Akvarell, papír, 19,5 x 25,5 cm, j.b.l.: Barta Mária

Akvarel, papír, 238x325 mm, j.j.l.:Losonczy T. 1964 leltári szám: 24-182

[1O921/129] 25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig Papír rézkarc, üveglap mögött, modern keretben. Akasztási lehetőséggel rendelkezik. Jelzés jobbra lent: DÉTÁRI Kép címe: JÁNOSHEGYI KILÁTÓ Magasság: 32 cm Szélesség: 23 cm Súly: 0.545 kg

[FKC476/Z020] 25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig A kép mérete: 33 x 18,5 cm keret nélkül. Készült: Linómetszet, Papír A kép Litkei József (Jászberény, 1924, Budapest, 1988) alkotása. Jelezve lent "Asszonyok; Litkei (filctoll)" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő, grafikus. Cseh Miklóssal és Nagy Lászlóval közösen 1947-ben megalapította a Dési Hubert István Népi Kollégiumot. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán 1951-ben végzett. Bernáth Aurél, Bencze László és Pór Bertalan tanítványa volt. Olaszországban járt tanulmányúton. 1950-től kiállító művész. Egyéni (Nagy Balogh Terem, Műcsarnok, Fényes Adolf Terem, Jászberény) és koll. (Műcsarnok, Fővárosi Képtár, Ernst Múzeum, Fényes Adolf Terem, Miskolc, Keszthely, Eger, Sárbogárd, stb.) kiállításokon mutatta be műveit. A budapesti Iparművészeti Főiskolán alakrajzot tanított. Sokirányú érdeklődésénél fogva festményeinek, grafikáinak tárgya táj- és munkaábrázolás, csendélet és arckép. A látványból kiinduló képei realista igénnyel s konstruktív szerkesztettséggel készültek. Gyakorta élt az akvarell oldott és levegős lehetőségeivel. Szitanyomataira a szín-, forma és folthatások harmonikus egysége a jellemző. A FKMS által 1958-ben kiírt ex libris pályázaton indulva újszerű technikai megoldásaival vonta magára a figyelmet és elnyerte az I. díjat. Az Iparművészeti V. 1970-ben megrendezett kiállításon domborított bőrdobozával nyert díjat, a Budavári Palotában 1972-ben megrendezett Centenáriumi ajándéktárgyak kiállításon bőrdomborítású faliképével az I. díjat érdemelte ki. Munkáit őrzi az Iparművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria. Monumentális feladatok is foglalkoztatták (padlómozaikok, üvegablakok). (Matis Ferenc adatközlése nyomán: ML, MÉ) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Bernáth Aurél, Bencze László és Pór Bertalan tanítványa volt. Olaszországban járt tanulmányúton. 1950-től kiállító művész. 1964-ben a Fényes Adolf Teremben rendeztek műveiből kiállítást. A bp.-i Iparművészeti Főiskolán alakrajzot tanított. Gyakorta él az akvarell oldott és levegős lehetőségeivel. Monumentális feladatok is foglalkoztatják. (ML, MÉ) Magyar festők és grafikusok adattára 1951-ben fejezte be főiskolai tanulmányait Bernáth Aurél, Bencze László és Pór Bertalan irányításával. Tanulmányúton a Szovjetunióban és Olaszországban járt. 1950-től kiállító művész. 1956-ban a Nagy Balogh Teremben, 1964-ben a Fényes Adolf Teremben jelentkezett egyéni kiállítással. Az Iparművészeti Főiskolán alakrajztanár. Gyakorta él az akvarell oldott és levegős lehetőségeivel. Monumentális feladatok is foglalkoztatják és bőrdomborítással is kísérletezik. - Irod.: P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985. Művészeti lexikon I-IV. Festő. A Képzőművészeti Főiskolán Bernáth Aurél, Bencze László és Pór Bertalan voltak a mesterei. Az Iparművészeti Főiskolán alakrajzot tanít. 