[FKA176/Bp302/35] A kép mérete: 23,5 x 38,5 cm keret nélkül. Készült: Színes rézkarc, Papír A kép Görög Rezső (Budapest, 1930) alkotása. Jelezve balra lent "Tópart (ceruzával)" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép

[FKC615/Bp53/22] A kép mérete: 92 x 61 cm keret nélkül. Készült: computer grafika, Papír A kép Közép-európai művész, XX. század alkotása. Jelezve jobbra lent "olvashatatlan" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép

[1780/033] Jelzetlen Kaján Tibor grafika, karikatúra, tollrajz. Keretezve, üveg mögött található. Szélesség: 34.5 cm Hosszúság: 30 cm   Mérete 23 x 21 cm, kerettel együtt 34,5 x 30 cm.   Kaján Tibor karikaturista, grafikus Születési hely: Miskolc Születési dátum: 1921 Kiállítások az adatbázisban:  Kaján Tibor kiállítása  Így élünk mi !! - Kaján Tibor kiállítása  KOKSZ - Árvay László, Bojcsuk Iván, Fenekovács László, Gyulai Líviusz, Halász Géza, Jelenczky László, Kaján Tibor, Kemény György  "PLAY ART" - Tendenciák napjaink képzőművészetében  Rajzolok, tehát vagyok - Kaján Tibor karikatúra-kiállítása  Vonalgondolatok - Kaján Tibor kiállítása Mesterei: Berény Róbert, Kmetty János, Barcsay Jenő, Koffán Károly. 1945-1950: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Berény Róbert, Kmetty János, Barcsay Jenő, Koffán Károly. Rajzai, karikatúrái 1945-től jelennek meg. Indulása óta a Ludas Matyi, 1964-től a Tükör, majd Új Tükör, később a Magyar Nemzet, majd a Magyar Hírlap munkatársa volt, rajzai, karikatúrái rendszeresen megjelentek, illetve megjelennek aLyukasóra, Magyar Tudomány, Népszabadság, Új Írás, Filozófiai Szemle, Hócipő és más lapok hasábjain is. 1970-ben a Magyar Televízió Karika-túra című filmsorozata az ő munkásságának bemutatásával indult. A karikatúra iránti érdeklődésének elmélyülésében, szemlélete kialakulásában jelentős szerepe volt Gáspár Antal rajzainak, a kettejük között kialakult mester-tanítvány viszonynak. A "pesti humor" legnemesebb hagyományainak folytatói közé tartozik, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső és Heltai Jenő humora mellett döntő hatást gyakorolt stílusa, látásmódja formálódásában Madách Imre Luciferjének filozófiája, Daumier rajzművészete, a Swift Gulliverjéből és Rostand Cyranójából sugárzó "bölcs mosoly". Karikatúráit az eszközök ökonomikus használata, a letisztult, tömör kompozíció jellemzi; rajzai szöveg nélküliek, kizárólag a vizuális nyelv hatásmechanizmusára épülnek. A belső történésekre figyel, rajzai a karikatúra műfaján belül az elmélyült, meditatív vonulathoz tartoznak, filozofikus mélységűek. Kiindulópontot a leggyakrabban a szó-szókép kapcsolata jelenti számára, asszociációi a legtávolabbi jelentésterületeket kötik össze egymással. Ahogyan formáival a hatásosságot, lapjai mondandójánál mindig kerülte a direkt politizálást, a rajz fő szerepét a rejtett összefüggések megtalálásában, feltárásában, megértésében és megfelelő formába öntésében látja. Általa létrehozott, gyakorolt műfaj az ún. nekrológkarikatúra, amelynek hőse a művész által tisztelt vagy közel álló személy, akinek halála után összefoglaló, mintegy emblémajellegű rajzot készít (pl. Chaplin, Einstein, Liszt, Beethoven, Mándy Iván).   Díjak/ösztöndíjak 1953, 1963 • Ezüst Kupa, Tolentino 1964 • Bordighera, II. díj 1953, 1968 • Munkácsy-díj 1975 • érdemes művész 1981 • Munka Érdemrend arany fokozata 1988 • kiváló művész 1992 • Pulitzer-díj 1994 • Opus-díj; a Magyar Köztársaság Tiszti Érdemrendje; Aranytoll (a MUOSZ díja) 2001 • Herczeg Klára-díj (senior) 2004 • Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje 2011 • Prima Primissima Díj. Egyéni kiállítások 1975 • Művelődési Központ, Tata (kat.) • Művelődési Központ, Veszprém • Nehézipari Egyetem, Miskolc 1979 • Tanítóképző Főiskola, Szombathely • Fészek Klub, Budapest 1982 • Dorottya u. Galéria, Budapest 1995 • Budapesti Művészeti Hét, Jeruzsálem 1997 • Fészek Klub, Budapest • Rajzolok, tehát vagyok, Kass Galéria, Szeged. Válogatott csoportos kiállítások Művek közgyűjteményekben Karikatúragyűjtemény, Bázel Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest. Irodalom LÓSKA L.:  Kaján Tibor karikatúrái. Művészet, 1975/7. FÖLDES A.: Kaján Színház. Színház, 1980/1. VADAS J.: Képtáviratok Iróniából. Élet és Irodalom, 1982. január 22. FARAGÓ V.: Kaján Tibor. Kritika, 1984/4. Kaján Tibor: XX. századvég. Kritika, 1984/10. GALAMBOS Á.: Kaján Tibor , a vizuális botrányhős. 7 Lap, 1990. november 26. Bölcs mosoly. Vasárnapi Magazin, 1996. március 16. Az örök kétkedő. Kávéházi beszélgetés  Kaján Tiborral. Magyarország, 1997/34. Karikatúrakötetei Kaján rajzok, Budapest, 1955 Meglepő táblák, Budapest, 1959 Kaján Lexikon, Budapest, 1969 Apropos, Budapest, Berlin, 1972 Kaján képernyő, Budapest, 1973 Rajzolok, tehát vagyok, Budapest, 1996  Budapest, 1999. P. Szabó Ernő Forrás: artportal.hu

