[6306/061] Jelzetlen tűzzománc kézimunka, falra akasztható fa hordozón.

[0C231/101] Kör alakú tűzzománc kép, rendkívül díszes, megmunkált, gyönyörű művészi munka. A kép hátulján papírvignetta TÓBIÁS KLÁRA TÁLTOS 1987 ELADÓ: 5500 MÁRKA A kép közepén TK jelzés található. Párdarabja ugyanekkora méretű, ugyanebből a sorozatból való. Magasság: 32 cm Szélesség: 32 cm Súly: 1.02 kg Tóbiás Klára szobrász, tűzzománcművész Születési hely: Szeged Születési dátum: 1945 Honlap: Kiállítások az adatbázisban: Szakirányú tudását édesapjától, Tóbiás Imre szobrászművésztől és nagybátyjától Tóbiás György festőművésztől sajátította el. A Művészeti Alap képzőművészeti szakosztályába 1983-ben nyert felvételt, a MAOE tagja. Alapos felkészültségről tanuskodnak munkái, amelyekhez szívesen kölcsönöz az ősmagyar hiedelemvilágból, valamint a szkíta, avar és hun művészet emlékeiből elemeket. A 80-as évek végén Bartók Béla Cantata profana, A kékszakállú herceg vára, A fából faragott királyfi, A medvetánc stb. műveire készített tűzzománcsorozatot. A Kalevala szintén megihlette. 1995 és 1996-ban Finnország és Észtország nagyobb városaiban vándorkiállításon mutatta be vibráló, eleven tűzzománc képeit. 1989-től fejt ki plasztikai munkásságot, amelynek eredményei köztéri munkáin, érmein figyelhetők meg. Szobrászi működésére fennkölt, ünnepélyes megfogalmazási mód jellemző. Egyéni kiállítások 1984, 1985 • Rudnay Terem, Eger • Kultúrház, Baja • Petőfi Múzeum, Aszód 1993 • Várkert Galéria, Győr 1997 • MVSZ Székház, Budapest 1998 • Kossuth Klub, Budapest • József Attila Tudományegyetem Aula, Szeged. Válogatott csoportos kiállítások 1984 • Zománcművészeti kiállítás, Vigadó Galéria, Budapest 1988 • Zománcművészeti Biennálé, Laval 1998 • Kortárs magyar zománcművészet, Kecskeméti Képtár 2001 • Kortárs magyar zománcművészet 1960-95, Millennium Szalon, Budapest. Művek közgyűjteményekben Nemzetközi Zománcművészeti Gyűjtemény, Kecskemét • Petőfi Múzeum, Aszód. Köztéri művei Millenniumi díszkút (2000, bronz, kő, mészkő, díszkút, Szeged, Klauzál tér) Zsótér Andor (2004, bronz, kő, portrédomborműves emléktábla, Szeged, Virág Cukrászda, Klauzál tér) Magyar Piéta 1956-os emlékmű (2006, bronz, emlékmű, Szeged, a Dóm mellett) Irodalom Alkotóműhely (kat., Kecskemét, 1983, 1989-90, 1991-93) MÄKELÄ, R.: Kalevala, ahogy a magyar művésznő látja, Hiidenkivi, 1995/4. GERLE J.: ~ zománcképei, Országépítő, 1997/2. IFJ. GYERGYÁDESZ L.: Kortárs magyar zománcművészet, Kecskeméti Képtár, 1998 IFJ. GYERGYÁDESZ L.: Kortárs magyar zománcművészet, Magyar Iparművészet, 1998/2. KISS B.: ~, Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1999/2. IFJ. GYERGYÁDESZ L.: Szín-játék. Kortárs magyar zománcművészet, Magyar Művészeti Fórum, 1999/6. Matits Ferenc