1964-ben a Fényes Adolf-teremben rendeztek műveiből kiállítást. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek Festő, grafikus. 1951-ben kapott diplomát Bernáth Aurél, Bencze László és Pór Bertalan növendékeként. Tanulmányúton a Szovjetunióban és Olaszországban járt. 1950 óta kiállító művész; csoportos bemutatók mellett 1956-ban a Nagy Balogh Teremben, 1964-ben a Fényes Adolf Teremben, 1977-ben a Műcsarnokban jelentkezett önálló kollekcióval. Az Iparművészeti Főiskolán alakrajz-tanár. - Derűs, optimisztikus művészete az ember és a környezet kapcsolatát, a mindennapi lét humanisztikus oldalait nyomozza. Gyakorta él az akvarell oldott, levegős lehetőségeivel, itteni színkezelése feszesebb szerkezetű olajkompozícióiban is érvényesül. Kísérletezik murális feladatokkal (bőrdomborítás, üvegablaktervezés, gobelin stb.) és szeriográfiával. Kortárs magyar művészeti lexikon I-III. Festő, grafikus. Cseh Miklóssal és Nagy Lászlóval együtt 1947-ben megalapította a Dési Huber István Népi Kollégiumot. Az MKF-en 1951-ben végzett, Bernáth Aurél, Bencze László és Pór Bertalan növendékeként. Tanulmányúton a Szovjetunióban és Olaszországban járt. A FKMS által 1958-ban kiírt ex libris pályázaton indulva újszerű technikai megoldásaival vonta magára a figyelmet, és I. díjat nyert. Hosszú éveken át a MIF alakrajzfestő tanára volt. Sokirányú érdeklődésénél fogva festményeinek, grafikáinak tárgya táj- és munkaábrázolás, csendélet, valamint portré. A látványból kiinduló képei realista igénnyel és konstruktív szerkesztettséggel készültek. Szitanyomataira a szín-, forma- és folthatások harmonikus egysége a jellemző. Az Iparművészeti V. 1970-ben megrendezett kiállításán domborított bőrdobozával nyert díjat. A Budavári Palotában 1972-ben rendezett Centenáriumi ajándéktárgyak kiállításon bőrdomborítású faliképeivel az I. díjat érdemelte ki. Ek: 1956: Nagy Balogh T.; 1964: Fényes A. T.; 1965: Lehel Vezér Gimn., Jászberény; 1977: Műcsarnok. Vcsk:1950-65: Magyar Képzőművészeti Kiállítások, Műcsarnok; 1968-74: Orsz. Akvarell B., Eger; 1949: Ifjúsági Képzőműv. Kiállítás (VIT), FK; 1952: Tavaszi Tárlat, Műcsarnok; 1953: Békeplakát és 5 éves terv grafikai kiállítás, Ernst M.; 1954: Magyar Kisplasztikai és Grafikai Kiállítás, Ernst M.; 1955: Fiatal Képzőművészek és Iparművészek Kiállítása, Ernst M.; 1957: Tavaszi Tárlat, Műcsarnok; 1961: Kisgrafika, M.; 1965: III. Orsz. Grafikai B., Miskolc; 1966: Állami Képzőművészeti Vásárlások Kiállítása, Műcsarnok;1968: 4. Balatoni Nyári Tárlat, Balatoni M., Keszthely; 1971: VI. Orsz. Grafikai B., Miskolc; 1980: József A. Műv. Közp., Sárbogárd; 1981: Műcsarnok. Mk: IM; MNG. Km: üvegablakok (Veszprém, megyeháza); padlómozaik (1974, kő, Sopron, AFIT-székház.) Irod.: Pogány Ö. G.: Magyar festészet a XX. században, Bp., 1959; Frank J.: Litkei József ÉS, 1964. dec. 19.; Fóthy J. Kiállítási krónika, MŰV, 1965/2. Interjú: Mi a véleménye a modern művészetről? ÉS, 1962. febr. 24. (M. F.)

