William Anders : Földkelte 1968. december 24.

Eladási ár: 24 000 HUF

Leírás

[1R339/136]
Keretezett régi fotográfiáról nyomdatechnikai sokszorosítási eljárással készült színes nyomat, üveglap mögött, ezüst színű keretben. Akasztási lehetőséggel készült.

Magasság: 30.5 cm
Szélesség: 38 cm
Súly: 0.745 kg
Földkelte


A Földkelte, 1968. december 24-én
A Földkelte nevet kapta az a fénykép, melyet William Anders készített a Földről 1968-ban az Apollo–8 küldetés során. A Life magazin 100 fénykép, melyek megváltoztatták a világot című kiadványában a természetfotós Galen Rowell úgy nyilatkozott róla, hogy „minden idők legnagyobb hatású környezetvédelmi fényképe”.

 Részletek
A NASA a Földkelte nevet adta az AS8-14-2383-as számú képnek, melyet William Anders űrhajós készített a történelmi jelentőségű Apollo–8 küldetés során: az első alkalom mikor ember vezette űrhajó megkerülte a Holdat.

Mielőtt Anders megtalálta volna a megfelelő 70 mm-es színesfilmet, a küldetést vezető Frank Borman már készített egy fekete-fehér képet a Földet érintő terminátorról. A szárazföldek elhelyezkedése és a felhők mintázata ugyanaz, mint a színes Földkelte fényképen.

A fénykép 1968. december 24-én készült a Hold keringési pályájáról, egy Hasselblad kamerával. Az eseményt egy hangfelvétel is megörökítette, aminek a segítségével közvetlenül követhetőek az események. Idézet:






Borman: Istenem! Nézd csak azt a képet! Most jön fel a Föld. Hű, nem csinos?
Anders: Hé, ne fotózz, nincsen benne a menetrendben.
Borman: (nevetve) Van színes filmed, Jim?
Anders: Add ide, légy szíves, azt a színes tekercset…





 



A végtelen szerelmesei – Az Apollo-program televíziós minisorozat hivatkozva Andrew Chaikin által írt A Man on the Moon könyvre azt állította, hogy Borman mondta ki a „nincsen benne a tervben” megjegyzést. Mégis a hangfelvétel egyértelműen bizonyítja Anders hangját, továbbá mivel Borman volt a küldetésvezető parancsnok, így ha ő nem engedélyezte volna a fényképezést a menetrendre hivatkozva, ebben az esetben a színes fotó sohasem készülhetett volna el.

Ezen a ponton számos fénykép készült. A küldetés hangfelvétele megerősíti, hogy több fényképet készítettek Borman utasítására, Lovell és Anders lelkes egyetértésével. Anders készítette az első színes képet, utána Lovell aki megjegyzi a fotó beállítási értékeit (Záridő: 1/250s, Rekesz: f/11), ezután ismét Anders következett két másik képpel, különböző expozíciós beállításokkal.

Borman 1988-ban kiadott önéletrajzában megtalálható az általa készített fekete-fehér kép szinte teljes oldalt kitöltő másolata, az alábbi felirattal: „A fotográfia történelmének egyik leghíresebb képe – akkor készült miután elragadtam a gépet Bill Anders-től”. Borman volt a küldetésvezető parancsnok és könyvében megjegyzi, hogy „ebből a képből a Posta bélyeget is készített, és kevés olyan fotó létezik melyről gyakrabban készülne másolat.”

 

Forrás: wikipédia 

Tulajdonságok

vásárlási információk

Feltöltve: 2024. július. 15.

(A műtárgyat eddig 638-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

William Anders : Földkelte 1968. december 24.

