Wanda Zagraphos (?) 1/100 jelzéssel : Lakmározó egerek

Eladási ár: 16 000 HUF

Leírás

[FKC266/Bp93/86]
A kép mérete: 15 x 10 cm keret nélkül.
Készült: Rézkarc, Papír
A kép Wanda Zagraphos (?) 1/100 jelzéssel alkotása.
Jelezve lent "Wanda Zagraphos 1/100 (ceruzával)"
A festmény jó állapotban van. Keret: Új

Tulajdonságok

Hordozó: papír
Jelzett: igen
Technika: rézkarc
Témakör: Állatábrázolás

vásárlási információk

Feltöltve: 2023. március. 27.

(A műtárgyat eddig 361-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Wanda Zagraphos (?) 1/100 jelzéssel : Lakmározó egerek

[FKC266/Bp93/86] A kép mérete: 15 x 10 cm keret nélkül. Készült: Rézkarc, Papír A kép Wanda Zagraphos (?) 1/100 jelzéssel alkotása. Jelezve lent "Wanda Zagraphos 1/100 (ceruzával)" A festmény jó állapotban van. Keret: Új

További részletek
Hordozó: papír
Jelzett: igen
Technika: rézkarc
Témakör: Állatábrázolás

vásárlási információk
Feltöltve: 2023. március. 27.

(A műtárgyat eddig 361-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
16 000 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

