[FK1894/Bp72/126]
A kép mérete: 32 x 20 cm keret nélkül.
Készült: Színes litográfia, Papír
A kép Papp Lajos (Kiskunhalas, 1886, Kolozsvár, 1963) alkotása.
Jelezve Jobbra lent "Papp Lajos (ceruzával)"
A festmény jó állapotban van. Keret: Paszpartúban
Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.
Grafikus és festő. A gimnáziumi anyakönyvek tanúsága szerint a rajzolásban kezdettől kitűnt fiú tandíjmentességet kapott, majd két éven át a hatszáz márkás Pfaff-ösztöndíjban részesült. Rajztanára Dékáni Árpád volt, az a jeles iparművész, akiben a halasi csipke életre keltőjét és tervezőjét tisztelte a mezőváros társadalma. Az ő biztatására iratkozott be a Mintarajziskolába, a későbbi Képzőművészeti Főiskolára, ahol a rajztanári szakot választotta. 1908-ban vette át tanári oklevelét, majd Stuttgartba ment, ahol 1909-től kezdte meg tanulmányait az akadémián. Két és fél évet Carlos Grethe irányításával képezte magát, az alakrajzban tökéletesítette magát, különösen aktrajzokat készített. Ezzel párhuzamosan A. Eckenertől a rézkarc s rokontechnikái művelését tanulta meg. 1911-ben sikeresen bejutott a Komponierschuléba, a tekintélyes német professzor, Robert von Haug irányításával fejezte be stúdiumait. Papp Stuttgartban kezdett önállóan dolgozni, grafikái mellett festmények is készültek. Rajzai készültek az ódon városrészekről, a Neckar partjáról. Az akadémián a művészi tehetségben kitűnt növendékek között tartották számon, az intézeti bemutatókon két alkalommal is ezüstérmet, 1911-ben pedig aranyérmet nyert. Stuttgarti évei alatt gyakran hazajárt, Budapesten s Kiskunhalason városképét ezüstéremmel jutalmazták. Kétlakiságát, ingázását Magyar- és Németország között jelképesen illusztrálják hazai folyóiratokban megjelent munkái. Az utolsó békeévekben megszakítás nélkül jelen volt budapesti tárlatokon, díjakat nyert, s művészközökben ismertté vált. Részt vett a Magyar Grafikusok Egyesületének, valamint a Magyar Aquarellisták és Pasztellfestők Egyesületének a Nemzeti Szalonban 1913-ban szervezett nagyszabású seregszemléjén. Ezen a tárlaton A. Prihoda Istvánnal nyerték el a vallás- és közoktatásügyi miniszter 250-250 koronás díját. A Műcsarnokbeli bemutatók még nagyobb sikert hoztak számára. Az OMKT tagjainak e fórumán először az 1913-as tavaszi kiállításon, majd az 1913/14. évi téli bemutatón jelentkezett. Az előbbin kiállított Pilótázás c. rézkarcát a Báró Harkányi Frigyes-féle 450 koronás díjjal jutalmazták. Átköltözött Hamburgba, ahol mint számos grafikai lapja és festménye tanúsítja, bizonyosan hosszabb ideig tartózkodott. 1918 nyarán váratlanul hazatért, Kolozsvárott telepedett le, ahol tanári állást vállalt. Kolozsvárott első önálló kiállítását a Malom utcai Iparmúzeumban rendezte, 64 grafikai művet és olajfestményt, valamint 20 vázlatot mutatott be. Bármennyire elégedett lehetett a kritikai fogadtatással, kiállításokon többé nem jelentkezett, a művészi élet minden megnyilatkozásától távol maradt. Egy ideig a Magyar Művészeti Intézet tanára volt, ábrázoló mértant tanított. Leginkább eredetit a grafikában nyújtott. Papp rézkarcai, kőnyomatai és mezzotintái láttán grafikáinak színtónus- és szerkezetbeli egysége tűnik föl. Különösen folyami v. tengeri képein, kikötők mozgalmas világát megörökítő rajzain, éjszakai városképein érzik az angol grafika kétségtelen hatása, ám ezen kívül hatott rá, mint ez természetes, a századelő német művészete is. Festményei főként tájképek, enteriőrök, aktok és arcképek. Számos plakátot, díszoklevelet, exlibrist stb. is alkotott. Alkotásaiból őriz a stuttgarti képtár, a Magyar Nemzeti Galéria és a kolozsvári Művészti Mózeum. (Murádin Jenő munkája nyomán)
Magyar festők és grafikusok adattára
Festő és grafikus. Budapesten a Képzőművészeti Főiskolán és Stuttgartban végezte tanulmányait. Főleg litográfiával és rézkarcolással foglalkozott. Angol rézkarcokra emlékeztető lapjai közül néhány a Magyar Nemzeti Galéria grafikai gyűjteményében található. - ML
Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve
Festő és grafikus. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán és Stuttgartban tanult. Főleg litográfiával és rézkarcolással foglalkozott. Angol rézkarcokra emlékeztető lapjai közül néhányat a MNG grafikai gyűjteménye is megszerzett. (Éber)
Művészeti lexikon I-IV.
Festő és grafikus. Bp.-en a Képzőművészeti Főiskolán és Stuttgartban végezte tanulmányait. Főleg litográfiával és rézkarcolással foglalkozott. Angol rézkarcokra emlékeztető lapjai közül néhány a Nemz. Gal. grafikai gyűjteményében található.
