kiemelt műtárgyak

[0Z468/UZ-N] Régi, jelzett, irizáló, fújt üveg dísztárgy. Az üveg felülete kagylóhéj színű, peremén kobaltkék fonal díszítés található. Alján jól látható a szakítás csiszolata. Jelzés: EISCH (Erwin Eisch) Magasság: 8.5 cm Szélesség: 16 cm Súly: 0.645 kg Erwin Eisch A Wikipedia-ból, az ingyenes enciklopédia Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez Erwin Eisch Született 1927. április 18 Frauenau, Németország Állampolgárság német Más nevek E. Eisch Foglalkozása Művész, oktató Ismert Az európai stúdióüveg mozgalom alapítója Erwin Eisch német művész, aki üveggel dolgozik. Festő, rajzoló és nyomdakészítő is. Üveg barátja és kolléga Harvey Littletonkollégájával együtt Eisch üvegműve a nemzetközi Studio Glass mozgalom ötletét testesíti meg. Együtt üveg művészek Sam Hermanés Sybren Valkema, Eisch tekinthető alapító Studio Glass Európában. [1] Korai élet és oktatás  Buddha, 1988 Erwin Eisch a Valentin Eisch üveggravírus hat gyermeke és a felesége, Therese Hirtreiter hat gyermeke. A család a bajorországi Frauenau városban élt , ahol Valentin Eisch mestergravírozott volt az Isidor Gistl üveggyárában. [2] Az Eisch család egyáltalán nem volt jólét. Az idősebb Eisch jövedelmét azzal egészítette ki, hogy vasárnap gravírozással hazahozza a munkát. A család tehén, kecske és csirke tartotta tejet, tojást és húst az asztalra. [3] A Hitler hatalomra való emelkedésével a csehszlovákiai határ közelében található Frauenau falu a náci rezsim alatt szenvedett. Erwin Eisch szerint családja, valamint a legtöbb Frauenau-i ember kommunista volt a Weimari Köztársaság idején (1919–1933), és nem szimpatikus a nemzeti szocializmusra (1933–1945). [4] Eisch 1945-ben 18 éves korában lépett be a német hadseregbe. Három hónapos szolgálatot látott Csehországban és Dániában, mielőtt a brit foglyul ejtette. Három és fél hónapos internálás után [5] visszatért Frauenau-ba, ahol apjától megtanulta az üveggravírozást. 1946 és 1948 között Eisch ezen a szakmán dolgozott a család daraboló és gravírozó üzletében [6], miközben a németországi Zwieselben, az üveggyártás iskolájában (Zwiesel Glasfachschule) tanult. Miután 1949-ben elvégezte a mászó vizsgaát a metszetben [6]Eisch belépett a müncheni Szépművészeti Akadémiába (Academie der Bildenden Künste). Ott tanulmányozta üvegtervezést, szobrászatot és belsőépítészetet, majd 1952-ben visszatért Frauenau-ba, hogy segítse szüleit és két testvérét, Alfonsot és Ericht abban, hogy ott üvegüzemet alapítsanak. [7] Néhány éven belül az Eisch Üveggyár (Glashütte Eisch) mintegy 200 fős alkalmazottat foglalkoztatott. [6] Eisch 1956-ban visszatért a müncheni Képzőművészeti Akadémiába, ahol folytatta szobrász- és festőművészeti tanulmányait. Az 1950-es évek végén más fiatal művészekkel együtt tisztában volt a Tachisme és az Art Informel mozgalmakkal. Eisch azonban a társadalmi kritika és a művészetellenes akciók felé vonzódott . 1958-ban a müncheni akadémián a SPUR művészcsoport alapító tagja volt. Susie J.Silbert művészeti tudós a SPUR-t szituációs helyzetben lévõnek ismerte elA csoport célja az európai kultúra újjáélesztése a művészi individualizmus hangsúlyozásával. Idézetében a csoport 1958-os manifesztumát írta: "A művészet az ösztönre és az elsődleges kreatív erőkre támaszkodik. Az összes szellemi néző kárára ezek a szabad, vad erők mindig új, váratlan formák megjelenése felé tolódnak." [8]Eisch 1959-ben távozott a csoportból.  