Régi kínai kerámia Tang ló szobor 20 cm

Eladási ár: 45 000 HUF

Leírás

[1J506/X011]
Hibátlan állapotú, három színű csorgatott mázas kínai ló szobor, Tang ló szobor talapzaton.

Magasság: 20 cm
Szélesség: 6.5 cm
Hosszúság: 20.5 cm
Súly: 0.485 kg
A TANG LOVAK: 

A Tang-dinasztia uralkodása (i.sz. 600–900) óta tősgyökeres kínai dinasztia nem hódította meg többé Belső-Ázsiát. Az akkori sikert kiváló lovaiknak tulajdonítják. A Tang-kor nemcsak a ló tenyésztésében, hanem ábrázolásában is soha túl nem szárnyalt csúcsot ért el. Legszebbek a háromszín-mázas cseréplovak...

Az 1880-as években a Pejvang-hegység lábánál élő parasztok Tang-kori sírokban cserépfigurákra bukkantak. Rendszeresen ásni kezdtek utánuk, egyre jobban belejöttek a restaurálásukba is, majd régiség kereskedőknek adogatták el a talált tárgyakat. A századfordulóra a Longhaj vasútvonal építése elérte Lojangot, a régi keleti fővárost. A vasútépítés közben számos ősi sírt tártak fel, amelyekből tömegével kerültek elő ólommázas kerámia edények és figurák. Ezeket archeológusok kezdték tanulmányozni, s a jó vétel reményében ideözönlöttek a pekingi és sangháji kereskedők is. Ám a sírok hamarosan kiürültek. A régi darabok javítására kinevelődött helybéli kézművesek ekkor az eredeti figurák hasonmásait kezdték gyártani. Ebből mára csaknem százéves hagyomány lett, miközben 400 félét készítenek: edényeket, fejpárnát, ember- és állatfigurákat – s legfőképp gyönyörű Tang-lovakat...

Maga a cseréptest fehér, vagy fehér öntőfölddel borított agyagból készül, amelyet főleg sárga (vasoxid), zöld (rézoxid) és fehér (valójában színtelen) fényes ólommázzal öntenek le. Néha mutatóban más színek is megjelennek – a kobalt kékje, a mangán barnája –, de a szaknyelv a háromnál több színűeket is Tang tricolor-mázas kerámiának (Tang-szan-caj) nevezi. A színeket a mesterek rendszerint összefolyatták, sokszor semmi összefüggés sem fedezhető fel a színek és a formák között, mintha találomra, össze-vissza löttyintették volna rájuk a különféle mázakat –, de ez az esetlegesség valami különös, modern varázst ad nekik. Az összefolyó máz fényes ragyogása a kínaiakat a folyó vizére vagy a vonuló fellegekre emlékezteti. A Tang-lovak – még a ma készült műtárgy-másolatok is – rendkívül finoman kidolgozottak, nagy mesterségbeli tudással készülnek. Némelyikük áll, mintha parancsra várna figyelmesen, másikuk vágtázik, ugrik, megrázza sörényét, kitágult, harcra kész orrcimpákkal – sugárzik belőlük az erő, egy letűnt kor elfelejtett szépsége és nagysága. 

