A.K. : Alekszandr Szergejevics Puskin plakett

Eladási ár: 12 000 HUF

Leírás

[1M151/X000]
Kétoldalas bronz plakett, bronz emlékplakett.

Egyik oldalán férfi portré, alatta jelzés:
AK (A.K.)

Másik oldalán cirill betűs felirat:
АЛЕКСАНДР СЕРГЕЕВИЧ ПУШКИН
1799-1837

Szélesség: 3.7 cm
Súly: 0.03 kg
Alekszandr Szergejevics Puskin

  


Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez





Alekszandr Szergejevics Puskin





Oreszt Kiprenszkij: Puskin portréja, 1827


Élete


Született
1799. június 6.
Moszkva, Orosz Birodalom


Elhunyt
1837. február 10. (37 évesen)
Szentpétervár, Orosz Birodalom


Sírhely
Szvjatogorszkij-monostor


Nemzetiség
orosz


Szülei
Szergej Lvovics Puskin (1767–1848)
Nagyezsda Oszipovna Hannibal (1775–1836)


Házastársa
Natalja Nyikolajevna Goncsarova


Gyermekei
Marija Alekszandrovna
Alekszandr Alekszandrovics
Grigorij Alekszandrovics
Natalja Alekszandrovna


Pályafutása


Jellemző műfaj(ok)
költő, író, drámaíró, novellista


Irodalmi irányzat
romantika, realizmus


Fontosabb művei
Anyegin,
A kapitány lánya


Hatottak rá
George Byron





Alekszandr Szergejevics Puskin aláírása







Alekszandr Szergejevics Puskin (oroszul: Александр Сергеевич Пушкин; Moszkva, 1799. június 6. – Szentpétervár, 1837. február 10.) orosz költő, író, drámaíró, az orosz irodalom fejlődésének meghatározó alakja, aki mindhárom műnemben maradandó alkotásokat hozott létre. A modern orosz irodalmi nyelv megteremtője.













 Élete
 Ifjúsága
1799. június 6-án, a julián naptár szerint: május 26-án született Moszkvában. Ereiben anyai dédapja, Abram Petrovics Hannibal, Nagy Péter cár abesszin tisztje révén (aki tábornoki rangig jutott) afrikai vér is csörgedezett. Erről szól Puskin Nagy Péter szerecsene című elbeszélése.

1811-től a Pétervár közelében fekvő Carszkoje Szeló-i líceum növendékeként mutatta meg először tehetségét. 1817-ben elvégezte a jó hírű gimnáziumot. Még ugyanebben az évben belépett a Zöld lámpa nevű irodalmi társaság tagjainak sorába, mely kapcsolatot tartott a dekabristákkal. Kitiltották az egyetemről, de ekkor már megalapozott költői hírneve volt. Mivel egymásutánban születtek lázító hangú költeményei, a cár 1820-ban száműzte. 

 

Forrás: wikipédia 

Tulajdonságok

Anyag: Bronz

vásárlási információk

Feltöltve: 2023. január. 24.

