[FK2668/Bp301/4] A kép mérete: 50,5 x 80,5 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Moldován István (Kolozsvár, 1911) alkotása. Jelezve Jobbra lent "Moldován István" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép A festmény hátoldalán a Képcsarnokvállalat raglapja láltható. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. Tanulmányait Kolozsvárott, a Szépművészeti Főiskolán kezdte 1930-ban. A következő esztendőben a nagybányai Szépművészeti Iskolában Thorma János és Krizsán János korrektúráján képezte magát. 1931-ben a budapesti Képzőművészeti Főiskola hallgatója lett. Réti István, később Szőnyi István volt a mestere. Már mint főiskolás sok díjat és kitüntetést nyert. 1948-ban megkapta a római ösztöndíjat, de lemondva róla, Erdélybe ment. 1948-1950 között Erdélyben élt, és népművészetben gazdag vidékein festett. 1943-ban Kolozsvárott, 1946-ban Gyöngyösön, 1955-ben, 1959-ben és 1962-ben a Kulturális Kapcsolatok Intézetében, illetve a Csók Galériában rendezett egyéni bemutatókat. Ezen kívül több Európai országban, az USA-ban, Kanadában és Indiában is bemutatta munkáit. Eleinte sajátos atmoszférájú, lírai tájképeket, eleven színvilágú képmásokat festett, később mondernebb, erőteljesebben szerkesztett művekkel jelentkezett. A Pécsi Tanárképző Főiskola számára mozaikot készített. Erdély szerelmese volt. A székely népművészet gazdag formavilágának hatása döntő jelentőségűvé vált sokoldalú művészetében. Műv. díjak: a Szinyei Társaság elismerő oklevele, a Főváros festészeti-díja, "Kolozsvár a képzőművészetben" II. díj, állami ösztöndíj, római ösztöndíj, a Képzőművészek Szövetsége Észak-Magyarországi festészeti díja, SZOT festészeti díj. Több murális művet (mozaik) alkotott. A Magyar Nemzeti Galéria több alkotását őrzi. (M. L.: Műv. 1967/6, RI-NM) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. Tanulmányait a kolozsvári Szépművészeti Főiskolán kezdte 1930-ban. A nagybányai szabadiskolában is megfordult. Itt Thorma János és Krizsán János korrektúráján képezte magát. 1931-ben Budapesten a Képzőművészeti Főiskola hallgatója lett. Réti István, később Szőnyi István volt a mestere. Már mint főiskolás sok díjat nyert. 1948-ban megkapta a római ösztöndíjat, de lemondva róla, Erdélybe ment. 1948-1950 k. Erdélyben élt, és népművészetben gazdag vidékein festett. 1943-ban Kolozsváron, 1946-ban Gyöngyösön, 1955-ben, 1959-ben és 1962-ben a Kulturális Kapcsolatok Intézetében, illetve a Csók Galériában rendezett önálló kiállítást. Ezen kívül több Európai országban, az USA-ban, Kanadában és Indiában is bemutatta műveit. Eleinte sajátos atmoszférájú, lírai tájképeket, eleven színvilágú képmásokat festett, később mondernebb, erőteljesebben szerkesztett művekkel jelentkezett. A Pécsi Tanárképző Főiskola számára mozaikot készített. Erdély szerelmese volt. A székely népművészet gazdag formavilágának hatása döntő jelentőségűvé vált sokoldalú művészetében. 1942-ben megkapta a Szinyei Társaság elismerését, és a Főváros festészeti-díjat,1943-ban elnyerte a "Kolozsvár a képzőművészetben" c. díjat. 1947-ben állami ösztöndíjat,1948-ban a római ösztöndíjat, 1972-ben a Képzőművészek Szövetsége Észak-Magyarországi festészeti díját kapta meg. A MNG több művét őrzi. (M. L.: Műv.