[FKD034/Bp407/9]
A kép mérete: 32 x 38 cm keret nélkül.
Készült: Olaj, Karton
A kép Vincze András (Feled, 1914, Szeged, 1987) alkotása.
Jelezve jobbra lent "Vincze A."
A festmény jó állapotban van. Keret: Sérült
Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.
Festő. Nagy István hatására kezdett festeni Baján, majd beiratkozott a fővárosi Képzőművészeti Főiskolára, ahol Rudnay tanítványa volt. Több mint két évtizeden keresztül Baján tevékenykedett, ezért munkáiban szereplő bajai témák révén az itteni táj és környezet, haláláig híven tükröződtek. 1954-ben Szegedre került. 1949-től rendszeresen szerepelt kiállításokon, egyéni és koll. rendezvényeken. Számos szegedi és bajai tárlatokon mutatta be munkáit, 1967-ben a Magyar Nemzeti Galériában is, a Szegedi Képzőművészek kiállítása keretén belül. Korai alkotásai főleg baja- és szeged-környéki tájképek voltak. Későbbi olajfestményein elvontabb, szürreálisabb képi világot alakított ki. Fametszeteket is készített, melyek témáját leggyakrabban az egyszerű emberek életéből merítette. 1973-ban a Szegedi Nyári Tárlaton kiállított alkotásaira Alkotói-díjat kapott. Több műve a szegedi és bajai múzeumokban, valamint a Magyar Nemzeti Galériában kapott helyet. (SzZ-SzK, Gyulai Gergely adatgyűjtése nyomán)
Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve
Festő. Nagy István hatására kezdett festeni Baján, majd beíratkozott a bp.-i Képzőművészeti Főiskolára, hol Rudnay Gyula tanítványa volt. Több mint két évtizeden keresztül Baján tevékenykedett, ezért alkotásaiban szereplő bajai témák révén az itteni táj, valam. környezet, mindmáig híven tükröződik. 1947-ben és 1950-ben mutatkozott be Baján. 1954-ben Szegedre került. 1973-ban a Szegedi Nyári Tárlaton bemutatott műveire Alkotói-díjat kapott. Több műve a szegedi és bajai múzeumokban, val. a MNG-ban kapott helyet. (SzZ-SzK)
Magyar festők és grafikusok adattára
Festeni Baján, Nagy István befolyására kezdett, majd Rudnay Gyula biztatására a képzőművészetet választotta hivatásul. 24 évig élt Baján, ezért festményeiben és grafikáiban szereplő bajai témák révén az itteni táj, környezet, mindmáig híven tükröződik. Ez elsősorban az 1947-ben, majd 1950-ben rendezett első bajai tárlatain mutatkozott meg. 1954-ben került Szegedre. Az 1973-as Szegedi Nyári Táraton szereplő festményeire Alkotói-díjat kapott. 1974 év végén a Móra Ferenc Képtárban gyűjteményes kiállítást rendezett. Művei közül több a szegedi és bajai múzeumokban, valamint a Nemzeti Galériába került. - Irod.: Szelesi Zoltán: Szeged Képzőművészete. Szeged, 1975.
Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek
Nagy István és Rudnay Gyula hatására kezdett festeni Baján, majd egy ideig Kecskeméten, jelenleg Szegeden dolgozik. 1948 óta szerepel kiállításokon; kisebb egyéni tárlatok mellett 1969-ben és 1974-ben Szegeden, 1970-ben Baján voltak gyűjteményes jelentkezései. Önálló tárlatokkal mutatkozott be Jugoszláviában, Lengyelországban és a Szovjetunióban. - Műveit a valóság motívumaiból absztrahált szubjektív megjelenítés, újabban filozófikus-szürrealisztikus hangvétel jellemzi. Nagyobb fameszet-sorozaton dolgozta fel a szegedi népélet eseményeit.
[FKD034/Bp407/9]
A kép mérete: 32 x 38 cm keret nélkül.
Készült: Olaj, Karton
A kép Vincze András (Feled, 1914, Szeged, 1987) alkotása.
Jelezve jobbra lent "Vincze A."
A festmény jó állapotban van. Keret: Sérült
Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.
Festő. Nagy István hatására kezdett festeni Baján, majd beiratkozott a fővárosi Képzőművészeti Főiskolára, ahol Rudnay tanítványa volt. Több mint két évtizeden keresztül Baján tevékenykedett, ezért munkáiban szereplő bajai témák révén az itteni táj és környezet, haláláig híven tükröződtek. 1954-ben Szegedre került. 1949-től rendszeresen szerepelt kiállításokon, egyéni és koll. rendezvényeken. Számos szegedi és bajai tárlatokon mutatta be munkáit, 1967-ben a Magyar Nemzeti Galériában is, a Szegedi Képzőművészek kiállítása keretén belül. Korai alkotásai főleg baja- és szeged-környéki tájképek voltak. Későbbi olajfestményein elvontabb, szürreálisabb képi világot alakított ki. Fametszeteket is készített, melyek témáját leggyakrabban az egyszerű emberek életéből merítette. 1973-ban a Szegedi Nyári Tárlaton kiállított alkotásaira Alkotói-díjat kapott. Több műve a szegedi és bajai múzeumokban, valamint a Magyar Nemzeti Galériában kapott helyet. (SzZ-SzK, Gyulai Gergely adatgyűjtése nyomán)
Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve
Festő. Nagy István hatására kezdett festeni Baján, majd beíratkozott a bp.-i Képzőművészeti Főiskolára, hol Rudnay Gyula tanítványa volt. Több mint két évtizeden keresztül Baján tevékenykedett, ezért alkotásaiban szereplő bajai témák révén az itteni táj, valam. környezet, mindmáig híven tükröződik. 1947-ben és 1950-ben mutatkozott be Baján. 1954-ben Szegedre került. 1973-ban a Szegedi Nyári Tárlaton bemutatott műveire Alkotói-díjat kapott. Több műve a szegedi és bajai múzeumokban, val. a MNG-ban kapott helyet. (SzZ-SzK)
Magyar festők és grafikusok adattára
Festeni Baján, Nagy István befolyására kezdett, majd Rudnay Gyula biztatására a képzőművészetet választotta hivatásul. 24 évig élt Baján, ezért festményeiben és grafikáiban szereplő bajai témák révén az itteni táj, környezet, mindmáig híven tükröződik. Ez elsősorban az 1947-ben, majd 1950-ben rendezett első bajai tárlatain mutatkozott meg. 1954-ben került Szegedre. Az 1973-as Szegedi Nyári Táraton szereplő festményeire Alkotói-díjat kapott. 1974 év végén a Móra Ferenc Képtárban gyűjteményes kiállítást rendezett. Művei közül több a szegedi és bajai múzeumokban, valamint a Nemzeti Galériába került. - Irod.: Szelesi Zoltán: Szeged Képzőművészete. Szeged, 1975.
Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek
Nagy István és Rudnay Gyula hatására kezdett festeni Baján, majd egy ideig Kecskeméten, jelenleg Szegeden dolgozik. 1948 óta szerepel kiállításokon; kisebb egyéni tárlatok mellett 1969-ben és 1974-ben Szegeden, 1970-ben Baján voltak gyűjteményes jelentkezései. Önálló tárlatokkal mutatkozott be Jugoszláviában, Lengyelországban és a Szovjetunióban. - Műveit a valóság motívumaiból absztrahált szubjektív megjelenítés, újabban filozófikus-szürrealisztikus hangvétel jellemzi. Nagyobb fameszet-sorozaton dolgozta fel a szegedi népélet eseményeit.
