Ujváry Lajos : "Parasztudvar"

Eladási ár: 72 000 HUF

Leírás

[1P169/122]
Pasztell akvarell farost vegyes technika festmény aranyozott keretben. Akasztási lehetőséggel rendelkezik.

Jelezve jobbra lent:
UJVÁRY LAJOS

Hátoldalán kézzel írva:
UJVÁRY L. : PARASZTUDVAR
30 X 40 CM

Magasság: 36.5 cm
Szélesség: 46.5 cm
Súly: 1.22 kg
Ujváry Lajos
festő
Kaposvár, 1925-02-21


 


Elhalálozott: Budapest, 2006. március 23.

1946-51: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Szőnyi István és Pór Bertalan. 1951 óta kiállító művész. 1952-től a budapesti Képzőművészeti Gimnázium tanára volt. 2005: Munkácsy-díj. A Mednyánszky Társaság tagja. Festészete Szőnyi stílusához kapcsolódik, érdeklődésének középpontjában a paraszti életforma régi rekvizitumai és újabb jelenségei állnak; sokat foglalkoztatta az erdélyi székely falvak élete. Képeit mélytűzű színvilág, egyszerű, tömör kifejezésmód jellemzi. Mintegy 50 hazai és külföldi kiállításán számos díjat, művészdiplomát kapott.

Irodalom
VÉGH M.: Ecsettel - emberközelben, Tolna megyei Népújság, 1965. július 18.
FÁBIÁN GY.: ~ műhelyében, Kortárs, 1970/1.

Egyéni kiállítások
Egyéni kiállítások
1962, 1976 • Szekszárd • Szőnyi Terem, Miskolc
1978 • Kisfaludi Strobl Terem, Zalaegerszeg
1983 • Csók Galéria, Budapest (kat.)
1988 • Dombóvári Galéria, Dombóvár
1999-2000 • Karinthy Szalon, Budapest
2000 • Vármúzeum, Simontornya.

Művek közgyűjteményekben
Művek közgyűjteményekben

 

Forrás: artportal.hu 

Tulajdonságok

Hordozó: farost
Jelzett: igen
Festmény, kép, grafika technika: vegyes

vásárlási információk

Feltöltve: 2023. november. 20.

(A műtárgyat eddig 685-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Ujváry Lajos : "Parasztudvar"

[1P169/122] Pasztell akvarell farost vegyes technika festmény aranyozott keretben. Akasztási lehetőséggel rendelkezik. Jelezve jobbra lent: UJVÁRY LAJOS Hátoldalán kézzel írva: UJVÁRY L. : PARASZTUDVAR 30 X 40 CM Magasság: 36.5 cm Szélesség: 46.5 cm Súly: 1.22 kg Ujváry Lajos festő Kaposvár, 1925-02-21   Elhalálozott: Budapest, 2006. március 23. 1946-51: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Szőnyi István és Pór Bertalan. 1951 óta kiállító művész. 1952-től a budapesti Képzőművészeti Gimnázium tanára volt. 2005: Munkácsy-díj. A Mednyánszky Társaság tagja. Festészete Szőnyi stílusához kapcsolódik, érdeklődésének középpontjában a paraszti életforma régi rekvizitumai és újabb jelenségei állnak; sokat foglalkoztatta az erdélyi székely falvak élete. Képeit mélytűzű színvilág, egyszerű, tömör kifejezésmód jellemzi. Mintegy 50 hazai és külföldi kiállításán számos díjat, művészdiplomát kapott. Irodalom VÉGH M.: Ecsettel - emberközelben, Tolna megyei Népújság, 1965. július 18. FÁBIÁN GY.: ~ műhelyében, Kortárs, 1970/1. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1962, 1976 • Szekszárd • Szőnyi Terem, Miskolc 1978 • Kisfaludi Strobl Terem, Zalaegerszeg 1983 • Csók Galéria, Budapest (kat.) 1988 • Dombóvári Galéria, Dombóvár 1999-2000 • Karinthy Szalon, Budapest 2000 • Vármúzeum, Simontornya. Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben   Forrás: artportal.hu 

További részletek
Hordozó: farost
Jelzett: igen
Festmény, kép, grafika technika: vegyes

vásárlási információk
Feltöltve: 2023. november. 20.

