Zsákodi Csiszér János : Csengery Antal kitüntetés 1931

Eladási ár: 6 800 HUF

Leírás

[1N059/FSZ]
Régi, kétoldalas, akasztóval rendelkező jelzett érem, emlékérem az 1931-ből.

Egyik oldalon Csengery Antal portréja és felirat:
CSENGERY ANTAL A POLGÁRI ISKOLA MEGTEREMTŐJE 1868
1822-1880

Rajta halvány jelzés:
ZS. CSISZÉR J. 1931

Másik oldalon koszorú és felirat:
ÉP TESTBEN ÉP LÉLEK

Magasság: 4.5 cm
Szélesség: 3.65 cm
Súly: 0.02 kg
Csengery Antal 





Csengery Antal





Született
1822. június 2.
Nagyvárad


Elhunyt
1880. július 13. (58 évesen)
Budapest


Foglalkozása
politikus, országgyűlési képviselő, közgazdász, publicista







Csengery Antal (Nagyvárad, 1822. június 2. – Budapest, 1880. július 13.) politikus, közgazdász, publicista, a Magyar Tudományos Akadémia másodelnöke, a Magyar Földhitelintézetigazgatója, országgyűlési képviselő.

 

Forrás: www.wikipedia.hu

 



Csiszér János


Csiszér János, zsákodi (Héjjasfalva, 1883. április 18. – Budapest, 1953. április 30.) szobrászművész.

Pályafutása
A székelyudvarhelyi kő- és agyagipari szakiskola elvégzése után a budapesti Iparművészeti Iskolában tanult, majd a párizsi Académie de la Grande Chaumière növendéke lett. Auguste Rodinnél tanult. Itthon Zala Györgynél folytatta tanulmányait, majd önállóan dolgozott. Hősi emlékműveket, portrékat, zsáner- és egyházi témájú szobrokat, épület-domborműveket, síremlékeket, emléktáblákat készített. 1897 óta foglalkozott plakett- és éremművészettel. 1904 óta mellszobraival, plakettjeivel állandó szereplője volt a budapesti Műcsarnokkiállításainak. Ő mintázta Görgei Artúr visegrádi emlékművét 1933-ban és a városligeti hajdani Művészsétányra 
 

Tulajdonságok

vásárlási információk

Feltöltve: 2023. május. 04.

(A műtárgyat eddig 390-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Zsákodi Csiszér János : Csengery Antal kitüntetés 1931

[1N059/FSZ] Régi, kétoldalas, akasztóval rendelkező jelzett érem, emlékérem az 1931-ből. Egyik oldalon Csengery Antal portréja és felirat: CSENGERY ANTAL A POLGÁRI ISKOLA MEGTEREMTŐJE 1868 1822-1880 Rajta halvány jelzés: ZS. CSISZÉR J. 1931 Másik oldalon koszorú és felirat: ÉP TESTBEN ÉP LÉLEK Magasság: 4.5 cm Szélesség: 3.65 cm Súly: 0.02 kg Csengery Antal  Csengery Antal Született 1822. június 2. Nagyvárad Elhunyt 1880. július 13. (58 évesen) Budapest Foglalkozása politikus, országgyűlési képviselő, közgazdász, publicista Csengery Antal (Nagyvárad, 1822. június 2. – Budapest, 1880. július 13.) politikus, közgazdász, publicista, a Magyar Tudományos Akadémia másodelnöke, a Magyar Földhitelintézetigazgatója, országgyűlési képviselő.   Forrás: www.wikipedia.hu   Csiszér János Csiszér János, zsákodi (Héjjasfalva, 1883. április 18. – Budapest, 1953. április 30.) szobrászművész. Pályafutása A székelyudvarhelyi kő- és agyagipari szakiskola elvégzése után a budapesti Iparművészeti Iskolában tanult, majd a párizsi Académie de la Grande Chaumière növendéke lett. Auguste Rodinnél tanult. Itthon Zala Györgynél folytatta tanulmányait, majd önállóan dolgozott. Hősi emlékműveket, portrékat, zsáner- és egyházi témájú szobrokat, épület-domborműveket, síremlékeket, emléktáblákat készített. 1897 óta foglalkozott plakett- és éremművészettel. 1904 óta mellszobraival, plakettjeivel állandó szereplője volt a budapesti Műcsarnokkiállításainak. Ő mintázta Görgei Artúr visegrádi emlékművét 1933-ban és a városligeti hajdani Művészsétányra   

További részletek

vásárlási információk
Feltöltve: 2023. május. 04.

(A műtárgyat eddig 390-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
6 800 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