[FK3264/FL-4] A kép mérete: 31,5 x 70,5 cm keret nélkül. Készült: Olaj, tempera, Farostlemez A kép Kurucz D. István (Hódmezővásárhely, 1914, Budapest, 1996) alkotása. Jelezve Jobbra lent "Kurucz 977" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép A festmény hátoldalán a Képcsarnokvállalat raglapja látható. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő, grafikus. Vásárhelyről, ahol Darvasy István festőművész figyelt fel tehetségére, került Szőnyi István magániskolájába. A fővárosi Képzőművészeti Főiskolának, ahol Rudnay Gyula, Réti István, Benkhard Ágost, Szőnyi István voltak a tanítómesterei 1940-ig volt a tanítványa. A monumentális festészetet Nagy Sándor tanította. Tanulmányúton járt több kelet- és nyugat-európai államban, Mongóliában, Japánban, Algériában. 1940-ben Hódmezővásárhelyen telepedett le, 1943-1947 között bekapcsolódott szülővárosa művészeti és közéletébe. A Vásárhely Népe c. lap munkatársa volt. 1949-59 között Szőnyi tanársegédjeként freskótechnikát tanított a főiskolán. 1951-52-ben megszervezte a Honvédségi Képzőművészeti Stúdiót, majd kinevezték a Honvéd Képzőművészeti Iskola igazgatójának. A vásárhelyi iskola reprezentáns egyéniségeként jelentős szerepe volt a Vásárhelyi Őszi Tárlatok elindításában. Megszervezete és vezette a Mednyánszky Társaságot, s haláláig művészeti vezetője volt a Hajdúböszörményi Nemzetközi Művésztelepnek. Évekig elnöke volt a Hortobágyi Alkotótábornak. Az alföldi parasztok életét megörökítő képei a falképek összefoglaló stílusában a népi realizmus és a dekoratív sommázás szellemében készültek. Számos falképet festett (Kossuth Akadémia, hódmezővásárhelyi iskola, stb.). 1941-től számos kisebb-nagyobb egyéni kiállítása volt, bemutatkozott több hazai és külhoni városban. 1941-től minden jelentősebb országos rendezvény és a magyar művészek külföldi bemutatóinak résztvevője. Rendszeresen szerepelt a Vásárhelyi Őszi Tárlatokon, a Hatvani Tájkép és Portrébiennálékon, a Szegedi Nyári Tárlatokon. Képei bemutatásra kerültek a vásárhelyi iskola jubileumi rendezvényein. 1962-ben több alkotásával szerepelt a Velencei Biennálén. Díjak: SZOT-díj, Munkácsy-díj, Érdemes és Kiváló Művész kitüntetés, Tornyai-plakett, római ösztöndíj, a Munka Érdemrend arany fokozata, Káplár Miklós-díj és emlékplakett, Kossuth-díj. Művei megtalálhatók minden jelentősebb hazai, több olasz és japán közgyűjteményben. (ML, D.J.: Műv. 1985/5, Tasnádi Attila adatközlése nyomán, L.L.: Műv. 1983/3) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő, grafikus. Vásárhelyről, ahol Darvasy István festőművész figyelt fel tehetségére, került Szőnyi István magániskolájába. A fővárosi Képzőművészeti Főiskolának, ahol Rudnay Gyula, Réti István, Benkhard Ágost, Szőnyi István voltak a tanítómesterei 1941-ig volt a növendéke. A monumentális festészetet Nagy Sándor tanította. Egy ideig tanársegédként működött Szőnyi mellett. Több ízben járt Itáliában tanulmányúton. Évekig művészeti vezetője volt a Hajdúböszörményi Nemzetközi Művésztelepnek. Az alföldi parasztok életét megörökítő képei a falképek összefoglaló stílusában a népi realizmus és a dekoratív sommázás szellemében készülnek. A II. világháború alatt szerepet vállalt a Szocialista Képzőművészek Csoportjának akcióiban. 1949-1960 k. a Képzőművészeti Főiskola falképtanszékének tanára volt. Több falképet festett (Kossuth Akadémia, hódmezővásárhelyi iskola, stb.). 1962-ben több alkotásával szerepelt a Velencei Biennálén, SZOT-díjas, Munkácsy-díjas, érdemes és kiváló művész kitüntető elismerésében részesült. (ML, D.J.: Műv.-1985/5, L.L: Műv.