[FKB093/Bp302/65] A kép mérete: 30 x 21 cm keret nélkül. Készült: Tempera, Papír A kép Z. Gulyás Ferenc jelzéssel 1948 alkotása. Jelezve balra lent "Z. Gulyás Ferenc 948" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép

[1H380/032] Papír tempera festmény, egyszerű keretben. Akasztási lehetőséggel rendelkezik. Jelezve jobbra fent: FONTOS SÁNDOR 54 Magasság: 57 cm Szélesség: 74 cm Súly: 2.835 kg Fontos Sándor festő Születési hely: Szeged Születési dátum: 1920 Kiállítások az adatbázisban: Mesterei: Vinkler László. 1951-55 szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, mestere: Vinkler László. 1976: Csongrád megyei Tanács alkotói díja, Szeged. 1980: Munka Érdemrend arany fokozata. Szegeden élt. A 70-es évekig leginkább szerkezetes elvű, dekoratív hangvételű tájképeket készített. Majd felszámolja a reális földi látszatokat, s helyettük kozmikus képzetű, expresszív látomásokat hoz létre. Pályája utolsó éveiben mozgalmas, jelképes és ironikus felfogású figurális kompozíciókat alkotott. Egyéni kiállítások 1965 • Móra Ferenc Múzeum Képtára, Szeged 1978 • Kecskeméti Képtár 1984 • Vármúzeum, Esztergom 1990 • Móra Ferenc Múzeum Képtára, Szeged. Válogatott csoportos kiállítások 1967 • Szegedi képzőművészek tárlata, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1986 • Szeged képzőművészete, Móra Ferenc Múzeum Képtára, Szeged. Művek közgyűjteményekben Móra Ferenc Múzeum, Szeged. Irodalom SZELESI Z.: Alföldi művészek között. ~, Tiszatáj, 1965/1. Szuromi Pál Forrás: www.artportal.hu

[FKC238/FL-3] A kép mérete: 50 x 35 cm keret nélkül. Készült: Tempera, Papír A kép Ágh Ajkelin Lajos (Udvari, 1907, Budapest, 1995) alkotása. Jelezve jobbra lent "Ágh Ajkelin 77" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Udvari, 1907 – Budapest 1995. Festő, grafikus. Egy évig Budapesten Krivátsy-Szücs György festőiskolájában tanult, majd a fővárosi Képzőművészeti Főiskolán Réti István és Vaszary János irányításával képezte magát. Vaszary főként átütő gazdag színeivel, konstruktív szerkesztési módjával, Réti pedig egyéniségének és művészetének finom líraiságával hatott rá. A Spirituális Művészek Szövetségének tagja volt. 1930-1932-ben Olaszországban járt tanulmányúton, a firenzei akadémián folytatott tanulmányokat, majd Rómában és Palermóban dolgozott. 1957-77 között többször megfordult a kecskeméti művészkolónián. 1930 tavaszán tizenhat festménnyel szerepelt Firenzében, a „IV. Mostra Regionale d’arte Toscana” nevezetű seregszemlén. 1932-ben a Nemzeti Szalonban volt kollektív kiállítása, 1963-ban a Fényes Adolf Teremben rendezett tárlatot. Számos bemutatója volt a Ferencvárosi Pincetárlatban (1971, 1973, 1975, 1976). A természeti látványból kiinduló konstruktivista törekvés jellemzi. Jelentősek faintarziás művei. (ML, MÉ, K.Z.: Műv. 1967/12, KM) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Udvari, 1907 – Festő, grafikus. Egy évig Budapesten Krivátsy-Szücs György festőiskolájában tanult, majd a fővárosi Képzőművészeti Főiskolán Réti István és Vaszary János irányításával képezte magát. Vaszary főként átütő gazdag színeivel, konstruktív szerkesztési módjával, Réti pedig egyéniségének és művészetének finom líraiságával hatott rá. A Spirituális Művészek Szövetségének tagja volt. 1930-1932-ben Olaszországban járt tanulmányúton. A firenzei akadémián folytatott tanulmányokat, majd Rómában és Palermóban dolgozott. 1930 tavaszán – 16 képpel szerepelt Firenzében, a „IV. Mostra Regionale d’arte Toscana” nev. seregszemlén. 