Forrás: terebes

A TANG LOVAK
 
A Tang-dinasztia uralkodása (i.sz. 600–900) óta tősgyökeres kínai dinasztia nem hódította meg többé Belső-Ázsiát. Az akkori sikert kiváló lovaiknak tulajdonítják. A Tang-kor nemcsak a ló tenyésztésében, hanem ábrázolásában is soha túl nem szárnyalt csúcsot ért el. Legszebbek a háromszín-mázas cseréplovak...
Az 1880-as években a Pejvang-hegység lábánál élő parasztok Tang-kori sírokban cserépfigurákra bukkantak. Rendszeresen ásni kezdtek utánuk, egyre jobban belejöttek a restaurálásukba is, majd régiség kereskedőknek adogatták el a talált tárgyakat. A századfordulóra a Longhaj vasútvonal építése elérte Lojangot, a régi keleti fővárost. A vasútépítés közben számos ősi sírt tártak fel, amelyekből tömegével kerültek elő ólommázas kerámia edények és figurák. Ezeket archeológusok kezdték tanulmányozni, s a jó vétel reményében ideözönlöttek a pekingi és sangháji kereskedők is. Ám a sírok hamarosan kiürültek. A régi darabok javítására kinevelődött helybéli kézművesek ekkor az eredeti figurák hasonmásait kezdték gyártani. Ebből mára csaknem százéves hagyomány lett, miközben 400 félét készítenek: edényeket, fejpárnát, ember- és állatfigurákat – s legfőképp gyönyörű Tang-lovakat...
Maga a cseréptest fehér, vagy fehér öntőfölddel borított agyagból készül, amelyet főleg sárga (vasoxid), zöld (rézoxid) és fehér (valójában színtelen) fényes ólommázzal öntenek le. Néha mutatóban más színek is megjelennek – a kobalt kékje, a mangán barnája –, de a szaknyelv a háromnál több színűeket is Tang tricolor-mázas kerámiának (Tang-szan-caj) nevezi. A színeket a mesterek rendszerint összefolyatták, sokszor semmi összefüggés sem fedezhető fel a színek és a formák között, mintha találomra, össze-vissza löttyintették volna rájuk a különféle mázakat –, de ez az esetlegesség valami különös, modern varázst ad nekik. Az összefolyó máz fényes ragyogása a kínaiakat a folyó vizére vagy a vonuló fellegekre emlékezteti. A Tang-lovak – még a ma készült műtárgy-másolatok is – rendkívül finoman kidolgozottak, nagy mesterségbeli tudással készülnek. Némelyikük áll, mintha parancsra várna figyelmesen, másikuk vágtázik, ugrik, megrázza sörényét, kitágult, harcra kész orrcimpákkal – sugárzik belőlük az erő, egy letűnt kor elfelejtett szépsége és nagyság

Tulajdonságok

Anyag: kerámia
Állapot: Hibátlan

vásárlási információk

Feltöltve: 2022. június. 07.

(A műtárgyat eddig 1251-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Régi kínai kerámia Tang ló szobor 20 cm

