Akvarel, papír, 238x325 mm, j.j.l.:Losonczy T. 1964 leltári szám: 24-182

[FKB093/Bp302/65] A kép mérete: 30 x 21 cm keret nélkül. Készült: Tempera, Papír A kép Z. Gulyás Ferenc jelzéssel 1948 alkotása. Jelezve balra lent "Z. Gulyás Ferenc 948" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép

[1L153/029] Papír tempera festmény üveglap mögött, régi kopottas aranyozott keretben. Akasztási lehetőséggel rendelkezik. Datált jelzés balra lent: HÁROMHÁZI FERGER F. 1938 Magasság: 72 cm Szélesség: 57 cm Súly: 3.61 kg

[FK3556/FL-4] A kép mérete: 28,5 x 42,5 cm keret nélkül. Készült: Tempera, Papír A kép Dorogi Imre (Kisújszállás, 1890, Szeged, 1976) alkotása. Jelezve jobbra lent "Dorogi I." A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. Gimnázium rajztanára a nyaranta Hollósynál dolgozó Szunyogh Farkas volt, aki a nagybányai eredményeket adta útravalóul festegető tanítványának. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán 1908-1913 között Révész Imre, Balló Ede és Hegedűs László voltak a mesterei. 1913-ban szerezte meg a rajztanári oklevelet. Az I. világháborút végig katonáskodta, majd 1918-ban Szegeden vállalt rajztanári állást. 1925-30 között nyaranta a kecskeméti művésztelepen dolgozott Révész Imre mellett. 1928-tól állandó szereplője volt a budapesti kiállításoknak. Az 1938-as velencei biennálén két képével szerepelt. Aba-Novák főiskolai oktatói állást ajánlott fel számára, de a terv meghiúsult. Munkássága első szakaszában egyháztörténeti művekkel foglalkozott. Akadémikus korszaka után, Dorogi Imre a '30-as évek elejétől találta meg a számára megfelelő témát és az azt kifejező igazi hangját. Szegedi tartózkodása folyamán fedezte fel a Tisza festői szépségeit. Az 1960-as években festészetét atmoszférikus festés váltotta fel. Születésének 85. évfordulóján Szegeden kamarakiállítás nyílt. Díjak: A Népművelési Minisztérium Munkajutalma; Szeged Városi Tanács alkotói díja (1956, 1962, 1970); a Munka Érdemrend ezüst fokozata; a szegedi Nyári Tárlat díja. Munkáit a szegedi Móra Ferenc Múzeum őrzi. (A.F.: Műv. 1975/5, SzZ-SzK, Szuromi Pál) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. Gimnázium rajztanára a nyaranta Hollósynál dolgozó Szunyogh Farkas volt, aki a nagybányai eredményeket adta útravalóul festegető tanítványának. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán 1908-1913 között Balló Ede és Hegedűs László voltak a mesterei. 1913-ban szerezte meg a rajztanári oklevelet. Az I. világháborút végig katonáskodta, majd 1918-ban Szegeden vállalt rajztanári állást. 1925-30 k. nyaranta a kecskeméti művésztelepen dolgozott Révész Imre mellett. 1928-tól állandó szereplője volt a fővárosi bemutatóknak. Az 1938-as Velencei Biennálén két képével szerepelt. Aba-Novák főiskolai oktatói állást ajánlott fel számára, de a terv meghiúsult. Munkássága első szakaszában egyháztörténeti művekkel foglalkozott. Akadémikus korszaka után a 30-as évek elejétől találta meg a számára megfelelő témát és az azt kifejező igazi hangját. Szegedi tartózkodása folyamán fedezte fel a Tisza festői szépségeit. A 60-as években festészetét atmoszférikus festés váltotta fel. Születésének 85. évfordulóján Szegeden kamarakiállítás nyílt. (A.F.: Műv. 1975/5, SzZ-SzK) Magyar festők és grafikusok adattára 1908-ban a Képzőművészeti Főiskolán Balló Ede volt a mestere. 