[FK3679/Bp402/12] A kép mérete: 29 x 38 cm keret nélkül. Készült: Rézkarc, Papír A kép Kiss Terézia (Vecsés, 1928) alkotása. Jelezve jobbra lent "Kiss Terézia (ceruzával)" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő és grafikus. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Berény Róbert és Domanovszky Endre voltak a mesterei. Tanulmányúton járt Olasz-, Francia- és Spanyolországban. Lírai hangvételű és természetelvű művész. Vízfestményekkel és kisgrafikákkal is foglalkozik. (MÉ) Magyar festők és grafikusok adattára 1948-1953-ban végzett a főiskolán Berény Róbert és Domanovszky Endre növendékeként. Tanulmányúton Olasz-, Francia- és Spanyolországban járt. 1966-ban önálló kiállítással mutatkozott be. - Lírai hangvételű, természetelvű művész. Vízfestményekkel, kisgrafikákkal is foglalkozik. - Irod.: P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő és grafikus. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Berény Róbert és Domanovszky Endre voltak a mesterei. Tanulmányúton járt Olasz-, Francia- és Spanyolországban. Lírai hangvételű és természetelvű művész. Vízfestményekkel és kisgrafikákkal is foglalkozik. (MÉ) Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek 1953-ban végzett a Képzőművészeti Főiskolán Berény Róbert és Domanovszky Endre növendékeként. Tanulmányúton Olasz-, Francia- és Spanyolországban járt. Csoportos kiállítások mellet 1966-ban és 1978-ban Budapesten, 1977-ben Simontornyán voltak önálló kiállításai. - Lírai hangvételű, természetelvű művész, kedvelt műfaja a tájkép és a figurális kompozíció. Akvarellel, kisgrafikával is foglalkozik.

