XX. századi művész : Téli tanyavilág

Eladási ár: 24 000 HUF

Leírás

[1K556/090]
Olaj farost festmény, barna keretben. Akasztási lehetőséggel rendelkezik.

Magasság: 36 cm
Szélesség: 53 cm
Súly: 1.705 kg

Tulajdonságok

Hordozó: farost
Festmény, kép, grafika technika: olaj

vásárlási információk

Feltöltve: 2022. augusztus. 15.

(A műtárgyat eddig 593-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

XX. századi művész : Téli tanyavilág

[1K556/090] Olaj farost festmény, barna keretben. Akasztási lehetőséggel rendelkezik. Magasság: 36 cm Szélesség: 53 cm Súly: 1.705 kg

További részletek
Hordozó: farost
Festmény, kép, grafika technika: olaj

vásárlási információk
Feltöltve: 2022. augusztus. 15.

(A műtárgyat eddig 593-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
24 000 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

[2B314/X021] Szép állapotú, jelzett mázas, virágdíszes kerámia bokály, oldalán virágdíszítés. Alján jelzés: KIS Z. HMV Magasság: 17.5 cm Szélesség: 7.5 cm Súly: 0.37 kg        Hódmezővásárhely - Kis Zoltánnak a nagyapja és az apja is fazekas volt. Vásárhely legidősebb fazekasmestere nemrégiben töltötte be a nyolcvanötödik életévét. Elmesélte: a Széchenyi téri házát az 1948-as szilvatermésnek köszönheti. Kis Zoltánnak a nagyapja és az apja is fazekas volt. Vásárhely legidősebb fazekasmestere nemrégiben töltötte be a nyolcvanötödik életévét. Elmesélte: a Széchenyi téri házát az 1948-as szilvatermésnek köszönheti, ugyanis amikor kiderült, hogy rekordtermés várható, 13 ezer lekvárosbödönt készített, amiért 15 ezer forintot kapott. Ebből vásárolta meg a házát.  – Már gyermekkoromban ott lábatlankodtam a műhelyben, gyúrtam az agyagot, majd amikor kijártam a hatodik osztályt, beálltam dolgozni édesapámhoz. 1939-ben szabadultam fel, a mestervizsgát 1942 nyarán tettem le, s még decemberben kiváltottam az ipart. Az Érsek utcai műhelyben nem díszes majolikákat, hanem egyszerű parasztedényeket gyártottunk, mert azokra hatalmas volt a kereslet. A kereskedők mindent azonnal elvittek tőlünk. Akkoriban kezdték Újvároson a díszedényeket is gyártani, ám azokra akkor még jóval kevesebb volt a vevő – mondta a nyolcvanötödik életévét nemrégiben ünnepelő Kis Zoltán. A rendkívül jó kedélyű mester elmesélte, hogy régmúlt időkben a cserepesek még a Kossuth téri piacon árulták a portékájukat, s édesapja placca mellett árult Vékony Sándor, aki a díszes majolikákat kezdte készíteni.  Egy lett a két s-ből Kis Zoltán édesapja, Kiss Sándor még két s-sel írta a nevét, ahogy azt a nagypapa és felmenői is. A mester kapuján még két s-sel, ám a mesterlevelén és minden iratán már csak egy s-sel szerepel a neve. A mester elmondta, hogy amikor a zsidótörvények idején igazolni kellett a család felmenőinek származását, az egyik hivatalnok hagyta el a vezetéknevük egyik betűjét, s lettek a Kissek Kissek. – Szinte megszakítás nélkül dolgoztam, s ha nem jön közbe a háború, az életem is zökkenőmentes lett volna. Csakhogy a háború alatt behívtak katonának, s híradósként megjártam az orosz frontot. Majd amikor visszavonultunk, kiképző lettem, végül Németországig, Oldenburg városáig menekültünk az oroszok elől. Végül angolok fogtak el bennünket, s csak 1946-ban engedtek haza.  Kis Zoltán idehaza ismét a korong mellé ült az Érsek utcai családi műhelyben, s 1949 szeptemberéig ott is dolgozott.  – A mostani, Széchenyi téri házamat előrelátásomnak és az 1948-as bőséges szilvatermésnek köszönhetem. Ugyanis amikor kiderült, hogy rekordtermés várható, nekiálltam lekváros bödönöket gyártani. Tizenháromezret tettem fel a padlásra. Lett is rá kereslet, összesen tizenötezer forintot árultam ki belőle. Ezt a kis házat 10 ezer 500 forintért adták el nekem annak idején – mondta a mester. Noha a kis fazekasműhelyeket nem államosították, nehéz idők jöttek a mesteremberekre a háború után, ugyanis elvették a cserepeket felvásárló kereskedők iparengedélyét. – Akkor döglött meg a szakma, s kellett másból megélni. Én például szarvasmarhákkal kezdtem foglalkozni, teheneket tartottam, tenyészbikáimmal pedig országos versenyeket is nyertem. A fazekasság mellett egészen 1975-ig foglalkoztam állatokkal. Közben öt és fél évig a fővárosi majolikagyárnak is dolgoztam, én meóztam a termékeiket. Kis Zoltán hatvan év után, 2002-ben adta vissza az ipart, s azóta csak kedvtelésből ül vissza néha-néha a korong mellé. Forrás: www.delmagyar.hu    
Régi Kis Zoltán vásárhelyi kerámia bokály 17.5 cm
12 500 HUF