[1J506/X011] Hibátlan állapotú, három színű csorgatott mázas kínai ló szobor, Tang ló szobor talapzaton. Magasság: 20 cm Szélesség: 6.5 cm Hosszúság: 20.5 cm Súly: 0.485 kg A TANG LOVAK:  A Tang-dinasztia uralkodása (i.sz. 600–900) óta tősgyökeres kínai dinasztia nem hódította meg többé Belső-Ázsiát. Az akkori sikert kiváló lovaiknak tulajdonítják. A Tang-kor nemcsak a ló tenyésztésében, hanem ábrázolásában is soha túl nem szárnyalt csúcsot ért el. Legszebbek a háromszín-mázas cseréplovak... Az 1880-as években a Pejvang-hegység lábánál élő parasztok Tang-kori sírokban cserépfigurákra bukkantak. Rendszeresen ásni kezdtek utánuk, egyre jobban belejöttek a restaurálásukba is, majd régiség kereskedőknek adogatták el a talált tárgyakat. A századfordulóra a Longhaj vasútvonal építése elérte Lojangot, a régi keleti fővárost. A vasútépítés közben számos ősi sírt tártak fel, amelyekből tömegével kerültek elő ólommázas kerámia edények és figurák. Ezeket archeológusok kezdték tanulmányozni, s a jó vétel reményében ideözönlöttek a pekingi és sangháji kereskedők is. Ám a sírok hamarosan kiürültek. A régi darabok javítására kinevelődött helybéli kézművesek ekkor az eredeti figurák hasonmásait kezdték gyártani. Ebből mára csaknem százéves hagyomány lett, miközben 400 félét készítenek: edényeket, fejpárnát, ember- és állatfigurákat – s legfőképp gyönyörű Tang-lovakat... Maga a cseréptest fehér, vagy fehér öntőfölddel borított agyagból készül, amelyet főleg sárga (vasoxid), zöld (rézoxid) és fehér (valójában színtelen) fényes ólommázzal öntenek le. Néha mutatóban más színek is megjelennek – a kobalt kékje, a mangán barnája –, de a szaknyelv a háromnál több színűeket is Tang tricolor-mázas kerámiának (Tang-szan-caj) nevezi. A színeket a mesterek rendszerint összefolyatták, sokszor semmi összefüggés sem fedezhető fel a színek és a formák között, mintha találomra, össze-vissza löttyintették volna rájuk a különféle mázakat –, de ez az esetlegesség valami különös, modern varázst ad nekik. Az összefolyó máz fényes ragyogása a kínaiakat a folyó vizére vagy a vonuló fellegekre emlékezteti. A Tang-lovak – még a ma készült műtárgy-másolatok is – rendkívül finoman kidolgozottak, nagy mesterségbeli tudással készülnek. Némelyikük áll, mintha parancsra várna figyelmesen, másikuk vágtázik, ugrik, megrázza sörényét, kitágult, harcra kész orrcimpákkal – sugárzik belőlük az erő, egy letűnt kor elfelejtett szépsége és nagysága.  Forrás: terebes A TANG LOVAK   A Tang-dinasztia uralkodása (i.sz. 600–900) óta tősgyökeres kínai dinasztia nem hódította meg többé Belső-Ázsiát. Az akkori sikert kiváló lovaiknak tulajdonítják. A Tang-kor nemcsak a ló tenyésztésében, hanem ábrázolásában is soha túl nem szárnyalt csúcsot ért el. Legszebbek a háromszín-mázas cseréplovak... Az 1880-as években a Pejvang-hegység lábánál élő parasztok Tang-kori sírokban cserépfigurákra bukkantak. Rendszeresen ásni kezdtek utánuk, egyre jobban belejöttek a restaurálásukba is, majd régiség kereskedőknek adogatták el a talált tárgyakat. A századfordulóra a Longhaj vasútvonal építése elérte Lojangot, a régi keleti fővárost. A vasútépítés közben számos ősi sírt tártak fel, amelyekből tömegével kerültek elő ólommázas kerámia edények és figurák. Ezeket archeológusok kezdték tanulmányozni, s a jó vétel reményében ideözönlöttek a pekingi és sangháji kereskedők is. Ám a sírok hamarosan kiürültek. A régi darabok javítására kinevelődött helybéli kézművesek ekkor az eredeti figurák hasonmásait kezdték gyártani. Ebből mára csaknem százéves hagyomány lett, miközben 400 félét készítenek: edényeket, fejpárnát, ember- és állatfigurákat – s legfőképp gyönyörű Tang-lovakat... Maga a cseréptest fehér, vagy fehér öntőfölddel borított agyagból készül, amelyet főleg sárga (vasoxid), zöld (rézoxid) és fehér (valójában színtelen) fényes ólommázzal öntenek le. Néha mutatóban más színek is megjelennek – a kobalt kékje, a mangán barnája –, de a szaknyelv a háromnál több színűeket is Tang tricolor-mázas kerámiának (Tang-szan-caj) nevezi. A színeket a mesterek rendszerint összefolyatták, sokszor semmi összefüggés sem fedezhető fel a színek és a formák között, mintha találomra, össze-vissza löttyintették volna rájuk a különféle mázakat –, de ez az esetlegesség valami különös, modern varázst ad nekik. Az összefolyó máz fényes ragyogása a kínaiakat a folyó vizére vagy a vonuló fellegekre emlékezteti. A Tang-lovak – még a ma készült műtárgy-másolatok is – rendkívül finoman kidolgozottak, nagy mesterségbeli tudással készülnek. Némelyikük áll, mintha parancsra várna figyelmesen, másikuk vágtázik, ugrik, megrázza sörényét, kitágult, harcra kész orrcimpákkal – sugárzik belőlük az erő, egy letűnt kor elfelejtett szépsége és nagyság

További részletek
Anyag: kerámia
Állapot: Hibátlan

vásárlási információk
Feltöltve: 2022. június. 07.

