Orosz János (1932-2019): Cím nélkül (ember bottal)

Eladási ár: 10 000 HUF

Leírás

papír, akvarell, 20,8/14,9 cm, jn.

Tulajdonságok

Hordozó: papír
Korszak: Kortárs (1949-től)
Állapot: Hibátlan
Festmény, kép, grafika technika: akvarell

vásárlási információk

Feltöltve: 2021. január. 18.

(A műtárgyat eddig 437-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: személyes átvét
Fizetés: Átutalás

Orosz János (1932-2019): Cím nélkül (ember bottal)

papír, akvarell, 20,8/14,9 cm, jn.

További részletek
Hordozó: papír
Korszak: Kortárs (1949-től)
Állapot: Hibátlan
Festmény, kép, grafika technika: akvarell

vásárlási információk
Feltöltve: 2021. január. 18.

(A műtárgyat eddig 437-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: személyes átvét
Fizetés: Átutalás

Eladási ár:
10 000 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

a kategória hasonló műtárgyai

[FK3050/Bp29/4] A kép mérete: 68 x 90,5 cm keret nélkül. Készült: Akvarell, Papír A kép Réti Zoltán (Nagyoroszi, 1923) alkotása. Jelezve jobbra lent "Réti Zoltán 976.8.9." A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Hátoldalon a Képcsarnok Vállalat kiállítási címkéje látható. Egyéb Ha számba vesszük Réti Zoltán munkásságát, eddigi működését, kiderül, hogy minimum két ember helyett teljesített, hiszen zenei, zenepedagógusi tevékenysége mellett mint képzőművész szintén jelentős életművet hozott létre. Művészettörténészként a sokoldalú művészember munkásságát festő- és grafikusművész minőségében tekintem át; zenepedagógusi, zenetörténészi, énekkarvezetői, iskolaalapítói, valamint egyéb közéleti tevékenységeinek méltatására nem térek ki. Képzőművészeti életműve - amelynek létrejötte nem nevezhető szokványosnak -, megkülönböztetett figyelmet érdemel. Réti Zoltán becsülendő céltudatossággal, ügyszeretettel teremtette meg a háború és a fogság alatt felnőtté válva a feltételeit annak, hogy festhessen, és hogy művei kiállításokon kerüljenek bemutatásra. Szorgalommal kamatoztatta képzőművészeti tehetségét, amelynek eredményeként képei számos köz- és magángyűjtemény megbecsült darabjai lettek. Réti Zoltán művészi munkásságának jellemzője a mesterségbeli tudással párosuló egyedi festéstechnika, a válogatott színek, az ötletes szerkesztés és a humánus tartalmi összetevők hangsúlyozása. A magas színvonalú kivitelezéshez emberközeli megfogalmazás párosul. Képein a palóc paraszti élet mellett az őket körülvevő épített és természeti környezet jelenik meg. Előszeretettel ábrázol muzsikálókat is. A művész munkásságában irodalmi vonatkozású munkái szintén központi helyet foglalnak el. A nógrádi kötődéssel rendelkező írók, költők - Madách Imre, Mikszáth Kálmán, Komjáthy Jenő, Balassi Bálint - versei, drámái és prózai művei által inspirált Réti Zoltán alkotások elősegítik a sorok által közölt tartalmak intenzívebb befogadását, jobb átélését. Fontos hangsúlyozni, hogy Réti Zoltán képzőművészeti tevékenységével nemcsak magamagának szerzett széles e világban - Tokiótól Londonig, Poritól Szófiáig - megbecsülést, de egyben hazájának is. Itthoni kiállítási részvételei által - Soprontól Szegedig, Miskolctól Pécsig - szűkebb pátriájának, Nógrád megyének is növekedett reputációja. Működésének rekonstruálásához a művész és felesége útmutatásai mellett elsősorban azok munkásságára támaszkodtam, akik - öt-tíz-húsz-negyven és még ennél is több éve - írásaikkal Réti Zoltán kiállításairól beszámolva Réti Zoltán művészetéről fontos forrásanyagot hoztak létre. