érzékeny a tapsra, nagyon igényli azt. Több kisebb szerepben tűnnek fel különböző barátságos medvék is.

 Az epizódok
A részeknek nem volt címük, csak számuk, viszont minden rész más és más környezetben játszódik:




#Magyar címBemutató


1.
Város és tengerpart
1969. június 14.


2.
Vásárok, búcsúk, fesztiválok
1970. július 18.


3.
Úton
1971. május 29.


4.
Stadionok
1971. június 26.


5.
Város
1972. szeptember 23.


6.
Vidék
1973. április 21.


7.
Tengeri utazás
1973. május 12.


8.
Újévi ünneplés
1974. január 5.


9.
Televíziós stúdió
1976. szeptember 4.


10.
Építési terület
1976. október 9.


11.
Cirkusz
1977. július 30.


12.
Múzeum
1978. április 8.


13.
Olimpiai játékok
1980. május 17.


14.
Napközi
1984. június 2.


15.
Kultúrház
1985. június 22.


16.
Az orosz népmesék birodalma
1986. szeptember 27.


17.
Egzotikus tájak
1993. április 1.


18.
Szupermarket
1994. június 24.


19.
Üdülésen
2005. december 22.


20.
A dácsán
2006. október 7.


21.
Az új epizód, avagy karácsony
2012. december 21.

Tulajdonságok

vásárlási információk

Feltöltve: 2022. július. 07.