(A műtárgyat eddig 375-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

A.K. : Alekszandr Szergejevics Puskin plakett

[1M151/X000] Kétoldalas bronz plakett, bronz emlékplakett. Egyik oldalán férfi portré, alatta jelzés: AK (A.K.) Másik oldalán cirill betűs felirat: АЛЕКСАНДР СЕРГЕЕВИЧ ПУШКИН 1799-1837 Szélesség: 3.7 cm Súly: 0.03 kg Alekszandr Szergejevics Puskin    Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez Alekszandr Szergejevics Puskin Oreszt Kiprenszkij: Puskin portréja, 1827 Élete Született 1799. június 6. Moszkva, Orosz Birodalom Elhunyt 1837. február 10. (37 évesen) Szentpétervár, Orosz Birodalom Sírhely Szvjatogorszkij-monostor Nemzetiség orosz Szülei Szergej Lvovics Puskin (1767–1848) Nagyezsda Oszipovna Hannibal (1775–1836) Házastársa Natalja Nyikolajevna Goncsarova Gyermekei Marija Alekszandrovna Alekszandr Alekszandrovics Grigorij Alekszandrovics Natalja Alekszandrovna Pályafutása Jellemző műfaj(ok) költő, író, drámaíró, novellista Irodalmi irányzat romantika, realizmus Fontosabb művei Anyegin, A kapitány lánya Hatottak rá George Byron Alekszandr Szergejevics Puskin aláírása Alekszandr Szergejevics Puskin (oroszul: Александр Сергеевич Пушкин; Moszkva, 1799. június 6. – Szentpétervár, 1837. február 10.) orosz költő, író, drámaíró, az orosz irodalom fejlődésének meghatározó alakja, aki mindhárom műnemben maradandó alkotásokat hozott létre. A modern orosz irodalmi nyelv megteremtője.  Élete  Ifjúsága 1799. június 6-án, a julián naptár szerint: május 26-án született Moszkvában. Ereiben anyai dédapja, Abram Petrovics Hannibal, Nagy Péter cár abesszin tisztje révén (aki tábornoki rangig jutott) afrikai vér is csörgedezett. Erről szól Puskin Nagy Péter szerecsene című elbeszélése. 1811-től a Pétervár közelében fekvő Carszkoje Szeló-i líceum növendékeként mutatta meg először tehetségét. 1817-ben elvégezte a jó hírű gimnáziumot. Még ugyanebben az évben belépett a Zöld lámpa nevű irodalmi társaság tagjainak sorába, mely kapcsolatot tartott a dekabristákkal. Kitiltották az egyetemről, de ekkor már megalapozott költői hírneve volt. Mivel egymásutánban születtek lázító hangú költeményei, a cár 1820-ban száműzte.    Forrás: wikipédia 

További részletek
Anyag: Bronz

vásárlási információk
Feltöltve: 2023. január. 24.

(A műtárgyat eddig 375-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
12 000 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