(A műtárgyat eddig 1251-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
45 000 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

a kategória hasonló műtárgyai

[1M055/X305] Retro hibátlan állapotú iparművészeti kerámia váza, díszváza. Alján jelzés: B. VÁRDEÁK Alján zsűri címke, rajta felirat: IPARMŰVÉSZETI VÁLLALAT ZSŰRISZÁM: 108154 69-995 Magasság: 10.5 cm Szélesség: 6.5 cm Hosszúság: 10.5 cm Súly: 0.35 kg B.Várdeák Ildikó keramikus Abony, 1929-05-13 Névváltozat: Bődy Oszkárné 1953-ban diplomázott a Magyar Iparművészeti Főiskolán Gádor István és Borsos Miklós növendékeként. 1971-ben és 1972-ben részt vett a Siklósi Kerámia Szimpóziumon. 1979: Faenza, aranyérem [Bődy Oszkárral]; 1980: Patikaedény-kiállítás, aranyérem, Gualdo Tadino. Kezdetben porcelán- és kerámiaedények tervezésével, kivitelezésével foglalkozott, majd kerti plasztikákat készített samottos agyagból. Jelenleg cserépkályhát, kandallót tervez és kivitelez, valamint régi épületkerámiák restaurálásával foglalkozik. Irodalom Mai magyar iparművészet. Kerámia, porcelán, üveg, Budapest, 1975. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1971 • Népház, Budapest-Óbuda 1980 • Faipari Szakiskola, Budapest 1992 • Angelika Cukrászda, Budapest. Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások 1955 • Fiatal Iparművészek Kiállítása, Ernst Múzeum, Budapest 1955, 1959, 1965 • 2., 4., 5. Országos Iparművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1958 • Magyar Iparművészek Kiállítása, Világkiállítás, Brüsszel 1959 • Magyar Képzőművésznők II. kiállítása, Műcsarnok, Budapest 1960 • Képzőművésznők nemzetközi kiállítása, Műcsarnok, Budapest 1963 • Modern magyar kerámia, Royal Festival Hall, London 1966 • Gádor István és tanítványai kiállítása, Ernst Múzeum, Budapest 1967 • Kerámia kiállítás, Vármúzeum, Siklós 1968, 1972, 1975, 1978, 1980 • I., III-VI. Országos Kerámia Biennálé, Pécs 1968, 1972, 1977, 1979 • Nemzetközi Kerámia Kiállítás, Faenza 1971, 1972 • Kerámia Szimpozion, Siklós 1972 • Edénykultúra, Műcsarnok, Budapest 1974 • Mai Magyar Iparművészet II., Iparművészeti Múzeum, Budapest 1975 • Jubileumi Iparművészeti Kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1979 • Nemzetközi Kerámia Kiállítás, Sopot 1980 • Művészek az üzemekben, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1982 • Magyar Kerámia, Palazzo delle Esposizione, Faenza 1983 • Nemzetközi Kerámia Kiállítás, Perugia – Gualdo Tadino 1995 • XX. századi magyar keramikusok. Válogatás az Iparművészeti Múzeum gyűjteményéből, Iparművészeti Múzeum, Budapest 1998 • In Memoriam Tornyai, Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely 1998 • Őszi kerámia kiállítás, Palme Ház, Budapest Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben Forrás: artportal.hu
B. Várdeák Ildikó mid century iparművész kerámia váza 10.5 cm
14 000 HUF