(A műtárgyat eddig 509-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

No, megállj csak! 2. rész - 8 mm orosz mesefilm

[1G411/X240] Eredeti papírdobozában található, orosz szuper 8-as mesefilm, fotón látható állapotban. Súly: 0.145 kg No, megállj csak!    No, megállj csak! (Ну, погоди!) Nyúl és Farkas egy szovjet postai bélyegen (1988) Műfaj vígjáték Alkotó Feliksz Kangyel Író Alekszandr Kurljandszkij (1-20) Arkagyij Hajt (1-16) Feliksz Kamov (1-20) Rendező Vjacseszlav Mihajlovics Kotyonocskin (1-18) Jurij Butirin (1–3) Vlagyimir Taraszov (17-18) Alekszej Kotyonocskin (19-20) Főszereplő nincs Hang Nyúl Klara Rumjanova (1-18) Olga Zvereva (19-20) Farkas Anatolij Papanov (1-18) Igor Hrisztyenko (19-20) Zeneszerző Viktor Babuskin Andrej Gyerzsavin Georgi Garanjan (Georgij Garanyan) Alekszandr Zacepin Viktor Kuprevics Deák Tamás (főcímzene) Ország  Szovjetunió Nyelv orosz Évadok 1 Epizódok 21 Gyártás Producer P. Babahanjan A. Lebegyev Jelizaveta Babahina L. Varencova Vágó Margarita Mihejeva Tatyjana Szazonova Ljubov Georgijeva Dmitrij Szemjonov I. Sumilin Operatőr Szvetlana Kascsejeva Jelena Petrova Ljudmila Krutovszkaja Vlagyimir Milovanov Alekszandr Csehovszkij Nyina Klimova Részenkénti játékidő 10 perc Gyártó Szojuzmultfilm AMT (1993-1994) Sugárzás Eredeti sugárzás 1969. június 14. – 2012. december 21. Első magyar adó 16 résszel MTV-1 / TV-1, TV-2 Státusz befejezett Korhatár Kronológia További információk IMDb   A No, megállj csak! (orosz cím: Ну, погоди!, magyaros átírással Nu, págágyí) szovjet animációs rövidfilmsorozat (rajzfilm), a Szojuzmultfilm filmstúdió gondozásában készült 1969 és 1986 között. Jelenet a 7. (Tengeri utazás című) részből A sorozatot Vjacseszlav Mihajlovics Kotyonocskin rendezte. Az első széria első része 1969. június 14-én került a mozikba, a farkast megszemélyesítő Anatolij Papanov halála miatt 1986-ban pedig az utolsó. Az azóta kultuszfilmmé nőtt sorozat korábbi fel nem használt felvételeiből összevágva 1993-ban (még Papanov hangjával) kiadtak egy újabb epizódot. 2004-ben új szinkronnal (Igor Hrisztyenko) egy újabb széria született, melynek sikerén felbuzdulva 2006 elejére elkészült újabb 20 rész.  A film címe A filmek elején többnyire a Nyúl szerepel valamilyen ártatlan dologgal foglalatoskodva, majd a Farkas tűnik fel, aki állandóan el akarja kapni a Nyulat, ekkor a Nyúl menekülni kezd, mire a Farkas azt kiáltja: „No, megállj csak!”, és utánaered. A sorrend néha változik.  Szereplők A sorozatnak két főszereplője van: a Farkas (Волк) és a Nyúl (Заяц) Farkas Kezdetben olyan, mint egy huligán: erős dohányos, aki előszeretettel éli ki vandál hajlamait, amint csak lehet, gyakran kisebb-nagyobb törvényeket is áthágva. Másfelől azonban próbálkozásai, hogy elkapja a Nyulat, gyakran hihetetlen mutatványokra is rákényszerítik, melyekben egyéb képességeiről is számot ad: például kiválóan tud műkorcsolyázni, balettozni, gitározni és motorozni roppant erős, rocker motorján. Énektudását is megcsillantja, az első részben például a kötélen felfelé mászva a szovjet rendszerben csupán megtűrt Vlagyimir Viszockij dalát (Dal a barátról – Пecня o дpyгe) dúdolja. Habár nem tehetségtelen, mégis minden próbálkozása a Nyúl elkapására rendre visszafelé sül el. Ahogy a sorozat halad előre, úgy lesz egyre céltudatosabb, nem egy nyulat szeretne elkapni, hanem a Nyulat, melynek érdekében nem riad vissza drasztikusabb módszerek alkalmazásától sem.  Nyúl A Nyúl rendszerint a pozitív hőse a sorozatnak, habár sokkal kevesebbet szerepel, mint a farkas és karaktere sincs olyannyira kidolgozva – mely miatt sokan a farkassal szimpatizálnak –, szereplése rendszerint a farkas előli menekülésre korlátozódik. Csak az újabb epizódokban került jobban kidolgozásra a figurája, illetve lett aktívabb szereplője a sorozatnak és a menekülésen túl párszor például egyenesen megmenti a Farkast saját csapdájából, vagy a kilátástalan helyzetből, ahová került.  Egyéb szereplők Több visszatérő szereplője is van a rajzfilmnek, ezek közül a roppant erős Víziló (Бегемот) tűnik fel legtöbbször (hol rendőr, hol teremőr a múzeumban, hol boltos, hol gyalogos stb.), illetve a Macska (Кошка), aki bűvész, számos színpadi produkcióval tűnik fel, aki roppant érzékeny a tapsra, nagyon igényli azt. Több kisebb szerepben tűnnek fel különböző barátságos medvék is.  Az epizódok A részeknek nem volt címük, csak számuk, viszont minden rész más és más környezetben játszódik: #Magyar címBemutató 1. Város és tengerpart 1969. június 14. 2. Vásárok, búcsúk, fesztiválok 1970. július 18. 3. Úton 1971. május 29. 4. Stadionok 1971. június 26. 5. Város 1972. szeptember 23. 6. Vidék 1973. április 21. 7. Tengeri utazás 1973. május 12. 8. Újévi ünneplés 1974. január 5. 9. Televíziós stúdió 1976. szeptember 4. 10. Építési terület 1976. október 9. 11. Cirkusz 1977. július 30. 12. Múzeum 1978. április 8. 13. Olimpiai játékok 1980. május 17. 14. Napközi 1984. június 2. 15. Kultúrház 1985. június 22. 16. Az orosz népmesék birodalma 1986. szeptember 27. 17. Egzotikus tájak 1993. április 1. 18. Szupermarket 1994. június 24. 19. Üdülésen 2005. december 22. 20. A dácsán 2006. október 7. 21. Az új epizód, avagy karácsony 2012. december 21.

További részletek

vásárlási információk
Feltöltve: 2022. július. 07.

