[FKB431/Bp205/96] A kép mérete: 26 x 36 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Karton A kép Dobay F. jelzéssel 1940 körül alkotása. Jelezve jobbra lent "Dobay F." A festmény jó állapotban van. Keret: Ép

[FK2739/FL-4] A kép mérete: 33 x 48,5 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Karton A kép Viski János (Szokolya, 1891, Budapest, 1970) alkotása. Jelezve Jobbra lent "Viski" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. A budapesti Képzőművészeti Főiskola Rajztanárképző szakán Zemplényi Tivadar növendéke volt. 1912-ben a kecskeméti művésztelep nyári tanfolyamán Olgyai Ferenc és Iványi-Grünwald Béla korrigálta. Tanulmányúton járt Franciaországban. 1913-tól főleg naturalista állatképeket állított ki a budapesti Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. Számos tájképet is festett. A háború után több évig Dél-Amerikában dolgozott. 1929-től Budapesten tevékenykedett. 1930-ban a Független Művészek Társasága klubjában volt gyűjteményes tárlata. 1934-ben a Műcsarnokban "Hazafelé" című alkotására megkapta a Halmos Izor zsánerdíjat. "Terelés a Hortobágyon" című képének reprodukciója az 1934-es 50 pengős bankjegyet díszítette. Az állat (főleg a ló) karaktere, mozgási formaproblémái, a szabadtéri világítás színhatásai érdekelték impresszionista festőiséggel. Leggyakoribb modellje a ló. Több munkája a Magyar Nemzeti Galéria tulajdona. Művészete a természetből indul ki, annak formáihoz hű marad, képeiből mégis kiérezhető az egyéni temperamentumformáló ereje. (Éber, PZ-SzMF, KM) Magyar festők és grafikusok adattára A Képzőművészeti Főiskolán Zemplényi Tivadar növendéke. Tanulmányutakat tett Franciaországban és Dél-Amerika számos városában. 1913 óta állított ki. Főképpen állatképeket fest, bár témakörében más műfajok is szerepelnek. Az állat karaktere, mozgási és formaproblémái, a szabadtéri világítás színhatásai érdeklik impresszionista festőiséggel. Leggyakoribb modellje a ló. Festészete a természetből indul ki, annak formáihoz hű marad, képeiből mégis kiérezhető az egyéni temperamentumformáló ereje. - Irod:: Pipics Zoltán: Száz magyar festő. Bp. 1943. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Zemplényi Tivadar növendéke volt. Tanulmányúton járt Franciaországban. 1913-tól főleg naturalista állatképeket állított ki a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. A háború után több évig Dél-Amerikában dolgozott. 1929-től Budapesten tevékenykedett. 1930-ban a Független Művészek Társasága klubjában volt gyűjteményes kiállítása. 1934-ben a Műcsarnokban "Hazafelé" című festményére megkapta a Halmos Izor genreredíjat. "Terelés a Hortobágyon" c. képének reprodukciója az 1934-es 50 pengős bankjegyet díszítette. Az állat karaktere, mozgási formaproblémái, a szabadtéri világítás színhatásai érdekelték impresszionista festőiséggel. Leggyakoribb modellje a ló. Egy képe a MNG tulajdona. Festészete a természetből indul ki, annak formáihoz hű marad, képeiből mégis kiérezhető az egyéni temperamentumformáló ereje. (Éber, PZ-SzMF) Művészeti lexikon I-IV. Festő. A Képzőművészeti Főiskolán Zemplényi Tivadarnál tanult. 1913-tól főleg naturalista állatképeket állított ki a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. 1919-29 között D-Amerikában dolgozott. 1933-ban A Független Művészek Társasága klubhelyiségében volt gyűjt. kiállítása. Történelmi témákat is festett: Koppány leveretése (1938), Rákóczi búcsúja (1941). Várakozó kocsi c. képét a Nemz. Gal. őrzi.