(A műtárgyat eddig 685-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
72 000 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

[2B103/154] Papír szitanyomat, üveglap mögött, aranyozott keretben. Szignó jobbra lent a szitanyomaton belül: SZÁSZ ENDRE Művész saját kezű aláírása jobbra lent ceruzával: SZÁSZ ENDRE Sorszám balra lent: 85/100 Magasság: 56.5 cm Szélesség: 76.5 cm Súly: 3.045 kg Szász Endre festő, grafikus Csíkszereda [Miercurea-Ciuc, RO],, 1926-01-7 Elhalálozott: Mosdós, 2003. augusztus 18. 1946: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Szőnyi István. 1965: Munkácsy-díj; 1992: Magyar Köztársasági Érdemérem tisztikeresztje; Lipcsei Aranyérem. Már gyermekkorától kezdve természet után rajzolt. Marosvásárhelyen érettségizett. Itt került kapcsolatba Erdély akkori szellemi vezetőivel, Kós Károllyal, Szolnay Sándorral és Nagy Imrével, akik felismerték tehetségét és segítették fejlődését. Tanára itt az akvarellista Bordy András volt, aki ~ első kiállítását szervezte. 1946-ban került Budapestre. 1950-ben a Dekorációs Nemzeti Vállalatnál dolgozott, koholt vádak alapján eredetileg tíz év börtönre ítélték fegyverrejtegetésért, ebből egyet töltött le. Szabadulása után, 1951-ben megalakította a József körúti Alkotóközösséget, ahová volt kollegái tartoztak. Propaganda- és reklámanyagokat készítettek. 1952-ben ~ megvált a közösségtől. 1951 és 1960 között mintegy 600 könyvet illusztrált. Első munkája Csehov novelláskötetének illusztrációja volt, ekkor alakította ki stílusteremtő vonalrajzait, melyekkel számos díjat nyert külföldön. A hazai könyvillusztrálásban azóta is főként ez a stílus a meghatározó. Könyvillusztrációiban felhasználta a rézkarc technikáját is. Az 50-es évek második felétől készítette sajátos, puha felületeket létrehozó, hidegtű technikával készült rézkarcait. A legsikeresebb az Omar Khajjám Rubáiját lett, amely 1964-ben a British Museum pályázatán bekerült a XX. század harminc legszebb könyve közé. Már ezekben az években is folyamatosan festett grafikai munkássága mellett. 1960 és 1970 között főleg festészettel foglalkozott, legismertebb művei ekkor készültek. Próbálkozott filmművészettel is. Mintegy három évig dolgozott a filmgyárban, és ő volt az Egri csillagok látványtervezője. 