Szentirmai Zoltán : 26. miskolci tévé fesztivál 1986
Verkaufspreis: 14 000 HUF
Leírás
[1M087/X052]
Szép állapotú bronz érem, bronz plakett dobozában.
Felirat:
26 MISKOLCI TÉVÉ FESZTIVÁL 1986
Jelzés:
SZZ
Súly: 0.505 kg
Szentirmai Zoltán
szobrász
Budapest, 1941-12-4
Szerző: Kernács Gabriella-Wehner Tibor
1963-1967: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Somogyi József. 1967-től a Kirakatrendező és Dekoratőr Szabadiskolában tanít rajzot és művészettörténetet. 1972: Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület kiállításának díja; 1978: a Szegedi Nyári Tárlat díja; 1981: a VII. Országos Kisplasztikai Biennálé díja; az V. Nemzetközi Kisplasztikai kiállítás megosztott fődíja; 1983: a IV. Országos Éremművészeti Biennálé díja; 1987: Munkácsy-díj; 1995: a Törley kisplasztika- és érempályázat fődíja; 1996: Nemzetközi Alkotótelep, Nyíregyháza, Pro Arte aranyérem; Millecentenáriumi Országos Nyári Tárlat, I. díj, Debrecen. 1979-től Szentendrén él. ~ intellektuális, tűnődő szobrászalkat, virtuóz módon bánik a kővel, agyaggal, bronzzal, a fával. Szobrászatának egyik alapkérdése a “bezártság-kibontakozás-kitörés” gondolatköre. Fa Prometheusa (a 70-es évek elejéről) fenyegető, sarkos, kemény formák közt vergődő lágy, organikus forma, Nikéjén egy talált, vízmosta fadarabot önt bronzba, s lesz belőle térbe úszó, lángként fellobbanó Győzelem-istennő. Vénusz születése c. munkáján hófehér gipszdrapériát szakít át – három fázisban – egy kibomló, előrelendülő női akt. A “bezártság-szabadság” témakörhöz korán megalkot egy alapjelet: egy térbe írt kockaélvázat, ebben – mint ketrecben – lebeg felfüggesztve Déry Tibor hevesen gesztikuláló gipsz portrészobra. Ez a kockakeret – mint az eleve elrendeltség, a végzet, a behatárolt sors jele – írja körül a fehér kőtömbökről felszárnyaló, azokra visszazuhanó Ikarusz bronzalakját, s mint rézkarám fogja be, szorítja össze a Vége a kalandozásoknak c. tömör kisplasztika bronzlovakon hánykolódó harcosait. ~ szobrászatának fontos jellemzője az időutazás. A pályáját szépen indító Művészettörténet c. bronz plakett-sorozaton tömör, statikus dór oszlopformával indul az időjáték, alig mozduló román toronnyal, kapubolttal, majd felszökkenő, szétboruló gótikus csúcsívekkel folytatódik, hogy a reneszánszban áttörjön, kinyíljon a plakett hátfala, s a levegőégen megjelenjen az emberalak. ~ fontos műfaja a plakett és az érem, jól érvényesül benne a finom, szellemes részmegoldások, a kevéssel sokat mondás iránti érzéke. A falakat megnyitó reneszánsz gondolata később míves, különös szépségű kő-bronz kisplasztika-sorozattá érik, amely műfaj ~nak szintén erőssége. Az “időutazások” egyik szép darabja az Üzenet az etruszkoknak c., meghasadt kerámiatorzó, rajta titokzatos időjelek, ruharedők, etruszk tombabejárat halvány rajza. ~ szívesen épít szobrot egy-egy frappáns ötletre: az agyonkoptatott Dózsa-témában is tudott újszerűt hozni az üszkös fatrónra ráolvadt bronz testlenyomat-darabokkal. Különösen érzékivé, mívessé, izgalmassá teszi szobrait a különböző anyagok alkalmazása, az egymásba ágyazott-telepített kő, bronz, fa ellentétének feszültsége. Ezzel él korai, félelmetes, rusztikus kő ősállat-bagoly szobrán, amelynek lábai bronz gépmarkolók, s a Magyar gályarab prédikátorok emlékszobrán, ahol a nevekkel teleírt sziklasír-kőtömb hajóból sírjelforma bronzárboc és bronzevezők nőnek. Köztéri munkáiban folytatja a magyar emlékműszobrászat hagyományait (Vitéz János kőpadon ülő bronzszobra Esztergomban), de él a XX. század számára kedves szobrászeszközével: a megmintázott vagy megfaragott tárgy szoborrá emelésével is (kő Szőlőprése Nagyrédén).