-1983/3) Magyar festők és grafikusok adattára Tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán végezte, ahol Rudnay Gyula és Réti István voltak a mesterei. 1941-1943-ban ösztöndíjas Rómában. 1943-1947 között Hódmezővásárhelyen dolgozik, egyidejűleg a Vásárhelyi Hétfő c. hetilap szerkesztője. 1949-1960 közötti években a budapesti Képzőművészeti Főiskola freskó tanszékének tanára. Az 1940-es évek eleje óta kiállító művész. 1962-ben a Velencei Biennálén állították ki műveit. 1970-ben Csók István Galériában volt kiállítása. A Vásárhelyi Őszi Tárlatok és a Szegedi Nyári Tárlatok rendszeres kiállító művésze. Az alföldi festészet egyéni hangú továbbfejlesztője. Táblaképeket, freskókat és kerámia falképeket alkot. Munkácsy-díjas, érdemes és kiváló művész kitüntető elismerésében részesült. A SZOT a legelső képzőművészek közt, 1962-ben tüntette ki díjával. A 70. születésnapját ünneplő művész 1984 decemberében életmű kiállítást rendezett műveiből a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeumban. 1986-ban a budapesti Hollósy Galériában nyílt kiállítása. - Irod.: Szij Rezső: Kurucz Dezső István festőművész. Bp. 1967.; Kulcsár Ödön: SZOT-díjasok. Bp., 1981.; Lóska Lajos: Mindig freskót szerettem volna festeni. Beszélgetés Kurucz Dezső Istvánnal. Művészet, 1984. 3. Művészeti lexikon I-IV. Festő, Munkácsy-díjas. A Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula, Réti István, Benkhard Ágost, Szőnyi István növendéke volt 1934-40 között. Több ízben járt külföldi tanulmányúton. Az alföldi parasztok életét megörökítő képei a falképek összefoglaló stílusában a népi realizmus és a dekoratív sommázás szellemében készülnek. 1949-60 között a Képzőművészeti Főiskola falképtanszékének tanára volt. Több falképet festett (Kossuth Akadémia; Hódmezővásárhely, iskola, pápai pártház, 1965). Legutóbb 1959-ben volt gyűjt. kiállítása. 1962-ben több művével szerepelt a Velencei Biennálén. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek Tanulmányait Szőnyi István szabadiskolájában kezdte, majd 1934-1940 között Rudnay Gyula és Réti István növendéke a főiskolán. 1941-ben római ösztöndíjas. Mintegy 20 országban járt tanulmányúton, köztük Japánban, Észak-Afrikában, Mongóliában. Egyéni kiállítása volt Hódmezővásárhelyen (1943, 1945, 1959, 1978), Budapesten (1947, 1959, 1970, 1976, 1977, 1979), bemutatkozott több vidéki városban (Eger, Kaposvár, Debrecen, Hajdúböszörmény stb.). Önálló tárlatai voltak Olaszországban (1942, 1965, 1976), Franciaországban (1957) és Japánban (1979); szerepelt az 1962-es Velencei Biennálén. 1949-1959 között a Képzőművészeti Főiskola freskótanára volt. 1950-ben Munkácsy-díjat, 1962-ben SZOT-díjat, 1971-ben érdemes művész címet kapott, 1978-ban kiváló művészi címmel tüntették ki. A Tornyai-plakett (1960) kitüntetettje. - A paraszti élet szófukar zártsága, a behavazott tanyák monumentális csendje jelenik meg freskóra emlékeztető, szilárd szerkezetű, neoprimitív hangú temperaképein. Számos faliképet festett állami megbízásra. - 1985-ben Kossuth-díjat kapott.

[FKB259/Bp44/26] A kép mérete: 56,5 x 47 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Falemez A kép Magyar festő 1930 körül alkotása. Jelezve jobbra lent "olvashatatlan" A festmény jó állapotban van. Keret: Sérült

[1N916/053] Szép állapotú, fára festett vietnámi festmény. Akasztási lehetőséggel rendelkezik. Felirat jobbra lent: HỘI LIÊN PHỤ NỮ VIỆTNAM KINH TANG Magasság: 30.3 cm Szélesség: 44.3 cm Súly: 0.7 kg

[FKC851/Bp98/63] A kép mérete: 47 x 25 cm keret nélkül. Készült: Tűzzománc, vaslemez A kép Magyar művész 1980 körül (Salgótarjáni művésztelep) alkotása. Jelezve: jelzés nélkül A festmény jó állapotban van. Keret: Ép