1913-ban megszerezte a rajztanári oklevelet, a háború után 1918-ban Szegeden rajztanári állást vállalt. 1925-1930 között nyaranta a kecskeméti művésztelepen Révész Imre mellett dolgozott. Munkásságának első szakaszában egyháztörténeti munkákkal foglalkozott. Akadémikus korszaka után, a harmincas évek elejétől találja meg a számára megfelelő témát és az azt kifejező igazi hangját (Tiszai csónakházak napsütésben. 1932). Szegeden tartózkodásának eredményeként fedezi föl a Tisza festői szépségét. A hatvanas években festészetét az atmoszférikus festés váltja föl. 1975-ben Szegeden kamarakiállítása nyílt, a mester születésének 85. évfordulóján. - Irod.: Szelesi Zoltán: Szeged képzőművészete. Szeged, 1975. Művészeti lexikon I-II. A bpesti Képzőműv. Főiskolán Balló Edénél, s a kecskeméti művésztelepen Révész Imrénél tanult. Vallásos tárgyú kompozíciókat (Árpádházi boldog Margit, Szent István végrendelete, Magdolna) valamint táj- és genreképeket fest. Művészi felfogása a neoimpresszionizmushoz áll közel. Kortárs magyar művészeti lexikon I-III. 1908-13: MKF, mesterei: Balló Ede, Révész Imre. 1952: Népművelési Minisztérium munkajutalma; 1954, 1962, 1970: Szegedi Városi Tanács alkotói díjai; 1970: a Munka Érdemrend ezüst fokozata; 1973: Szegedi Nyári Tárlat díja. Szegeden élt. Az alföldi táj, az itt élő ember s mindenekelőtt a Tisza elkötelezett festője volt. Korai művein még mestereinek tárgyilagos, naturalisztikus felfogását követte, habár monumentális iránti fogékonysága már itt is megmutatkoztott. Annál is inkább, mivel a 30-as évek körül több nagyméretű, egyházi témájú képet is festett. Hatással volt rá a nagybányaiak felszabadult színköltészete. Dorogi Imre atmoszférikus hatású, expresszív fényfestészete leginkább Szőnyi István és Egry József művészetével rokonítható. Ek: 1959: Móra F. M. Képtára, Szeged (gyűjt., kat.); 1970: Bartók B. Műv. Közp., Szeged; Móra F. M. Képtára, Szeged; 1975: Móra F. M. Kupolaterme, Szeged. Vcsk: 1954: Vidéken elő képzőművészek kiállítása, Ernst M.; 1957: Ernst M.; 1958: Szegedi Művészek retrospektív tárlata, Móra F. M. Képtára, Szeged; 1959: Alföld a festészetben, Műcsarnok; 1967: Szegedi képzőművészek tárlata, MNG; 1973: Vásárhelyi Őszi Tárlat, Tornyai J. M., Hmvhely; 1975: Szegedi Nyári Tárlat, Móra F. M. Képtára, Szeged; Móra F. M. (emlékkiállítás), Szeged. Mk: Móra F. M., Szeged. Irod.: Szelesi Z.: (kat. bev. tan., Móra F. M., Szeged, 1959); Horváth M.: Dorogi Imre gyűjt. kiállítása, Tiszatáj, 1959/6.; Pataj M., Cs.: Dorogi Imre, Tiszatáj, 1968/3; Vinkler L.: (kat., bev. tan. Móra F. M., Szeged, 1970); Laczó K.: Dorogi Imre gyűjt. kiállítása, Tiszatáj, 1970/11.; Pogány Ö. G.: Dorogi Imre gyűjt. kiállítása, MŰV, 1970/12.; Apró F.: A tiszatáji táj festője, MŰV, 1975/5.; Laczó K.: Dorogi Imre, Szeged, 1980; Dorogi Imre, Szeged, 1998. (Sz. P.)