[2B103/154] Papír szitanyomat, üveglap mögött, aranyozott keretben. Szignó jobbra lent a szitanyomaton belül: SZÁSZ ENDRE Művész saját kezű aláírása jobbra lent ceruzával: SZÁSZ ENDRE Sorszám balra lent: 85/100 Magasság: 56.5 cm Szélesség: 76.5 cm Súly: 3.045 kg Szász Endre festő, grafikus Csíkszereda [Miercurea-Ciuc, RO],, 1926-01-7 Elhalálozott: Mosdós, 2003. augusztus 18. 1946: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Szőnyi István. 1965: Munkácsy-díj; 1992: Magyar Köztársasági Érdemérem tisztikeresztje; Lipcsei Aranyérem. Már gyermekkorától kezdve természet után rajzolt. Marosvásárhelyen érettségizett. Itt került kapcsolatba Erdély akkori szellemi vezetőivel, Kós Károllyal, Szolnay Sándorral és Nagy Imrével, akik felismerték tehetségét és segítették fejlődését. Tanára itt az akvarellista Bordy András volt, aki ~ első kiállítását szervezte. 1946-ban került Budapestre. 1950-ben a Dekorációs Nemzeti Vállalatnál dolgozott, koholt vádak alapján eredetileg tíz év börtönre ítélték fegyverrejtegetésért, ebből egyet töltött le. Szabadulása után, 1951-ben megalakította a József körúti Alkotóközösséget, ahová volt kollegái tartoztak. Propaganda- és reklámanyagokat készítettek. 1952-ben ~ megvált a közösségtől. 1951 és 1960 között mintegy 600 könyvet illusztrált. Első munkája Csehov novelláskötetének illusztrációja volt, ekkor alakította ki stílusteremtő vonalrajzait, melyekkel számos díjat nyert külföldön. A hazai könyvillusztrálásban azóta is főként ez a stílus a meghatározó. Könyvillusztrációiban felhasználta a rézkarc technikáját is. Az 50-es évek második felétől készítette sajátos, puha felületeket létrehozó, hidegtű technikával készült rézkarcait. A legsikeresebb az Omar Khajjám Rubáiját lett, amely 1964-ben a British Museum pályázatán bekerült a XX. század harminc legszebb könyve közé. Már ezekben az években is folyamatosan festett grafikai munkássága mellett. 1960 és 1970 között főleg festészettel foglalkozott, legismertebb művei ekkor készültek. Próbálkozott filmművészettel is. Mintegy három évig dolgozott a filmgyárban, és ő volt az Egri csillagok látványtervezője. 1970-től Torontóban és Los Angelesben élt. Hazatérése után részt vett a Hollóházi Porcelángyár Stúdiójának megalapításában. Előbb Sopronba, majd Várdára költözött, ahol jelenleg is él. Ékszerrel, divattal, bútortervezéssel és porcelánfestéssel is kísérletezik. ~ egyénisége, festészeti és grafikai munkássága különös része a magyar képzőművészetnek és a művészeti életnek. Képei kivétel nélkül figuratívak, mégis olyan új, gazdag tartalmakat hordoznak, olyan formai, technikai és művészeti megoldásokat vonultatnak fel, amelyek messze a narratív ábrázolás fölé emelik őket. Alakjai sajátosak, egyéniek, sokan próbálják utánozni, ill. ennek alapján hamisítani. Művei három fő kategóriába sorolhatók, úgymint a fekete-fehér, vonalas rajzok, melyek legtöbbször illusztrációk; a szintén vonalas, de már egyszerűbb, geometrikushoz közelítő formavilágú alkotások, melyek fekete-fehérek, néha arannyal kiegészítve, ezek gyakran kerámia vagy porcelánképek, és végül a festmények, ill. hidegtűs eljárással készített rézkarcok. Az első kategóriába tartozó munkák lendületes, gyakran bővérű illusztrációk vagy önálló rajzok, amelyek a Barcsay-féle anatómiára épülnek, de sajátos ~ stílusban. A második kategória alkotásai talán a legelterjedtebbek, s így a legismertebbek. Számos fali kerámia, ill. porcelántárgy díszítésénél alkalmazta ezt a megoldást a művész. A műfaji követelményeknek megfelelően ezek kevésbé részletezők, túlnyomórészt nagy, tiszta formákból állnak. Így messziről is jól látható a teljes kompozíció és annak minden mozzanata, illetve nem vész el a funkcionális célokat szolgáló tárgyak aprólékos díszítésében. A festmények és hidegtűs rézkarcok adják ~ művészetének gerincét, ezekből táplálkoznak és nőnek ki az alkalmazott grafikai és egyéb technikai megoldással készült alkotások. Ezek a kompozíciók a szimbolizmus és a szürreál határán mozognak, de valójában egyik kategóriába sem sorolhatók be. Rejtélyes, sejtelmes nőalakok, a világ bölcsességét hordozó aggastyánok vagy fura szerzetek, lidércek, szellemek a képek szereplői. Legtöbbször egyetlen erőteljes alak köré szerveződik a kompozíció egésze. Áthatolhatatlan erdők, vénséges vén fák, az éjszaka baljós csendjébe burkolt városok vagy a képzelet szülte tájak veszik körül őket, de az alakok uralják az őket körülvevő vidéket, s mivel szinte mindig szemben állnak a nézővel, így a kívülállót is. Nem véletlen, hogy ezek a képek is rendkívüli sikert arattak világszerte. Mára ~ képeinek egész gyűjtőköre alakult ki. Irodalom Filmek Sorcerer 1971, kanadai V.I.P. 1976, német ~ 1983, 1989, magyar; Szász Bandi 1984, magyar. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1965 • Bulgária 1969 • Derkovits Terem (TV Galéria), Budapest • Szófia, Krakkó, Pécs, Szeged, Párizs, Berlin, Helsinki, Mexikóváros, Osló, Bécs, Ammán, Johannesburg, Tokió, Toronto, Montreál, Ottawa, Vancouver, New York, Los Angeles, San Francisco, New Orleans.  Forrás: artportal.hu
Szász Endre : Békakirályfi - sorszámozott szitanyomat
79 000 HUF