RADAMA botrány, házasság [ szerkesztés ] 1960-ban, leendő feleségével, Margarete “Gretel” Stadlerrel és a művész Max Strackkel Eisch megalapította a RADAMA csoportot. [9] ARADAMA hírhedtté vált egy fiktív elvont festő, Bolus Krim életrajzának kiadásakor, és emlékkiállítást tartott a "korai elhunyt" művész munkájáról. A müncheni Malura Galéria 1961-ben szerepelt a „Bolus Krim emlékére”. Eisch szerint a kiállítás célja az volt, hogy felfedje „a korszak avante garde-jének kudarcát ”. [10] Bolus Krim munkája természetesen valójában az volt. a RADAMA tagjai; Eisch számos üvegdarabját megmutatta festményeivel és szoborával. [11]A ruse működött; a művészeti kritikusok dicséretet tettek a kiállításon, és Krimnek zseniét ejtették. A Bolus Krim megtévesztette őket a felháborodás feltárásakor. [12] Eisch hamarosan a botrány után távozott a müncheni művészeti színhelyről. 1962-ben Gretel Stadlerrel feleségül ment, és Frauenau-ba ment, hogy éljen. Ott Eisch az Eisch Üveggyár kereskedelmi üvegkészletének tervezőjeként dolgozott, és Gretel megtanulta, hogyan kell festeni az üveget. [13] Férje és felesége 1962 tavaszán tartották az első közös kiállításukat a stuttgarti Tritschler GmbH & Cie-ben. Az Eisch 1952-ben kelt üvegtárgyakat mutatott. Eisch szerint a Tritschler's kiállítás "mindenféle provokatív volt". témák és nagyon szokatlan üvegművek, antifunkcionális, színes, groteszk. " [14]   Forrás: wikipédia
Erwin Eisch jelzett fújt üveg váza
42 000 HUF
[FKB499/Z020] A kép mérete: 20 x 27 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Farostlemez A kép Kurucz D. István (Hódmezővásárhely, 1914, Budapest, 1996) alkotása. Jelezve jobbra lent "Kurucz 986" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő, grafikus. Vásárhelyről, ahol Darvasy István festőművész figyelt fel tehetségére, került Szőnyi István magániskolájába. A fővárosi Képzőművészeti Főiskolának, ahol Rudnay Gyula, Réti István, Benkhard Ágost, Szőnyi István voltak a tanítómesterei 1940-ig volt a tanítványa. A monumentális festészetet Nagy Sándor tanította. Tanulmányúton járt több kelet- és nyugat-európai államban, Mongóliában, Japánban, Algériában. 1940-ben Hódmezővásárhelyen telepedett le, 1943-1947 között bekapcsolódott szülővárosa művészeti és közéletébe. A Vásárhely Népe c. lap munkatársa volt. 1949-59 között Szőnyi tanársegédjeként freskótechnikát tanított a főiskolán. 1951-52-ben megszervezte a Honvédségi Képzőművészeti Stúdiót, majd kinevezték a Honvéd Képzőművészeti Iskola igazgatójának. A vásárhelyi iskola reprezentáns egyéniségeként jelentős szerepe volt a Vásárhelyi Őszi Tárlatok elindításában. Megszervezete és vezette a Mednyánszky Társaságot, s haláláig művészeti vezetője volt a Hajdúböszörményi Nemzetközi Művésztelepnek. Évekig elnöke volt a Hortobágyi Alkotótábornak. Az alföldi parasztok életét megörökítő képei a falképek összefoglaló stílusában a népi realizmus és a dekoratív sommázás szellemében készültek. Számos falképet festett (Kossuth Akadémia, hódmezővásárhelyi iskola, stb.). 1941-től számos kisebb-nagyobb egyéni kiállítása volt, bemutatkozott több hazai és külhoni városban. 1941-től minden jelentősebb országos rendezvény és a magyar művészek külföldi bemutatóinak résztvevője. Rendszeresen szerepelt a Vásárhelyi Őszi Tárlatokon, a Hatvani Tájkép és Portrébiennálékon, a Szegedi Nyári Tárlatokon. Képei bemutatásra kerültek a vásárhelyi iskola jubileumi rendezvényein. 