1932-ben a Nemzeti Szalonban volt kollektív kiállítása, 1963-ban a Fényes Adolf Teremben rendezett tárlatot. Több bemutatója volt a Ferencvárosi Pincetárlatban (1971, 1973, 1975, 1976). A természeti látványból kiinduló konstruktivista törekvés jellemzi. Jelentősek faintarziás művei. (ML, MÉ, K.Z.: Műv. 1967/12) Magyar festők és grafikusok adattára Udvari, 1907. – Festő, grafikus. A Képzőművészeti Főiskolán Réti István és Vaszary János tanítványa. 1920 óta szerepel kiállításokon. Tagja volt a Spirituális Művészek Szövetségének. 1930-1930-ben Olaszországban volt tanulmányúton. Többek között a Fényes Adolf Teremben (1963), az I. ker. Tanács Művelődési Házában (1969), a Ferencvárosi Pincetárlat helyiségében (1971, 1973, 1975, 1976) és Kisvárdán (1976) rendezett kiállítást. Számos, megbízásból készült műve közintézmények belső falán található. Jelentősek faintarziás művei. 1983 februárjában a szegedi Móra Ferenc Múzeumban megrendezett nagyszabású tárlaton mutatta be alkotásait. – Irod.: Szij Rezső: Ágh-Ajkelin Lajos. Kisvárda 1976. – P.Sz.T.: Művész életrajzok. Bp. 1985 Művészeti lexikon I-IV. Udvardi, 1907. febr. 12. - Festő és grafikus. A Képzőművészeti Főiskolán Vaszary János tanítványa volt. A Spirituális Művészek Szövetségének tagja volt. 1930-32-ben Olaszo.-ban volt tanulmányúton. A természeti látványból kiinduló konstruktivista törekvés jellemzi. Faintarziával is kísérletezik. 1963-ban a Fényes Adolf-teremben állított ki. Művészeti lexikon I-IV. Udvardi, 1907. febr. 12. - Festő és grafikus. A Képzőművészeti Főiskolán Vaszary János tanítványa volt. A Spirituális Művészek Szövetségének tagja volt. 1930-32-ben Olaszo.-ban volt tanulmányúton. A természeti látványból kiinduló konstruktivista törekvés jellemzi. Faintarziával is kísérletezik. 1963-ban a Fényes Adolf-teremben állított ki. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek Udvari, 1907 A Képzőművészeti Főiskolán Vaszary János és Réti István növendéke volt, majd nagyobb tanulmányutat tett Olaszországban. 1920 óta szerepel kiállításokon, 1930-ban Firenzében, 1932-ben a Nemzeti Szalonban mutatkozott be nagyobb anyaggal. A negyvenes-ötvenes években betegsége miatt korlátozottan dolgozott, csak a hatvanas évektől szaporodtak meg a bemutatói. Azóta mintegy 16 kiállítása volt Budapesten és vidéken, a legjelentősebbek a Fényes Adolf Teremben (1963), a Ferencvárosi Pincetárlat helyiségében (1971, 1973, 1975, 1976, 1978) és a Műcsarnokban (1979). – Művészetének legjellemzőbb tulajdonsága az ötletesség, a természet világának sokoldalú megfigyelése, a különböző anyagok formai- és színhatásának kiaknázása. Az ősi, az elemi utáni nosztalgia hatja át műveit.

[FKA385/Z066] A kép mérete: 56 x 35 cm keret nélkül. Készült: viasztempera, Papír A kép Ágh Ajkelin Lajos (Udvari, 1907, Budapest, 1995) alkotása. Jelezve jobbra lent "Ágh Ajkelin 78" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Udvari, 1907 – Budapest 1995. Festő, grafikus. Egy évig Budapesten Krivátsy-Szücs György festőiskolájában tanult, majd a fővárosi Képzőművészeti Főiskolán Réti István és Vaszary János irányításával képezte magát. Vaszary főként átütő gazdag színeivel, konstruktív szerkesztési módjával, Réti pedig egyéniségének és művészetének finom líraiságával hatott rá. A Spirituális Művészek Szövetségének tagja volt. 1930-1932-ben Olaszországban járt tanulmányúton, a firenzei akadémián folytatott tanulmányokat, majd Rómában és Palermóban dolgozott. 1957-77 között többször megfordult a kecskeméti művészkolónián. 1930 tavaszán tizenhat festménnyel szerepelt Firenzében, a „IV. Mostra Regionale d’arte Toscana” nevezetű seregszemlén. 