Papp Lajos : Templomtér este

Eladási ár: 14 000 HUF

Leírás

[FK1894/Bp72/126]
A kép mérete: 32 x 20 cm keret nélkül.
Készült: Színes litográfia, Papír
A kép Papp Lajos (Kiskunhalas, 1886, Kolozsvár, 1963) alkotása.
Jelezve Jobbra lent "Papp Lajos (ceruzával)"
A festmény jó állapotban van. Keret: Paszpartúban

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.
Grafikus és festő. A gimnáziumi anyakönyvek tanúsága szerint a rajzolásban kezdettől kitűnt fiú tandíjmentességet kapott, majd két éven át a hatszáz márkás Pfaff-ösztöndíjban részesült. Rajztanára Dékáni Árpád volt, az a jeles iparművész, akiben a halasi csipke életre keltőjét és tervezőjét tisztelte a mezőváros társadalma. Az ő biztatására iratkozott be a Mintarajziskolába, a későbbi Képzőművészeti Főiskolára, ahol a rajztanári szakot választotta. 1908-ban vette át tanári oklevelét, majd Stuttgartba ment, ahol 1909-től kezdte meg tanulmányait az akadémián. Két és fél évet Carlos Grethe irányításával képezte magát, az alakrajzban tökéletesítette magát, különösen aktrajzokat készített. Ezzel párhuzamosan A. Eckenertől a rézkarc s rokontechnikái művelését tanulta meg. 1911-ben sikeresen bejutott a Komponierschuléba, a tekintélyes német professzor, Robert von Haug irányításával fejezte be stúdiumait. Papp Stuttgartban kezdett önállóan dolgozni, grafikái mellett festmények is készültek. Rajzai készültek az ódon városrészekről, a Neckar partjáról. Az akadémián a művészi tehetségben kitűnt növendékek között tartották számon, az intézeti bemutatókon két alkalommal is ezüstérmet, 1911-ben pedig aranyérmet nyert. Stuttgarti évei alatt gyakran hazajárt, Budapesten s Kiskunhalason városképét ezüstéremmel jutalmazták. Kétlakiságát, ingázását Magyar- és Németország között jelképesen illusztrálják hazai folyóiratokban megjelent munkái. Az utolsó békeévekben megszakítás nélkül jelen volt budapesti tárlatokon, díjakat nyert, s művészközökben ismertté vált. Részt vett a Magyar Grafikusok Egyesületének, valamint a Magyar Aquarellisták és Pasztellfestők Egyesületének a Nemzeti Szalonban 1913-ban szervezett nagyszabású seregszemléjén. Ezen a tárlaton A. Prihoda Istvánnal nyerték el a vallás- és közoktatásügyi miniszter 250-250 koronás díját. A Műcsarnokbeli bemutatók még nagyobb sikert hoztak számára. Az OMKT tagjainak e fórumán először az 1913-as tavaszi kiállításon, majd az 1913/14. évi téli bemutatón jelentkezett. Az előbbin kiállított Pilótázás c. rézkarcát a Báró Harkányi Frigyes-féle 450 koronás díjjal jutalmazták. Átköltözött Hamburgba, ahol mint számos grafikai lapja és festménye tanúsítja, bizonyosan hosszabb ideig tartózkodott. 1918 nyarán váratlanul hazatért, Kolozsvárott telepedett le, ahol tanári állást vállalt. Kolozsvárott első önálló kiállítását a Malom utcai Iparmúzeumban rendezte, 64 grafikai művet és olajfestményt, valamint 20 vázlatot mutatott be. Bármennyire elégedett lehetett a kritikai fogadtatással, kiállításokon többé nem jelentkezett, a művészi élet minden megnyilatkozásától távol maradt. Egy ideig a Magyar Művészeti Intézet tanára volt, ábrázoló mértant tanított. Leginkább eredetit a grafikában nyújtott. Papp rézkarcai, kőnyomatai és mezzotintái láttán grafikáinak színtónus- és szerkezetbeli egysége tűnik föl. Különösen folyami v. tengeri képein, kikötők mozgalmas világát megörökítő rajzain, éjszakai városképein érzik az angol grafika kétségtelen hatása, ám ezen kívül hatott rá, mint ez természetes, a századelő német művészete is. Festményei főként tájképek, enteriőrök, aktok és arcképek. Számos plakátot, díszoklevelet, exlibrist stb. is alkotott. Alkotásaiból őriz a stuttgarti képtár, a Magyar Nemzeti Galéria és a kolozsvári Művészti Mózeum. (Murádin Jenő munkája nyomán)