1962-ben több alkotásával szerepelt a Velencei Biennálén. Díjak: SZOT-díj, Munkácsy-díj, Érdemes és Kiváló Művész kitüntetés, Tornyai-plakett, római ösztöndíj, a Munka Érdemrend arany fokozata, Káplár Miklós-díj és emlékplakett, Kossuth-díj. Művei megtalálhatók minden jelentősebb hazai, több olasz és japán közgyűjteményben. (ML, D.J.: Műv. 1985/5, Tasnádi Attila adatközlése nyomán, L.L.: Műv. 1983/3) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő, grafikus. Vásárhelyről, ahol Darvasy István festőművész figyelt fel tehetségére, került Szőnyi István magániskolájába. A fővárosi Képzőművészeti Főiskolának, ahol Rudnay Gyula, Réti István, Benkhard Ágost, Szőnyi István voltak a tanítómesterei 1941-ig volt a növendéke. A monumentális festészetet Nagy Sándor tanította. Egy ideig tanársegédként működött Szőnyi mellett. Több ízben járt Itáliában tanulmányúton. Évekig művészeti vezetője volt a Hajdúböszörményi Nemzetközi Művésztelepnek. Az alföldi parasztok életét megörökítő képei a falképek összefoglaló stílusában a népi realizmus és a dekoratív sommázás szellemében készülnek. A II. világháború alatt szerepet vállalt a Szocialista Képzőművészek Csoportjának akcióiban. 1949-1960 k. a Képzőművészeti Főiskola falképtanszékének tanára volt. Több falképet festett (Kossuth Akadémia, hódmezővásárhelyi iskola, stb.). 1962-ben több alkotásával szerepelt a Velencei Biennálén, SZOT-díjas, Munkácsy-díjas, érdemes és kiváló művész kitüntető elismerésében részesült. (ML, D.J.: Műv.-1985/5, L.L: Műv.-1983/3) Magyar festők és grafikusok adattára Tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán végezte, ahol Rudnay Gyula és Réti István voltak a mesterei. 1941-1943-ban ösztöndíjas Rómában. 1943-1947 között Hódmezővásárhelyen dolgozik, egyidejűleg a Vásárhelyi Hétfő c. hetilap szerkesztője. 1949-1960 közötti években a budapesti Képzőművészeti Főiskola freskó tanszékének tanára. Az 1940-es évek eleje óta kiállító művész. 1962-ben a Velencei Biennálén állították ki műveit. 1970-ben Csók István Galériában volt kiállítása. A Vásárhelyi Őszi Tárlatok és a Szegedi Nyári Tárlatok rendszeres kiállító művésze. Az alföldi festészet egyéni hangú továbbfejlesztője. Táblaképeket, freskókat és kerámia falképeket alkot. Munkácsy-díjas, érdemes és kiváló művész kitüntető elismerésében részesült. A SZOT a legelső képzőművészek közt, 1962-ben tüntette ki díjával. A 70. születésnapját ünneplő művész 1984 decemberében életmű kiállítást rendezett műveiből a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeumban. 1986-ban a budapesti Hollósy Galériában nyílt kiállítása. - Irod.: Szij Rezső: Kurucz Dezső István festőművész. Bp. 1967.; Kulcsár Ödön: SZOT-díjasok. Bp., 1981.; Lóska Lajos: Mindig freskót szerettem volna festeni. Beszélgetés Kurucz Dezső Istvánnal. Művészet, 1984. 3. Művészeti lexikon I-IV. Festő, Munkácsy-díjas. A Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula, Réti István, Benkhard Ágost, Szőnyi István növendéke volt 1934-40 között. Több ízben járt külföldi tanulmányúton. Az alföldi parasztok életét megörökítő képei a falképek összefoglaló stílusában a népi realizmus és a dekoratív sommázás szellemében készülnek. 