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. Tanulmányait a bp.-i Képzőművészeti Főiskolán végezte, majd Balassagyarmaton tanított az Állami Zeneiskolában és a Ballasi Bálint Gimnáziumban. Számos fővárosi, val. vidéki kiállításon szerepelt (Fényes Adolf Terem-1973, Mednyánszky Terem-197, Debrecen, 1974, Miskolc-1966, stb.). A Mikszáth- és a Madách-emlékérem kitüntetettje. Alkotásai szűkebb környezetével, Nógrád megyével régóta fennálló lírai kapcsolatáról beszélnek. Réti munkaábrázolásai és életképei bizonyíthatóan helyi érvényű szociográfiai tények. Életképeiben zenélő fiatalok, vagy éppen egy kalászt cipelő öregasszony költőien elbeszélő ábrázolásával tárja elént a lassan átalakuló vidéki életformát. Dolgozik olajjal, rajzol szénnel és tollal, de leginkább az akvarellhez vonzódik. Színkezelése árnyalt, szellemes. (MÉ,G.L.: Műv.-1973/1, N.M.K.: Műv.-1976/5) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. Tanulmányait a budapesti Képzőművészeti Főiskolán végezte 1969-ben. Kontuly Béla volt a mestere. Mivel zenetanári oklevelet szerzett, húsz éven át Balassagyarmaton tanított az Állami Zeneiskolában és a Balassi Bálint Gimnáziumban. Számos fővárosi, vidéki és külföldi egyéni és csoportos tárlaton szerepelt. (Fényes Adolf Terem, Mednyánszky Terem, Mini Galéria, Fáklya Klub, Magyar Nemzeti Galéria, Vigadó Galéria, Vác, Székesfehérvár, Sátoraljaújhely, Pécs, Balassagyarmat, Tokaj, Siófok, Gödöllő, Marcali, Szécsény, Debrecen, Hatvan, Szeged, Kecskemét, Miskolc, Besztercebánya, Tokió, Szófia, London stb.). Több nemzetközi művésztelep munkájában részt vett (Baja, Hortobágy, Abádszalók, Hajdúszoboszló, Salem, Katowice, stb.). Számos díj, emlékérem, emlékplakett tulajdonosa, a Mikszáht- és Madách-emlékérem kitüntetettje. Alkotásai szűkebb környezetével, Nógrád megyével régóta fennálló lírai kapcsolatáról mesélnek. Munkaábrázolásai és életképei bizonyíthatóan helyi érvényű szociográfiai tények. Életképeiben zenélő fiatalok vagy éppen egy kalászt cipelő öregasszony költőien elbeszélő ábrázolásával tárja elénk a lassan átalakuló vidéki életformát. Alkot olajjal, rajzol szénnel és tollal, leginkább azonban az akvarellhez vonzódik. Színkezelése árnyalt és szellemes. Jelentősek zenei tárgyú képei és irodalmi művekhez készített illusztrációi. Műveit őrzi a Magyar Nemzeti Galéria, az egri, a salgótarjáni, a kaposvári, a győri, a balassagyarmati múzeum, a sárospataki képtár és a hatvani galéria. (MÉ, G.L.: Műv. 1973/1, N.M.K.: Műv. 1976/5, T.E.: Műv. 1981/10. Kiállítási Katalógus) Magyar festők és grafikusok adattára A háború miatt félbeszakadt tanulmányait 1969-ben fejezte be a Képzőművészeti Főiskolán. Balassagyarmaton a zeneiskola igazgatója. Gyakori és népszerű kiállításon 1965-ben és 1976-ban Balassagyarmaton, 1966-ban Miskolcon, 1967-ben Salgótarjánban, 1972-ben Jászszentandráson, 