[1778/033] A lapon a Parabola című műsor személyiségeinek karikatúrája látható, Varga József, Pálfy-Gárdos. Jelzés nélküli karikatúra. Szélesség: 28 cm Hosszúság: 23 cm   Kaján Tibor karikaturista, grafikus Születési hely: Miskolc Születési dátum: 1921 Kiállítások az adatbázisban:  Kaján Tibor kiállítása  Így élünk mi !! - Kaján Tibor kiállítása  KOKSZ - Árvay László, Bojcsuk Iván, Fenekovács László, Gyulai Líviusz, Halász Géza, Jelenczky László, Kaján Tibor, Kemény György  "PLAY ART" - Tendenciák napjaink képzőművészetében  Rajzolok, tehát vagyok - Kaján Tibor karikatúra-kiállítása  Vonalgondolatok - Kaján Tibor kiállítása Mesterei: Berény Róbert, Kmetty János, Barcsay Jenő, Koffán Károly. 1945-1950: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Berény Róbert, Kmetty János, Barcsay Jenő, Koffán Károly. Rajzai, karikatúrái 1945-től jelennek meg. Indulása óta a Ludas Matyi, 1964-től a Tükör, majd Új Tükör, később a Magyar Nemzet, majd a Magyar Hírlap munkatársa volt, rajzai, karikatúrái rendszeresen megjelentek, illetve megjelennek aLyukasóra, Magyar Tudomány, Népszabadság, Új Írás, Filozófiai Szemle, Hócipő és más lapok hasábjain is. 1970-ben a Magyar Televízió Karika-túra című filmsorozata az ő munkásságának bemutatásával indult. A karikatúra iránti érdeklődésének elmélyülésében, szemlélete kialakulásában jelentős szerepe volt Gáspár Antal rajzainak, a kettejük között kialakult mester-tanítvány viszonynak. A "pesti humor" legnemesebb hagyományainak folytatói közé tartozik, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső és Heltai Jenő humora mellett döntő hatást gyakorolt stílusa, látásmódja formálódásában Madách Imre Luciferjének filozófiája, Daumier rajzművészete, a Swift Gulliverjéből és Rostand Cyranójából sugárzó "bölcs mosoly". Karikatúráit az eszközök ökonomikus használata, a letisztult, tömör kompozíció jellemzi; rajzai szöveg nélküliek, kizárólag a vizuális nyelv hatásmechanizmusára épülnek. A belső történésekre figyel, rajzai a karikatúra műfaján belül az elmélyült, meditatív vonulathoz tartoznak, filozofikus mélységűek. Kiindulópontot a leggyakrabban a szó-szókép kapcsolata jelenti számára, asszociációi a legtávolabbi jelentésterületeket kötik össze egymással. Ahogyan formáival a hatásosságot, lapjai mondandójánál mindig kerülte a direkt politizálást, a rajz fő szerepét a rejtett összefüggések megtalálásában, feltárásában, megértésében és megfelelő formába öntésében látja. Általa létrehozott, gyakorolt műfaj az ún. nekrológkarikatúra, amelynek hőse a művész által tisztelt vagy közel álló személy, akinek halála után összefoglaló, mintegy emblémajellegű rajzot készít (pl. Chaplin, Einstein, Liszt, Beethoven, Mándy Iván).   Díjak/ösztöndíjak 1953, 1963 • Ezüst Kupa, Tolentino 1964 • Bordighera, II. díj 1953, 1968 • Munkácsy-díj 1975 • érdemes művész 1981 • Munka Érdemrend arany fokozata 1988 • kiváló művész 1992 • Pulitzer-díj 1994 • Opus-díj; a Magyar Köztársaság Tiszti Érdemrendje; Aranytoll (a MUOSZ díja) 2001 • Herczeg Klára-díj (senior) 2004 • Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje 2011 • Prima Primissima Díj. Egyéni kiállítások 1975 • Művelődési Központ, Tata (kat.) • Művelődési Központ, Veszprém • Nehézipari Egyetem, Miskolc 1979 • Tanítóképző Főiskola, Szombathely • Fészek Klub, Budapest 1982 • Dorottya u. Galéria, Budapest 1995 • Budapesti Művészeti Hét, Jeruzsálem 1997 • Fészek Klub, Budapest • Rajzolok, tehát vagyok, Kass Galéria, Szeged. Válogatott csoportos kiállítások Művek közgyűjteményekben Karikatúragyűjtemény, Bázel Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest. Irodalom LÓSKA L.:  Kaján Tibor karikatúrái. Művészet, 1975/7. FÖLDES A.: Kaján Színház. Színház, 1980/1. VADAS J.: Képtáviratok Iróniából. Élet és Irodalom, 1982. január 22. FARAGÓ V.: Kaján Tibor. Kritika, 1984/4. Kaján Tibor: XX. századvég. Kritika, 1984/10. GALAMBOS Á.: Kaján Tibor , a vizuális botrányhős. 7 Lap, 1990. november 26. Bölcs mosoly. Vasárnapi Magazin, 1996. március 16. Az örök kétkedő. Kávéházi beszélgetés  Kaján Tiborral. Magyarország, 1997/34. Karikatúrakötetei Kaján rajzok, Budapest, 1955 Meglepő táblák, Budapest, 1959 Kaján Lexikon, Budapest, 1969 Apropos, Budapest, Berlin, 1972 Kaján képernyő, Budapest, 1973 Rajzolok, tehát vagyok, Budapest, 1996  Budapest, 1999. P. Szabó Ernő Forrás: artportal.hu