[FKC578/Bp26/55] 25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig A kép mérete: 30 x 38,5 cm keret nélkül. Készült: Színes rézkarc, Papír A kép Konecsni György (Kiskunmajsa, 1908, Budapest, 1970) alkotása. Jelezve lent "Udvar (balra), Konecsni György (ceruzával, jobbra)" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Grafikus és festő. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula tanítványa volt. Különösen mint plakátművész jelentős, emlékezetesek idegenforgalmi és politikai plakátjai. A régebbiek klasszicizmusa együtt járt egy kordában tartott romantikával, utóbb viszont uralkodóan előretört - a régebben is jelenvaló, de rejtett konstruktivitás. A Konecsni-plakát mindig korszerű, ennek a művészetnek mindig volt ereje, hogy kifejezési eszközeit a mondanivalójának alárendelje. Eleinte keveset festett, igazán 1949 után kezdett festészettel is foglalkozni. 1951-től számos olajfestménnyel és falképtervekkel szerepelt országos kiállításokon. A Kádár György festőművésszel együtt készített "Vihar előtt" című kompozíciója a II. Világháború utáni történelmi festészet jelentős vállalkozása. "II. Rákóczi Ferenc és Esze Tamás találkozása" (1953) c. képe a Magyar Nemzeti Galéria tulajdona. Az '50-es évek végétől mindinkább monumentális és dekoratív feladatokkal foglalkoztatták. Idegenforgalmi plakátjaival kétszer nyerte meg a Nemzetközi Idegenforgalmi Kongresszus arany vándorserlegét. 1934-ben Rómában, 1936-ban Luzernban. A Párizsi Világkiállításon (1927) Grand Prix-t kapott a nemzetközi Publicité Pavilonban kiállított plakátjaiért. 1939-ban 3 plakátjára Grand Prix-t kapott a milánói triennálén. Itthon Munkácsy-díjjal tüntették ki, elnyerte az Iparművészeti Társulat aranyérmét, az igen jelentős Köztársasági Érdemérem és a Munka Érdemérem arany fokozatának tulajdonosa. Kétszeres Kossuth-díjas művész. 1946-1955 között az Iparművészeti Főiskola, majd több éven át a Képzőművészeti Főiskola tanáraként működött. Számos műve került a Magyar Nemzeti Galériába, magyarországi és külföldi közgyűjteményekbe. (ML, MMR, FJ) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Grafikus és festő. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula növendéke volt. Különösen mint plakátművész jelentős, emlékezetesek idegenforgalmi és politikai plakátjai. 1949 után kezdett festészettel foglalkozni. 1951-től számos festménnyel, falképtervekkel szerepelt országos kiállításokon. A Kádár Györggyel közösen készített "Vihar előtt" c. kompozíciója a II. világháború utáni történelmi festészet jelentős vállalkozása. Rákóczi és Esze Tamás találkozása (1953) c. képe a MNG tulajdona. Az 50-es évek végétől mindinkább monumentális, dekoratív feladatok foglalkoztatták. Több mozaikot is készített. Számos díj és aranyérem tulajdonosa. Munkácsy-díjjal tüntették ki. Olasz- és francia Grand Prix-vel tüntették ki. Megkapta az Iparművészeti Társulat aranyérmét, a Köztársasági Érdemérem és a Munka Érdemérem arany fokozatának tulajdonosa. Kétszeres Kossuth-díjas. 1946-55 k. az Iparművészeti Főiskola, majd évekig a bp.-i Képzőművészeti Főiskola tanáraként működött. Realista periódusa után formanyelve átalakult, szürrealisztikus, non-figuratív elemek is megjelentek művészetében. (ML,MMR) Magyar festők és grafikusok adattára Festő, grafikus. Kossuth-díjas, érdemes művész, a modern magyar plakátművészet egyik jelentős mestere. Rudnay Gyulánál tanult. Az ötvenes években realista képeket festett. Több dekoratív mozaikja és sgrafittója került közintézménybe (Zalaegerszeg, MSZMP székház, Budapest, Fészek Klub stb., Szeged, Tisza Szálló étterme). Mint pedagógus is kiváló volt. A mai alkalmazott grafika fő képviselői zömmel az ő tanítványai. 