[0Q287/W021] Olaj karton festmény, hibátlan állapotú aranyozott Blondel keretben. Azonnal falra akasztható, ajándékozható állapotban van. Jelzés balra lent: JAKAB Magasság: 38 cm Szélesség: 48 cm Súly: 1.5 kg JAKAB, KÁROLY ERDŐD, 1904 - 1994 Share Jakab, Károly 's profie Mentés Festő. A budapesti Mintarajziskolában kezdte tanulmányait, majd Podolini Volkmann, valamint Krivátsy Szűcs György magániskolájában képezte magát. Később Balló Ede magántanítványa volt. A budapesti Képzőművészeti Főiskolát Rudnay Gyula irányításával végezte. 1929-ben Spanyolországban járt tanulmányúton. A Vajdaságban és Belgrádban hoszszabb időt töltött a 30-as évek végén. Arcképeket, város- és tájképeket festett. 1930-tól állított ki Balassagyarmaton, majd a Nemzeti Szalon és a Műcsarnok tárlatain. 1969-ben Brüsszelben rendezett kiállítást. Számos templomba készített oltárképet és faliképet, példá- ul a budapesti Lehel téri templom seccóit. Restaurátori munkálatokat is végzett Budafokon és Zsámbékon. Forrás: kieselbach.hu

[FKB830/FL-4] A kép mérete: 52 x 36 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Karton A kép Magyar művész 1900 körül alkotása. Jelezve balra lent "olvashatatlan (bekarcolva)" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép

[FKC190/Bp108/16] A kép mérete: 25 x 31 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Karton A kép Katona Kiss Ferenc (Szegvár, 1909) alkotása. Jelezve középen lent "959 Katona" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő és grafikus. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula volt a mestere. Művészetére mégis Koszta József festőművész volt igen nagy hatással. 1940-1945 között ipartanuló iskolai rajztanár, 1951-1953 között a műszaki Tanárképző Főiskola adjunktusa, 1953-56 között a BME Ábrázológeometriai Tanszékének tanársegédje. 1956-ban visszavonult Szentesre, és csak a festészetnek élt. A város megbecsült művészeként a Szentes környéki táj és az alföldi ember ihletett ábrázolója. Képeit fejlett rajzkészség, színgazdagság jellemzi. Első önálló kiállítása 1958-ban Szentesen volt. A Délalföldi Tárlat rendszeres résztvevője. Sárospatakon grafikai munkáit mutatta be. Díjak: Szentes városáért kitüntetés, Szentes városa Pro Urbe-emlékérem, Koszta-emlékérem. Munkáit a szentesi Képzőművészeti Alapítvány őrzi. (Tasnádi András adatközlése nyomán, MFGA) Magyar festők és grafikusok adattára A Képzőművészeti Főiskolán 1939-ben szerezte meg a rajztanári és művészeti diplomáját, ahol Rudnay Gyula volt a mestere. 1940-1955 közötti években a budapesti Műszaki Egyetem ábrázoló tanszékének volt tanársegédje. 1966 óta csak festészettel foglalkozik, művészetére Koszta József volt igen nagy hatással. Első önálló tárlatát 1958-ban Szentesen rendezte meg. Azóta 1984 szeptemberéig 11 önálló tárlata volt. Sárospatakon grafikai munkáit mutatta be. A Délalföldi Tárlat rendszeres résztvevője. Munkája elismeréseként 1981-ben Szentes város Pro Urbe emlékérmet, 1984-ben pedig a Koszta-emlékérmet kapta. - ÖLK Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő és grafikus. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula volt a mestere. Művészetére mégis Koszta József festőművész volt igen nagy hatással. Első önálló kiállítása 1958-ban Szentesen volt. A Délalföldi Tárlat rendszeres résztvevője. Sárospatakon grafikai munkáit mutatta be. Szentes városa Pro Urbe-emlékérmet adományozott kiemelkedő munkásságáért, 1984-ben Koszta-emlékérmet kapott. (MFGA)

[FKC557/Bp18/28] A kép mérete: 55 x 68 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Karton A kép Magyar festő XX. század első fele alkotása. Jelezve: jelzés nélkül A festmény jó állapotban van. Keret: Ép