Akvarel, papír, 238x325 mm, j.j.l.:Losonczy T. 1964 leltári szám: 24-182

[FKB093/Bp302/65] A kép mérete: 30 x 21 cm keret nélkül. Készült: Tempera, Papír A kép Z. Gulyás Ferenc jelzéssel 1948 alkotása. Jelezve balra lent "Z. Gulyás Ferenc 948" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép

[FK0182/FL-4] A kép mérete: 30 x 40 cm keret nélkül. Készült: Tempera, Papír A kép Vlasics Károly (Szeged, 1882, Szeged, 1968) alkotása. A festmény jó állapotban van. Keret: Ép A festmény hátoldalán jelezve Vlasics Károly, a Képzőművészeti Alap címkéjén. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. Apja mellett segédkezett, aki templomi felszereléseket készített, közben Károlyi Lajos festőművésztől tanult festeni. 1907-től egy ideig Bécsben tartózkodott. A '10-es években Budapesten élt. Utazásai során elkerült Szentpétervárra, ahol közel egy évig tartózkodott. Hazatérve Szegeden telepedett le, és fontos szerepet töltött be a város művészeti életében. 1945 után Szegeden festőiskolát is vezetett, sok tehetséges festő került ki keze alól. 1962-ben a szegedi Móra Ferenc Múzeumban rendezett kiállításán kb. 100 művét mutatták be. Világos tónusú táj- és figurális képeiből, a higgadt, leszűrt életszemlélet és a lágy színekkel kifejezett líra tükröződik. Sommás előadású munkáin általában alföldi, Tisza-parti részleteket és finoman megfigyelt utcai, piaci jeleneteket rögzített meg. A Szegedi Múzeum több művét őrzi. Állami-díjjal jutalmazták pedagógusi és festői munkásságát. (Sz. Z.: Műv. 1968/7) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. Apja mellett segédkezett, aki templomi felszereléseket készített, közben Károlyi Lajostól festőművésztől tanult festeni. 1907-től egy idegi Bécsben tartózkodott. Az 1910-es években Budapesten élt. Utazásai során elkerült Szentpétervárra, ahol közel egy évig tartózkodott. Hazatérve Szegeden telepedett le, és fontos szerepet töltött be a város művészeti életében. 1945 után Szegeden festőiskolában is vezetett. Sok tehetséges festő került ki a keze alól. 1962-ben a Móra Ferenc Múzeumban rendezett kiállításán kb. 100 művét mutatták be. Világos tónusú táj- és figurális képeiből, a higgadt, leszűrt életszemlélet és a lágy színekkel kifejezett líra tükröződik. Sommás előadású művein általában alföldi, Tisza-parti részleteket és finoman megfigyelt utcai, piaci jeleneteket rögzített meg. A Szegedi Múzeum több művét őrzi. Állami díjjal jutalmazták pedagógusi és festői munkásságát. (Sz. Z.: Műv.-1968/7) Magyar festők és grafikusok adattára Szeged egykori festő-doyenje, s a város utolsó félszázad képzőművészetének nemcsak hiteles tanúja, de tevékeny részese is volt. Érettségi után atyja mellett segédkezett, aki templomi fölszereléseket készített. Közben folytatta Károlyinál a festés elsajátítását. Az első világháború után a Tanácsköztársaság idején az akkor létrejött helyi forradalmi művész-szakszervezet titkári teendőit látta el. Ettől kezdve kapcsolódott be hosszú évtizedekre menően a szegedi művészeti életbe. A második világháború után a Magyar-Szovjet Baráti Társaság vezetősége képzőművészeti célokra termet adott Vlasicsnak, aki ott egy közel 100 tagú munkás festőiskolát indított be. 1962-ben a Móra Ferenc Múzeumban rendezett kiállításán kb. 100 művét mutatták be. A városi tanács és a Móra Ferenc Múzeum több művét (Tisza partján, Batyuzók, Szénrakodás) őrzi. - Irod.: Szelesi Zoltán: Szeged képzőművészete. Szeged, 1975.