a kategória hasonló műtárgyai

[0F946/X043] Hibátlan állapotú, kétoldalas bronz érem. Egyik oldalon felirat: ACHATIUS BARCSAI DE NAGYBARCSA Másik oldalon felirat: ÉREMGYŰJTŐK HAJDÚ-BIHAR MEGYEI SZERVEZETE 1925 - 1988 Jelzés: TS TÓTH S. Szélesség: 4.2 cm Súly: 0.03 kg Tóth Sándor (1933) szobrász szobrász Születési hely: Miskolc Születési dátum: 1933     Mesterei: Hincz Gyula, Pap Gyula, Barcsay Jenő, Kisfaludi Strobl Zsigmond. 1951-1959: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Hincz Gyula, Pap Gyula, Barcsay Jenő, Kisfaludi Strobl Zsigmond. 1959-ben a művészeti főiskolák Tanácsköztársasági Pályázatának nagydíját nyerte el. 1959-1960-ban a Művészeti Alap ösztöndíjával a hódmezővásárhelyi telepen alkotott. 1961-ben Szegeden telepedett le és 1974-ig a Művészeti Gimnázium tanára. Ezt követően Nyíregyházán kapott műtermet, ahol alkotótevékenysége mellett eredményes szakköröket vezetett. Egy évtizedig volt a szabolcsi művészek szervezetének titkára. Számos szegedi és nyíregyházi szobrászművészt indított el a pályán. 1977-ben kezdeményezte a Nyíregyháza-sóstói Nemzetközi Éremművészeti és Kisplasztikai Alkotótelep alapítását, az Alkotótelepi Tanácsnak indulástól fogva tagja. Főiskolás éveiben 1954-től nyaranta a hódmezővásárhelyi, 1969-ben a zsennyei, 1971-1975 között a villányi, 1973-ban a kecskeméti és oronskói (PL), 1974-1976 között, 1983-ban, 1985-ben, 1991-ben a nyíregyháza-sóstói, 1975-ben a burgaszi (BG), 1976-ban a potsdami (Német Demokratikus Köztársaság) és a zamosci (PL); 1977-ben a rzeszówi (PL), 1988-ban a palangai (Litvánia), a dzintari-i (Lettország) és a zsdennyevoni (UA), 1988-ban a körmöcbányai, 1992-ben a klaipédai (Litvánia) művésztelepen dolgozott. Eredményes munkásságát számos elismerés jelzi: 1962: Szegedi Nyári Tárlat III. díja; 1963: Szegedi Nyári Tárlat II. díja; 1964: Alföldi Tárlat díja, Gyula; 1968: Szegedi Nyári Tárlat díja; 1969: Szocialista Kultúráért; 1970: Békéscsabai Alföldi Tárlat Nívódíja; 1972: Szegedi Nyári Tárlat díja; Szabadka Város díja; 1973: Békéscsabai Alföldi Tárlat Munkácsy Emlékérme; 1974: Firenzei Giorgio Vasari Nemzetközi Éremverseny 3. díja; 1975: Felszabadulási Pályázat III. díja, Hódmezővásárhely; 1982: Munkácsy-díj; 1984: Szegedi Nyári Tárlat díja; 1986: a Magyar Éremgyűjtők Egyesülete az év legszebb egyesületi érme kitüntetése; 1989: Iserlohn Város díja; 1991: VI. Pál pápa ezüst Emlékérme; 1995: Ravenna Város Aranyérme; 1996: Hatvani Portré Biennálé díja; 1997: Hadtörténeti Múzem Kiállítási díja; Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala díja. Az 1986-1987-es tanévben az Egri Tanárképző Főiskola tanszékvezető főiskolai tanára volt. Első kiállításain a szobrászati alkotások mellett festmények és rajzok is helyt kaptak. Rézlemez-domborításai és kisplasztikái témáit leginkább családja életéből vette. Realista stílusú - ritkán absztrakt felfogású (Madarak és halak sorozat, 1972) - alkotásai leggyakrabban bronzból készülnek, de jól bánik más anyagokkal is. Korábban gyakran készített terrakotta, mészkő-, márvány- és faszobrokat. Számos köztéri munkát készített, melyek között emléktáblák, emlékművek, büsztök, önálló térplasztikák sorakoznak. Legmonumentálisabb alkotásaként tarjuk számon a máriapócsi Bazilita templom kapuját. Vert és öntött érmeket is készít. Jelentős emlékérmeinek és orvosi vonatkozású érmeinek száma. Forrás: artportal.hu
Achatius Barcsai jelzett bronz emlék érem
12 000 HUF