(A műtárgyat eddig 509-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
18 000 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

[2B314/X021] Szép állapotú, jelzett mázas, virágdíszes kerámia bokály, oldalán virágdíszítés. Alján jelzés: KIS Z. HMV Magasság: 17.5 cm Szélesség: 7.5 cm Súly: 0.37 kg        Hódmezővásárhely - Kis Zoltánnak a nagyapja és az apja is fazekas volt. Vásárhely legidősebb fazekasmestere nemrégiben töltötte be a nyolcvanötödik életévét. Elmesélte: a Széchenyi téri házát az 1948-as szilvatermésnek köszönheti. Kis Zoltánnak a nagyapja és az apja is fazekas volt. Vásárhely legidősebb fazekasmestere nemrégiben töltötte be a nyolcvanötödik életévét. Elmesélte: a Széchenyi téri házát az 1948-as szilvatermésnek köszönheti, ugyanis amikor kiderült, hogy rekordtermés várható, 13 ezer lekvárosbödönt készített, amiért 15 ezer forintot kapott. Ebből vásárolta meg a házát.  – Már gyermekkoromban ott lábatlankodtam a műhelyben, gyúrtam az agyagot, majd amikor kijártam a hatodik osztályt, beálltam dolgozni édesapámhoz. 1939-ben szabadultam fel, a mestervizsgát 1942 nyarán tettem le, s még decemberben kiváltottam az ipart. Az Érsek utcai műhelyben nem díszes majolikákat, hanem egyszerű parasztedényeket gyártottunk, mert azokra hatalmas volt a kereslet. A kereskedők mindent azonnal elvittek tőlünk. Akkoriban kezdték Újvároson a díszedényeket is gyártani, ám azokra akkor még jóval kevesebb volt a vevő – mondta a nyolcvanötödik életévét nemrégiben ünnepelő Kis Zoltán. A rendkívül jó kedélyű mester elmesélte, hogy régmúlt időkben a cserepesek még a Kossuth téri piacon árulták a portékájukat, s édesapja placca mellett árult Vékony Sándor, aki a díszes majolikákat kezdte készíteni.  Egy lett a két s-ből Kis Zoltán édesapja, Kiss Sándor még két s-sel írta a nevét, ahogy azt a nagypapa és felmenői is. A mester kapuján még két s-sel, ám a mesterlevelén és minden iratán már csak egy s-sel szerepel a neve. A mester elmondta, hogy amikor a zsidótörvények idején igazolni kellett a család felmenőinek származását, az egyik hivatalnok hagyta el a vezetéknevük egyik betűjét, s lettek a Kissek Kissek. – Szinte megszakítás nélkül dolgoztam, s ha nem jön közbe a háború, az életem is zökkenőmentes lett volna. Csakhogy a háború alatt behívtak katonának, s híradósként megjártam az orosz frontot. Majd amikor visszavonultunk, kiképző lettem, végül Németországig, Oldenburg városáig menekültünk az oroszok elől. Végül angolok fogtak el bennünket, s csak 1946-ban engedtek haza.  Kis Zoltán idehaza ismét a korong mellé ült az Érsek utcai családi műhelyben, s 1949 szeptemberéig ott is dolgozott.  – A mostani, Széchenyi téri házamat előrelátásomnak és az 1948-as bőséges szilvatermésnek köszönhetem. Ugyanis amikor kiderült, hogy rekordtermés várható, nekiálltam lekváros bödönöket gyártani. Tizenháromezret tettem fel a padlásra. Lett is rá kereslet, összesen tizenötezer forintot árultam ki belőle. Ezt a kis házat 10 ezer 500 forintért adták el nekem annak idején – mondta a mester. Noha a kis fazekasműhelyeket nem államosították, nehéz idők jöttek a mesteremberekre a háború után, ugyanis elvették a cserepeket felvásárló kereskedők iparengedélyét. – Akkor döglött meg a szakma, s kellett másból megélni. Én például szarvasmarhákkal kezdtem foglalkozni, teheneket tartottam, tenyészbikáimmal pedig országos versenyeket is nyertem. A fazekasság mellett egészen 1975-ig foglalkoztam állatokkal. Közben öt és fél évig a fővárosi majolikagyárnak is dolgoztam, én meóztam a termékeiket. Kis Zoltán hatvan év után, 2002-ben adta vissza az ipart, s azóta csak kedvtelésből ül vissza néha-néha a korong mellé. Forrás: www.delmagyar.hu    
Régi Kis Zoltán vásárhelyi kerámia bokály 17.5 cm
12 500 HUF