[2B073/027] Olaj fatábla festmény, szép állapotú képcsarnokos keretben. Akasztási lehetőséggel rendelkezik. Jelzés balra lent: PÁLNAGY Magasság: 55 cm Szélesség: 45 cm Súly: 1.18 kg Pálnagy Zsigmond festő Hajdúböszörmény, 1896-05-18 Elhalálozott: Hajdúböszörmény, 1959. december 15 Hajdúböszörményben Király Jenő, 1912-14 között és 1918-ban az Iparművészeti Iskolában Udvary Géza és Ujváry Ignác tanítványa volt. 1919-ben látogatta a bécsi Iparművészeti Főiskolát. 1919-24 között olasz, francia tanulmányúton járt. Olaszországban G. Tallone volt a mestere. Franciaországban a Maume mozaikgyár foglalkoztatta. 1924-ben visszatért Hajdúböszörménybe, majd 1928-35 között Debrecenben is volt műterme. Az 50-es években külföldre dolgozott az ARTEX közvetítésével. A Tiszántúli Szépmíves Céh, 1952-től a Hajdú-Bihar megyei képzőművészeti munkacsoport tagja. Nagy technikai tudással, gyorsan dolgozó művész volt; ismételte témáit, kompozíciós megoldásait, s ebből következően sok merkantil, üzleti szellemű műve keletkezett. Legjobb alkotásai az alföldi festőkkel rokonítják. Művein a szociális jelleg, a társadalmi mondanivaló feltűnik. Az elkötelezettség kérdésében azonban művészete nem rokon Káplár Miklós, vagy a debreceni Holló László, Senyei Oláh István képeivel. Irodalom TÓTH E.: Hajdúböszörmény képzőművészeti múltja és jelene, Alföld, 1959/1. TÓTH E.: ~ emlékezete, Alföld, 1960/1. KATHY I.-SZ. KÜRTI K.: Hajdúböszörmény építészete - képzőművészete, Hajdúböszörmény, 1979 LÁZÁR I.: (kat. bev., Hajdúböszörmény, 1988). Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1927 • Aranybika [Győrösi Istvánnal], Debrecen Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások 1939 • Kollégiumi jubileumi képkiállítás, Református Kollégium, Debrecen 1940 • Magyar Képzőművészek Egyesülete Kiállítása, Déri Múzeum, Debrecen 1958 • Hajdúböszörményi festők, Déri Múzeum, Debrecen. Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben   Forrás: artportal.hu 
Pálnagy Zsigmond : Déli pihenő
115 000 HUF
[2B050/121] Olaj farost festmény, üveglap mögött, szép állapotú aranyozott keretben. Akasztási lehetőséggel rendelkezik. Jelezve balra lent: SCHOLZ Hátoldalán filctollas felirat: 60 X 80 SCHOLZ ERIK SZABAD FORMÁK 1981 IX Mellette a Képcsarnok Vállalat papírcímkéi láthatóak. Magasság: 72.5 cm Szélesség: 92 cm Súly: 6.39 kg Scholz Erik festő Budapest, 1926-02-27 hirdetés Elhalálozott: Budapest, 1995. május 6. Honlap: http://www.scholzerik.hu 1949: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Szőnyi István, Fónyi Géza. 1949-1950-ben a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanársegéde. 1948: Kultuszminiszteri díj; 1950: Munkácsy-díj; 1952: Magyar-Szovjet Társaság, I. díj; 1961: Csók István Emlékérem; 1965: Felszabadulási pályázat, Fővárosi Tanács díja; 1968: Ezüstgerely, I. díj; 1971: Vadászati Világkiállítás I. díja; 1975: Mezőgazdaság a képzőművészetben, II. díj; 1977: Budapesti Művészeti Hetek emlékérme; 1980: Mezőgazdaság a képzőművészetben, I. díj; 1988: Szombathelyi Képtár nívódíja, Szombathely; 1995: Vas megyei Tavaszi Tárlat I. díja. Az 50-es évek végén ~et is megérintette a szürrealisztikus-neomanierista szemlélet, amely Csernus és Gyémánt képein látható. A 60-as, 70-es években a neomanierista festői fölfogást írja felül expresszív színkezeléssel. Festett felületeinek összhatását meghatározza a szintetikus oldószerrel kevert tempera, amely selymes fényű, de matt felületet ad. A zsennyei erdőkben talált egy fákon élősködő gombafajt (Rhizomorpha armillariae),amelynek természetes állapotú fonalhálózatát ragasztotta képeire a 80-as évektől. A gombafonalak struktúrája határozta meg e képeinek kompozícióit, miközben a képszerkezet egyre konstruktívabbá vált. Képeinek faktúrájában még egy anyag szerepelt, a fahamu, mely szervesen beépült a festői közegbe. Rituális tárgykészítésénél a hamu jelentéstartalmának egész körét kiaknázta. Irodalom kiállítása, Élet és Irodalom, 1960. december 30. PERNECZKY G.: Faktúra, Élet és Irodalom, 1968. december 7. HERNÁDI GY.: A drámafestő, Élet és Irodalom, 1976. március 20. VADAS J.: Fagyos képek, Élet és Irodalom, 1986. május 23. LACZKÓ I.: Rhizomorphák. ~ kiállítása, Új Művészet, 1994/7-8. A Homo Pictor. Gondolatok ~ről, Új Művészet, 1994/11. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1960 • Csók Galéria, Budapest (kat.) 1973 • Horváth E. Galéria, Balassagyarmat 1977 • Műcsarnok, Budapest (kat.) 1987 • Jókai Klub, Budapest • Iskolai Galéria, Csepel 1991 • Deák Zs. Galéria, Püspökszentlászló • Nádasdy-vár, Sárvár • Szombathelyi Képtár, Szombathely 1994 • Vármúzeum, Simontornya • Újpest Galéria, Budapest • Budapest Galéria Lajos u., Budapest • Tetőgaléria, Balatonalmádi Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások 1948 • Növendékkiállítás, Magyar Képzőművészeti Főiskola, Budapest 1950-1955 • 1-6. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1957 • Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest 1958 • Őszi Szalon, Grand Palais, Párizs • Párizsi képek, Kulturális Kapcsolatok Intézete, Budapest 1963 • Csók István Alkotóközösség, Ernst Múzeum, Budapest 1971 • Vadászati Világkiállítás, Műcsarnok, Budapest 1974 • Mai magyar művészet, Művészeti Akadémia, Bécs 1975 • Jubileumi Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest • Mezőgazdaság a képzőművészetben, Mezőgazdasági Múzeum, Budapest 1976 • 25 éves a zsennyei művésztelep, Savaria Múzeum, Szombathely 1980 • Mezőgazdaság a képzőművészetben, Mezőgazdasági Múzeum, Budapest 1981 • III. Festészeti Triennálé, Szolnoki Galéria, Szolnok • Erdők világa, Csontváry Galéria, Budapest 1985 • Mezőgazdaság a képzőművészetben, Mezőgazdasági Múzeum, Budapest • Magyar Gobelin 1945-1985, Műcsarnok, Budapest 1988 • Vasi Tárlat, Szombathelyi Képtár, Szombathely 1989 • Pannonia Triennálé, Szombathely, Kismarton, Muraszombat 1992 • Europa-Kunst ’92, Garching bei München (D) 1993 • Ecce Homo, Kecskeméti Képtár, Kecskemét 1994 • Művészek az Életért, Ernst Múzeum, Budapest 1995 • XIII. kerületi festők, Újlipótvárosi Klubgaléria, Budapest • Tavaszi Szalon, Művészeti és Sportház, Szombathely 2000 • Tisztelet a Mesternek, Szőnyi Emlékmúzeum, Zebegény. Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Szombathelyi Képtár, Szombathely Forrás: artportal.hu
Scholz Erik : " Szabad formák IX " 1981
185 000 HUF
[2B049/135] Olaj vászon festmény, hibátlan állapotú, díszes aranyozott keretben. Azonnal falra akasztható, ajándékozható állapotban. Jelzés jobbra lent: BAJOR ÁGOST Magasság: 74 cm Szélesség: 93.5 cm Súly: 5.735 kg Bajor Ágost festő, grafikus Esztergom, 1892-09-17 Névváltozat: Bayer Szerző: Bajkay Éva 1910-16: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Olgyai Viktor; 1920-21: Magyar Képzőművészeti Főiskola, továbbképzős mestere: Zemplényi Tivadar. 1923, 1927: többször járt tanulmányúton Olaszországban. Esztergomban élt, de 1923-tól Budapesten, a Kelenhegyi úton is volt műterme. Az Ex-libris és Grafika Baráti Kör tagja. A II. világháborúban a keleti fronton harcolt. 1947-től már csak Esztergomban festett. Hagyományt és modernséget ötvöző stílusa olaszországi tanulmányainak hatására alakult ki. Merészen kitöltött felület, lágy színharmóniák, erőteljes kontraszthatások jellemzik itáliai, esztergomi, budapesti, váci tájképeit. Legjobb tájkompozícióin és portréin, köztük önarcképein merészebb színhasználattal dolgozott. Babits Mihály baráti köréhez tartozott. Kiváló rajzkészségét számos rézkarcán kamatoztatta. Nagyvonalúan megoldott tenyérnyi karcait expresszív erő feszíti. Az 1930-as években vallási kompozíciókat is készített, freskómegbízásnak is eleget tett. Falképeit később lemeszelték. Szülővárosa mindig a lelki feltöltődés helyét jelentette számára, sőt az 1950-es években valóságos mentsvára lett. A szocialista realizmus tematikus követelményeit elutasítva ott festette Ismeretlen Esztergom című, nagy városképi sorozatát, melyen korábbi, valósághű felfogását követte. Képein vonzóan egyesítette a líraian átszellemített és a topográfikusan pontos ábrázolásmódot. Irodalom BAJKAY É.: Esztergomi homályban, Új Művészet, 1993/1. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1943 • Nemzeti Szalon, Budapest (kat.) 1992 • Balassa Bálint Múzeum, Esztergom. Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben Balassa Bálint Múzeum, Esztergom • Herman Ottó Múzeum, Miskolc • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest. Forrás: artportal.hu 
Bajor Ágost - Bayer Ágoston : Árnyas liget
135 000 HUF