[FK1077/Bp60/11] A kép mérete: 25,5 x 33,5 cm keret nélkül. Készült: Színes linómetszet, Papír A kép Ifj. Iván Szilárd (Budapest, 1955) alkotása. Jelezve Lent "Kirándulók; ifj. Iván Szilárd (ceruzával)" A festmény jó állapotban van. Keret: Új Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. 1974-80 között a budapesti Képzőművészeti Főiskola festő szakán képezte magát. Sarkantyú Simon volt a mestere. Gobelinnel is foglalkozott. 1981 óta a Rézkarcoló Művészek Alkotóközösségének tagja. Egyéni (BÁV Kortárs Galéria, Koller Galéria, Szeged, Debrecen, Cegléd, Kecskemét, Nagykanizsa, stb.) és vegyes (London, Ciprus, stb.) tárlatokon vett részt. Elsősorban a Balaton és környékének jellegzetes hangulatait, fény-árnyék viszonyait, színeit, az ember és a természet örök és változó kapcsolatát festi. Díjak: a Magyar Hitelbank díja; Herman Lipót-díj. (Faludy Judit adatközlése nyomán)

[2A818/027] Színezett rézkarc, üveglap mögött, szép állapotú, díszes aranyozott keretben. A hordozópapíron barna elszíneződés látható. Jelezve a nyomódúc alatt jobbra lent: VYDAI BRENNER NÁNDOR A mű címe balra lent: KALMÁROK Magasság: 44.5 cm Szélesség: 34.5 cm Súly: 1.145 kg Vydai Brenner Nándor 1903 A művész névének változatai: Nándor Vydai Brenner; Vydai Brenner Nándor Életrajz festő, grafikus Budapest, 1903. november 21. – 1918-21 között az Iparművészeti Iskolában Haranghy Jenő, 1923-25 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán Glatz Oszkár növendéke volt. Tanulmányai során megfordult Párizsban is, ahol a Julien Akadémiát látogatta. 1925: a Benczúr Társaság pályázati díja; 1926: II. Magyar Országos Egyházművészeti Kiállítás aranyérme; 1928: Ferencz József-díj. 1920 óta szerepelt tárlatokon, már főiskolás korában feltűnést keltett barokkos hangulatú rézkarcaival. Festményei a naturalizmus hatását mutatják, kifejezésmódja később expresszív elemekkel gazdagodott. A két világháború közti években rendszeres résztvevője volt az országos kiállításoknak, szerepelt a Munkácsy Céh és a Szinyei Merse Társaság bemutatkozásain is. 1945 után főként bányásztémájú képeket festett, és részt vett a Műcsarnok tárlatain. Mesterei: Haranghy Jenő, Glatz Oszkár. Egyéni kiállítások 1930 • Ernst Múzeum, Budapest 1937 • Gyűjtemény kiállítása a Műterem Szalonjában [Juharos Istvánnal]. Válogatott csoportos kiállítások 1926 • II. Magyar Országos Egyházművészeti Kiállítás, Budapest 1927 • a Szinyei Merse Társaság kiállítása, Budapest 1928 • Magyar Iparművészeti Kiállítás, Philadelphia (USA) • Ferencz József Jubileumi Ösztöndíj Kiállítás, Budapest 1934 • az Új Szalon kiállítása, Budapest 1950 • 1. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1951 • 2. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Budapest • Moszkva (SZU). Irodalom BUDAY B.: Magyar mesterek: Vydai ~, Művészet, 1943 POGÁNY Ö. G.: Magyar festészet a XX. században, Budapest, 1959. (Tasnádi András) életrajz bezárása Lexikális referencia MFGA:92, Művészeti Lexikon:1/300 Forrás: budapestaukcio.hu/vydai-brenner-nandor/festo

