[FKB106/Bp305/144] A kép mérete: 18 x 22 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Karton A kép Magyar festő 1940 alkotása. Jelezve balra lent "Gyergyó 1940, olvashatatlan aláírás" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép

Olaj, karton, 27 x 35 cm, j.j.l. : Pilch D. 918

[3196/21] Vegyes asztali csendélet, jelezve balra középen Nészeghy B. Olaj karton festmény, szép állapotú, eredeti, korhű blondel keretben, hibátlanul keretezve, azonnal falra rakható, ajándékozható állapotban. Szélesség: 65.5 cm Hosszúság: 87.5 cm   Mérete 68,5 x 50 cm, kerettel együtt 87,5 x 65,5 cm.   A kép mérete 68,5 x 50 cm  

[FKC111/Bp4/51] A kép mérete: 44 x 31 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Karton A kép Kézdi Kovács Elemér (Budapest, 1898) alkotása. Jelezve balra középen (töredékes) "Kézdi K. Elemér" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Budapest, 1898 - ? Festő, iparművész. Kézdi-Kovács László fia. A budapesti Iparművészeti Főiskolán, majd ugyanitt a Képzőművészeti Főiskolán végzett művészeti tanulmányokat. Stílusos dekoratív tervezetekkel, tengerparti impressziókkal és arcképekkel 1916-17-ben szerepelt először az Műcsarnok és a Nemzeti Szalon tárlatain, melyeknek ezt követően rendszeres és szorgalmas kiállítója lett. 1922-től Firenzében, Londonban és Brüsszelben főleg arcképeket festett. 1933-től a Nemzeti Szalon titkára volt. 1951-ben New Yorkban telepedett le. (Éber, LÁ, Új Idők Lexikona) Magyar festők és grafikusok adattára (Budapest, 1898 - ) Kézdi-Kovács László fia. Budapesten az Iparművészeti és a Képzőművészeti Főiskolán végezte tanulmányait. Dekoratív tervezetekkel 1916-1917-ben szerepel először a Műcsarnok és a Nemzeti Szalon tárlatain. 1922-től Firenzében, Londonban és Brüsszelben főleg arcképeket festett, László Fülöp ösztönzésére. 1951-ben New Yorkban telepedett le. MTA Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Bp., 1898. - Festő, iparművész. Kézdi-Kovács László fia. A budapesti Iparművészeti Főiskolán, és a Képzőművészeti Főiskolán végezte művészeti tanulmányait. Dekoratív tervezetekkel és tengerparti impressziókkal szerepelt először a Műcsarnok és a Nemzeti Szalon kiállításain. 1922-től Firenzében, Londonban és Brüsszelben főleg arcképeket festett. 1933-tól a Nemzeti Szalon titkára volt. 1951-ben New York-ban telepedett le. (Éber) Egyéb Festő, iparművész. Kézdi Kovács László fia. A budapesti Iparművészeti Főiskolán, majd a Képzőművészeti Főiskolán végezte tanulmányait. 1916-17-ben szerepelt először a Műcsarnok és a Nemzeti Szalon tárlatain dekoratív tervekkel és tengerparti impressziókkal. 1922-től Firenzében, Londonban és Brüsszelben járt, ahol portrékat festett. 1933-tól a Nemzeti Szalon titkára volt. 1951-ben New Yorkba költözött.