-1976/6) Magyar festők és grafikusok adattára Tanulmányait Kolozsvárott a Képzőművészeti Főiskolán, majd Nagybányán Thorma János és Krizsán János irányítása mellett kezdte, 1931-től Budapesten megszakításokkal a Képzőművészeti Főiskolán Réti István és Szőnyi István növendékeként fejezte be. 1949-ben és 1950-ben ösztöndíjjal dolgozott Erdélyben, majd hosszú tanulmányutakra indult Nyugat-Európába, az Egyesült Államokba, s a Szovjetunióba. Először Kolozsvárott lépett a nyilvánosság elé 1943-ban, majd 1946-ban Egerben és Gyöngyösön, 1947-ben Miskolcon, 1948-ban Hatvanban, 1955, 1961 és 1981-ben a Csók Galériában, 1959-ben a KKI-ben, 1960-ban Nagykanizsán, 1963-ban Kiskunfélegyházán, 1966-ban Debrecenben, 1969 és 1975-ben Békéscsabán, 1971-ben a Mednyánszky Teremben, 1973-ban Gyöngyösön és Debrecenben, 1977-ben Egerben, 1979-ben Veszprémben, 1983-ban Miskolcon, 1984-ben Csepelen, 1986-ban a Vigadó Galériában rendezett önálló kiállítást. Külföldi kiállításai: Moszkva, Varsó, India, Szófia, Párizs, Bukarest, Belgrád, New York, Montreál és Toronto. Eddig közel kétezer színes táblaképet festett, de szívesen foglalkozik mozaikkészítéssel is. 1964-ben a Pécsi Pedagógiai Főiskola, 1968-ban a Salgótarjáni Kórház, 1969-ben a názáreti templom és 1970-ben a Videoton Vállalat díszterme részére mozaikot készített. - Erdély szerelmese. A székely népművészet gazdag formavilágának hatása döntő jelentőségűvé vált festészetében. Olyan formanyelvet alakított ki magának, amely színvilágában és summázó formaalakításában sajátos erdélyi zamat érződik, ugyanakkor korszerűen modern is konstruktivista stílusa. Munkásságát 1942-ben a Szinyei Társaság elismerésével és a Fővárosi festészeti-díjjal, 1943-ben Római-ösztöndíjjal, 1947-ben Állam ösztöndíjjal (Románai), 1963-ben a SZOT festészeti-díjával, 1972-ben a Képzőművészek Szövetsége Észak-Magyarországi festészeti-díjával tüntették ki. - Irod.: Bíró Béla: Kolozsváry Moldován István. Erdélyi Helikon, 1943.; Felvinczi Takács Zoltán: Kolozsváry Moldován István. Kolozsvár, 1943.; Dutka Mária: Magyar Nemzet, 1961.; Maksay László: Moldován István. Művészet, 1965.; D. Fehér Zsuzsa. Moldován István, Bp. 1971.; Theisler György: Moldován István. Művészet, 1971.; Losonci Miklós: Moldován István. Pest Megyei Hírlap, 1981.; Csorba Mária: Moldován István Pesti Műsor, 1984. ÖLK Művészeti lexikon I-IV. Festő. Tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán 1931-től megszakításokkal Réti István és Szőnyi István növendékeként végezte. Közben Nagybányán Thorma János irányítása mellett dolgozott. 1948-50 között Romániában élt. 1943-ben Kolozsvárott, 1946-ban Gyöngyösön, 1955-ben, 1959-ben és 1962-ben a Kulturális Kapcsolatok Intézetében, ill. a Csók Galériában rendeztek önálló kiállítást sajátos atmoszférájú, lírai tájképeiből, eleven színvilágú portréiból. Újabb kiállításain egyéni technikájú, erőteljesebben szerkesztett, mondern hangvételű művekkel szerepel. 1963-ban a Pécsi Tanárképző Főiskola számára készített mozaikot. A Nemz. Gal. több művét őrzi. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek Festő, SZOT-díjas. Tanulmányait Thorma János nagybányai szabadiskolájában kezdte, majd 1931-1940-ben Réti és Szőnyi növendéke a főiskolán. 1948-1950-ben ösztöndíjas Romániában. Tanulmányúton több európai országban, a Szovjetunióban és az USÁ-ban járt. 1943 óta szerepelt a nyilvánosság előtt; fontosabb kiállításai: Csók Galéria (1951, 1961, 1981), Kulturális Kapcsolatok Intézete (1959), Mednyánszky Terem (1971), Békéscsaba (1974), Eger (1977), Miskolc (1983). Egyes művei eljutottak Indiába, az USÁ-ba és Kanadába. 