Irodalom
kiállítása, Művészet, 1971/9.
[K. GY.]: ~, Művészet, 1983/8.
Emlékterek. ~ szobrairól, Művészet, 1984
LÓSKA L. SZERK.: Pest megye képzőművészete. Művészettörténeti tanulmányok, Szentendre, 1990
KOVÁCS P.: A tegnap szobrai. Fejezetek a magyar szobrászat közelmúltjából, Szombathely, 1992
CHIKÁN B.: Érmek és majdnem érmek Szentendréről (kat., bev. tan., Szentendrei Képtár, Szentendre, 1994).
Film
KERNÁCS G.-B. FARKAS T.: A TV Galériája, MTV, 1974.
Egyéni kiállítások
Egyéni kiállítások
1977 • Fészek Klub, Budapest
1994 • Műhely Galéria, Szentendre.
Válogatott csoportos kiállítások
Válogatott csoportos kiállítások
1978 • Szegedi Nyári Tárlat
1981 • VII. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs • V. Nemzetközi Kisplasztikai kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1983, 1987 • IV., VI. Országos Éremművészeti Biennálé, Sopron
Szentendrei művészek kiállításai, Műhely Galéria, Budapest • Ferenczy Múzeum, Szentendre • Szentendrei Képtár, Szentendre
1994 • Érmek és majdnem érmek, Szentendrei szobrászok kiállítása, Szentendrei Képtár, Szentendre
1995 • Törley kisplasztika és érempályázat
1996 • Nemzetközi Alkotótelep, Nyíregyháza • Millecentenáriumi Országos Nyári Tárlat, Debrecen
1997 • XI. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs
2001 • Szobrászaton innen és túl, Műcsarnok.
Művek közgyűjteményekben
Művek közgyűjteményekben
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Liszt Ferenc Múzeum, Sopron
Forrás: artportal.hu
Tulajdonságok
Anyag:
2023. January. 24.
(Das Produkt haben bisher 278-mal gesehen.)
Verkäufer:
( Auswertung)
Empfang:
Bezahlung:
Szentirmai Zoltán : 26. miskolci tévé fesztivál 1986
nützlich!
[1M087/X052]
Szép állapotú bronz érem, bronz plakett dobozában.
Felirat:
26 MISKOLCI TÉVÉ FESZTIVÁL 1986
Jelzés:
SZZ
Súly: 0.505 kg
Szentirmai Zoltán
szobrász
Budapest, 1941-12-4
Szerző: Kernács Gabriella-Wehner Tibor
1963-1967: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Somogyi József. 1967-től a Kirakatrendező és Dekoratőr Szabadiskolában tanít rajzot és művészettörténetet. 1972: Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület kiállításának díja; 1978: a Szegedi Nyári Tárlat díja; 1981: a VII. Országos Kisplasztikai Biennálé díja; az V. Nemzetközi Kisplasztikai kiállítás megosztott fődíja; 1983: a IV. Országos Éremművészeti Biennálé díja; 1987: Munkácsy-díj; 1995: a Törley kisplasztika- és érempályázat fődíja; 1996: Nemzetközi Alkotótelep, Nyíregyháza, Pro Arte aranyérem; Millecentenáriumi Országos Nyári Tárlat, I. díj, Debrecen. 1979-től Szentendrén él. ~ intellektuális, tűnődő szobrászalkat, virtuóz módon bánik a kővel, agyaggal, bronzzal, a fával. Szobrászatának egyik alapkérdése a “bezártság-kibontakozás-kitörés” gondolatköre. Fa Prometheusa (a 70-es évek elejéről) fenyegető, sarkos, kemény formák közt vergődő lágy, organikus forma, Nikéjén egy talált, vízmosta fadarabot önt bronzba, s lesz belőle térbe úszó, lángként fellobbanó Győzelem-istennő. Vénusz születése c. munkáján hófehér gipszdrapériát szakít át – három fázisban – egy kibomló, előrelendülő női akt. A “bezártság-szabadság” témakörhöz korán megalkot egy alapjelet: egy térbe írt kockaélvázat, ebben – mint ketrecben – lebeg felfüggesztve Déry Tibor hevesen gesztikuláló gipsz portrészobra. Ez a kockakeret – mint az eleve elrendeltség, a végzet, a behatárolt sors