1949-60 között a Képzőművészeti Főiskola falképtanszékének tanára volt. Több falképet festett (Kossuth Akadémia; Hódmezővásárhely, iskola, pápai pártház, 1965). Legutóbb 1959-ben volt gyűjt. kiállítása. 1962-ben több művével szerepelt a Velencei Biennálén. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek Tanulmányait Szőnyi István szabadiskolájában kezdte, majd 1934-1940 között Rudnay Gyula és Réti István növendéke a főiskolán. 1941-ben római ösztöndíjas. Mintegy 20 országban járt tanulmányúton, köztük Japánban, Észak-Afrikában, Mongóliában. Egyéni kiállítása volt Hódmezővásárhelyen (1943, 1945, 1959, 1978), Budapesten (1947, 1959, 1970, 1976, 1977, 1979), bemutatkozott több vidéki városban (Eger, Kaposvár, Debrecen, Hajdúböszörmény stb.). Önálló tárlatai voltak Olaszországban (1942, 1965, 1976), Franciaországban (1957) és Japánban (1979); szerepelt az 1962-es Velencei Biennálén. 1949-1959 között a Képzőművészeti Főiskola freskótanára volt. 1950-ben Munkácsy-díjat, 1962-ben SZOT-díjat, 1971-ben érdemes művész címet kapott, 1978-ban kiváló művészi címmel tüntették ki. A Tornyai-plakett (1960) kitüntetettje. - A paraszti élet szófukar zártsága, a behavazott tanyák monumentális csendje jelenik meg freskóra emlékeztető, szilárd szerkezetű, neoprimitív hangú temperaképein. Számos faliképet festett állami megbízásra. - 1985-ben Kossuth-díjat kapott.
Kurucz D. István : Tanya 1986
145 000 HUF
[FKB552/Bp30/33] A kép mérete: 60 x 80 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Farostlemez A kép Csáki-Maronyák József (Orosháza, 1910, Budapest, 2002) alkotása. Jelezve jobbra lent "Csáki Maronyák" A festmény jó állapotban van. Keret: Sérült Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán 1929-1934 között Rudnay Gyula növendéke volt. Tanulmányúton járt több kelet- és nyugat-európai országban (Itália, Párizs, Görögország). 1934-38 között Orosházán dolgozott, 1945-49 a Szépmíves Líceum tanára, majd igazgatója. 1949-55 között a budapesti Iparművészeti Főiskola tanáraként tevékenykedett. Budapesten él, nyaranta Tihanyban dolgozik. Alelnöke volta a Magyar Képző- és Iparművészeti Szövetségnek, a Fészeknek és tagja volt a Művész Szakszervezetek Szövetsége vezetőségének. 1931 óta kiállító művész. Első kiállításán tanítómesterének szuggesztív hatása közvetlenül is érvényesült, romantikus hangulatú tájképei, lírai felfogású leányportréi és mezei virágcsokrai tele voltak Rudnay Gyula nedvdús zöldjeivel, éles kontrasztjaival és Koszta József forró pirosaival, foszforeszkáló kékjeivel. 1949-ben, 1951-ben a Fényes Adolf Teremben, 1960-ban a Csók Galériában rendezett gyűjteményes kiállítást. Rómában önálló tárlaton mutatta be munkáit. Csáki-Maronyák sokágú munkássága a magyar festészet realista hagyományaihoz kapcsolódik. Különösen a portréfestés foglalkoztatta, művészkortársaitól találó képmásokat festett. Arcképei mély lélektani érzékkel ábrázolják modelljeit. Később a Balaton világának festői megörökítése kötötte le. A rézkarcolás is foglalkoztatta. Díjak: a Szinyei Társaság díja; Kossuth-díj; SZOT-díj. Számos alkotását őrzi a Magyar Nemzeti Galéria, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a szolnoki Damjanich Múzeum, a pécsi Janus Pannonius Múzeum, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum. (ML, MÉ, P.