Akvarell, papír, 19,5 x 25,5 cm, j.b.l.: Barta Mária

[FKC978/Bp61/43] A kép mérete: 24 x 32 cm keret nélkül. Készült: Tempera, Papír A kép Jets György (Ada, 1925, Budapest, 1996) alkotása. Jelezve jobbra lent "Karcsi barátomnak Jets György 1952" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Kortárs magyar művészeti lexikon I-III. 1944-49: MKF, mestere: Szőnyi István. 1949-51 között Szőnyi és Barcsay Jenő demonstrátora. 1951-60 között a MIF alakrajz tanára. 1982-94 között a zebegényi Szőnyi István Képzőművészeti Szabadisk. murális osztályát vezette. A meglehetősen következetes életmű a Szőnyi-tradícióra épül. Az oeuvre törzsét utcarészletek, nagymarosi és zebegényi vízparti tájak adják. Biztos ismerője volt a murális technikáknak, de az életmű javát könnyed és bensőséges akvarelljei adják. Zebegényi tanárkodása idején számos fiatal művész pályakezdését segítette. Ek: 1974: Derkovits T.; 1986: Szőnyi István emlékm., Zebegény; 1987: Börzsöny M., Szob; 1997: Akvarellek, Könyvtár G., Zebegény. Vcsk: 1957: Tavaszi Tárlat, Műcsarnok; 1973: Angyalföldi képző- és iparművészek kiállítása, Műcsarnok; 1974: Tavaszi festménybemutató, Képcsarnok, Győr; 1977: A Szőnyi István Képzőművészeti Szabadiskola művésztanárainak kiállítása, Szőnyi István Emlékm., Zebegény. Mk: Ferenczy M., Szentendre. Km: Gyümölcsoltó Boldogasszony; Szent Család (freskók, Kiskanizsa, Plébániatemplom). (H. F.) Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek 1949-ben fejezte be főiskolai tanulmányait Szőnyi István osztályán, majd ugyanitt demonstrátor, később az Iparművészeti Fősikolán alakrajz-tanár volt. 1952 óta szerpel a nyilvánosság előtt; jelentősebb egyéni bemutatója 1974-ben a Derkovits Teremben volt. – Intim, bensőséges hangulatokra fogékony alkotó, előszeretettel festi a változatos dunamelléki tájat, Visegrád, Nagymaros környékét. Jóképességű akvarellista. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Szőnyi István tanítványa volt, később ugyanitt tanársegédként működött Barcsay Jenő és Szőnyi István mellett. 1951-1960 k. a bp.-i Iparművészeti Főiskola alakrajztanára volt. 1952 óta kiállító művész. Bensőséges hangulatokra fogékony alkotó, nagy szeretettel festi a változatos Duna melléktájait, Visegrád, Nagymaros környékét. (MÉ) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. 1944-49 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán Szőnyi István növendéke volt, később ugyanott tanársegédként működött Barcsay Jenő és Szőnyi István mellett. 1951-1960 között a zebegényi Szőnyi István Képzőművészeti Szabaiskola murális posztályát vezette és az Iparművészeti Főiskola alakrajztanára volt. 1952 óta kiállító művész. Csoportos (Műcsarnok, Győr, Zebegény) és egyéni (Derkovits Terem, Zebegény, Szob, stb.) bemutatókon jelentkezett. A meglehetősen következetes életmű a Szőnyi-tradícióra épül. Biztos ismerője volt a murális technikáknak, de az életmű javát könnyed és bensőséges akvarelljei adják. Bensőséges hangulatokra fogékony alkotó, aki nagy szeretettel örökítette meg a változatos Duna-mellék tájait, Visegrád és Nagymaros környékét, romantikus utcarészleteket, a nagymarosi és zebegényi vízparti tájakat. A szentendrei Ferenczy Múzeum őrzi munkáit. (MÉ, Hann Ferenc adatközlése nyomán) Magyar festők és grafikusok adattára 1944-46 között Szőnyi István növendéke a Képzőművészeti Főiskolán, majd ugyanitt továbbképzősként tanásegéd Szőnyi és Barcsay mellett. 1951-1960 között az Iparművészeti Főiskola alakrajztanára. 1952-től kiállító művész, a jelentősebb országos rendezvények résztvevője. Legutóbb 1974-ben a Derkovits Teremben volt egyéni bemutatója. – Bensőséges hangulatokra fogékony alkotó, előszeretettel festi a változatos Duna mellék tájait, Visegrád, Nagymaros környékét. – Irod.: P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985.

[1H282/095] Papír tempera festmény üveglap mögött, egyszerű keretben. Akasztási lehetőséggel rendelkezik. Magasság: 43 cm Szélesség: 53 cm Súly: 1.49 kg