1942-ben a Szinyei Társaság festészeti díjával, 1963-ban SZOT-díjjal, 1969-ben Milánó város ezüstérmével tüntették ki. A názáreti templom magyar kápolnájának díszítésére kiírt pályázaton Patrona Hungraiae mozaik tervével Milánóban első díjat nyert. 1967-ben 8x2,5 nagyságban az kivitelezésre is került. - Frontálisan komponált, dekoratív igényű tájképein elsősorban erdélyi és alföldi témákat dolgoz fel romantikus ízzel, népies-etnografikus jelleggel. Több mozaikot készített állami megbízásra. Kortárs magyar művészeti lexikon I-III. Tanulmányait 1930--ban kezdte a kolozsvári Szépművészeti Isk.-ban, a következő évben az MKF-n Réti István, majd 1940-től Szőnyi István tanítványa. Közben Nagybanyán tanult Thorma János és Krizsán János irányítása mellett. 1943-ben állított ki először Kolozsváron, majd 1946-ben Egerben és Gyöngyösön, 1947-ben Miskolcon, 1948-ban Hatvanban. 1950-től rendszeres résztvevője a Magyar Képzőművészeti Kiállításoknak. Budapesten, a Százados úti művésztelepen él és dolgozik. Rendkívül termékeny festő, de más műfajokban (sokszorosított grafika, mozaik) is szívesen kipróbálta magát. Művészetére a poszt-nagybányai festői hagyomány, és az összegző, a konstruktív szerkesztést előtérbe helyező formaadás egyensúlya jellemző. Az erdélyi tájak és emberek érzékeny megörökítője. 1942-ben a Szinyei Társaság elismerő oklevelét és a Főváros festészeti díját, 1943-ban a Kolozsvár a képzőművészetben II. díját, 1963-ban a SZOT festészeti díját, 1972-ben a Képzőművészek Szövetsége Észak-Magyarországi festészeti díját nyerte el. 1943-ban megkapta a római ösztöndíjat, de nem vette igénybe. 1948-50 között ösztöndíjjal Romániában dolgozott. Több műve az MNG gyűjteményébe került. Ek: 1959: KKI; 1960: Nagykanizsa; 1963: Kiskunfélegyháza; 1966, 1973: Medgyessy T., Debrecen; 1969, 1975: Munkácsy T., Bcsaba; 1971: Mednyánszky T., Bp.; 1973: Gyöngyös; 1977: Rudnay T., Eger; 1979: Veszprém; 1955, 1962, 1981: Csók Képtár, Bp.; 1983: Szőnyi István T., Miskolc; 1984: Iskola G. (kat.) Csepel; 1986, 1988: Vigadó G. Vcsk: 1942: Művészeti hetek, Erdélyi Nemzeti M., Kolozsvár; A nagybányai Szent István Hét festménypályázata, István Szálló; 1943: A kolozsvári Műcsarnok megnyitó kiállítása; 1950-65: 1-10. Magyar Képzőműv. Kiállítás; 1957: Tavaszi Tárlat, Műcsarnok; 1981: Erdők világa, Csontváry T.; 1988: Tavaszi Tárlat, Műcsarnok; 1996: Nagybányai festészet magángyűjteményekben, Budapest G.; 1998: A Százados úti művésztelep kiállítása, Pataky Galéria; 2000: Tisztelet a mesternek I. (Szőnyi-tanítványok kiállítása), Szőnyi István Emlékm. Km. Pécsi Pedagógiai Főisk. (mozaik, 1964); Salgótarjáni Kórház (mozaik, 1968); Nazareth, Mária Templom (mozaik, 1969); Videoton Díszterem (mozaik, 1970, Szfvár). Irod.: Bíró B: Két kolozsvári tárlat, Erdélyi Helikon, 1943/11.; László Gy.: Két kolozsvári kiállítás, Termés, 1943/3.; Felvinczi Takács Z.: Kolozsváry-Moldován Béla (kat. előszó, Kolozsvár, 1943); Kisdéginé Kirimi I.: Moldován István mozaikképe, MŰV, 964/5.; Maksay L.: Moldován István műtermében, MŰV, 1967/6.; Theisler Gy.: Moldován István kiállítása, MŰV, 1972/3.; Kolozsváry Moldován István (kat., Iskola G., Csepel, 1985). (SZü.Gy.)