Magyar festők és grafikusok adattára
Festő és grafikus. Budapesten a Képzőművészeti Főiskolán és Stuttgartban végezte tanulmányait. Főleg litográfiával és rézkarcolással foglalkozott. Angol rézkarcokra emlékeztető lapjai közül néhány a Magyar Nemzeti Galéria grafikai gyűjteményében található. - ML

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve
Festő és grafikus. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán és Stuttgartban tanult. Főleg litográfiával és rézkarcolással foglalkozott. Angol rézkarcokra emlékeztető lapjai közül néhányat a MNG grafikai gyűjteménye is megszerzett. (Éber)

Művészeti lexikon I-IV.
Festő és grafikus. Bp.-en a Képzőművészeti Főiskolán és Stuttgartban végezte tanulmányait. Főleg litográfiával és rézkarcolással foglalkozott. Angol rézkarcokra emlékeztető lapjai közül néhány a Nemz. Gal. grafikai gyűjteményében található.

Tulajdonságok

Hordozó: papír
Témakör: Tájkép

vásárlási információk

Feltöltve: 2016. október. 07.

(A műtárgyat eddig 1455-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Papp Lajos : Templomtér este

[FK1894/Bp72/126] A kép mérete: 32 x 20 cm keret nélkül. Készült: Színes litográfia, Papír A kép Papp Lajos (Kiskunhalas, 1886, Kolozsvár, 1963) alkotása. Jelezve Jobbra lent "Papp Lajos (ceruzával)" A festmény jó állapotban van. Keret: Paszpartúban Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Grafikus és festő. A gimnáziumi anyakönyvek tanúsága szerint a rajzolásban kezdettől kitűnt fiú tandíjmentességet kapott, majd két éven át a hatszáz márkás Pfaff-ösztöndíjban részesült. Rajztanára Dékáni Árpád volt, az a jeles iparművész, akiben a halasi csipke életre keltőjét és tervezőjét tisztelte a mezőváros társadalma. Az ő biztatására iratkozott be a Mintarajziskolába, a későbbi Képzőművészeti Főiskolára, ahol a rajztanári szakot választotta. 1908-ban vette át tanári oklevelét, majd Stuttgartba ment, ahol 1909-től kezdte meg tanulmányait az akadémián. Két és fél évet Carlos Grethe irányításával képezte magát, az alakrajzban tökéletesítette magát, különösen aktrajzokat készített. Ezzel párhuzamosan A. Eckenertől a rézkarc s rokontechnikái művelését tanulta meg. 1911-ben sikeresen bejutott a Komponierschuléba, a tekintélyes német professzor, Robert von Haug irányításával fejezte be stúdiumait. Papp Stuttgartban kezdett önállóan dolgozni, grafikái mellett festmények is készültek. Rajzai készültek az ódon városrészekről, a Neckar partjáról. Az akadémián a művészi tehetségben kitűnt növendékek között tartották számon, az intézeti bemutatókon két alkalommal is ezüstérmet, 1911-ben pedig aranyérmet nyert. Stuttgarti évei alatt gyakran hazajárt, Budapesten s Kiskunhalason városképét ezüstéremmel jutalmazták. Kétlakiságát, ingázását Magyar- és Németország között jelképesen illusztrálják hazai folyóiratokban megjelent munkái. Az utolsó békeévekben megszakítás nélkül jelen volt budapesti