a kategória hasonló műtárgyai

[FKC140/Bp302/95] A kép mérete: 19,5 x 29,5 cm keret nélkül. Készült: Rézkarc, Papír A kép Gy. Molnár István (Kunhegyes, 1933) alkotása. Jelezve jobbra lent "Gy. Molnár (ceruzával)" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő és grafikus. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Bernáth Aurél, Papp Gyula, Bán Béla és Fónyi Géza növendéke volt. A főiskola elvégzését követően, eleinte festészettel foglalkozott, de rövidesen a grafikára váltott át. A Fiatal Képzőművészek Stúdiója tagjaként 1960 óta szerepel hazai és nemzetközi grafikai kiállításokon. A Stúdió Ernst Múzeumban megrendezett tárlatán, a Miskolci Grafikai Biennálén, a Székesfehérvári Téli Tárlaton, a balatoni Nyári Tárlaton bemutatott alkotásai csakhamar rá irányították a közönség, s a kritika érdeklődését. 1965-ben szerepelt a Párizsi Ifjúsági Biennálén, 1964-ben a Luganói Biennálén, 1967-ben a Berlini Intergrafikonon, itthon a Dürer Teremben és a Derkovits Teremben. Ezen kívül több külföldi seregszemlén mutatták be műveit. (Tokio-UNESCO kiállítás, Essen, Görögország, Moszkva, stb.). Több pályázati és kiállítási díj tulajdonosa. Már 1966-ban a Stúdió tárlatán díjat kapott. Realizmusból kinövő szürrealizmusa a modern ember szorongását fejezi ki. Lírai művész. Alkatában, absztrahálásában, kifejezésében is. Kedvelt technikája a rézkarc, az egyéni "vaskarc" és a vegyes technikák (rézkarc vagy rézmetszet aquatintával). Számos irodalmi művet illusztrált (Madách, Kafka, Babits, stb.) Tagja volt a Fiatal Képzőművészek Stúdiója vezetőségének, jelenleg a Szinyei Társaságnak. 1970 óta él az új szentendrei művésztelepen. Dolgozott a nagyatádi, valamint a vilányi szobrász alkotótelepen. Alkotásait őrzi a Magyar Nemzeti Galéria, a Petőfi Irodalmi Múzeum és a szentendrei Ferenczy Múzeum. (MÉ, Műv. 1966/2, B.K.: Műv. 1968/2, K.Gy.: Műv. 1970/10, K. Gy.: Műv.: 1986/4, MMR, FJ) Magyar festők és grafikusok adattára 1959-ben végzett a Képzőművészeti Főiskolán Bernáth Aurél növendékeként. 1960 óta szerepel a hazai és nemzetközi grafikai rendezvényeken, önálló tárlata 1967-ben a Dürer Teremben, 1970-ben a Derkovits Teremben, 1976-ban a szentendrei Ferenczy Múzeumban és Hajdúszoboszlón volt. 1965-ben kiállított a Párizsi Ifjúsági Biennálékon, 1964-ben a Luganói Biennálén, 1965-1967-ben a Berlini Intergrafikonon. Több pályázati és kiállítási díj tulajdonosa. - Realizmusból kinövő szürrealizmusa a modern ember szorongását fejezi ki. Kedverlt technikája a rézkarc, szereti a kis méreteket. - Irod.: P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985.; Kovács Gyula: A festő mestersége. Molnár István Gy. képe. Művészet, 1986. 4. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő és grafikus. A bp-i Képzőművészeti Főiskolán Bernáth Aurél, Papp Gyula, Bán Béla és Fónyi Géza növendéke volt. A főiskola elvégzését követően, eleinte festészettel foglalkozott, de rövidesen a grafikára váltott át. A Fiatal Képzőművészek Stúdiója tagjaként 1960 óta szerepel hazai és nemzetközi grafikai kiállításokon. A Stúdió Ernst Múzeumban megrendezett tárlatán, a Miskolci Grafikai Biennálén, a Székesfehérvári Téli Tárlaton, a balatoni Nyári Tárlaton bemutatott alkotásai csakhamar rá irányították a közönség, s a kritika érdeklődését. 1965-benm szerepelt a Párizsi Ifjúsági Biennálén, 1964-ben a Luganói Biennálén, 1967-ben a Berlini Intergrafikonon, itthon a Dürer Teremben és a Derkovits Teremben. Több pályázati és kiállítási díj tulajdonosa. Realizmusból kinövő szürrealizmusa a modern ember szorongását fejezi ki. Kedvelt technikája a rézkarc, valamint a vegyes technikák (rézkarc v. rézmetszet aquatintával). (MÉ, Műv.-1966/2, K.Gy.: Műv.-1970/10) Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek 1959-ben fejezte be tanulmányait, mestere Bernáth Aurél volt. 1960 óta szerepel a hazai és nemzetközi grafikai rendezvényeken; önálló tárlata 1967-ben a Dürer Teremben, 1970-ben a Derkovits Teremben, 1976-ban Szentendrén és Hajdúszoboszlón volt. 1965-ben szerepelt a Párizsi Ifjúsági Biennálén. Több pályázati és kiállítási elismerés birtokosa. - Realizmusból kinövő szürrealizmusa főként intellektuális élményekből táplálkozik; a magány, az elidegenedés, a modern ember szorongása a leggyakoribb témája. Kedvelt technikája a rézkarc, szereti a kis méreteket, a sűrített előadásmódot.