1970-től Torontóban és Los Angelesben élt. Hazatérése után részt vett a Hollóházi Porcelángyár Stúdiójának megalapításában. Előbb Sopronba, majd Várdára költözött, ahol jelenleg is él. Ékszerrel, divattal, bútortervezéssel és porcelánfestéssel is kísérletezik. ~ egyénisége, festészeti és grafikai munkássága különös része a magyar képzőművészetnek és a művészeti életnek. Képei kivétel nélkül figuratívak, mégis olyan új, gazdag tartalmakat hordoznak, olyan formai, technikai és művészeti megoldásokat vonultatnak fel, amelyek messze a narratív ábrázolás fölé emelik őket. Alakjai sajátosak, egyéniek, sokan próbálják utánozni, ill. ennek alapján hamisítani. Művei három fő kategóriába sorolhatók, úgymint a fekete-fehér, vonalas rajzok, melyek legtöbbször illusztrációk; a szintén vonalas, de már egyszerűbb, geometrikushoz közelítő formavilágú alkotások, melyek fekete-fehérek, néha arannyal kiegészítve, ezek gyakran kerámia vagy porcelánképek, és végül a festmények, ill. hidegtűs eljárással készített rézkarcok. Az első kategóriába tartozó munkák lendületes, gyakran bővérű illusztrációk vagy önálló rajzok, amelyek a Barcsay-féle anatómiára épülnek, de sajátos ~ stílusban. A második kategória alkotásai talán a legelterjedtebbek, s így a legismertebbek. Számos fali kerámia, ill. porcelántárgy díszítésénél alkalmazta ezt a megoldást a művész. A műfaji követelményeknek megfelelően ezek kevésbé részletezők, túlnyomórészt nagy, tiszta formákból állnak. Így messziről is jól látható a teljes kompozíció és annak minden mozzanata, illetve nem vész el a funkcionális célokat szolgáló tárgyak aprólékos díszítésében. A festmények és hidegtűs rézkarcok adják ~ művészetének gerincét, ezekből táplálkoznak és nőnek ki az alkalmazott grafikai és egyéb technikai megoldással készült alkotások. Ezek a kompozíciók a szimbolizmus és a szürreál határán mozognak, de valójában egyik kategóriába sem sorolhatók be. Rejtélyes, sejtelmes nőalakok, a világ bölcsességét hordozó aggastyánok vagy fura szerzetek, lidércek, szellemek a képek szereplői. Legtöbbször egyetlen erőteljes alak köré szerveződik a kompozíció egésze. Áthatolhatatlan erdők, vénséges vén fák, az éjszaka baljós csendjébe burkolt városok vagy a képzelet szülte tájak veszik körül őket, de az alakok uralják az őket körülvevő vidéket, s mivel szinte mindig szemben állnak a nézővel, így a kívülállót is. Nem véletlen, hogy ezek a képek is rendkívüli sikert arattak világszerte. Mára ~ képeinek egész gyűjtőköre alakult ki. Irodalom Filmek Sorcerer 1971, kanadai V.I.P. 1976, német ~ 1983, 1989, magyar; Szász Bandi 1984, magyar. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1965 • Bulgária 1969 • Derkovits Terem (TV Galéria), Budapest • Szófia, Krakkó, Pécs, Szeged, Párizs, Berlin, Helsinki, Mexikóváros, Osló, Bécs, Ammán, Johannesburg, Tokió, Toronto, Montreál, Ottawa, Vancouver, New York, Los Angeles, San Francisco, New Orleans.  Forrás: artportal.hu
Szász Endre : Békakirályfi - sorszámozott szitanyomat
79 000 HUF