[FK1425/Z019] A kép mérete: 29 x 36 cm keret nélkül. Készült: Akrill, olaj, Karton A kép Xantus Gyula (Borosbenedek, 1919, Budapest, 1993) alkotása. Jelezve Balra lent "Xantus 82" A festmény jó állapotban van. Keret: Új A festmény hátoldalán a Képcsarnokvállalat kiállítási raglapja található. (Medgyessy Terem, 1989. május 4-13-ig.) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő, grafikus. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán Szőnyi István és Varga Nándor Lajos oktatta. 1946-ban végzett. 1947-50 között középiskolai tanár volt, 1960-62 között az Országos Pedagógiai Intézet Vizuális Nevelési Tanszékének vezetőjeként működött. 1963-tól nyugdíjazásáig a Képzőművészeti Főiskola tanára volt. Tanulmányúton járt számos kelet- és nyugat-európai országban. 1954 óta szerepel egyéni (Fényes Adolf Terem, Csók Galéria, Ernst Múzeum, Mednyánszky Terem, Somogyapáti, Siklós, Mohács, Szigetvár, Kaposvár, Veszprém, Miskolc, Tata, Salgótarján, Hódmezővásárhely, Pécs, Tokaj, Debrecen, Békéscsaba, Kisvárda, Mátészalka, Nyíregyháza, Vásárosnamény, Szerencs, Kazincbarcika, Boglárlelle, Cegléd, Kapuvár, Győr, Csorna, Biharkeresztes, Simontornya, Mosonmagyaróvár, Rakamaz, Fehérgyarmat, Kisújszállás, Nyírbátor, Berettyóújfalu, Nagykálló, stb.) tárlatokon. Festészetére hatott a klasszikus művészet, gyakorta jelentek meg képein a mitológia alapjai, éppúgy, mint a népművészet formavilága és hiedelmei. Igen nagy kompozíciós fegyelemmel építette fel képszerkezeteit. Díjak: SZOT-díj; Székely Bertalan-díj és -emlékérem; Kiváló Népművelő kitüntetés; a Munka Érdemrend fokozata. A tokaji római katolikus templomba seccót festett. Műveit őrzi a Magyar Nemzeti Galéria, a Bihari Múzeum, a Simontornyai Vármúzeum, a csornai Városi Műgyűjtemény és a győri Xantus János Múzeum. (Szíj Rezső: X. Gy./Budapest, 1977, MÉ) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő és grafikus. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Szőnyi István tanítványa volt. Szimbólikus, szűrrealisztikus festményeket és grafikákat készít. 1954-1963 k. az Országos Pedagógiai Intézet vizuális nevelési tanszékének vezetőjeként tevékenykedett. 1963-tól a bp.-i Képzőművészeti Főiskola tanára. Tanulmányúton járt számos kelet- és nyugat európai országban. 1954 óta szerepel hazai és külföldi tárlatokon (Fényes Adolf Terem-1957, Csók Galéria-1961, Ernst Múzeum-1968 gyűjteményes kiállítások). 1968-ban SZOT-díjat, 1969-ben Székely Bertalan-emlékérmet kapott. (MÉ) Magyar festők és grafikusok adattára A Képzőművészeti Főiskolán Szőnyi István növendéke volt. Szimbolikus, szürrealisztikus festményeket és grafikákat készít. A művészeti nevelés és a rajzoktatás problémáival is foglalkozik. 1945-1963 között az Országos Pedagógiai Intézet vizuális nevelési tanszékének vezetője volt. 1963 óta a Képzőművészeti Főiskola tanára. Tanulmányúton járt számos kelet- és nyugat-európai országban. 1954 óra kiállító művész, számos vidéki bemutatója (Hódmezővásárhely, Debrecen, Pécs, Szeged, Veszprém, Kaposvár stb.) mellett 1957-ben a Fényes Adolf Teremben, 1961-ben a Csók Galériában, 1968-ban az Ersnt Múzeumban volt gyűjteményes kiállítása. Munkássága elismeréseként 1968-ban SZOT-díjat, 1969-ben Székely Bertalan-emlékérmet kapott. 1983. márciusában a Csók Galériában állította ki művét. Irod.: Szij Rezső: Xantus Gyula, Bp. 1977. P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985. Művészeti lexikon I-IV. Borosbenedek, 1919. dec. 28.- ): festő, a Képzőművészeti Főiskola pedagógiai tanszékének tanára. A Képzőművészeti Főiskolán Szőnyi István tanítványa volt. 1950-től szerepel kiállításokon. 1957-ben a Fényes Adolf Teremben, 1961-ben a Csók Galériában, 1967-ben Tokajon nyílt kiállítása. Konstruktív szellemű képein gyakran használ szimbolikus motívumokat. A művészeti nevelés kérdéseivel foglalkozik, a rajzoktatásról és a vizuális nevelés problematikájáról cikkei és kézikönyvei jelentek meg. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek Festő, grafikus, SZOT-díjas, Borosbenedek, 1919. 