Ö.G.: Műv. 1970/3) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán 1929-1934 k. Rudnay Gyula növendéke volt. Tanulmányúton járt több kelet- és nyugat-európai országban (Itália, Párizs, Görögország). 1945-1949 k. a bp.-i Művészeti Gimnázium igazgatója, 1949-1955 k. a bp.-i Iparművészeti Főiskola tanára volt. 1931 óta kiállító művész. Első kiállításán tanítómesterének szuggesztív hatása közvetlenül is érvényesült, romantikus hangulatú tájképei, lírai felfogású leányportréi és mezei virágcsokrai tele voltak Rudnay nedvdús zöldjeivel, éles kontrasztjaival és Koszta József forró pirosaival, foszforeszkáló kékjeivel. 1949-ben és 1951-ben a Fényes Adolf Teremben, 1960-ban a Csók Galériában rendezett gyűjteményes kiállítást. Rómában önálló tárlaton mutatta be műveit. 1952-ban Kossuth-díjjal tüntették ki. Sokágú munkássága a magyar festészet realista hagyományaihoz kapcsolódik. Különösképpen a portréfestés foglalkoztatta, művészkortársairól találó képmásokat festett. Arcképei mély lélektani érzékkel ábrázolják modelljeit. Később a Balaton világának festői megörökítése kötötte le. Rézkarcolással is foglalkozott. Több művét őrzi a MNG. (ML, MÉ, P.Ö.G.: Műv.-1970/3) Magyar festők és grafikusok adattára 1929-34-ben Rudnay Gyula növendéke volt a Képzőművészeti Főiskolán. Tanulmányutakat tett több kelet- és nyugat-európai országban. 1945-1949-ben a Művészeti Gimnázium igazgatója, majd 1955-ig az Iparművészeti Főiskola tanára. A Képzőművészetek Szakszervezetének alelnöke. 1931 óta kiállító művész. 1942-ben a Műbarát helyiségében, 1949-ben és 1951-be a Fényes Adolf Teremben, 1960-ban a Csók Galériában, 1972-ben Orosházán mutatott be gyűjteményes anyagot. Ezen kívül számos vidéki városban (Eger, Szekszárd, stb.) voltak kisebb bemutatói. Szerepelt a magyar festészet számos külföldi kiállításán, egyéni tárlatot rendezett Rómában. 1952-ben Kossuth-díjat, 1970-ben SZOT-díjat kapott. Sokágú munkássága a magyar festészet realista hagyományaihoz kapcsolódik. Ízes festőiség, férfias líra jellemzi a mindennapi munkáról, a tájról, szűkebb és tágabb környezetéről festett képeit. Arcképei mély lélektani érzékkel ábrázolják modelljeit, akiknek jellegzetes vonásait keresi. A magyar tudományos, társadalmi és politikai élet egyész galériáját festette meg. - Irod.: Pogány Ö. Gábor: Csáki-Maronyák József. Bp. 19 - P.Sz.T.: Művész életrajzok. Bp. 1985. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek 1934-ben fejezte be tanulmányait Rudnay Gyula növendékeként. Tanulmányutakat tett több kelet- és nyugat-európai országba. 1945-1949-ben a Művészeti Gimnázium igazgatója, 1955-ig az Iparművészeti Főiskola tanára. 1931 óta szerepel a nyilvánosság előtt; 1942-ben a Műbarátnál, 1949-ben és 1951-ben a Fényes Adolf Teremben, 1960-ban és 1980-ban a Csók Galériában, 1972-ben Orosházán, 1978-ban Debrecenben, 1982-ben Pécsett mutatott be gyűjteményes anyagot. Kiállított számos vidéki városban, egyéni tárlata volt Rómában. 1952-ben Kossuth-díjat, 18970-ben SZOT-díjat kapott. - Sokágú munkássága a magyar piktúra realista hagyományaihoz kapcsolódik; ízes festőiséggel, férfias lírával szól a mindennapi munkáról, a tájról, a környezet hangulatairól. Kiemelkedő portréista, mély pszichológiával ábrázolja modelljeit, akiknek tipikus vonásait keresi. A magyar szellemi, társadalmi és politikai élet egész galériáját festette meg.
Csáki-Maronyák József : "Tavaszi part"
240 000 HUF




legújabb műtárgyak