[FK1894/Bp72/126]
A kép mérete: 32 x 20 cm keret nélkül.
Készült: Színes litográfia, Papír
A kép Papp Lajos (Kiskunhalas, 1886, Kolozsvár, 1963) alkotása.
Jelezve Jobbra lent "Papp Lajos (ceruzával)"
A festmény jó állapotban van. Keret: Paszpartúban
Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.
Grafikus és festő. A gimnáziumi anyakönyvek tanúsága szerint a rajzolásban kezdettől kitűnt fiú tandíjmentességet kapott, majd két éven át a hatszáz márkás Pfaff-ösztöndíjban részesült. Rajztanára Dékáni Árpád volt, az a jeles iparművész, akiben a halasi csipke életre keltőjét és tervezőjét tisztelte a mezőváros társadalma. Az ő biztatására iratkozott be a Mintarajziskolába, a későbbi Képzőművészeti Főiskolára, ahol a rajztanári szakot választotta. 1908-ban vette át tanári oklevelét, majd Stuttgartba ment, ahol 1909-től kezdte meg tanulmányait az akadémián. Két és fél évet Carlos Grethe irányításával képezte magát, az alakrajzban tökéletesítette magát, különösen aktrajzokat készített. Ezzel párhuzamosan A. Eckenertől a rézkarc s rokontechnikái művelését tanulta meg. 1911-ben sikeresen bejutott a Komponierschuléba, a tekintélyes német professzor, Robert von Haug irányításával fejezte be stúdiumait. Papp Stuttgartban kezdett önállóan dolgozni, grafikái mellett festmények is készültek. Rajzai készültek az ódon városrészekről, a Neckar partjáról. Az akadémián a művészi tehetségben kitűnt növendékek között tartották számon, az intézeti bemutatókon két alkalommal is ezüstérmet, 1911-ben pedig aranyérmet nyert. Stuttgarti évei alatt gyakran hazajárt, Budapesten s Kiskunhalason városképét ezüstéremmel jutalmazták. Kétlakiságát, ingázását Magyar- és Németország között jelképesen illusztrálják hazai folyóiratokban megjelent munkái. Az utolsó békeévekben megszakítás nélkül jelen volt budapesti tárlatokon, díjakat nyert, s művészközökben ismertté vált. Részt vett a Magyar Grafikusok Egyesületének, valamint a Magyar Aquarellisták és Pasztellfestők Egyesületének a Nemzeti Szalonban 1913-ban szervezett nagyszabású seregszemléjén. Ezen a tárlaton A. Prihoda Istvánnal nyerték el a vallás- és közoktatásügyi miniszter 250-250 koronás díját. A Műcsarnokbeli bemutatók még nagyobb sikert hoztak számára. Az OMKT tagjainak e fórumán először az 1913-as tavaszi kiállításon, majd az 1913/14. évi téli bemutatón jelentkezett. Az előbbin kiállított Pilótázás c. rézkarcát a Báró Harkányi Frigyes-féle 450 koronás díjjal jutalmazták. Átköltözött Hamburgba, ahol mint számos grafikai lapja és festménye tanúsítja, bizonyosan hosszabb ideig tartózkodott. 1918 nyarán váratlanul hazatért, Kolozsvárott telepedett le, ahol tanári állást vállalt. Kolozsvárott első önálló kiállítását a Malom utcai Iparmúzeumban rendezte, 64 grafikai művet és olajfestményt, valamint 20 vázlatot mutatott be. Bármennyire elégedett lehetett a kritikai fogadtatással, kiállításokon többé nem jelentkezett, a művészi élet minden megnyilatkozásától távol maradt. Egy ideig a Magyar Művészeti Intézet tanára volt, ábrázoló mértant tanított. Leginkább eredetit a grafikában nyújtott. Papp rézkarcai, kőnyomatai és mezzotintái láttán grafikáinak színtónus- és szerkezetbeli egysége tűnik föl. Különösen folyami v. tengeri képein, kikötők mozgalmas világát megörökítő rajzain, éjszakai városképein érzik az angol grafika kétségtelen hatása, ám ezen kívül hatott rá, mint ez természetes, a századelő német művészete is. Festményei főként tájképek, enteriőrök, aktok és arcképek. Számos plakátot, díszoklevelet, exlibrist stb. is alkotott. Alkotásaiból őriz a stuttgarti képtár, a Magyar Nemzeti Galéria és a kolozsvári Művészti Mózeum. (Murádin Jenő munkája nyomán)
Magyar festők és grafikusok adattára
Festő és grafikus. Budapesten a Képzőművészeti Főiskolán és Stuttgartban végezte tanulmányait. Főleg litográfiával és rézkarcolással foglalkozott. Angol rézkarcokra emlékeztető lapjai közül néhány a Magyar Nemzeti Galéria grafikai gyűjteményében található. - ML
Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve
Festő és grafikus. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán és Stuttgartban tanult. Főleg litográfiával és rézkarcolással foglalkozott. Angol rézkarcokra emlékeztető lapjai közül néhányat a MNG grafikai gyűjteménye is megszerzett. (Éber)
Művészeti lexikon I-IV.
Festő és grafikus. Bp.-en a Képzőművészeti Főiskolán és Stuttgartban végezte tanulmányait. Főleg litográfiával és rézkarcolással foglalkozott. Angol rézkarcokra emlékeztető lapjai közül néhány a Nemz. Gal. grafikai gyűjteményében található.