tárlatokon, díjakat nyert, s művészközökben ismertté vált. Részt vett a Magyar Grafikusok Egyesületének, valamint a Magyar Aquarellisták és Pasztellfestők Egyesületének a Nemzeti Szalonban 1913-ban szervezett nagyszabású seregszemléjén. Ezen a tárlaton A. Prihoda Istvánnal nyerték el a vallás- és közoktatásügyi miniszter 250-250 koronás díját. A Műcsarnokbeli bemutatók még nagyobb sikert hoztak számára. Az OMKT tagjainak e fórumán először az 1913-as tavaszi kiállításon, majd az 1913/14. évi téli bemutatón jelentkezett. Az előbbin kiállított Pilótázás c. rézkarcát a Báró Harkányi Frigyes-féle 450 koronás díjjal jutalmazták. Átköltözött Hamburgba, ahol mint számos grafikai lapja és festménye tanúsítja, bizonyosan hosszabb ideig tartózkodott. 1918 nyarán váratlanul hazatért, Kolozsvárott telepedett le, ahol tanári állást vállalt. Kolozsvárott első önálló kiállítását a Malom utcai Iparmúzeumban rendezte, 64 grafikai művet és olajfestményt, valamint 20 vázlatot mutatott be. Bármennyire elégedett lehetett a kritikai fogadtatással, kiállításokon többé nem jelentkezett, a művészi élet minden megnyilatkozásától távol maradt. Egy ideig a Magyar Művészeti Intézet tanára volt, ábrázoló mértant tanított. Leginkább eredetit a grafikában nyújtott. Papp rézkarcai, kőnyomatai és mezzotintái láttán grafikáinak színtónus- és szerkezetbeli egysége tűnik föl. Különösen folyami v. tengeri képein, kikötők mozgalmas világát megörökítő rajzain, éjszakai városképein érzik az angol grafika kétségtelen hatása, ám ezen kívül hatott rá, mint ez természetes, a századelő német művészete is. Festményei főként tájképek, enteriőrök, aktok és arcképek. Számos plakátot, díszoklevelet, exlibrist stb. is alkotott. Alkotásaiból őriz a stuttgarti képtár, a Magyar Nemzeti Galéria és a kolozsvári Művészti Mózeum. (Murádin Jenő munkája nyomán) Magyar festők és grafikusok adattára Festő és grafikus. Budapesten a Képzőművészeti Főiskolán és Stuttgartban végezte tanulmányait. Főleg litográfiával és rézkarcolással foglalkozott. Angol rézkarcokra emlékeztető lapjai közül néhány a Magyar Nemzeti Galéria grafikai gyűjteményében található. - ML Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő és grafikus. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán és Stuttgartban tanult. Főleg litográfiával és rézkarcolással foglalkozott. Angol rézkarcokra emlékeztető lapjai közül néhányat a MNG grafikai gyűjteménye is megszerzett. (Éber) Művészeti lexikon I-IV. Festő és grafikus. Bp.-en a Képzőművészeti Főiskolán és Stuttgartban végezte tanulmányait. Főleg litográfiával és rézkarcolással foglalkozott. Angol rézkarcokra emlékeztető lapjai közül néhány a Nemz. Gal. grafikai gyűjteményében található.

További részletek
Hordozó: papír
Témakör: Tájkép

vásárlási információk
Feltöltve: 2016. október. 07.

(A műtárgyat eddig 1455-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
14 000 HUF
Elkelt tétel