[2A328/157] Színezett papír rézkarc, paszpartuzva, üveglap mögött, szép állapotú aranyozott keretben. Ceruzás jelezés jobbra lent: RUDNAY Magasság: 32 cm Szélesség: 42 cm Súly: 0.945 kg Rudnay Gyula festő, grafikus Pelsőc, 1878-01-9 Elhalálozott: Budapest, 1957. január 4. 1894: budapesti Iparművészeti Iskola; 1895-1902 között Hollósy Simonnál tanult Münchenben, közben nyaranta Nagybányán festett. 1902-ben Rómában, 1903-ban Párizsban tanult egy-egy évet. 1910-ig Hódmezővásárhelyen élt, szoros barátságot kötött az ott élő Endre Bélával, Pásztor Jánossal és Tornyai Jánossal. 1922-1952 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára. 1947-ben Baján Népi Festőakadémiát szervezett. 1948: Pro Arte-díj; 1949: Kossuth-díj; 1953: kiváló művész. Számos nemzetközi kiállítás kitüntetettje. Festészetének három forrása: a magyar nemzeti romantika, Munkácsy realizmusa és a nagybányai iskola. Hódmezővásárhelyi tartózkodása idején széles horizontú alföldi tájakat festett. Endre Bélával és Tornyai Jánossal egy jellegzetesen alföldi festői stílus kidolgozásán munkálkodtak. Második önálló kiállításán már kiforrott, egyéni stílusával jelentkezett, erőteljes, kontrasztos kolorittal, a fény-árnyék hatások erős hangsúlyozásával (Krumplihámozó, 1912; Pihenő hegedűs, 1913). Az első világháború alatt drámaian realista képsorozatot festett Losoncon a galíciai menekültekről (Menekülő asszony,1917). A 20-as, 30-as években újból előtérbe került a magyar történelmi témavilág ~ festészetében (A pusztaszeri országgyűlés, gobelinterv, 1926; Kuruc lovasok, 1928). 1919-től a Somogy megyei Bábony faluban számos tájképet készített. 1922-től foglalkozott rézkarccal, melyek témája többnyire táj vagy történelmi jelenet; számos lapját akvarellel, kézzel kiszínezte. Sok kitűnő, bensőséges, oldottan lírai portrét is festett. 1945 után lényegében korábbi stílusában dolgozott; posztnagybányai realizmusa megfelelt az 1949 utáni elvárásoknak, bár kifejezett szocreál tematikájú képet nem festett. Csoportos kiállításon többek között Velencében, Genovában, Milánóban, Rómában, Bécsben, Barcelonában és az USA-ban vett részt.   Irodalom LÁZÁR B.: ~, Budapest, 1921 DÖMÖTÖR I.: ~, Auróra, 1922 PICA, V.: Mostra individuale del pittore ~ (kat., bev. tan., Milánó, 1925) YBL E.: ~, Budapesti Szemle, 1925 KÁLLAI M.: ~ és művészete, Magyar Művészet, 1926 PETERDI A.: ~, Budapest, 1931 GENTHON I.: Az új magyar festőművészet története, Budapest, 1935 POGÁNY Ö. G.: A magyar festészet forradalmárai, Budapest, 1947 LYKA K.: Emlékezés ~ra, Építéstudomány, 1957/2. ARADI N.: ~, in: Magyar Művészet 1890-1919, Budapest, 1981  Diakonia, 1982/1. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1913 • Műcsarnok, Budapest 1969 • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest (kat.). Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Palazzo delle Belle Arti, Róma Uffizi Képtár Önarcképgyűjtemény, Firenze. Forrás: artportal.hu