[0Y169/X294] Papír tempera, akvarell vegyestechnika festmény, üveglap mögött, hibátlan keretben. Azonnal falra akasztható, ajándékozható állapotban van. Magasság: 42 cm Szélesség: 58 cm Súly: 2.8 kg Vinkler László festő, grafikus, művészeti író Születési hely: Szabadka Születési dátum: 1912 Honlap: Kiállítások az adatbázisban:    Vinkler László emlékkiállítása        Vinkler 100 – Fantasztikus realizmus  Mesterei: Karlovszky Bertalan, Glatz Oszkár. 1930-1935: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Karlovszky Bertalan, Glatz Oszkár. 1932, 1933: Balló-díj; 1937: Jellinek-díj; Fényes Adolf-díj. Képzőművészeti tanulmányaival párhuzamosan két évig jogot hallgatott az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karán. 1935-ben ösztöndíjat nyert: Rómában, a Collegium Hungaricumban töltött nyolc hónapot. Néhány vallási témájú szegedi freskója korareneszánsz mesterek hatását mutatja, de szorosan nem kapcsolódott a Római Iskola törekvéseihez. Szakmai sikereit pályája kezdetén bravúros portréművészetével vívta ki, és a műfaj szeretete egész munkásságát végigkísérte. Tanulmányutak: 1937: Párizs, 1939: Szicília. 1947-ben felkérésre megszervezte és elindította a szegedi Tanárképző Főiskola Rajz- és Művészettörténet Tanszékének munkáját, s ekkortól megbízott tanszékvezetőként tevékenykedett itt 1957-ig, amikor politikai okok miatt állásából felmentették és csak 1972-ben helyezték vissza. Időközben festői pályája töretlenül folytatódott. ~ pedagógiai tevékenységéből adódóan kísérletező hajlamú művész volt, szellemi rokona az 1945-1947-ig hivatalosan, majd feloszlatása után laza csoportként működő Európai Iskolának, amely a Szentendrei Iskola hagyományait és az európai haladó művészi formákat, a kubizmust, szürrealizmust, non-figurációt preferálta. A 60-as években már együtt tartott a korszak egyetemes haladó irányzataival (absztrakt expresszionizmus, tasizmus). Az alkalmazott művészeti stílusok mindig az adott alkotói problémafelvetéséhez igazodtak, filozófiai mélységű gondolataikkal és igényességükkel magas színvonalat képviseltek. Az analitikus kubizmus a háború pusztításainak kifejezője, a szürrealizmus mitológiai példázatainak hordozója, a tasizmus a belső világának kivetülése volt. Természetelvű ábrázolásokon keresztül jutott el azokhoz a szürrealisztikus művészeti elvekhez, amelyeknek nagyszerű példái azok az automatikus, a vonal erejét hangsúlyozó figurális tusrajzok, amelyekkel a modern magyar grafika a korszak törekvéseihez kapcsolódott (Szalay Lajos, Kondor Béla, Martyn Ferenc). Ezekkel párhuzamosan kezdett tasiszta kísérletei nyomán jutott el művészi törekvéseinek csúcspontjára. A csorgatásos technikával véletlenszerűen keletkezett fekete-fehér alap-kompozíciókat gesztusokkal, felismerhető természeti formákat idéző festék-foltokkal tette elevenné. Foglalkoztatta a XX. századi művész és a képzőművészet létjogosultságának kérdése, helye a nemzeti és az egyetemes kultúra egészében. Írásaiban saját maga ideológusaként sajátos terminológia-alkotással is megpróbálkozott (Szürraffaellista kiáltvány, Szürcézanneizmus, 1966). 1957-ben a városban végzett művészi munkája elismeréséül a szegedi Collegium Artium Képzőművészeti tagozata vezetőjévé választotta. 