[0I404/BX-9] Hibátlan állapotú, nagy méretű, jelzett, kézifestett kerámia szobor, női alak, menyasszony. Alján jelzés: KISS ROÓZ Magasság: 27.7 cm Szélesség: 12 cm Súly: 1.197 kg Kiss Roóz Ilona keramikus Születési hely: Szatmárnémeti [Satu Mare, RO] Születési dátum: 1920 Honlap: Kiállítások az adatbázisban: Kiss Roóz Ilona életműkiállítása Mesterei: Orbán Antal, Ohmann Béla. 1939-43: Iparművészeti Iskola, mesterei: Orbán Antal, Ohmann Béla. 1956, 1962: Munkácsy-díj; 1980: érdemes művész; 1984: SZOT-díj; 1994: MSZOSZ díja; 1995: Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje. A magyar kerámia Kovács Margit által teremtett naiv-népies irányzatának jeles művelője. Edényeit, kisplasztikáit, ill. murális alkotásait vidám színvilág és kedves humor jellemzi. 1948 és 1952 között tanított az Iparművészeti Főiskolán, azóta szabadfoglalkozású. Egyéni kiállítások 1961 • Csók Galéria, Budapest [Bódy Irénnel, Csányi Árpádnéval és Pecz Jánossal] 1964 • Katona József Múzeum, Kecskemét 1966 • Csók Galéria, Budapest 1967 • Gulácsy Terem, Szeged 1971 • Csók Galéria, Budapest 1972 • Balatonfüred 1973 • Derkovits Galéria, Szombathely 1976 • Zürich 1977 • Csepel Vas és Fémművek, Budapest 1978 • Juhász Gyula Művelődési Központ, Szeged • Fővárosi Művelődési Ház, Budapest 1979 • Csók Galéria, Budapest 1980 • Budavári Ipaművészeti Bolt, Budapest 1981 • Kaesz Gyula Szakmunkásképző Intézet, Budapest 1982 • Offenburg 1983 • Nógrádi Sándor Múzeum, Salgótarján 1984 • Petőfi Művelődési Ház, Tiszaluc 1986 • Festőterem, Sopron 1987 • Petőfi Művelődési Ház, Tiszaluc 1989 • Kispréposti Palota, Eger (állandó kiállítás) 1991 • Csók Galéria, Budapest 1992 • Bécs 1994 • Petőfi Művelődési Ház, Tiszaluc 1995 • Minigaléria, Miskolc 1995 • Csók Galéria, Budapest [Pannonhalmi Zsuzsával és Sarkantyu Judittal] 1996 • Petőfi Művelődési Ház, Tiszaluc 1997 • Derkovits Művelődési Központ, Tiszaújváros. Válogatott csoportos kiállítások 1947 • Karácsonyi kiállítás, Budapest • Fővárosi Művelődési Központ 1952 • Iparművészeti kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest 1956 • Iparművészeti kiállítás, Iparművészeti Múzeum, Budapest 1958 • Magyar kerámia kiállítás, Vallauris 1959 • Magyar képzőművésznők kiállítása, Ernst Múzeum, Budapest 1959 • IV. Országos Iparművészeti Kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1963 • Modern magyar kerámia, Royal Festival Hall, London 1965 • Országos Iparművészeti Kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1968, 1970 • I., II. Országos Kerámia Biennálé, Pécs 1973 • Magyar kerámia, Ankara, Isztambul 1975 • Tárgy és alkotója, Iparművészeti Múzeum, Budapest 1982 • Magyar kézműves kerámia, Siklós 1995 • XX. századi magyar keramikusok, Iparművészeti Múzeum, Budapest • Az agyag mesterei, Vigadó Galéria, Budapest 1998 • Őszi Kerámia Kiállítás, Olaf Palme Ház, Budapest Művek közgyűjteményekben Déri Múzeum, Debrecen • Iparművészeti Múzeum, Budapest • Janus Pannonius Múzeum, Pécs • Kispréposti Palota, önálló gyűjtemény, Eger. Köztéri művei Kukorica-Búzakalász (homlokzati kerámia, 1956, Mezőgazdasági Kiállítás, Budapest) kerámia dombormű (1958, Pereces, bölcsőde) kerámia napóra (1959, Székesfehérvár, Béke téri iskola) csempeburkolat (1961, Szeged, rendelőintézet) kerámia falikút (1961, Monor, gimnázium) falikép (kerámia, 1962, Sopron, Gyermekszanatórium) kerámia falikép (1964, Kecskemét, Ének-zenei Általános Iskola) kerámia falikép (1966, Békéscsaba, bölcsőde) kerámia falikép (1967, Esztergom, kórház). Irodalom KOCZOGH Á.: ~, Budapest, 1987 GÁL J.: ~ 77 éves. Beszélgetés a művésszel, Magyar Iparművészet, 1997/4. KESZTHELYI K.-LACZKÓ I.: A magyar kerámiaművészet I., Alkotók, adatok 1945-1998, Budapest, 1999. Forrás: artportal.hu