jele – írja körül a fehér kőtömbökről felszárnyaló, azokra visszazuhanó Ikarusz bronzalakját, s mint rézkarám fogja be, szorítja össze a Vége a kalandozásoknak c. tömör kisplasztika bronzlovakon hánykolódó harcosait. ~ szobrászatának fontos jellemzője az időutazás. A pályáját szépen indító Művészettörténet c. bronz plakett-sorozaton tömör, statikus dór oszlopformával indul az időjáték, alig mozduló román toronnyal, kapubolttal, majd felszökkenő, szétboruló gótikus csúcsívekkel folytatódik, hogy a reneszánszban áttörjön, kinyíljon a plakett hátfala, s a levegőégen megjelenjen az emberalak. ~ fontos műfaja a plakett és az érem, jól érvényesül benne a finom, szellemes részmegoldások, a kevéssel sokat mondás iránti érzéke. A falakat megnyitó reneszánsz gondolata később míves, különös szépségű kő-bronz kisplasztika-sorozattá érik, amely műfaj ~nak szintén erőssége. Az “időutazások” egyik szép darabja az Üzenet az etruszkoknak c., meghasadt kerámiatorzó, rajta titokzatos időjelek, ruharedők, etruszk tombabejárat halvány rajza. ~ szívesen épít szobrot egy-egy frappáns ötletre: az agyonkoptatott Dózsa-témában is tudott újszerűt hozni az üszkös fatrónra ráolvadt bronz testlenyomat-darabokkal. Különösen érzékivé, mívessé, izgalmassá teszi szobrait a különböző anyagok alkalmazása, az egymásba ágyazott-telepített kő, bronz, fa ellentétének feszültsége. Ezzel él korai, félelmetes, rusztikus kő ősállat-bagoly szobrán, amelynek lábai bronz gépmarkolók, s a Magyar gályarab prédikátorok emlékszobrán, ahol a nevekkel teleírt sziklasír-kőtömb hajóból sírjelforma bronzárboc és bronzevezők nőnek. Köztéri munkáiban folytatja a magyar emlékműszobrászat hagyományait (Vitéz János kőpadon ülő bronzszobra Esztergomban), de él a XX. század számára kedves szobrászeszközével: a megmintázott vagy megfaragott tárgy szoborrá emelésével is (kő Szőlőprése Nagyrédén).
Irodalom
kiállítása, Művészet, 1971/9.
[K. GY.]: ~, Művészet, 1983/8.
Emlékterek. ~ szobrairól, Művészet, 1984
LÓSKA L. SZERK.: Pest megye képzőművészete. Művészettörténeti tanulmányok, Szentendre, 1990
KOVÁCS P.: A tegnap szobrai. Fejezetek a magyar szobrászat közelmúltjából, Szombathely, 1992
CHIKÁN B.: Érmek és majdnem érmek Szentendréről (kat., bev. tan., Szentendrei Képtár, Szentendre, 1994).
Film
KERNÁCS G.-B. FARKAS T.: A TV Galériája, MTV, 1974.
Egyéni kiállítások
Egyéni kiállítások
1977 • Fészek Klub, Budapest
1994 • Műhely Galéria, Szentendre.
Válogatott csoportos kiállítások
Válogatott csoportos kiállítások
1978 • Szegedi Nyári Tárlat
1981 • VII. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs • V. Nemzetközi Kisplasztikai kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1983, 1987 • IV., VI. Országos Éremművészeti Biennálé, Sopron
Szentendrei művészek kiállításai, Műhely Galéria, Budapest • Ferenczy Múzeum, Szentendre • Szentendrei Képtár, Szentendre
1994 • Érmek és majdnem érmek, Szentendrei szobrászok kiállítása, Szentendrei Képtár, Szentendre
1995 • Törley kisplasztika és érempályázat
1996 • Nemzetközi Alkotótelep, Nyíregyháza • Millecentenáriumi Országos Nyári Tárlat, Debrecen
1997 • XI. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs
2001 • Szobrászaton innen és túl, Műcsarnok.
Művek közgyűjteményekben
Művek közgyűjteményekben
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Liszt Ferenc Múzeum, Sopron
Forrás: artportal.hu