[1E336/UZ-K]
Hibátlan állapotú, régi, kis méretű, fehér ülő Fo kutya jelzett porcelán szobor.
Alján zöld Rosenthal Bavaria márkajelzés:
Mélynyomással: 69
Magasság: 5 cm
Szélesség: 4 cm
Súly: 0.024 kg
Komainu
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A komainu (狛犬?, ’„koreai kutyák”’) oroszlán formájú mitikus szörnyek, amelyeknek kő-, bronz- vagy faszobrai mindig párosával állnak némely japán buddhista templomok és főleg sintó szentélyek kapujának egy-egy oldalán, egyik ordításra tátott, másik csukott szájjal, a gonoszt elijesztendő. Festett (sárga, zöld), művészi agyagszobrocskákként az otthoni bucudan vagy kamidana oltáron is megtalálhatók, mütyürke (jáde, zsírkő) változataik pedig többek között pecsétnyomófejek. A Heian-korban (794–1185) kerültek át az ázsiai kontinensről, és legelőbb a baldachinos császári ágy (csódai) díszes támasztékául szolgáltak. Emlegetik sisiként (’oroszlán’) s a nyugati műtörténészek „fókutyaként” is, lévén a Fo a Buddha kínai neve.
Források
Gy. Horváth László: Japán kulturális lexikon. Budapest: Corvina. 1999. ISBN 9631347567
[1E336/UZ-K]
Hibátlan állapotú, régi, kis méretű, fehér ülő Fo kutya jelzett porcelán szobor.
Alján zöld Rosenthal Bavaria márkajelzés:
Mélynyomással: 69
Magasság: 5 cm
Szélesség: 4 cm
Súly: 0.024 kg
Komainu
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A komainu (狛犬?, ’„koreai kutyák”’) oroszlán formájú mitikus szörnyek, amelyeknek kő-, bronz- vagy faszobrai mindig párosával állnak némely japán buddhista templomok és főleg sintó szentélyek kapujának egy-egy oldalán, egyik ordításra tátott, másik csukott szájjal, a gonoszt elijesztendő. Festett (sárga, zöld), művészi agyagszobrocskákként az otthoni bucudan vagy kamidana oltáron is megtalálhatók, mütyürke (jáde, zsírkő) változataik pedig többek között pecsétnyomófejek. A Heian-korban (794–1185) kerültek át az ázsiai kontinensről, és legelőbb a baldachinos császári ágy (csódai) díszes támasztékául szolgáltak. Emlegetik sisiként (’oroszlán’) s a nyugati műtörténészek „fókutyaként” is, lévén a Fo a Buddha kínai neve.
Források
Gy. Horváth László: Japán kulturális lexikon. Budapest: Corvina. 1999. ISBN 9631347567
Forrás: Wikipedia