a kategória hasonló műtárgyai

[FKC106/FL-1] A kép mérete: 60 x 80 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Farostlemez A kép Kemény Zsigmond (Budapest, 1911) alkotása. Jelezve jobbra lent "Kemény Zs." A festmény jó állapotban van. Keret: Ép A festmény hátoldalán a Képcsarnok Vállalat raglapja található. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő, szobrász. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán 1939-ben Kisfaludi Strobl Zsigmondnál szobrászatot, 1947-53 között Domanovszky Endrénél és Berény Róbertnél pedig festészetet tanult. Tanulmányúton járt Itáliában és Franciaországban. Az 1950-es években hosszabb időt töltött a kecskeméti művésztelepen. 1940-től kiállító művész. 1953-tól rendszeresen szerepelt figurális képekkel különböző tárlatokon (Móricz Zsigmond szegényparasztok között, stb.). Később dekoratív szellemű kompozíciókat festett. Képszerkesztésében figyelembe vette a konstruktivizmus elveit is. (ML, MÉ, KM) Magyar festők és grafikusok adattára A Képzőművészeti Főiskolán szerzett festőművész diplomát. Tanulmányúton Olasz- és Franciaországban járt. Az ötvenes-hatvanas években hosszabb időt töltött a kecskeméti művésztelepen. 1940 óta szerepel a nyilvánosság előtt. Festészetét az életszerűség jellemzi, képszerkesztésében figyelembe veszi a konstruktivizmus vívmányait is. - Irod.: P.Sz.T.: Művész életrajzok. Bp. 1985. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő, szobrász. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Kisfaludi Strobl Zsigmondnál szobrászatot, Domanovszky Endrénél és Berény Róbertnél festészetet tanult. Tanulmányúton járt Olasz- és Franciaországban. Az 50-es években hosszabb időt töltött a kecskeméti művésztelepen. 1940-től kiállító művész. 1953-tól rendszeresen szerepelt figurális képekkel különböző kiállításokon (Móricz Zsigmond szegényparasztok között). Később dekoratív szellemű kompozíciókat festett. Képszerkesztésben figyelembe veszi a konstruktivizmus elveit is. (ML, MÉ) Művészeti lexikon I-IV. Festő, szobrász. 1939-ben a Képzőművészeti Főiskolán Kisfaludi Strobl Zsigmond, majd 1947-53 között Domanovszky Endre és Berény Róbert növendéke volt. Hosszabb időt töltött a kecskeméti művésztelepen. 1953 óta figurális képeivel rendszeresen szerepel kiállításokon (Móricz Zsigmond szegényparasztok között, az Írószövetség tulajdona). Újabban dekoratív szellemű kompozíciókat fest. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek 1953-ban kapott - öntevékeny művészeti tanulmányok után - festődiplomát. Tanulmányúton Olasz- és Franciaországban járt. 1940 óta szerepel a nyilvánosság előtt, leginkább csoportos kiállításokon. Gyakorta dolgozik a kecskeméti művésztelepen. - Festészetét életszerű jelleg, a látványi valóság eleven, ízes transzponációja jellemzi, szerkesztésmódjában azonban figyelemmel van a konstruktivizmus vívmányaira is.
Kemény Zsigmond : "Csendélet"
140 000 HUF
[1P170/123] Olaj farost festmény üveglap mögött, arany színű keretben. Akasztási lehetőséggel rendelkezik. Jelezve jobbra lent: VATI JÓZSEF Magasság: 49.5 cm Szélesség: 39.5 cm Súly: 2.205 kg Vati József festő Dombóvár, 1927-09-17 Szerző: Tasnádi András-Wehner Tibor 1947-48: a NÉKOSZ Derkovits Gyula Művészeti Kollégiumának tagja. A Magyar Képzőművészeti Főiskolát 1953-ban végezte el, tanárai: Koffán Károly, Kmetty János, Szőnyi István és Pór Bertalan voltak. 1956-59: Derkovits-ösztöndíj; 1966: Munkácsy-díj; 1980: SZOT-ösztöndíj. A miskolci és a salgótarjáni országos tárlatokon több ízben kapott nagydíjat. 1955-től 72-ig a miskolci Művésztelepen dolgozott, ezt követően Budapesten él. 1954-től kiállító művész, művei Európa, az USA, Japán és Tajvan nagyvárosaiban is bemutatásra kerültek. A Kilencek alapító tagja és valamennyi tárlatuk résztvevője. Tematikus igényű, természetelvű festő, az ábrázolt motívumokon keresztül lelki-érzelmi tartalmait is közvetíti. Művészeti eszménye a harmónia, sajátos festésmódja sokban merít a tasizmus csurgatásos és kaparásos módszereiből. Irodalom HORVÁTH GY.: Festészet a Kilencek kiállításán, Művészet, 1967/2. Ecset és emberség. Portrévázlat ~ről, Kortárs, 1967/2. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1975 • Mednyánszky Terem, Budapest 1979 • Medgyessy Terem, Debrecen 1984 • Rudnay Terem, Eger. Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások 1966, 1968 • Kilencek, Műcsarnok, Budapest 1986 • SZOT-ösztöndíjasok kiállítása, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest. Forrás: artportal.hu 
Vati József : Harangláb és feszület
155 000 HUF