a kategória hasonló műtárgyai

[FKB544/Bp14/34] A kép mérete: 80 x 60 cm keret nélkül. Készült: Olaj, tempera, Farostlemez A kép Fontos Sándor (Szeged, 1920, Szeged, 1991) alkotása. Jelezve balra lent "Fontos S. 972" A festmény jó állapotban van. Keret: Sérült Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. Tanulmányait 1951-55 között a szegedi Tanárképző Főiskolán végezte Vinkler László növendékeként. Előbb Üllésen, majd 1969-től Szegeden dolgozott, mint rajzpedagógus. 1952-től állított ki. Kiállításai voltak a szegedi Gulácsy Teremben, a hódmezővásárhelyi Tornyai Múzeumban, a szegedi Móra Ferenc Múzeumban, a fővárosi Mednyánszky Teremben és a Magyar Nemzeti Galériában. 1975-1982 között rendszeresen részt vett a Szegedi Nyári Tárlatokon, 1975-87 között a Vásárhelyi Ősz Tárlatokon. Festészetében egy időben a konstruktivitás volt jellemző, majd egyféle lírai-konstruktív stílus jellemzi. Pályája utolsó éveiben mozgalmas, jelképes és ironikus felfogású figurális kompozíciókat alkotott. Az alföldi homoktájak sajátosságát, szépségét egyéni módon vitte vászonra. Díjak: a Csongrád megyei Tanács alkotói díja; a Munka Érdemrend arany fokozata. A szegedi Móra Ferenc Múzeum őrzi alkotásait. (Szuromi Pál adatközlése nyomán, MÉ) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. Tanulmányait a szegedi Tanárképző Főiskolán végezte Vinkler László tanítványaként. Eleinte Üllésen, majd 1969-től Szegeden dolgozott mint rajzpedagógus. 1952 óta kiállító művész. Kiállításai voltak a Szegedi Gulácsy Teremben, a hódmezővásárhelyi Tornyai Múzeumban, a szegedi Móra Ferenc Múzeumban, fővárosi a Mednyánszky Teremben, a MNG-ban. Festészetében egy időben a konstruktivitás volt jellemző, később egyféle lírai-konstruktív stílus jellemzi. A Szegedi Nyári Tárlatok többszörös kitüntetettje. Az alföldi homoktájak sajátosságát, szépségeit, szépségét egyéni módon viszi vászonra. (MÉ) Magyar festők és grafikusok adattára Tanulmányait a Szegedi Tanárképző Főiskolán 1955-ben végezte Vinkler László növendékeként. Rajztanári oklevelet szerzett. Évekig pedagógus Üllésen, majd 1969 óta Szegeden él. 1952-től kiállító művész, 1960-ban, 1965-ben és 1974-ben a szegedi Gulácsy-bemutatóteremben, 1962-ben a hódmezővásárhelyi Tornyai Múzeumban, 1963-ban a szegedi Móra Ferenc Múzeumban, 1976-ban a Mednyánszky Teremben mutatkozott be önállóan. 1967-ben nagyobb anyaggal szerepelt a szegedi képzőművészet kiállításán a Magyar Nemzeti Galériában. A csoportos tárlatok rendszeres kiállító művésze. A Szegedi Nyári Tárlatok többszörös kitüntetettje. Gyűjteményes kiállítását 1980-ban Békéscsabán, a Munkácsy Mihály Múzeumban nagyobb anyaggal szerepelt. 1987-ben Budapesten a Mednyánszky Teremben nyílt kiállítása. Festészetében egy időben a konstrukitvitás volt jellemző, később azonban egyféle lírai-konstruktív stílus jellemzi. Stílusának föltűnő jegye, hogy mély színezésű képeit átszövik a kompozíciót kialakító vonalak, amelyek mintegy érhálózatát adják a műnek. Az alföldi homoktájak sajátosságát, szépségét egyéni módon viszi vászonra. - Irod.: P. Sz. T.: Művész életrajzok, Bp. 1985. - ÖLK Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek Festő. A szegedi Tanárképző Főiskolán szerzett 1955-ben rajztanári diplomát Vinkler László növendékeként. Évekig művész-pedagógus az üllési