[FKB033/Bp1/65] A kép mérete: 40 x 50 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Horváth Kálmán, Szatmári (Budapest, 1890) alkotása. Jelezve jobbra lent "Horváth K." A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. Főként tájképeket festett (Hűvösvölgyi részlet, Krasznai részlet, Tavaszi napsütés stb.). 1923-tól állított ki a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. (Éber) Magyar festők és grafikusok adattára 1923 óta a Nemzeti Szalon és a Műcsarnok kiállítója. Tájképeket (Hűvösvölgyi részlet, Krasznai részlet, Tavaszi napsütés stb.) fest. - MTA Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. 1923-tól állított ki a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. Tájképeket festett. (Éber)

[FK3330/Bp405/1] A kép mérete: 50 x 61 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Vati József (Dombóvár, 1927) alkotása. Jelezve Jobbra lent "Vati 1958" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. 1947-48-ban a NÉKOSZ Derkovits Gyula Műv. Kollégiumának tagja volt. 1953-ban diplomázott a budapesti Képzőművészeti Főiskolán, ahol Kmetty János, Pór Bertalan, Koffán Károly és Szőnyi István irányításával képezte magát. 1955-72 között a miskolci Művésztelepen dolgozott. 1954 óta jelentkezik egyéni (Mednyánszky Terem, Csók Galéria, Miskolc, Eger, Szeged, Szekszárd, Debrecen, Pécs, stb.) tárlatokon. Nagyobb anyaggal szerepelt a Kilencek 1966-os és 1968-as műcsarnoki kiállításain. Alkotásai Európa, az USA, Japán és Tajvan nagyvárosaiban is bemutatásra kerültek. A Kilencek alapító tagja és valamennyi kiállításuk résztvevője. 1956-59 között Derkovits-ösztöndíjat, 1966-ban Munkácsy-díjat, 1980-ban SZOT-díjat kapott. A miskolci és salgótarjáni országos tárlatokon több ízben kapott nagydíjat. Tematikus igényű és természetelvű festő, de az ábrázolt motívumokon keresztül azonban nem csupán a világ anyagiságát, hanem lelki-érzelmi tartalmait is közvetíti. Művészi eszménye a harmónia, sajátos festésmódja sokban merít a tasizmus csurgatásos és kaparásos módszereiből. (Tasnádi András-Wehner Tibor adatközlése nyomán, MÉ) Magyar festők és grafikusok adattára 1953-ban fejezte be főiskolai tanulmányait, mesterei Kmetty János, Pór Bertalan és Szőnyi István voltak. 1954-től jelentkezik a hazai tárlatokon és a magyar festészet külföldi bemutatóin; önálló kiállítása 1962-ben és 1973-ban Miskolcon, 1975-ben a Mednyánszky Teremben, 1977-ben a Csók István Galériában volt. Nagyobb anyaggal szerepelt a Kilencek 1966-os és 1968-as műcsarnoki bemutatóin, továbbá Tokióban és Moszkvában (1969). 1983-ban Szegeden rendezett kiállítást. 1956-1969-ben Derkovits-ösztöndíjat, 1966-ban Munkácsy-díjat kapott. - Tematikus igényű, természetelvű festő, az ábrázolt motivumokon keresztül azonban nem csupán a világ anyagiságát, hanem lelki-érzelmi tartalmait is közvetíti. - Irod.: P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Kmetty János, Pór Bertalan és Szőnyi István voltak a mesterei. 1954 óta jelentkezik hazai és külhoni tárlatokon. 