[1R339/136] Keretezett régi fotográfiáról nyomdatechnikai sokszorosítási eljárással készült színes nyomat, üveglap mögött, ezüst színű keretben. Akasztási lehetőséggel készült. Magasság: 30.5 cm Szélesség: 38 cm Súly: 0.745 kg Földkelte A Földkelte, 1968. december 24-én A Földkelte nevet kapta az a fénykép, melyet William Anders készített a Földről 1968-ban az Apollo–8 küldetés során. A Life magazin 100 fénykép, melyek megváltoztatták a világot című kiadványában a természetfotós Galen Rowell úgy nyilatkozott róla, hogy „minden idők legnagyobb hatású környezetvédelmi fényképe”.  Részletek A NASA a Földkelte nevet adta az AS8-14-2383-as számú képnek, melyet William Anders űrhajós készített a történelmi jelentőségű Apollo–8 küldetés során: az első alkalom mikor ember vezette űrhajó megkerülte a Holdat. Mielőtt Anders megtalálta volna a megfelelő 70 mm-es színesfilmet, a küldetést vezető Frank Borman már készített egy fekete-fehér képet a Földet érintő terminátorról. A szárazföldek elhelyezkedése és a felhők mintázata ugyanaz, mint a színes Földkelte fényképen. A fénykép 1968. december 24-én készült a Hold keringési pályájáról, egy Hasselblad kamerával. Az eseményt egy hangfelvétel is megörökítette, aminek a segítségével közvetlenül követhetőek az események. Idézet: „ Borman: Istenem! Nézd csak azt a képet! Most jön fel a Föld. Hű, nem csinos? Anders: Hé, ne fotózz, nincsen benne a menetrendben. Borman: (nevetve) Van színes filmed, Jim? Anders: Add ide, légy szíves, azt a színes tekercset… ”   A végtelen szerelmesei – Az Apollo-program televíziós minisorozat hivatkozva Andrew Chaikin által írt A Man on the Moon könyvre azt állította, hogy Borman mondta ki a „nincsen benne a tervben” megjegyzést. Mégis a hangfelvétel egyértelműen bizonyítja Anders hangját, továbbá mivel Borman volt a küldetésvezető parancsnok, így ha ő nem engedélyezte volna a fényképezést a menetrendre hivatkozva, ebben az esetben a színes fotó sohasem készülhetett volna el. Ezen a ponton számos fénykép készült. A küldetés hangfelvétele megerősíti, hogy több fényképet készítettek Borman utasítására, Lovell és Anders lelkes egyetértésével. Anders készítette az első színes képet, utána Lovell aki megjegyzi a fotó beállítási értékeit (Záridő: 1/250s, Rekesz: f/11), ezután ismét Anders következett két másik képpel, különböző expozíciós beállításokkal. Borman 1988-ban kiadott önéletrajzában megtalálható az általa készített fekete-fehér kép szinte teljes oldalt kitöltő másolata, az alábbi felirattal: „A fotográfia történelmének egyik leghíresebb képe – akkor készült miután elragadtam a gépet Bill Anders-től”. Borman volt a küldetésvezető parancsnok és könyvében megjegyzi, hogy „ebből a képből a Posta bélyeget is készített, és kevés olyan fotó létezik melyről gyakrabban készülne másolat.”   Forrás: wikipédia 

További részletek

vásárlási információk
Feltöltve: 2024. július. 15.

(A műtárgyat eddig 638-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
24 000 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