tanyavilágban, 1969 óta Szegeden él. 1952 óta kiállító művész; 1960-ban, 1965-ben és 1974-ben a Képcsarnok szegedi bemutatótermében, 1962-ben a vásárhelyi Tornyai Múzeumban, 1963-ban és 1980-ban a szegedi Móra Ferenc Múzeum képtárában, 1976-ban a Mednyánszky Teremben, 1978-ban Kecskeméten, 1979-ben Csongrádon, 1981-ben Siófokon és Szolnokon, 1983-ban Esztergomban és Békéscsabán mutatkozott be önálló kollekciókkal. Egyes művei eljutottak Jugoszláviába, a Szovjetunióba, az NDK-ba és Finnországba. A csongrád megyei Tanács művészeti díjának (1976) kitüntetettje, a Szegedi Nyári Tárlat többszörös díjnyertese. - Hol expresszív erejű, hol költői hangulatú piktúrájának központi témája a szegedi tanyavilág, az itt élő emberek. Stílusának jellegzetessége, hogy mélyszínezésű képeit átszövik a kompozíciót kialakító vonalak, amelyek mintegy érhálózatát adják a műnek, lüktető mozgást víve az ábrázolásokba. Újabban az absztrakció felé tájékozódik. Kortárs magyar művészeti lexikon I-III. Festő. 1951-55 szegedi Juhász Gy. TF, mestere: Vinkler László. 1976: Csongrád megyei Tanács alkotói díja, Szeged. 1980: Munka Érdemrend arany fokozata. Szegeden élt. A 70-es évekig leginkább szerkezetes elvű, dekoratív hangvételű tájképeket készített. Majd felszámolja a reális földi látszatokat, s helyettük kozmikus képzetű, expresszív látomásokat hoz létre. Pályája utolsó éveiben mozgalmas, jelképes és ironikus felfogású figurális kompozíciókat alkotott. Ek: 1963: Tornyai J.M., Hmvhely; 1965: Móra F. M. Képtára, Szeged; 1976: Mednyánszky T.; 1978: Kecskeméti Képtár; 1980: Móra F. M.; Képtára, Szeged; 1984: Várm., Esztergom; 1990: Móra F. M. Képtára, Szeged. Vcsk: 1967: Szegedi képzőművészek tárlata, MNG; 1975-82: Szegedi Tárlat, Móra M. Képtára, Szeged; 1975-87: Vásárhelyi Őszi Tárlat, Tornyai J. M., Hmvhely; 1986: Szeged képzőművészete, Móra F. M. Képtára, Szeged. Mk: Móra F. M., Szeged. Irod.: Szelesi Z.: Alföldi művészek között. Fontos Sándor, Tiszatáj, 1965/1.; Tasnádi A.: Fontos Sándornál, Tiszatáj, 1980/3. (Sz. P.)
Fontos Sándor : Ősz 1972
135 000 HUF
[FKB705/Bp202/83] 25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 13-ig A kép mérete: 50 x 80 cm keret nélkül. Készült: Olaj, tempera, Farostlemez A kép Izsák József (Mezőtúr, 1929) alkotása. Jelezve balra lent "Izsák" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő és grafikus. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán 1946-52 között Kmetty János és Szőnyi István voltak a mesterei. 1953-tól szerepel táj-, arc- és csendéletképekkel hazai és külföldi tárlatokon (Fényes Adolf Terem, Műcsarnok, Ernst Múzeum, Magyar Nem. Galéria, Miskolc, Mezőtúr, Kecskemét, Szeged, Svájc, Olaszország, Izrael, USA, stb.). Tanulmányúton járt Ausztriában, Izraelben, Olasz-, Német- és Franciaországban. Szubjektív, lírai, realista képeket alkot. Könyveket is illusztrál. Rajzai újságokban is megjelennek. (Ladányi József adatközlése nyomán, ML) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő és grafikus. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán 1946-52 k. Kmetty János és Szőnyi István voltak a mesterei. 1955-től szerepel táj-, arc- és csendéletképekkel hazai és külföldi tárlatokon (Izrael, USA, Svájc, Olaszország, stb.). Könyveket is illusztrált. (ML) Magyar festők és grafikusok adattára A Képzőművészeti Főiskolán 1946-1952 között Kmetty János és Szőnyi István tanítványa volt. 1955 óta szerepel tájképeivel, csendéleteivel, arcképekkel kiállításokon. 