[2A327/157] Papír rézkarc, paszpartuzva, üveglap mögött, hibátlan állapotú keretben. A paszpartun elszíneződés látható. Jelzés és a mű címe karcon belül jobbra lent: BOLDIZSÁR 1973 MINDSZENT Ceruzás jelezés nyomódúc alatt jobbra lent: BOLDIZSÁR Magasság: 31 cm Szélesség: 45 cm Súly: 0.82 kg Boldizsár István festő Orosháza, 1897-07-29 Elhalálozott: Budapest, 1984. november 20. 1917-1918-ban a Magyar Képzőművészeti Főiskolán Réti István tanítványa. 1930: Szinyei Társaság Zichy-díja; 1932: Szinyei Társaság tájkép díja. 1918-ban Nagybányán Thorma János, 1919-ben Iványi Grünwald mellett dolgozott a kecskeméti művésztelepen. 1920-1923 között Nemes Marcell támogatásával Münchenben tanult. A rézkarcolás mesterségét Kubinyi Sándor magániskolájában sajátította el. 1924-től Budapesten telepedett le, nyarait Nagybányán töltötte. 1929: barcelonai világkiállítás, bronzérem. 1932-1933-ban a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult, majd Réti István tanársegédje lett. 1941-1949 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola festészet és alakrajz tanára. A nagybányai iskola harmadik generációjának utolsó tagja. Összekötő kapocs a nagybányaiak és a posztnagybányaiak között. Indulásakor a nagybányai festészet hatását érvényesítette metszetein, festményein. Ferenczy Valérral, Patkó Károlylyal együtt honosította meg a rézkarcolást Nagybányán. Később az Alföld és a Balaton egyaránt ihlető forrása lett. Dinamikus ecsetkezeléssel, intenzív, jellegzetes olaj-tempera keverésű telt színekkel festette tanyákat ábrázoló képeit, amelyekre Koszta művészete hatott. Balatoni képei, csendéletei a műkereskedelem kedvelt darabjai. Egész sorozatot festett mestereiről, eszményképeiről (Kisfaludi Strobl, Iványi Grünwald, Csók István, Zádor István).Szervezőmunkájával is sokat tett elődei kultuszáért. 1977-ben 36 festményét ajándékozta szülővárosának, ebből 1979-ben nyílt önálló képtár. Halála után megalakult a ~ Baráti Kör, amely 1997-ben emléktáblát helyezett el egykori lakhelye, a Nagymező utcai műteremház falán. Irodalom RÉTI I.: A nagybányai művésztelep, Budapest, 1954 GENTHON I.: ~ festőművész kiállítása, Csók Galéria, Budapest, 1960 ~ kiállítása, Művészet, 1961/3. BARÁTH E.: ~ről, Művészet, 1972/3. rézkarcai (kat. bev., Orosháza, 1974) JOBBÁGYI ZS.: ~, Orosháza, 1996 ~ festőművész 1897-1984 (szerk.: KIRÁLYI E.), Budapest, 1997 Nagybánya 100 éve, Miskolc, 1996. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1984 • Pápai vízimalmok, rézkarc kiállítás, Helytörténeti Múzeum, Pápa (kat.). Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások 1945 • I. Szabad Nemzeti kiállítás, Régi Műcsarnok, Budapest 1946 • Magyar Képzőművészetért, Ernst Múzeum, Budapest 1947 • Magyar művészhetek reprezentatív kiállítása, Ernst Múzeum, Budapest 1952 • Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest • Arcképkiállítás, Ernst Múzeum, Budapest 1957 • 70 művész, Ernst Múzeum, Budapest 1959 • A Balaton a festészetben, Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár 1962 • Nagybányai festők, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1963 • Oltványi Imre emlékkiállítás, Türr István Múzeum, Baja 1996 • A 100 éves Nagybánya, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest. Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben Déri Múzeum, Debrecen Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Neue Pinakotheka, München Xantus János Múzeum, Győr.   Forrás: artportal.hu

[2A304/157] Papír tusrajz, üveglap mögött, régi, szép állapotú aranyozott keretben. Jelezve a rajzon belül, tussal, jobbra lent: SILIGAI F Magasság: 32.5 cm Szélesség: 37 cm Súly: 0.9 kg Siligai Ferenc Mocsa, 1873 - 1924, Budapest Festő. Tanulmányait Budapesten, Nagybányán, majd Münchenben, Hollósy Simonnál végezte. Budapesti és vidéki kiállításokon vett részt tájképeivel. 1907-től Léván, 1910-től Vácon működött. Néhány műve a Nemzeti Galériában található.   Forrás: kieselbach.hu

A művész által készített egyedi, 1/1-es tusrajz, amely 2005-ben született. Az alkotás különlegessége a dokumentált proveniencia: a hátoldalon a debreceni Holló László Galéria eredeti pecsétje látható, az előlapon pedig a művész saját kezű, névre szóló dedikációja szerepel („Szeretettel Barátomnak, Albinak...”). A hirdetéshez mellékelt makrofotókon jól látható a tus jellegzetes beszívódása a papír rostjaiba, ami garantálja a technika eredetiségét. Főbb paraméterek: Művész: David Beeri (Pongor Beri Károly) Technika: Egyedi tusrajz papíron (nem nyomat/litográfia!) Mérete: 45 x 55 cm (kerettel együtt) Korszak: 2005 (a művész keresett misztikus korszaka) Állapot: Kifogástalan, galériás állapotú, eredeti keretében, azonnal falra tehető.

[2A638/027] Antik metszet, üveglap mögött, vékony fakeretben. Rajta a római Caius Cestius magisztrátus síremléke és Róma városfalának látképe látható. A hordozópapír foltos, elszíneződött. A karc alatt felirat: A MOSCHETTI INC. PIRAMIDE DI CAJO CESTO Magasság: 34.6 cm Szélesség: 38.5 cm Súly: 0.755 kg