[2B103/154] Papír szitanyomat, üveglap mögött, aranyozott keretben. Szignó jobbra lent a szitanyomaton belül: SZÁSZ ENDRE Művész saját kezű aláírása jobbra lent ceruzával: SZÁSZ ENDRE Sorszám balra lent: 85/100 Magasság: 56.5 cm Szélesség: 76.5 cm Súly: 3.045 kg Szász Endre festő, grafikus Csíkszereda [Miercurea-Ciuc, RO],, 1926-01-7 Elhalálozott: Mosdós, 2003. augusztus 18. 1946: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Szőnyi István. 1965: Munkácsy-díj; 1992: Magyar Köztársasági Érdemérem tisztikeresztje; Lipcsei Aranyérem. Már gyermekkorától kezdve természet után rajzolt. Marosvásárhelyen érettségizett. Itt került kapcsolatba Erdély akkori szellemi vezetőivel, Kós Károllyal, Szolnay Sándorral és Nagy Imrével, akik felismerték tehetségét és segítették fejlődését. Tanára itt az akvarellista Bordy András volt, aki ~ első kiállítását szervezte. 1946-ban került Budapestre. 1950-ben a Dekorációs Nemzeti Vállalatnál dolgozott, koholt vádak alapján eredetileg tíz év börtönre ítélték fegyverrejtegetésért, ebből egyet töltött le. Szabadulása után, 1951-ben megalakította a József körúti Alkotóközösséget, ahová volt kollegái tartoztak. Propaganda- és reklámanyagokat készítettek. 1952-ben ~ megvált a közösségtől. 1951 és 1960 között mintegy 600 könyvet illusztrált. Első munkája Csehov novelláskötetének illusztrációja volt, ekkor alakította ki stílusteremtő vonalrajzait, melyekkel számos díjat nyert külföldön. A hazai könyvillusztrálásban azóta is főként ez a stílus a meghatározó. Könyvillusztrációiban felhasználta a rézkarc technikáját is. Az 50-es évek második felétől készítette sajátos, puha felületeket létrehozó, hidegtű technikával készült rézkarcait. A legsikeresebb az Omar Khajjám Rubáiját lett, amely 1964-ben a British Museum pályázatán bekerült a XX. század harminc legszebb könyve közé. Már ezekben az években is folyamatosan festett grafikai munkássága mellett. 1960 és 1970 között főleg festészettel foglalkozott, legismertebb művei ekkor készültek. Próbálkozott filmművészettel is. Mintegy három évig dolgozott a filmgyárban, és ő volt az Egri csillagok látványtervezője. 1970-től Torontóban és Los Angelesben élt. Hazatérése után részt vett a Hollóházi Porcelángyár Stúdiójának megalapításában. Előbb Sopronba, majd Várdára költözött, ahol jelenleg is él. Ékszerrel, divattal, bútortervezéssel és porcelánfestéssel is kísérletezik. ~ egyénisége, festészeti és grafikai munkássága különös része a magyar képzőművészetnek és a művészeti életnek. Képei kivétel nélkül figuratívak, mégis olyan új, gazdag tartalmakat hordoznak, olyan formai, technikai és művészeti megoldásokat vonultatnak fel, amelyek messze a narratív ábrázolás fölé emelik őket. Alakjai sajátosak, egyéniek, sokan próbálják utánozni, ill. ennek alapján hamisítani. Művei három fő kategóriába sorolhatók, úgymint a fekete-fehér, vonalas rajzok, melyek legtöbbször illusztrációk; a szintén vonalas, de már egyszerűbb, geometrikushoz közelítő formavilágú alkotások, melyek fekete-fehérek, néha arannyal kiegészítve, ezek gyakran kerámia vagy porcelánképek, és végül a festmények, ill. hidegtűs eljárással készített rézkarcok. Az első kategóriába tartozó munkák lendületes, gyakran bővérű illusztrációk vagy önálló rajzok, amelyek a Barcsay-féle anatómiára épülnek, de sajátos ~ stílusban. A második kategória alkotásai talán a legelterjedtebbek, s így a legismertebbek. Számos fali kerámia, ill. porcelántárgy díszítésénél alkalmazta ezt a megoldást a művész. A műfaji követelményeknek megfelelően ezek kevésbé részletezők, túlnyomórészt nagy, tiszta formákból állnak. Így messziről is jól látható a teljes kompozíció és annak minden mozzanata, illetve nem vész el a funkcionális célokat szolgáló tárgyak aprólékos díszítésében. A festmények és hidegtűs rézkarcok adják ~ művészetének gerincét, ezekből táplálkoznak és nőnek ki az alkalmazott grafikai és egyéb technikai megoldással készült alkotások. Ezek a kompozíciók a szimbolizmus és a szürreál határán mozognak, de valójában egyik kategóriába sem sorolhatók be. Rejtélyes, sejtelmes nőalakok, a világ bölcsességét hordozó aggastyánok vagy fura szerzetek, lidércek, szellemek a képek szereplői. Legtöbbször egyetlen erőteljes alak köré szerveződik a kompozíció egésze. Áthatolhatatlan erdők, vénséges vén fák, az éjszaka baljós csendjébe burkolt városok vagy a képzelet szülte tájak veszik körül őket, de az alakok uralják az őket körülvevő vidéket, s mivel szinte mindig szemben állnak a nézővel, így a kívülállót is. Nem véletlen, hogy ezek a képek is rendkívüli sikert arattak világszerte. Mára ~ képeinek egész gyűjtőköre alakult ki. Irodalom Filmek Sorcerer 1971, kanadai V.I.P. 1976, német ~ 1983, 1989, magyar; Szász Bandi 1984, magyar. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1965 • Bulgária 1969 • Derkovits Terem (TV Galéria), Budapest • Szófia, Krakkó, Pécs, Szeged, Párizs, Berlin, Helsinki, Mexikóváros, Osló, Bécs, Ammán, Johannesburg, Tokió, Toronto, Montreál, Ottawa, Vancouver, New York, Los Angeles, San Francisco, New Orleans.  Forrás: artportal.hu
Szász Endre : Békakirályfi - sorszámozott szitanyomat
79 000 HUF