1968-ban a Műcsarnokban rendeztek műveiből gyűjteményes kiállítást. A magyar nyelv története c. albuma 1972-ben jelent meg. - Irod.: Tölgyesi János: Konecsnyi György. Bp. 1971. Művészeti lexikon I-IV. Festő, grafikus, főiskolai tanár, Kossuth-díjas. 1927-31 között a Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula növendéke volt. Különösen mint plakátművész jelentős, emlékezetesek idegenforgalmi, majd a felszabadulás után politikai plakátjai. Több díjat és aranyérmet nyert. 1949 után kezdett festészettel foglalkozni és 1951 óta számos festménnyel, falképtervvel szerepel az országos tárlatokon. A Kádár Györggyel közösen készített Vihar előtt c. kompozíciója a felszabadulás utáni történelmi festészet jelentős vállalkozása. Rákóczi és Esze Tamás találkozása (1953) c. képe a Nemz. Gal. tulajdona. Az 50-es évek végétől mindinkább monumentális, dekoratív feladatokkal foglalkoztatták. Mozaikot is készít (Zalaegerszeg, MSZMP székháza). - Formanyelve átalakult, szürrealisztikus és non-figuratív elemek is megjelentek művészetében. Pedagógiai munkássága is jelentős.

[1T024/108] 25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig Papír akvarell keret nélkül. Jobbra lent jelzés: BALOGH MARGIT BUDAPEST Magasság: 39.5 cm Szélesség: 30 cm Súly: 0.025 kg Balogh Margit festő Mohács, 1898-04-7 Elhalálozott: Budapest, 1965.február 18. A fiatal festőnő 1918-tól Budán, Deák-Ébner Lajos műtermében tanult, majd Münchenbe ment, ahol Hugo von Habermanntól tanult portréfestészetet. Párizsban arcképfestésből élt, majd Szegedre visszatérve Nyilasy Sándor irányítása mellett folytatott festészeti tanulmányokat. Kiemelkedő rajzkészsége révén elsősorban portréfestőként ismert. Az emberábrázoláson kívül a tájfestés, a városrészletek megörökítése érdekelte. Első tárlatát 1926-ban rendezte Szegeden, a harmincas évek derekáig gyakori szereplője volt a szegedi kiállításoknak. A húszas évek közepétől a Műcsarnokban is szerepelt. Sokfelé járt külföldön, a nyugat-európai országokon, Kanadán kívül Kínába is eljutott. 1935-től Budapesten telepedett le, itt a háború végéig számos portrét készített a tudományos, az egyházi élet és a politika ismert személyiségeiről. Hátrahagyott alkotásait a szegedi Móra Ferenc Múzeumnak adományozta, amelyből 1965 tavaszán kiállítást rendeztek.  Irodalom Balogh Margit képkiállítása. Délmagyarország, 1926. febr. 28. Nyilasy Sándor és Balogh Margit képkiállítása. Délmagyarország, 1927. okt. 23. SZELESI Z.: Balogh Margit emlékezete. Délmagyarország, 1965. márc. 16. SZELESI Z.: Szeged képzőművészete. Szeged, 1975 SEREGÉLYI Gy.: Magyar festők és grafikusok adattára, Szeged, 1988 SZABÓ T.:Szeged elfeledett portréfestője - Balogh Margit. Szeged, 2010. jan. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1926 • Kultúrpalota (Nyilasy Sándorral), Szeged 1965 • Móra Ferenc Múzeum, Szeged- emlékkiállítása.   Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások 1924-től • Műcsarnok kiállításai, Budapest 1930–1935 • Szegedi Képzőművészeti Egyesület kiállításai, Szeged. Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben • Móra Ferenc Múzeum, Szeged.   Forrás: artportal.hu