1975-ben a Mednyánszky Teremben, 1977-ben a Csók Galériában, 1962-ben és 1973-ban Miskolcon volt önálló kiállítása. Nagyobb anyaggal szerepelt a KILENCEK 1966-os és 1968-as műcsarnoki bemutatóin. 1969-ben Tokióban és Moszkvában voltak kiállításai. 1956-ban és 1969-ben Derkovits-ösztöndíjat, 1966-ban Munkácsy-díjat kapott. Tematikus igényű, természetelvű festő, de az ábrázolt motivumokon keresztül azonban nem csupán a világ anyagiságát, hanem lelki-érzelmi tartalmait is közvetíti. (MÉ) Művészeti lexikon I-IV. Festő, grafikus, Munkácsy-díjas. Tanulmányait 1948-53 között a Képzőművészeti Főiskolán végezte. Mesterei Pór Bertalan, Kmetty János és Szőnyi István voltak. 1955 óta Miskolcon él. Főleg tematikus képeket, alakos kompozíciókat fest, stílusára Domanovszky Endre hatott. 1966-ban a Műcsarnokban kollektív kiállításon szerepelt. A miskolci MSZMP-székházba freskót (1962), a diósgyőri művelődési házba pannót készített (1966). Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek 1953-ban fejezte be főiskolai tanulmányait, mesterei Kmetty János, Pór Bertalan és Szőnyi István volt. 1954 óta jelentkezik a hazai tárlatokon és a magyar művészet külföldi bemutatóin: önálló kiállítása 1962-ben és 1973-ban Miskolcon, 1975-ben a Mednyánszky Teremben, 1977-ben a Csók Galériában, 1979-ben Debrecenben, 1980-ban Szekszárdon, 1981-ben Pécsett, 1983-ban Szegeden volt. Nagyobb anyaggal szerepelt Moszkvában és Tokióban. A Kilencek alapító-tagja, valamennyi tárlatuk résztvevője. 1956-1959-ben Derkovits-ösztöndíjat, 1966-ban Munkácsy díjat kapott. - Tematikus igényű, természetelvű festő, ám az ábrázolt motívumokon keresztül lelki-érzelmi tartalmait is közvetíti. Ebbeli törekvéseit erősíti sajátos festésmódja, amely sokban merít a tassizmus csurgatással és kaparással alakított módszereiből. Művészi eszménye a harmónia, a szellem alkotó energiáit felszabadító rend. Több murális munkája került kivitelezésre.

[FKB106/Bp305/144] A kép mérete: 18 x 22 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Karton A kép Magyar festő 1940 alkotása. Jelezve balra lent "Gyergyó 1940, olvashatatlan aláírás" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép

[FK2779/Bp71/11] A kép mérete: 70 x 90 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Scholz Erik (Budapest, 1926, Budapest, 1995) alkotása. Jelezve Jobbra lent "Scholz" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép A festmény hátoldalán a Képcsarnokvállalat raglapja található. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. 1949-ben végzett a budapesti Képzőművészeti Főiskolán, ahol Szőnyi István és Fónyi Géza tanítványa volt. 1949-1950-ben ugyanott tanársegédként működött. Egyéni (Csók Galéria, Műcsarnok, Csontváry Galéria, Vigadó Galéria, Csepel Galéria, Jókai Klub, Ernst Múzeum, Újpest Galéria, Budapest Galéria, Szombathely, Debrecen, Pécs, Várpalota, Püspökszentlászló, Körmend, Sárvár, Balassagyarmat, Balatonalmádi, Vác, Németország, Belgium, stb.) és kollektív (Magyar Képzőművészeti Főiskola, Műcsarnok, Ernst Múzeum, Csontváry