1972-ben az Oktatásügy Kiváló Dolgozója. A szegedi patrióta festő jelentőségét adja, hogy önálló kísérletezések eredményeképpen jutott el az avantgárd képzőművészet második hullámának törekvéseihez. Művészetének meghatározó eleme a múlttal való kontinuitáskeresés is, a görög mitológia jelképrendszerének felhasználása és reneszánsz parafrázisainak (pl.: Tiziano:Vénusz) sorozata. ~ élete utolsó évtizedében, részben olaszországi és görögországi utazásainak hatására visszatért a természetelvű ábrázolásokhoz is. Műveinek jelentős részét a szegedi Móra Ferenc Múzeum őrzi. Egyéni kiállítások 1957 • A szegedi Képző- és Iparművészeti Szalon Klauzál téri terme, Szeged 1959 • Retrospektív kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest 1963 • Képcsarnok, Szeged 1971 • Az én világom, Szeged 1982 • Emlékkiállítás, Móra Ferenc Múzeum, Szeged • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1997 • Pokolraszállás, Móra Ferenc Múzeum, Szeged 1998 • ~ 1942-es első önálló kiállításának rekonstrukciója, Móra Ferenc Múzeum, Szeged 2001 • Emlékkiállítás, Móra Ferenc Múzeum, Szeged • Antik motívumok, Mártonfi Galéria, Kecskemét • Grafikák, Tiffany Galéria, Budapest 2002 • Gyűjteményes kiállítás, Szombathelyi Képtár • Mű-terem Galéria, Budapest. Válogatott csoportos kiállítások 1947 • A Képzőművészetek Szabad Szakszervezete Vidéki Csoportjának I. Kiállítása, Műcsarnok, Budapest 1956 • II. Országos miskolci Képzőművészeti Kiállítás, Herman Ottó Múzeum, Miskolc 1960 • Képzőművészetünk a felszabadulás után, Móra Ferenc Múzeum, Szeged 1967 • Szegedi Képzőművészek Tárlata, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1970 • Változatok egy témára, A szegedi Állami Tanárképző Főiskola Rajz Tanszéke művésztanárainak kiállítása, Állami Tanárképző Főiskola, Szeged 2001 • ~ és tanítványai, Városi Képtár, Orosháza. Válogatott írásai Képzőművészeti Alkotások, Budapest, 1954 Szeged mai képzőművészete, Délmagyarország, 1966., augusztus 7. Oidipus (Egy műalkotás keletkezésének elemzése), Acta Academiae Paedagogiae Szegediensis, Series Artistica, Szeged, 1967 Meditazioni sul dramma della vita umana nello specchio del cinquecento con considerazione speciale del Coreggio e del Parmigianino, Parma nell'arte, 1969/1. Aktuális képzőművészeti problémák a differenciáció és az integráció aspektusában, A szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, Szeged, 1972 Rajzoktatás és művészeti nevelés koncepciójának fejlődése a tanárképző főiskolák negyedszázados története során, Az általános iskolai tanárképzés 25 éve, Budapest, 1973 Stilisztikai jelcsoportok a képzőművészeti alkotás folyamatában, A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, 1976 Művészet és mitológia, A szegedi Móra Ferenc Múzeum évkönyve, Szeged, 1978-1979/1. Irodalom SZELESI Z.: ~ - Művészek a Tisza partján, Tiszatáj, 1968/6. köszöntése, Művészet, 1972/6. SZELESI Z.: Művészet és személyiség, Művészet, 1973/1. Van-e szegedi műhely? Művészet, 1973/8. TANDI L.: ~nál, Tiszatáj, 1979/12. P. SZABÓ E.: ~ emlékkiállítása, Új Tükör, 1982/28. PAPP L.: Az ember valósága, Tiszatáj, 1986/9. SZUROMI P.: Átváltozások. Tükrök, tükröződések, Szolnok, 1994 SZUROMI P.: ~ válogatott írásai, Szeged, 2001. Muladi Brigitta Forrás: artportal

[0Y199/X287] Monokróm papír tempera festmény pár, üveglap mögött, paszpartuban, egységesen keretezve. Egyik darabon jobbra lent jelzés, lásd fotó. Magasság: 36.5 cm Szélesség: 41.5 cm Súly: 2.15 kg