1973-ban a Fényes Adolf Teremben, 1974-ben Debrecenben és Nagykátán, 1976-ban Szécsényben, 1977-ben a Mednyánszky Teremben mutatott be jelentősebb anyagot. A Mikszáth- és Madách-emlékérem kitüntetettje. - Képei szűkebb környezetével, Nógrád megyével régóta fönnálló lírai kapcsolatáról beszélnek. Leginkább a vízfestményhez vonzódik, színkezelése árnyalt, szellemes, ragyogóan ismeri a technika kívánalmait. Zenetörténeti kutatásai is jelentősek. - Irod.: Tóth Elemér: Réti Zoltán műtermében. Művészet, 1981. 10. - P.Sz.T.: Művész életrajzok. Bp. 1985. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek A háború miatt félbeszakadt tanulmányait 1969-ben fejezte be a Képzőművészeti Főiskolán, majd nyugdíjaztatásáig zeneiskolai igazgatóként dolgozott Balassagyarmaton. Eddig 35 egyéni bemutatója volt, fontosabb kiállításai: Balassagyarmat (1965, 1976, 1978, 1981), Miskolc (1966, 1981), Salgótarján (1967, 1983), Fényes Adolf Terem (1973), Mednyánszky Terem (1977), Kaposvár (1978), Pécs (1979), Dunaújváros (1982). 1982-ben önálló bemutatója volt Tokióban. A Mikszáth- és Madách-emlékérem kitüntetettje, 1975-ben elnyerte Nógrád megye művészeti díját, 1977-ben az Apáczai Csere-díjat. - Képei szűkebb környezetével, Nógrád megyével régóta fennálló lírai kapcsolatáról beszélnek; az egyediben is bennerejlő általános, a lényeg megmutatására tör. Rendkívül kultúrált akvarellista, főként tájak, munkajelenetek, alakos ábrázolások után érdeklődik. Ismert zenetörténész és muzsikus.
Réti Zoltán : "Komp a Tiszán" 1976
56 000 HUF
[FKA351/Bp202/38] A kép mérete: 32 x 45 cm keret nélkül. Készült: Akvarell, Papír A kép Nemes Tibor (Domaszék, 1955) alkotása. Jelezve balra lent "Nemes T. 87" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Egyéb "Magamról 1955-ben láttam meg a napvilágot egy pusztaszéli vályogházban Domaszéken. Rövidesen a természetet nyüzsgő hétköznapokra cserélve Budapestre költözött a család, ahol asztalos mester édesapám fejlettebb technológiával tudott dolgozni. A Pataki téri általános iskolában mind rajzból és versmondásból kitűnő voltam, „Magdi néni” a művészetek iránti nyitottságomat és kézügyességemet felismerve képességeim kibontakozását ösztönözte. Lakás iránti kérelmünket elbírálva a Vágóhíd utcába költöztünk, és új általános iskolába is kerültem. Andrássy Tibor rajztanárom javaslatára a budai József Attila Gimnázium rajztagozatán kezdtem el a középiskolát, ahonnan négy évvel később 6 osztálytársammal egyetemben kerültünk be a Képzőművészeti Főiskolába. A főiskolát elvégezve 1986-ban több évfolyamtársammal létrehoztuk az Akvarell Stúdió Alkotóközösséget, ahol egymást ösztönözve fejlesztettük tovább alkotóképességünket. 1979-1986 között a Budapest Galériának dolgoztam félállásban, majd ezután önállósultam. Számtalan kiállításon vettem részt alkotásaimmal Magyarországon, Németországban, Ausztriában. Műtermem Szentendrén található és előzetes egyeztetés után szívesen fogadom a képeim iránt érdeklődőket, de szívesen megyek házhoz is egy válogatott portfolióval. Vállalok művészeti tanácsadást, családi élmények, tájak megfestését fotó alapján." Nemes Tibor
Nemes Tibor : Alkonyat 1987
55 000 HUF