[FKB033/Bp1/65] A kép mérete: 40 x 50 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Horváth Kálmán, Szatmári (Budapest, 1890) alkotása. Jelezve jobbra lent "Horváth K." A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. Főként tájképeket festett (Hűvösvölgyi részlet, Krasznai részlet, Tavaszi napsütés stb.). 1923-tól állított ki a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. (Éber) Magyar festők és grafikusok adattára 1923 óta a Nemzeti Szalon és a Műcsarnok kiállítója. Tájképeket (Hűvösvölgyi részlet, Krasznai részlet, Tavaszi napsütés stb.) fest. - MTA Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. 1923-tól állított ki a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. Tájképeket festett. (Éber)

[FKB151/Bp89/31] A kép mérete: 75 x 100 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Kézdi-Kovács László (Pusztalsócikola, 1864, Budapest, 1942) alkotása. Jelezve jobbra lent "Kézdi-Kovács L" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő, művészeti író. Akadémiai tanulmányok hiányában Ligeti Antal útmutatásával kezdett festeni. Naturalista szemléletű főként erdőrészleteket, alkonyatokat ábrázoló tájképeivel 1886-tól állandóan szerepelt a Műcsarnok kiállításain. 1906-ban a Könyves Kálmán Rt. szalonjában, 1911-ben és 1921-ben a Nemzeti Szalonban, 1921-ben pedig a Műcsarnokban rendezett kollektív tárlatot. 1900-ban a párizsi világkiállításon ezüstéremmel tüntették ki, Londonban "Erdőrészlet" című alkotásáért aranyérmet kapott. 1902-ben kiadta Barabás Miklós emlékiratait. 1893-tól a Pesti Hírlap képzőművészeti kritikusa volt. "Száguldó vihar" s egyéb képei a Szépművészeti Múzeumba, "Malom az erdőben" című műve a főváros tulajdonába került. "Erdőrészlet" festményét a Velencei Modern Képtár szerezte meg. (Éber, L.-VMK, Új Idők Lexikona, ML) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő, művészeti író. Akadémiai tanulmányok hiányában Ligeti Antal útmutatásával kezdett festeni. Naturalista szemléletű tájképeivel 1886-tól szerepelt a Műcsarnok kiállításain. 1900-ban a párizsi világkiállításon ezüstérmet nyert. Londonban, "Erdőrészlet" c. alkotásáért aranyérmet kapott. 1902-ben kiadta Barabás Miklós emlékiratait. 1893-tól a Pesti Hírlap képzőművészeti kritikusa volt. "Erdőrészlet" című képét a Velencei Modern Képtár szerezte meg. 1906-ban a Könyves Kálmán Szalonban, 1911-ben, 1921-ben a Nemzeti Szalonban, 1928-ban a Műcsarnokban rendezett kollektív kiállításokat. Több műve a MNG-ban található (Éber) Magyar festők és grafikusok adattára Festő, művészeti író. Akadémiai tanulmányok hiányában Ligeti Antal útmutatásával kezdett festeni. Naturalista szemléletű tájképeivel 1886-tól szerepelt a Műcsarnok tárlatain. 1900-ban a párizsi világkiállításon ezüstérmet nyert. Londonban, "Erdőrészlet" c. képével aranyérmet nyert. 1908-ban gyűjteményes kiállítása volt a Könyves Kálmán Rt. szalonjában, 1911-ben és 1921-ben a Nemzeti Szalonban, 1928-ban a Műcsarnokban rendezett kiállítást. 1902-ben kiadta Barabás Miklós emlékiratait. 1893-tól a Pesti Hírlap képzőművészeti kritikusa volt. Több képét őrzi a Magyar Nemzeti Galéria. - ML Művészeti lexikon I-IV. Festő, művészeti író. Akadémiai tanulmányok hiányában Ligeti Antal útmutatásával kezdett festeni. Naturalista szemléletű tájképeivel 1886-tól szerepelt a Műcsarnok tárlatain. 1900-ban a párizsi világkiállításon ezüstérmet, Londonban, "Erdőrészlet" c. képével aranyérmet nyert (Velence, Modern Képtár). 1908-ban gyűjt. kiállítása volt a Könyves Kálmán Rt. szalonjában, 1911-ben és 1921-ben a Nemzeti Szalonban, 1928-ban a Műcsarnokban rendezett kiállítást. 1902-ben kiadta Barabás Miklós emlékiratait. 1893-tól a Pesti Hírlap képzőművészeti kritikusa volt. Több képét őrzi a Magyar Nemzeti Gal. - Bodnár Éva Művészeti lexikon I-II. Író és festő. Akadémiai tanulmányok nélkül kezdett festeni s 1886 óta nagyszámú tájképet állított ki a Műcsarnokban (erdőrészletek, alkonyatok). 1893 óta képzőművészeti kritikusa a Pesti Hírlapnak. 1900. a párizsi világkiállításon ezüst érmet, 1909. a london Earl's Court kiállításán Erdőrészletével arany érmet nyert s e művét a veneziai modern képtár szerezte meg. 1906. a Könyves Kálmán rt., szalónjában. 1911. és 1921. a Nemzeti Szalónban, 1928. a Műcsarnokban rendezett kollektív kiállításokat. Száguldó vihar és egyéb képei a Szépművészeti Múzeumban vannak, a Malom az erdőben c. olajfestménye a székesfőváros tulajdona. 1902. kiadta Barabás Miklós emlékiratait.