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

a kategória hasonló műtárgyai

[FKC975/Bp302/114] A kép mérete: 24 x 43 cm keret nélkül. Készült: Színes linómetszet, Papír A kép Csavlek András (Budapest, 1942) alkotása. Jelezve lent "Sopron télen Csavlek 973 (ceruzával)" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. 1968-ban a budapesti Képzőművészeti Főiskolán végezte tanulmányait. Mestere Kádár György volt. A Stúdió tagjaként jelentkezett fővárosi és vidéki bemutatókon, a Szegedi Nyári Tárlatokon, a Balatoni Nyári Tárlatokon, a Dunántúli Tárlatokon és a DunapArt Művészeti Társaság kiállításain. A Stúdió pályázatainak és kiállításainak többszörös díjnyertese. 1976-ban az egri Akvarell Biennálén díjazták munkáit. 1978-ban Munkácsy-díjat kapott. Cs. lírai hangvételű alkotásain sajátos, vizionárius szemlélettel idézi a természeti jelenségek és tájak hangulatát. Egy-egy festményén kevés színt használ, az alaphangot a párás szürkék, kékek adják meg, a kompozíció fogódzópontjain pedig egy-egy élénk, meleg színfolt erősíti a képszerkezetet. Műveit a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteménye őrzi. (MÉ, KF, Pogány Gábor adatközlése nyomán) Magyar festők és grafikusok adattára 1968-ban végzett a Képzőművészeti Főiskolán, majd a Stúdió tagjaként jelentkezett a fővárosi és vidéki tárlatokon. A Stúdió pályázatainak és kiállításainak többszörös díjnyertese, 1976-bn az Egri Akvarell-biennálén díjazták munkáit. - Lírai hangvételű képein sajátos, vizionárius szemlélettel idézi meg a természeti jelenségek és tájak hangulatát. - 1978-ban Munkácsy-díjat kapott. - Irod.: P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán végezte tanulmányait, majd a STÚDIÓ tagjaként jelentkezett fővárosi, val. vidéki tárlatokon. A Stúdió pályázatainak és kiállításainak többszörös díjnyertese. 1976-ban az Egri Akvarell Biennálén díjazták munkáit. 1978-ban Munkácsy-díjat kapott. Lírai hangvételű alkotásain sajátos, vizionárius szemlélettel idézi a természeti jelenségek és tájak hangulatát. (MÉ) Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek 1968-ban kapott festődiplomát Kádár György növendékeként, azóta gyakori szereplője a művészeti életnek. Egyéni kiállítása 1979-ben a Csók Galériában, 1981-ben Salgótarjánban, 1983-ban Szegeden volt. Egyes művei eljutottak Párizsba, Londonba, Rómába stb. 1978-ban Olaszországban, 1977-ben, 1979-ben és 1981-ben Bulgáriában nyert nemzetközi díjakat. 1978-ban Munkácsy-díjjal tüntették ki. - Lírai hangvételű képein sajátos, vizionárius szemlélettel idézi meg a természeti jelenségek és a tájak hangulatát. Stílusa a dekoratív nonfiguráció felé hajlik, de legjobb munkáiban nem lépi túl a realizmus határait.
Csavlek András : "Sopron télen" 1973
22 000 HUF
[1M209/040] Papír acélmetszet üveglap mögött, arany színű keretben, üveglap mögött. Akasztási lehetőséggel és támasztékkal rendelkezik. Feliratok: L. ROCHBOK DELT. - G. HELS. SCULP A KISDISZNÓDI TEMPLOM ERDÉLYBEN MICHELSBERG IN SIEBENBÜRGEN Magasság: 26 cm Szélesség: 32 cm Súly: 0.635 kg Kisdisznód    A hegyi templom Kisdisznód (románul Cisnădioara, németül Michelsberg) falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.  Fekvése  Nagyszebentől 12 km-re dél–délnyugatra, a Csindrel-hegység aljában fekszik.  Nevének eredete  Magyar és román neve is Nagydisznódra utal. Először latinos alakban említették 1223-ban, sancti Michaelis néven. További történeti névalakjai: Michelsperg (1488), Csisznadia-mik és Michelsdorf (1501), Csiznedioara (1850).  Története  Eredetileg Fehér vármegyéhez tartozó szász falu volt, valószínűleg a 12. század végén alapították. 1223-ban a falut hegyen álló templomával együtt a kerci apátság kapta meg. Később, amikor Mátyás király 1474-ben feloszlatta az apátságot, Nagyszeben városa alá rendelték s ettől kezdve Szebenszékhez, 1876-tól pedig Szeben vármegye Nagydisznódi járásához tartozott. 1658-ban a törökök égették föl a falut és megpróbálkoztak a hegyi templom ostromával is (ez volt a templom történetének egyetlen ostroma). 1705-ben a labancok fosztották ki és gyújtották föl. Gyümölcstermesztéséről és népi háziiparáról (kosár- és szalmakalapfonás) volt híres. 1873-ban egy kisdisznódi ház szolgált a bécsi világkiállításon felépített „szász” parasztház modelljéül. Régen a nagydisznódiak kedvelt kirándulóhelye volt, ma sok nagyszebeni vásárol vagy épít benne hétvégi házat.    Forrás: wikipédia 
Ludwig Rohbock (1820-1883) : "A kisdisznódi templom erdélyben" antik acélmetszet
32 000 HUF