Gy. Molnár István : "Termelő Szövetkezeti Csoport szervezése 1948"
24 000 HUF
[FK0881/Bp56/4] A kép mérete: 18 x 19 cm keret nélkül. Készült: Rézkarc, Papír A kép Lacza Márta (Csepel, 1946) alkotása. Jelezve Lent "1982 " A festmény jó állapotban van. Keret: Új Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő és grafikus. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Sarkantyu Simon tanítványa volt. Első önálló kiállítása 1975-ben volt. Ettől kezdve rendszeresen szerepel országos és külhoni kiállításokon, pályázatokon (Józsefvárosi Művelődési Ház, Stúdió Galéria Budapest, Bástya Galéria, Pesterzsébeti Múzeum, Csili Galéria, Várszínház Galéria, TV Galéria, Fórum Galéria, Szolnok, Miskolc, Siófok, Hamburg, Belgium stb.). 1980-1983 között Derkovits-ösztöndíjban részesült, 1983-ban Munkácsy-díjjal tüntették ki. Munkáin lényegében egyetlen témát variál sokoldalúan: molett, dús idomú nőalakok különböző szituációkban, helyzetekben. Technikában is változatosan adja elő a "Lacza-macákat": lágy, finom vonalú grafit-ceruzarajzokban, erőteljesebben fogalmazva színes ceruzával vagy krétával, expresszíven olajfestékkel vászon és egészen érzékenyen rézkarcban vagy hidegtűvel. (MÉ, Pogány Gábor adatközlése nyomán) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő és grafikus. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Sarkantyu Simon tanítványa volt. Első önálló kiállítása 1975-ben volt. Ezt követően rendszeresen szerepelt országos kiállításokon, és pályázatokon (Józsefvárosi Művelődési Ház, Stúdió Galéria, Szolnok, Bástya Galéria, Pesterzsébeti Múzeum, Csili Galéria, Várszínház Galéria, TV Galéria, Fórum Galéria.). Alkotásai külföldön is bemutatásra kerültek. 1980-ban és 1983-ban Derkovits-ösztöndíjat kapott, 1983-ban Munkácsy-díjjal tüntették ki. Művei - dús idomú nőalakjai - aprólékosan kidolgozott színesceruza rajzok, illetve sokszorosított grafikák. (MÉ) Magyar festők és grafikusok adattára 1970-1974-ig a Képzőművészeti Főiskola felső tagozatán Sarkantyu Simon osztályán végezte művészeti tanulmányait. Első önálló kiállítása 1975-ben volt Budapesten a Józsefvárosi Művelődési Házban. Ezt követték 1976-ban Újpalotán, 1978-ban a Stúdió Galériában, 1979-ban Szolnokon és a Pesterzsébeti Múzeumban, 1980-ban a Csili Galériában, 1981-ben a Várszínház Galériában, 1982-ben a TV Galériában és a Siófoki Művelődési Központban, 1983-ban Bástya Galériában, 1984-ben Fórum Galériában és Miskolcon rendezett önálló kiállítást. 1975 óta rendszeresen szerepel országos tárlatokon és pályázatokon. Képei külföldön is bemutatásra kerültek. 1980-1983-ban Derkovits-ösztöndíjat kapott, 1983-ban pedig Munkácsy-díjjal tüntették ki. Munkái - dús idomú nőalakjai - aprólékosan kidolgozott színesceruza rajzok, ill. sokszorosított grafikák. Irod.: - ÖLK. - P.Sz.T.: Művész életrajzok. Bp. 1985. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek 1967-ben érettségizett a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban. Utána elvégezte a Kirakatrendező és Dekoratőr iskolát, majd 1970-1974 között a Képzőművészeti Főiskola felső tagozatát. 1974-ben kapott oklevelet. 1980-ban Derkovits ösztöndíjban részesült, 1978-1981 között évente egy-egy hónapig belgiumi művésztelepen dolgozott, ahol főleg kőrajzokat készített. Pályázatokon és kiállításokon számos díjat nyert. Sok-sok külföldi kiállításon szerepelt, itthon 1978-ban, 1979-ben, 1981-ben (Várszínház Galéria), és a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeumban nyílt önálló kiállítása. - Főleg mint grafikus ismert, telt idomú alakjait többnyire színes ceruzával, leheletszerűen finom felülettel rajzolja, változatos helyzetekben.
Lacza Márta : "Fürge"
15 000 HUF