Olaj, vászon 52x62 cm, j.j.l. : Barta Mária

[FK2821/Bp64/1] A kép mérete: 38 x 30 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Fáy Dezső (Budapest, 1888, Budapest, 1954) alkotása. Jelezve Jobbra lent "Fáy D 1904" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő és grafikus. Budapesten Margittay Tihamér és Bőhm János mellett tanult, majd Párizsban a Julian Akadémián, Münchenben Hollósy Simonnál, nyaranta pedig a nagybányai festőiskolában képezte magát. Művészetének kibontakozását leginkább Gulácsy Lajossal megtett olaszországi tanulmányútja segítette elő, addigi naturalisztikus irányát elmélyedőbb, lírikusabb festészet váltotta fel. Erről a korszakáról 1909-ben Budapesten az Uránia Művészeti Szalonban Gulácsy Lajossal közösen rendezett három, egymást követő kiállításon számolt be. Az első tárlatnak Veronai álmok, a másodiknak Biedermeyer mulatságok, majd az utolsónak Régi zenedarabok volt a címe. Az itt bemutatott műveinek impresszionista lendületére még hatott Gulácsy piktúrájának víziós groteszksége. Hajlama az illusztráció, a grafika felé vonzotta, melynek művelői közt az elsők között áll. Különösen sikerültek kisméretű tusrajzai, melyek a XVIII. századbeli francia könyvdíszítő művészet graciózus primitívségét keltik modern raffinement-nal, gazdag humorú fantáziával új életre. Több irodalmi műhöz készített illusztrációkat (Divina Commedia, Pax Vobiscum, A szépreményű Goethe úr, Magyarok Rómában, Nők, Nagyidai cigányok stb.). 1922-ben elnyerte a Szinyei Társaság grafikai díját. (ML, Éber) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő és grafikus. Bp-n Margittay Tihamér és Bőhm János tanították, majd Párizsban a Julian Akadémián, Münchenben Hollósy Simonnál és Nagybányán tanult. Művészetének kibontakozását leginkább Gulácsy Lajossal megtett olaszországi tanulmányútja segítette elő, addigi naturalisztikus irányát elmélyedőbb, lírikusabb piktúra váltotta fel. 1909-ben Budapesten az Uránia Szalonban rendezett Gulácsyval közösen három kiállítást. Később egyre inkább a grafikához vonzódott. Különösen sikerültek kis tusrajzai, melyek a XVIII. századbeli francia könyvdíszítő művészet graciózus primitívségét keltik modern raffinement-nal, gazdag humorú fantáziával új életre. Több irodalmi műhöz készített illusztrációkat (Divina Commedia, A Szépreményű Goethe Úr, Magyarok Rómában, Nők, Nagyidai cigányok). 1922-ben elnyerte a Szinyei Társaság grafikai díját. (ML, Éber) Magyar festők és grafikusok adattára Budapesten Margittay Tihamér és Bőhm János tanították, majd Párizsban a Julian Akadémián, Münchenben Hollósy Simonnál és Nagybányán tanult. Művészetének kibontakozását leginkább Gulácsy Lajossal megtett olaszországi tanulmányútja segítette elő 1909-ben Budapesten és Uránai Szalonban rendezett Gulácsyval három kiállítást. Később egyre inkább a grafikához vonzódott. Keleti Arthúr Pax vobiscum c. verses művét remek kőrajz-sorozattal illusztrálta. A "Divina Comediához" és a "Nagyidai cigányokhoz" készített lendületes tusrajzai és illusztrációi ugyancsak ismertek. 1922-ben elnyerte a Szinyei Merse Pál Társaság grafikai díját. - Irod.: Elek Arthúr: Fáy Dezső Bp. 1929.; - ML -; Szij Rezső: Keleti Arthúr könyvművészeti munkássága. Magyar Könyvszemle 1970. 4. sz. Művészeti lexikon I-IV. Festő és grafikus. Bp.-en Margitay Tihamér és Böhm János tanították, majd Párizsban a Julian Akadémián, Münchenben Hollósy Simonnál és Nagybányán tanult. Művészetének kibontakozását leginkább Gulácsy Lajossal együtt megtett olaszo.-i tanulmányútja segítették elő. 1909-ben Bp.-en az Uránia Szalonban rendezett Gulácsyval három kiállítást. Később egyre inkább a grafikához vonzódott. A Divina Commediához és a Nagyidai cigányokhoz készített lendületes tusrajzai és illusztrációi ismertek. - Irod. Elek A.: F. D. Bp., 1929.

[FKC655/Bp89/52] A kép mérete: 80 x 100 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Magyar festő XX. század alkotása. Jelezve: jelzés nélkül A festmény jó állapotban van. Keret: Ép

[FKB519/Bp6/39] A kép mérete: 50 x 60 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Magyar festő 1980 körül alkotása. Jelezve: jelzés nélkül A festmény jó állapotban van. Keret: Ép