Jelzett Kiss Roóz kerámia szobor 27.7 cm
115 000 HUF
[0S003/X046] Hibátlan állapotú, kétalakos, kertészkedő, jelzett kerámia figura pár, gyertyatartó figura. Alján jelzés: KISS ROÓZ Magasság: 17.5 cm Szélesség: 11.5 cm Súly: 0.407 kg Kiss Roóz Ilona keramikus Születési hely: Szatmárnémeti [Satu Mare, RO] Születési dátum: 1920 Kiállítások az adatbázisban:  Kiss Roóz Ilona életműkiállítása Mesterei: Orbán Antal, Ohmann Béla. 1939-43: Iparművészeti Iskola, mesterei: Orbán Antal, Ohmann Béla. 1956, 1962: Munkácsy-díj; 1980: érdemes művész; 1984: SZOT-díj; 1994: MSZOSZ díja; 1995: Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje. A magyar kerámia Kovács Margit által teremtett naiv-népies irányzatának jeles művelője. Edényeit, kisplasztikáit, ill. murális alkotásait vidám színvilág és kedves humor jellemzi. 1948 és 1952 között tanított az Iparművészeti Főiskolán, azóta szabadfoglalkozású. Egyéni kiállítások 1966 • Csók Galéria, Budapest 1971 • Csók Galéria, Budapest 1980 • Budavári Ipaművészeti Bolt, Budapest 1984 • Petőfi Művelődési Ház, Tiszaluc 1989 • Kispréposti Palota, Eger (állandó kiállítás) 1992 • Bécs 1995 • Minigaléria, Miskolc 1996 • Petőfi Művelődési Ház, Tiszaluc 1997 • Derkovits Művelődési Központ, Tiszaújváros. Válogatott csoportos kiállítások 1947 • Karácsonyi kiállítás, Budapest • Fővárosi Művelődési Központ 1952 • Iparművészeti kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest 1956 • Iparművészeti kiállítás, Iparművészeti Múzeum, Budapest 1958 • Magyar kerámia kiállítás, Vallauris 1959 • Magyar képzőművésznők kiállítása, Ernst Múzeum, Budapest 1959 • IV. Országos Iparművészeti Kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1963 • Modern magyar kerámia, Royal Festival Hall, London 1965 • Országos Iparművészeti Kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1968, 1970 • I., II. Országos Kerámia Biennálé, Pécs 1973 • Magyar kerámia, Ankara, Isztambul 1975 • Tárgy és alkotója, Iparművészeti Múzeum, Budapest 1982 • Magyar kézműves kerámia, Siklós 1995 • XX. századi magyar keramikusok, Iparművészeti Múzeum, Budapest • Az agyag mesterei, Vigadó Galéria, Budapest 1998 • Őszi Kerámia Kiállítás, Olaf Palme Ház, Budapest Művek közgyűjteményekben Köztéri művei kerámia dombormű (1958, Pereces, bölcsőde) kerámia napóra (1959, Székesfehérvár, Béke téri iskola) csempeburkolat (1961, Szeged, rendelőintézet) falikép (kerámia, 1962, Sopron, Gyermekszanatórium) kerámia falikép (1966, Békéscsaba, bölcsőde) Irodalom GÁL J.: ~ 77 éves. Beszélgetés a művésszel, Magyar Iparművészet, 1997/4. KESZTHELYI K.-LACZKÓ I.: A magyar kerámiaművészet I., Alkotók, adatok 1945-1998, Budapest, 1999. Vadas József + MAOE Forrás: artportal.hu
Kiss Roóz Ilona kiskertészek 2 alakos figura
48 000 HUF