[1I390/X026] Hibátlan állapotú, jelzett bronz plakett szép bőrdíszműves bőr tokban. Elején plasztikus virágdíszítés mellett jelzés: KL Hátoldalán felirat: A KISZ. KIVÁLÓ PROPAGANDISTÁJA Súly: 0.485 kg Kutas László szobrász Budapest, 1936-04-17 Szerző: Matits Ferenc Gimnazistaként Sopronban Ágoston Ernő szabadiskolájában sajátította el a rajzművészet alapismereteit, majd 1954 és 1960 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolára járt, ahol Gyenes Tamás és Pátzay Pál voltak a mesterei. Érzékletes mintázás, jó formaérzék, szellemes komponálás, választékos anyaghasználat tünteti ki plasztikai működését. A realista hagyományokra épülő, egyéni stílusát tükröző kő és bronz köztéri szobrokon kívül narratív kisplasztikákat, érmeket készít. A Magyar Nemzeti Bank pályázatain 11 alkalommal nyert emlékpénz készítésére megbízást. A firenzei Giorgio Vasari Nemzetközi emlékérem pályázaton 1974-ben I. díjat kapott, a Sportérem pályázaton 1975-ben II. és III. díjat, az Ezüstgerely pályázaton 1976-ban különdíjat érdemelt ki. 1979-ben a ravennai Dante Biennálé ezüst érmét, 1991-ben és 1995-ben pedig a soproni Országos Éremművészeti Biennálén Roisz Vilmos-díjat nyert. 1990 óta zsűritag a Ravennai Kisplasztikai Dante Biennálén. Figurális kisplasztikái egy-egy történetet mesélnek el. Az alakok kifejező megmintázása, környezetbe helyezése, dinamikus megfogalmazása elgondolkodásra késztetnek. Alkotásai népszerűek a hazai, valamint külföldi gyűjtők körében és szereztek a művésznek világhírnevet. Irodalom (kat. bev., Országos Széchenyi Könyvtár Galéria, 1994) ESZES A.: Otthon útközben. Műteremlátogatás ~nál, Anna, 1994/7. KOVÁCS P.: A tegnap szobrai, Szombathely, 1992 VEKERDY T.: ~ és szobrai, Várhely, 1997/3. Film BAYER I.: Művészportré, Civil Kurázsi Műsor, MTV, 1994-5. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1976 • Festőterem, Sopron • Haydn Művelődési Ház, Fertőd 1983 • Bank für Gemeinwirtschaft, Regensburg • Haydn Művelődési Ház, Fertőd • Munkás Művelődési Központ, Paks 1990 • Galerie Meerbusch, Düsseldorf 1993 • Városi Kórház Galéria, Grevenbroich (D) • Galerie Greve, Hamburg 1996 • G. P. Breughel, Venlo (gyűjt.) 1998 • Galéria, Tamási. Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások Őszi Tárlatoknak és 1977-1999 • Országos Éremművészeti Biennáléknak. 1977-től vett részt a FIDEM nemzetközi kiállításain. A ravennai Dante Biennálén1975-ben, 1977-ben és 1979-ben vett részt. 1964 • Vásárhelyi Tárlatok 1954-1963, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1968 • Az új Kecskeméti Művésztelep, Katona József Múzeum, Kecskemét 1970 • Kiállítás a Szakszervezetek Országos Tanácsa képzőművészeti pályázatára érkezett alkotásokból, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1972 • 6. Balatoni Nyári Tárlat, Balatoni Múzeum, Keszthely 1974 • Vásárhelyi Tárlatok 1964-1973, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • G. Vasari nemzetközi Érembiennálé, Firenze 1976 • Balatoni Nyári Tárlat, Balatoni Múzeum, Keszthely 1979 • VI. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs 1982 • Magyar mesterek, G. P. Breughel, Amszterdam 1990 • Ágoston Ernő tanítványai, Villamosipari Szakközépiskola Galéria, Sopron 1991 • Soproni Képes Céh Kiállítás, Collegium Hungaricum, Bécs • Soproni Képes Céh Kiállítás,Lajtaújfalu [Potzneusiedl] 1992 • Képes Céh Kiállítás, Lábasház, Sopron 1995 • Névjegy-érem kiállítás, OTP Galéria, Budapest 1996 • Képes Céh Kiállítás, Lábasház, Sopron. Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben Királyi Éremtár, Stockholm Liszt Ferenc Múzeum, Sopron Városháza Gyűjteménye, Firenze Windsor Palota Gyűjteménye.  Forrás: artportal.hu