1946-ban végzett Szőnyi István növendékeként és a művészetoktatásban vállalt állást. Tanított az Országos Pedagógiai Intézetben, és 1963-tól 1983-ig a Képzőművészeti Főiskolán. Számos kelet- és nyugat-európai országban megfordult tanulmányúton, többször járt az NDK-ban és Franciaországban. Eddig mintegy félszáz egyéni kiállítása volt, a legfontosabbak a Fényes Adolf Teremben (1957), a Csók Galériában (1961, 1983), az Ernst Múzeumban (1968), a Mednyánszky Teremben (1974) és Győrött (1981). Önálló anyaggal mutatkozott be Indiában (1969). 1968-ban SZOT-díjat, 1969-ben Székely Bertalan emlékérmet kapott. A Budapesti Műgyűjtők Egyesületének elnöke. - Művészete klasszikus és népművészeti ihletésű. Mitológiai alakjai csakúgy, mint a népművészeti motívumok, szimbolikus értékűek. E jelképes közlés a szigorú kompozíció és az érzékeny vonalvezetés nyelvén szólal meg. Kortárs magyar művészeti lexikon I-III. Festő, pedagógus. (Borosbenedek, 1919. dec. 28.-Bp., 1993. dec. 29.) 1946: MKF, mesterei: Szőnyi István, Varga Nándor. 1963: Kiváló Népművelő kitüntetés; 1968: SZOT-díj; 1969: Székely Bertalan-díj és emlékérem; 1979: Munka Érdemrend ezüst fokozata. 1947-50 között középiskolai tanár; 1950-54-ben a Bp.-i Pedagógiai Főisk. tanára; 1954-től a Pedagógiai Tud. Int. munkatársa volt. 1960-62-ben Orsz. Pedagógiai Int. Vizuális Nevelési Tanszékének vezetője; 1963-től nyugdíjazásáig az MKF tanára volt. Festészetére hatott a klasszikus művészet, gyakorta jelentek meg képein a mitológia alakjai, éppúgy, mint a népművészet formavilága és hiedelmei. Igen nagy kompozíciós fegyelemmel építette fel képszerkezeteit. Ek: 1945: Fényes A. T.; 1957: Csók G.; 1961, 1962: Tornyai J. M., Hmvhely; Déri M., Debrecen; JPM, Pécs; Kuny D. M., Tata; 1963: Bakony M., Veszprém; 1967: Helytörténeti M., Tokaj; 1968: Ernst M., Bolyai Gimn. Iskola G., Salgótarján; 1969: Újdelhi; Katmandu; Bagdad; 1970: Veszprém; 1972: Csók G., Nehézipari Műszaki Egy., Miskolc; 1973: Városi Tanács Klubja, Oroszlány; HNF VI. ker. Klubja, Bp.; Kulich Gyula Tízek Ifj. Klubja, Bcsaba; 1974: Műv. H., Pécs, Mednyánszky T.; 1975: Mohács; Szigetvár; Somogyapáti; Siklós; 1977: Ernst M.; Vaszary T., Kaposvár; Műv. Közp. Nyíregyháza; Alkaloida Gyógyszergyár Klubja, Tiszavasvári; Kisvárda; Mátészalka; Vásárosnamény; 1978: Műv. H., Tokaj; Rákóczi Várm., Szerencs; Guttenberg Műv. H.; 1979: Városi Kt., Kazincbarcika; Benczúr T., Nyíregyháza; Építők Műszaki Klubja, Bp.; 1980: Goldberger Műv. H.; Mini G., Újpest; Kápolnatárlat, Boglárlelle; 1981: Kossuth M., Cegléd; FHM; Rábaközi M., Kapuvár; 1982: Xantus J. M., Győr; Néprajzi és Helytört. M., Csorna; 1983: Vigadó G.; Csók G.; Műv. H., Biharkeresztes; Városi Kt., Mosonmagyaróvár; 1984: Fáklya Klub; Várm., Simonytornya, Helyőrségi Műv. H.; DOTE, Debrecen; Rakamaz, Medgyessy T.; Műv. Közp., Nyíregyháza; Műv. Közp., Fehérgyarmat; Műv. H., Vásárosnamény; Városi Tanács díszterme, Kisújszállás; 1985: Báthory M., Nyírbátor; Műv. Közp., Nagykálló; Műv. Közp., Kecskemét; 1986: Bihari M., Berettyóújfalu; 1989: Vigadó G.; 1991: Műv. H., Berettyóújfalu; 1992: GAMF, Kecskemét. Km: secco (Tokaj, római katolikus templom). Mk: Bihari M.; MNG; Várm., Simontornya; Városi Műgyűjtemény, Csorna; Xantus J. M., Győr. Irod.: Szíj R.: Xantu Gyula, Bp., 1977. (H. L.)

[FKC076/Bp97/75] A kép mérete: 26,5 x 35,5 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Karton A kép Mihály Gyula (Mezőszilvás, 1896) alkotása. Jelezve jobbra lent "Mihály" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Mezőszilvás, 1896 - Festő. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Bosznay István növendéke volt. A jászapáti művésztelepen dolgozott, és állított ki. Hazai bemutatókon szerepelt. 1928-ben a Műcsarnokban, a Képzőművészeti Társulat díját nyerte. "Mise után" című alkotását Eszterházy herceg, a "Cigányputri" című akvarelljét pedig József főherceg vásárolta meg. Képeit igen sok kiforrottság és a színhatások halk kivitelezése jellemzik. (MLKT)