Galéria, Szombathely, Kecskemét, Szolnok, Zebegény, Kismarton, Muraszombat, Bécs, München, Párizs, stb.) tárlatokon szerepelt. A modern művészet technikai vívmányait felhasználó alakos műveket fest. Díjak: Munkácsy-díj; Kultuszminiszteri díj; Csók István Emlékérem; Magyar-Szovjet Társaság I. díj; a Fővárosi Tanács díja; a Vadászati világkiállítás I. díja; Ezüstgerely, I. díj; a Budapesti Művészeti Hetek emlékérme; az SZK nívódíja; Mezőgazdaság a képzőművészetben, I. díj; a Vas megyei Tavaszi Tárlat I. díja. Több monumentális mű alkotója (pannó, sgraffito). Munkáit őrzi a Magyar Nemzeti Galéria, a Fővárosi Képtár és több vidéki múzeum. (K.M.-K.P.: ÉS 1960/12, H. D.: ÉS 1976/3, B.M.: Műgyűjtő 1969/1, M.D.: Új Műv. 1994/11, MFGA, ML) Magyar festők és grafikusok adattára A Képzőművészeti Főiskolán Szőnyi István és Fónyi Géza növendéke volt 1944-1949 között. A modern művészet technikai vívmányait fölhasználó képeket fest. Murális föladatokat is végez. 1960 és 1968-ban a Csók Galériában mutatta be gyűjteményes anyagát, vidéken Pécsett, Szombathelyt, Debrecenben és Balassagyarmaton, külföldön Franciaországban (1959), az NSZK-ban (1972) és Ausztriában (1974) állított ki. 1950-ben Munkácsy-díjat kapott. - MTA Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Szőnyi István és Fónyi Géza növendéke volt. A modern művészet technikai vívmányait felhasználó műveket fest. Murális feladatokat is végez. Számos kiállításon szerepelt alkotásaival. Francia - és Németországban, valam. Ausztriában is állított ki. 1950-ben Munkácsy-díjat kapott. (MFGA) Művészeti lexikon I-IV. Festő, Munkácsy-díjas. A Képzőművészeti Főiskolán 1944-49 között Szőnyi István és Fónyi Géza növendéke volt. 1950 óta szerepel kiállításokon. A modern művészet új technikai megoldásait felhasználó figurális képeket fest. 1964-ben Pécs-Meszes Legény-szállítójának előcsarnokába pannót, 1965-ben a miskolci D-Kilián lakótelep 3. sz. házába sgraffitót készített. Gobelintervezéssel is foglalkozik. 1960-ban kiállítása nyílt a Csók Galériában. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek 1944-1949 között Szőnyi István növendéke a Képzőművészeti Főiskolán. Számos kelet- és nyugat-európai országban járt tanulmányúton. Kollektív tárlatok mellett 1960-ban és 1968-ban a Csók Galériában, 1977-ben a Műcsarnokban, 1978-ban a Csontváry Teremben, 1982-ben a Derkovits Teremben voltak jelentősebb tárlatai. Bemutatkozott ezen túl számos vidéki városban, továbbá Franciaországban (1958), az NSZK-ban (1972) és Ausztriában (1974). 1950-ben Munkácsy-díjat kapott. - Pályája figurális és életképi témákkal indult, majd modern hangvételű, dekoratív színvilágú tájképekre és csendéletekre tért át. Újabb festményeit ráapplikált tárgyakkal - pl. fatörzsdarabokkal - egészíti ki, így próbál szerves egységet formálni a tapasztalati világból, a festői síkból és a térplasztikából. A kolorisztikus tájfestés hagyományát ezzel a módszerrel az objektív irányba fejlesztette tovább, anélkül azonban, hogy a realista tradíciókat feladta volna. Több murális alkotása került kivitelezésre.