1956-ban csoportos kiállításon mutatta be alkotásait a Fényes Adolf Teremben és Mezőtúron (1967), külföldön Izraelben (1960), az USA-ban (1970-1971), Svájcban (1972) és Olaszországban (1974). Könyveket is illusztrál. - ML Művészeti lexikon I-IV. Festő. A Képzőművészeti Főiskolán 1946-52 között Kmetty János és Szőnyi István tanítványa volt. 1955 óta szerepel tájképeivel, csendéleteivel, portréival kiállításokon. 1956-ban a Fényes Adolf-teremben csoportos kiállításon mutatta be alkotásait. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek A Képzőművészeti Főiskolát 1952-ban végezte el, mestere Szőnyi István volt. Tanulmányúton Ausztriában, az NDK-ban, Olasz- és Franciaországban, valamint Izraelben járt. Itthon a Fényes Adolf Teremben (1956) és Mezőtúron (1967), külföldön Izraelben (1966), az USA-ban (1970-1971), Svájcban és Olaszországban (1972) rendezett egyéni tárlatokat. Legújabban Kecskeméten (1978) állított ki. 1949-ban VIT-díjat kapott. - Művészi törekvése a szubjektivitással feltöltött realista ábrázolás, a látottak átírt, expresszív megjelenítése. Ismert illusztrátor és könyvtervező.
Izsák József : Fiúportré virágokkal
67 500 HUF
[FKB624/Bp100/20] A kép mérete: 100 x 27 cm keret nélkül. Készült: Olaj, tempera, Farostlemez A kép Fontos Sándor (Szeged, 1920, Szeged, 1991) alkotása. Jelezve jobbra lent "Fontos S." A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. Tanulmányait 1951-55 között a szegedi Tanárképző Főiskolán végezte Vinkler László növendékeként. Előbb Üllésen, majd 1969-től Szegeden dolgozott, mint rajzpedagógus. 1952-től állított ki. Kiállításai voltak a szegedi Gulácsy Teremben, a hódmezővásárhelyi Tornyai Múzeumban, a szegedi Móra Ferenc Múzeumban, a fővárosi Mednyánszky Teremben és a Magyar Nemzeti Galériában. 1975-1982 között rendszeresen részt vett a Szegedi Nyári Tárlatokon, 1975-87 között a Vásárhelyi Ősz Tárlatokon. Festészetében egy időben a konstruktivitás volt jellemző, majd egyféle lírai-konstruktív stílus jellemzi. Pályája utolsó éveiben mozgalmas, jelképes és ironikus felfogású figurális kompozíciókat alkotott. Az alföldi homoktájak sajátosságát, szépségét egyéni módon vitte vászonra. Díjak: a Csongrád megyei Tanács alkotói díja; a Munka Érdemrend arany fokozata. A szegedi Móra Ferenc Múzeum őrzi alkotásait. (Szuromi Pál adatközlése nyomán, MÉ) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. Tanulmányait a szegedi Tanárképző Főiskolán végezte Vinkler László tanítványaként. Eleinte Üllésen, majd 1969-től Szegeden dolgozott mint rajzpedagógus. 1952 óta kiállító művész. Kiállításai voltak a Szegedi Gulácsy Teremben, a hódmezővásárhelyi Tornyai Múzeumban, a szegedi Móra Ferenc Múzeumban, fővárosi a Mednyánszky Teremben, a MNG-ban. Festészetében egy időben a konstruktivitás volt jellemző, később egyféle lírai-konstruktív stílus jellemzi. A Szegedi Nyári Tárlatok többszörös kitüntetettje. Az alföldi homoktájak sajátosságát, szépségeit, szépségét egyéni módon viszi vászonra. (MÉ) Magyar festők és grafikusok adattára Tanulmányait a Szegedi Tanárképző Főiskolán 1955-ben végezte Vinkler László növendékeként. Rajztanári oklevelet szerzett. Évekig pedagógus Üllésen, majd 1969 óta Szegeden él. 1952-től kiállító művész, 1960-ban, 1965-ben és 1974-ben a szegedi Gulácsy-bemutatóteremben, 1962-ben a hódmezővásárhelyi Tornyai Múzeumban, 1963-ban a szegedi Móra Ferenc Múzeumban, 1976-ban a Mednyánszky Teremben mutatkozott be önállóan. 