Rábainé Kiss Lenke : KISZ propagandista emlékplakett érdemérem
18 000 HUF
[1M123/X000] Kétoldalas plasztikus bronz plakett, emlék plakett. Ötágú csillag alatt felirat: FELSZABADULÁSUNK 40. ÉVFORDULÓJÁN MISKOLC VÁROS TANÁCSA Jelzés: CLS (CSL) Szélesség: 9.8 cm Súly: 0.35 kg Szabolcs Péter szobrász Diósgyőr, 1942-09-22 Névváltozat: Przetacznik Szabolcs 1967: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Szabó Iván, Somogyi József. 1967-től Zalaegerszegen él. 1975: Nemzetközi Dante Biennálé, aranyérem, Ravenna; Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület Jubileumi kiállítás, II. díj; 1978: III. Dunántúli Tárlat, Somogy megyei Tanács díja; Szocialista Kultúráért kitüntetés; 1983: Zala megyei Tanács Alkotói Díja; 1984: Munkácsy-díj. Kezdetektől a mintázás, a lágy anyagból készített plasztika határozza meg munkásságát. ~ alapvetően bronzszobrász. Az Egervári Művésztelepen, a 70-es évek elején fával is dolgozott, később gyakran fa-fém kompozíciókat is készített, olykor egészen pop-artos fölfogásban (Göcsej, 80-as évek). A rézlemez domborításával is finom, érzékeny plasztikákat hozott létre. A feladat különlegessége olykor kemény, feszített komponálásra készteti (Tulipán, 1985, Zalaegerszeg, Dísz tér). Bronz plasztikáinak legfőbb értéke az érzelmi töltést hordozó érzékeny mintázásmód. Irodalom  ~ Munkácsy-díjas szobrászművész (kat., bev. tan., Városi Hangverseny- és Kiállítóterem, Zalaegerszeg, 1992) Huszonöt év munkái. ~ retrospektív tárlata, Új Művészet, 1993/1.  ~ szobrászművésszel, Pannon Tükör, 1996/6.  Zalaegerszeg, 2000. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1975 • Ifjúsági Ház, Zalaegerszeg 1982 • Színház, Körmend • Kőolajipari Vállalat, Zalaegerszeg 1986 • Balatoni Múzeum, Keszthely • Thury Gy. Múzeum, Nagykanizsa • Képcsarnok, Kecskemét 1989 • Mannheim (Német Szövetségi Köztársaság) 1994 • Művész Színház • Vármúzeum, Esztergom 2000 • Az én Millenniumom, CIB Bank, Zalaegerszeg. Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások 1971 • III. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs 1973 • Pannonia Biennálé, Savaria Múzeum, Szombathely 1974 • Zalai művészek, Pécs 1975 • Jubileumi Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest • Ifjúság a szocializmusban, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Nemzetközi Dante Biennálé, Ravenna 1976 • Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület, Műcsarnok, Budapest • V. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs • Fiatal művészek Magyarországról, Párizs 1977 • Nemzetközi Dante Biennálé, Ravenna • Művészet a Művészetben, Dél-Balatoni Kulturális Központ, Siófok 1978 • Magyar szobrászat, Műcsarnok, Budapest • Dunántúli Tárlat, Somogyi Képtár, Kaposvár 1979 • Faszobrászat, Csontváry Terem, Pécs • Zalai művészek, Herszon (Szovjetunió) 1981 • Dunántúli Tárlat, Somogyi Képtár, Kaposvár 1982 • Nemzetközi Éremművészeti Alkotótelep, Nyíregyháza • Magyar művészek, Tolbuchin (BG) • Zalai művészek, Zalaegerszeg, Keszthely • Szobrászat, Budapesti Történeti Múzeum, Budapest • Zalai művészek, Gorizia (OL) 1987 • Dunántúli Tárlat, Somogyi Képtár, Kaposvár 1989 • Téli Tárlat, Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége, Műcsarnok, Budapest • VII. Országos Éremművészeti Biennálé, Lábasház, Sopron 1995 • Helyzetkép/Magyar szobrászat, Műcsarnok, Budapest 1996 • Corpus, Vaszary Képtár, Kaposvár • Vasarely Múzeum, Budapest 1997 • Magyar Szalon ’97, Műcsarnok, Budapest. Forrás: artportal.hu 
Cséri Lajos : Miskolc felszabadulásának 40. évfordulója
9 000 HUF