[FK1374/Bp89/8] A kép mérete: 75 x 100 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Kézdi-Kovács László (Pusztalsócikola, 1864, Budapest, 1942) alkotása. Jelezve Balra lent "Kézdi Kovács L." A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő, művészeti író. Akadémiai tanulmányok hiányában Ligeti Antal útmutatásával kezdett festeni. Naturalista szemléletű főként erdőrészleteket, alkonyatokat ábrázoló tájképeivel 1886-tól állandóan szerepelt a Műcsarnok kiállításain. 1906-ban a Könyves Kálmán Rt. szalonjában, 1911-ben és 1921-ben a Nemzeti Szalonban, 1921-ben pedig a Műcsarnokban rendezett kollektív tárlatot. 1900-ban a párizsi világkiállításon ezüstéremmel tüntették ki, Londonban "Erdőrészlet" című alkotásáért aranyérmet kapott. 1902-ben kiadta Barabás Miklós emlékiratait. 1893-tól a Pesti Hírlap képzőművészeti kritikusa volt. "Száguldó vihar" s egyéb képei a Szépművészeti Múzeumba, "Malom az erdőben" című műve a főváros tulajdonába került. "Erdőrészlet" festményét a Velencei Modern Képtár szerezte meg. (Éber, L.-VMK, Új Idők Lexikona, ML) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő, művészeti író. Akadémiai tanulmányok hiányában Ligeti Antal útmutatásával kezdett festeni. Naturalista szemléletű tájképeivel 1886-tól szerepelt a Műcsarnok kiállításain. 1900-ban a párizsi világkiállításon ezüstérmet nyert. Londonban, "Erdőrészlet" c. alkotásáért aranyérmet kapott. 1902-ben kiadta Barabás Miklós emlékiratait. 1893-tól a Pesti Hírlap képzőművészeti kritikusa volt. "Erdőrészlet" című képét a Velencei Modern Képtár szerezte meg. 1906-ban a Könyves Kálmán Szalonban, 1911-ben, 1921-ben a Nemzeti Szalonban, 1928-ban a Műcsarnokban rendezett kollektív kiállításokat. Több műve a MNG-ban található (Éber) Magyar festők és grafikusok adattára Festő, művészeti író. Akadémiai tanulmányok hiányában Ligeti Antal útmutatásával kezdett festeni. Naturalista szemléletű tájképeivel 1886-tól szerepelt a Műcsarnok tárlatain. 1900-ban a párizsi világkiállításon ezüstérmet nyert. Londonban, "Erdőrészlet" c. képével aranyérmet nyert. 1908-ban gyűjteményes kiállítása volt a Könyves Kálmán Rt. szalonjában, 1911-ben és 1921-ben a Nemzeti Szalonban, 1928-ban a Műcsarnokban rendezett kiállítást. 1902-ben kiadta Barabás Miklós emlékiratait. 1893-tól a Pesti Hírlap képzőművészeti kritikusa volt. Több képét őrzi a Magyar Nemzeti Galéria. - ML Művészeti lexikon I-IV. Festő, művészeti író. Akadémiai tanulmányok hiányában Ligeti Antal útmutatásával kezdett festeni. Naturalista szemléletű tájképeivel 1886-tól szerepelt a Műcsarnok tárlatain. 1900-ban a párizsi világkiállításon ezüstérmet, Londonban, "Erdőrészlet" c. képével aranyérmet nyert (Velence, Modern Képtár). 1908-ban gyűjt. kiállítása volt a Könyves Kálmán Rt. szalonjában, 1911-ben és 1921-ben a Nemzeti Szalonban, 1928-ban a Műcsarnokban rendezett kiállítást. 1902-ben kiadta Barabás Miklós emlékiratait. 1893-tól a Pesti Hírlap képzőművészeti kritikusa volt. Több képét őrzi a Magyar Nemzeti Gal. - Bodnár Éva Művészeti lexikon I-II. Író és festő. Akadémiai tanulmányok nélkül kezdett festeni s 1886 óta nagyszámú tájképet állított ki a Műcsarnokban (erdőrészletek, alkonyatok). 1893 óta képzőművészeti kritikusa a Pesti Hírlapnak. 1900. a párizsi világkiállításon ezüst érmet, 1909. a london Earl's Court kiállításán Erdőrészletével arany érmet nyert s e művét a veneziai modern képtár szerezte meg. 1906. a Könyves Kálmán rt., szalónjában. 1911. és 1921. a Nemzeti Szalónban, 1928. a Műcsarnokban rendezett kollektív kiállításokat. Száguldó vihar és egyéb képei a Szépművészeti Múzeumban vannak, a Malom az erdőben c. olajfestménye a székesfőváros tulajdona. 1902. kiadta Barabás Miklós emlékiratait.