1967-ben nagyobb anyaggal szerepelt a szegedi képzőművészet kiállításán a Magyar Nemzeti Galériában. A csoportos tárlatok rendszeres kiállító művésze. A Szegedi Nyári Tárlatok többszörös kitüntetettje. Gyűjteményes kiállítását 1980-ban Békéscsabán, a Munkácsy Mihály Múzeumban nagyobb anyaggal szerepelt. 1987-ben Budapesten a Mednyánszky Teremben nyílt kiállítása. Festészetében egy időben a konstrukitvitás volt jellemző, később azonban egyféle lírai-konstruktív stílus jellemzi. Stílusának föltűnő jegye, hogy mély színezésű képeit átszövik a kompozíciót kialakító vonalak, amelyek mintegy érhálózatát adják a műnek. Az alföldi homoktájak sajátosságát, szépségét egyéni módon viszi vászonra. - Irod.: P. Sz. T.: Művész életrajzok, Bp. 1985. - ÖLK Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek Festő. A szegedi Tanárképző Főiskolán szerzett 1955-ben rajztanári diplomát Vinkler László növendékeként. Évekig művész-pedagógus az üllési tanyavilágban, 1969 óta Szegeden él. 1952 óta kiállító művész; 1960-ban, 1965-ben és 1974-ben a Képcsarnok szegedi bemutatótermében, 1962-ben a vásárhelyi Tornyai Múzeumban, 1963-ban és 1980-ban a szegedi Móra Ferenc Múzeum képtárában, 1976-ban a Mednyánszky Teremben, 1978-ban Kecskeméten, 1979-ben Csongrádon, 1981-ben Siófokon és Szolnokon, 1983-ban Esztergomban és Békéscsabán mutatkozott be önálló kollekciókkal. Egyes művei eljutottak Jugoszláviába, a Szovjetunióba, az NDK-ba és Finnországba. A csongrád megyei Tanács művészeti díjának (1976) kitüntetettje, a Szegedi Nyári Tárlat többszörös díjnyertese. - Hol expresszív erejű, hol költői hangulatú piktúrájának központi témája a szegedi tanyavilág, az itt élő emberek. Stílusának jellegzetessége, hogy mélyszínezésű képeit átszövik a kompozíciót kialakító vonalak, amelyek mintegy érhálózatát adják a műnek, lüktető mozgást víve az ábrázolásokba. Újabban az absztrakció felé tájékozódik. Kortárs magyar művészeti lexikon I-III. Festő. 1951-55 szegedi Juhász Gy. TF, mestere: Vinkler László. 1976: Csongrád megyei Tanács alkotói díja, Szeged. 1980: Munka Érdemrend arany fokozata. Szegeden élt. A 70-es évekig leginkább szerkezetes elvű, dekoratív hangvételű tájképeket készített. Majd felszámolja a reális földi látszatokat, s helyettük kozmikus képzetű, expresszív látomásokat hoz létre. Pályája utolsó éveiben mozgalmas, jelképes és ironikus felfogású figurális kompozíciókat alkotott. Ek: 1963: Tornyai J.M., Hmvhely; 1965: Móra F. M. Képtára, Szeged; 1976: Mednyánszky T.; 1978: Kecskeméti Képtár; 1980: Móra F. M.; Képtára, Szeged; 1984: Várm., Esztergom; 1990: Móra F. M. Képtára, Szeged. Vcsk: 1967: Szegedi képzőművészek tárlata, MNG; 1975-82: Szegedi Tárlat, Móra M. Képtára, Szeged; 1975-87: Vásárhelyi Őszi Tárlat, Tornyai J. M., Hmvhely; 1986: Szeged képzőművészete, Móra F. M. Képtára, Szeged. Mk: Móra F. M., Szeged. Irod.: Szelesi Z.: Alföldi művészek között. Fontos Sándor, Tiszatáj, 1965/1.; Tasnádi A.: Fontos Sándornál, Tiszatáj, 1980/3. (Sz. P.)
Fontos Sándor : Tanya
85 000 HUF