1932-ben a Nemzeti Szalonban volt kollektív kiállítása, 1963-ban a Fényes Adolf Teremben rendezett tárlatot. Számos bemutatója volt a Ferencvárosi Pincetárlatban (1971, 1973, 1975, 1976). A természeti látványból kiinduló konstruktivista törekvés jellemzi. Jelentősek faintarziás művei. (ML, MÉ, K.Z.: Műv. 1967/12, KM) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Udvari, 1907 – Festő, grafikus. Egy évig Budapesten Krivátsy-Szücs György festőiskolájában tanult, majd a fővárosi Képzőművészeti Főiskolán Réti István és Vaszary János irányításával képezte magát. Vaszary főként átütő gazdag színeivel, konstruktív szerkesztési módjával, Réti pedig egyéniségének és művészetének finom líraiságával hatott rá. A Spirituális Művészek Szövetségének tagja volt. 1930-1932-ben Olaszországban járt tanulmányúton. A firenzei akadémián folytatott tanulmányokat, majd Rómában és Palermóban dolgozott. 1930 tavaszán – 16 képpel szerepelt Firenzében, a „IV. Mostra Regionale d’arte Toscana” nev. seregszemlén. 1932-ben a Nemzeti Szalonban volt kollektív kiállítása, 1963-ban a Fényes Adolf Teremben rendezett tárlatot. Több bemutatója volt a Ferencvárosi Pincetárlatban (1971, 1973, 1975, 1976). A természeti látványból kiinduló konstruktivista törekvés jellemzi. Jelentősek faintarziás művei. (ML, MÉ, K.Z.: Műv. 1967/12) Magyar festők és grafikusok adattára Udvari, 1907. – Festő, grafikus. A Képzőművészeti Főiskolán Réti István és Vaszary János tanítványa. 1920 óta szerepel kiállításokon. Tagja volt a Spirituális Művészek Szövetségének. 1930-1930-ben Olaszországban volt tanulmányúton. Többek között a Fényes Adolf Teremben (1963), az I. ker. Tanács Művelődési Házában (1969), a Ferencvárosi Pincetárlat helyiségében (1971, 1973, 1975, 1976) és Kisvárdán (1976) rendezett kiállítást. Számos, megbízásból készült műve közintézmények belső falán található. Jelentősek faintarziás művei. 1983 februárjában a szegedi Móra Ferenc Múzeumban megrendezett nagyszabású tárlaton mutatta be alkotásait. – Irod.: Szij Rezső: Ágh-Ajkelin Lajos. Kisvárda 1976. – P.Sz.T.: Művész életrajzok. Bp. 1985 Művészeti lexikon I-IV. Udvardi, 1907. febr. 12. - Festő és grafikus. A Képzőművészeti Főiskolán Vaszary János tanítványa volt. A Spirituális Művészek Szövetségének tagja volt. 1930-32-ben Olaszo.-ban volt tanulmányúton. A természeti látványból kiinduló konstruktivista törekvés jellemzi. Faintarziával is kísérletezik. 1963-ban a Fényes Adolf-teremben állított ki. Művészeti lexikon I-IV. Udvardi, 1907. febr. 12. - Festő és grafikus. A Képzőművészeti Főiskolán Vaszary János tanítványa volt. A Spirituális Művészek Szövetségének tagja volt. 1930-32-ben Olaszo.-ban volt tanulmányúton. A természeti látványból kiinduló konstruktivista törekvés jellemzi. Faintarziával is kísérletezik. 1963-ban a Fényes Adolf-teremben állított ki. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek Udvari, 1907 A Képzőművészeti Főiskolán Vaszary János és Réti István növendéke volt, majd nagyobb tanulmányutat tett Olaszországban. 1920 óta szerepel kiállításokon, 1930-ban Firenzében, 1932-ben a Nemzeti Szalonban mutatkozott be nagyobb anyaggal. A negyvenes-ötvenes években betegsége miatt korlátozottan dolgozott, csak a hatvanas évektől szaporodtak meg a bemutatói. Azóta mintegy 16 kiállítása volt Budapesten és vidéken, a legjelentősebbek a Fényes Adolf Teremben (1963), a Ferencvárosi Pincetárlat helyiségében (1971, 1973, 1975, 1976, 1978) és a Műcsarnokban (1979). – Művészetének legjellemzőbb tulajdonsága az ötletesség, a természet világának sokoldalú megfigyelése, a különböző anyagok formai- és színhatásának kiaknázása. Az ősi, az elemi utáni nosztalgia hatja át műveit.

[FKB236/Bp204/99] A kép mérete: 37 x 30 cm keret nélkül. Készült: Tempera, Papír A kép Európai művész 1995 alkotása. Jelezve jobbra lent "olvashatatlan 1995" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép