A.K. : Nyikolaj Alekszejevics Nyekraszov bronz plakett

Eladási ár: 9 800 HUF

Leírás

[1M150/X000]
Kétoldalas bronz plakett, bronz emlékplakett.

Egyik oldalán férfi portré, alatta cirill betűs felirat:
Н.А. Некрасов (N.A. Nyekraszov)
1821-1877

Jelzés:
AK (A.K.)

Másik oldalán cirill betűs felirat:
Я ЛИРУ ПОСВЯТИЛ НАРОДУ СВОЕМУ
(~ a lírát népemnek ajánlottam)

Szélesség: 3.7 cm
Súly: 0.03 kg
Nyikolaj Alekszejevics Nyekraszov

  


Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez





Nyikolaj Alekszejevics Nyekraszov





Élete


Született
1821. november 28.
Nemyriv, Ukrajna


Elhunyt
1877. december 27. (56 évesen)
Szentpétervár, Orosz Birodalom


Sírhely
Novodevichy Cemetery


Jellemző műfaj(ok)
költészet





Nyikolaj Alekszejevics Nyekraszov aláírása







Nyikolaj Alekszejevics Nyekraszov (orosz nyelven: Николай Алексеевич Некрасов, – Nyemirov, Podolszki kormányzóság, 1821. november 28. /december 10./ – Szentpétervár, 1877. december 27. /1878. január 8./) orosz költő, író, lapkiadó és szerkesztő. A 19. század közepén a társadalmi elkötelezettségű orosz demokrata költészet legnagyobb képviselője.









 Élete
Az Orosz Birodalom Podolszki kormányzóságában (a mai Ukrajna Vinnicjai területén) lévő Nyemirovban született (ukránul: Неми́рів, lengyelül: Niemirów). Elszegényedett nemesi családból származott, tizennégyen voltak testvérek. Nagyapjuk csaknem egész vagyonát elvesztette kártyán, katonatiszt apjuk pedig nyugdíjazása után, 1825-ben családjával a megmaradt birtokra, a Volga parti Gresnyevo faluba költözött (ma: Oroszország Jaroszlavli területén). A költő anyja tehetős lengyel polgári családból származott, iskolázott asszony volt.

Nyikolaj Nyekraszov Gresnyevóban töltötte gyermekkorát. Ott szembesült apja durva, erőszakos természetével, jobbágyaival szembeni önkényeskedésével. 1832-től 1837-ig a jaroszlavli gimnáziumban tanult. 1838-ban Szentpéterváron felvételét kérte az egyetemre, de vizsgája nem sikerült. Apja akarata ellenére, anyagi támogatásától megfosztva a fővárosban maradt és „önkéntesként” látogatta az egyetem előadásait (1839–1840). Két-három éven át nélkülözött, alig tudta megélhetését biztosítani, néha „éjjeli menedékhelyen” lakott, majd óraadásból élt. A nélkülözés megedzette és nem egészen tiszta, „praktikus” megoldások keresésére szoktatta.

Közben már írt prózát, színpadi bohózatot és verseket is. Első megjelent verseskötetét (Mecsti i zvuki, 1841) vegyesen fogadták. 1843-ban almanachok kiadásával kezdett foglalkozni. Ezek egyikében jelent meg többek között Dosztojevszkij első regénye, a Szegény emberek. 1847 elején I. I. Panajevvel együtt (aki jelentős összeget kölcsönzött) bérbe vette, majd színvonalas kiadvánnyá emelte a Szovremennyik című folyóiratot. Ebben jelent meg folytatásokban két (mérsékelt színvonalú) kalandregénye is, melyeket szerelmével, A. Ja. Panajevával (I. I. Panajev feleségével) együtt írt. A folyóirat irányvonala Csernisevszkij belépésével (1854–1862) megváltozott és egyre inkább hangot adott az ún. forradalmi demokraták nézeteinek. A belső ellentétek miatt a szerkesztőség felbomlott, néhány munkatársa távozott, köztük Turgenyev is, aki 1861-ben végleg szakított Nyekraszovval. A cár elleni merénylet után, 1866-ban a Szovremennyiket megszüntették.

Ekkor Nyekraszov bérbe vette az Otyecsesztvennije Zapiszki (Hazai jegyzetek) című folyóiratot, amelynek munkatársa lett Szaltikov-Scsedrin is. Utolsó éveiben a Ki él boldogan Oroszországban? című nagy elbeszélő költeményén dolgozott, de már nem tudta az összes tervezett részt elkészíteni. 1875 elején jelentkezett és hosszan elhúzódott súlyos betegsége. Temetésén Dosztojevszkij is jelen volt és beszédben búcsúzott tőle. 

 

Forrás: wikipédia 

Tulajdonságok

Anyag: Bronz

vásárlási információk

Feltöltve: 2023. január. 24.

(A műtárgyat eddig 356-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

A.K. : Nyikolaj Alekszejevics Nyekraszov bronz plakett

[1M150/X000] Kétoldalas bronz plakett, bronz emlékplakett. Egyik oldalán férfi portré, alatta cirill betűs felirat: Н.А. Некрасов (N.A. Nyekraszov) 1821-1877 Jelzés: AK (A.K.) Másik oldalán cirill betűs felirat: Я ЛИРУ ПОСВЯТИЛ НАРОДУ СВОЕМУ (~ a lírát népemnek ajánlottam) Szélesség: 3.7 cm Súly: 0.03 kg Nyikolaj Alekszejevics Nyekraszov    Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez Nyikolaj Alekszejevics Nyekraszov Élete Született 1821. november 28. Nemyriv, Ukrajna Elhunyt 1877. december 27. (56 évesen) Szentpétervár, Orosz Birodalom Sírhely Novodevichy Cemetery Jellemző műfaj(ok) költészet Nyikolaj Alekszejevics Nyekraszov aláírása Nyikolaj Alekszejevics Nyekraszov (orosz nyelven: Николай Алексеевич Некрасов, – Nyemirov, Podolszki kormányzóság, 1821. november 28. /december 10./ – Szentpétervár, 1877. december 27. /1878. január 8./) orosz költő, író, lapkiadó és szerkesztő. A 19. század közepén a társadalmi elkötelezettségű orosz demokrata költészet legnagyobb képviselője.  Élete Az Orosz Birodalom Podolszki kormányzóságában (a mai Ukrajna Vinnicjai területén) lévő Nyemirovban született (ukránul: Неми́рів, lengyelül: Niemirów). Elszegényedett nemesi családból származott, tizennégyen voltak testvérek. Nagyapjuk csaknem egész vagyonát elvesztette kártyán, katonatiszt apjuk pedig nyugdíjazása után, 1825-ben családjával a megmaradt birtokra, a Volga parti Gresnyevo faluba költözött (ma: Oroszország Jaroszlavli területén). A költő anyja tehetős lengyel polgári családból származott, iskolázott asszony volt. Nyikolaj Nyekraszov Gresnyevóban töltötte gyermekkorát. Ott szembesült apja durva, erőszakos természetével, jobbágyaival szembeni önkényeskedésével. 1832-től 1837-ig a jaroszlavli gimnáziumban tanult. 1838-ban Szentpéterváron felvételét kérte az egyetemre, de vizsgája nem sikerült. Apja akarata ellenére, anyagi támogatásától megfosztva a fővárosban maradt és „önkéntesként” látogatta az egyetem előadásait (1839–1840). Két-három éven át nélkülözött, alig tudta megélhetését biztosítani, néha „éjjeli menedékhelyen” lakott, majd óraadásból élt. A nélkülözés megedzette és nem egészen tiszta, „praktikus” megoldások keresésére szoktatta. Közben már írt prózát, színpadi bohózatot és verseket is. Első megjelent verseskötetét (Mecsti i zvuki, 1841) vegyesen fogadták. 1843-ban almanachok kiadásával kezdett foglalkozni. Ezek egyikében jelent meg többek között Dosztojevszkij első regénye, a Szegény emberek. 1847 elején I. I. Panajevvel együtt (aki jelentős összeget kölcsönzött) bérbe vette, majd színvonalas kiadvánnyá emelte a Szovremennyik című folyóiratot. Ebben jelent meg folytatásokban két (mérsékelt színvonalú) kalandregénye is, melyeket szerelmével, A. Ja. Panajevával (I. I. Panajev feleségével) együtt írt. A folyóirat irányvonala Csernisevszkij belépésével (1854–1862) megváltozott és egyre inkább hangot adott az ún. forradalmi demokraták nézeteinek. A belső ellentétek miatt a szerkesztőség felbomlott, néhány munkatársa távozott, köztük Turgenyev is, aki 1861-ben végleg szakított Nyekraszovval. A cár elleni merénylet után, 1866-ban a Szovremennyiket megszüntették. Ekkor Nyekraszov bérbe vette az Otyecsesztvennije Zapiszki (Hazai jegyzetek) című folyóiratot, amelynek munkatársa lett Szaltikov-Scsedrin is. Utolsó éveiben a Ki él boldogan Oroszországban? című nagy elbeszélő költeményén dolgozott, de már nem tudta az összes tervezett részt elkészíteni. 1875 elején jelentkezett és hosszan elhúzódott súlyos betegsége. Temetésén Dosztojevszkij is jelen volt és beszédben búcsúzott tőle.    Forrás: wikipédia 

További részletek
Anyag: Bronz

vásárlási információk
Feltöltve: 2023. január. 24.

(A műtárgyat eddig 356-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
9 800 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

[1Y345/BX-10] Hibátlan állapotú, kobaltkék mázzal festett és aranyozott peremű Zsolnay pompadour étkészlet, süteményes készlet, kávés és teás készlet sok kiegészítővel. Aljukon több féle Zsolnay márkajelzés található. Az étkészlet darabjai: Étkészlet: - 2 darab nagy méretű fedeles leveses tál (18.5 x 24 x 33 cm) - 2 darab ovális pecsenyés kínáló tál (3.5 x 26 x 36.5 cm) - 2 darab szögletes tésztás tál (6.3 x 22.5 x 22.5 cm) - 2 darab kör alakú, magas falú zöldséges tál (7.4 x 25 cm) - 2 darab nagyméretű kör alakú kínáló tál (3.3 x 29.5 cm) - 12 darab leveses mélytányér (4.5 x 22 cm) - 14 darab lapostányér (3.3 x 23.5 cm) - 10 darab kistányér (1.8 x 16.5 cm) - 8 darab ovális kistányér, halastányér (3 x 17.6 x 24.5 cm) Leveses készlet: - 8 darab kétfülű leveses csésze (6.3 x 12.6 x 16.8 cm) - 8 darab alátét tányér (2.3 x 15.6 cm) Süteményes készlet: - 1 darab nagyméretű süteményes tál (2.3 x 24.5 cm) - 12 darab süteményes kistányér (2.5 x 19 cm) Teás és kávés készlet: - 1 darab bonbonier (13 x 12.5 x 16.5 cm) - 1 darab tejszín kiöntő (10.2 x 8.5 x 12 cm) - 8 darab teás csésze (6 x 10.1 x 12.5 cm) - 8 darab alátét tányér (2 x 15.5 cm) - 7 darab kávés csésze (4.7 x 7.5 x 9.4 cm) - 7 darab alátét tányér (1.8 x 12 cm) Kiegészítők: - 1 darab gyertyatartó (14.4 x 10 cm) - 2 darab csontostányér (2.4 x 15 x 21 cm) - 2 darab fűszertartó, sótartó (5.3 x 7.7 x 12.8 cm) - 4 darab kistálka, szószos tálka (3.7 x 7.6 cm) - 1 darab kisváza vagy eszköztartó (9.3 x 7.2 cm) - 1 darab kisméretű fogpiszkáló-tartó (5 x 4.8 cm) Súly: 42.245 kg
Zsolnay Pompadour porcelán étkészlet teás és kávés készlet kiegészítőkkel 126 darab
850 000 HUF

a kategória hasonló műtárgyai

[1M083/X052] Szép állapotú, kétoldalas bronz érem, bronz plakett. Feliratok: XXVII. MISKOLCI FILMFESZTIVÁL 1987 Jelzés: CLS (CSL) Súly: 0.44 kg Cséri Lajos éremművész, szobrász Hajdúböszörmény, 1928-01-22 Névváltozat: Klein 1946-53: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Ferenczy Béni, Pátzay Pál. 1953-60: elsősorban a művészeti szervezeti életben dolgozott (Népművelési Intézet, MM, Művészeti Alap). Részt vett a tokaji művésztelep szervezésében. 1971-72-ben az USA több városában tanított szobrászatot (Syracuse, Cortland, Rochester). 1970 óta tagja a Nemzetközi Éremművészeti Szövetségnek. Klasszikus felfogásban készíti érmeit zeneszerzőkről (Haydn, Mozart, Bach, Liszt, Bartók), képzőművészekről (Picasso, Van Gogh, Egry, Kmetty, Nagy Balogh, Vilt Tibor, Zilahy György), népművészekről (Kapoli Antal, Kisjankó Bori), írókról (Petőfi, Babits, Kassák). Újabb művein expresszív jelleg mutatkozik. Először készített könyv alakú plakettet, amelyen a pozitív-negatív játékára épít. Irodalom SOÓS I.: Magyar művészek Van Gogh-érmei, Művészet, 1966/5. plakettjei Tokajban, Művészet, 1970/9. SOÓS I.: ~ szobrászművész érmeiről, Művészet Barátai, 1994/3. CHIKÁN B.: ~, a portré mestere, The Medal, London, 1995/27. L. KOVÁSZNAI V.: Három portré, Numizmatikai Közlemények, 1993-94/5. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1972 • USA egyetemi galériái (Syracuse, Cortland) • egyetemi könyvtár, Rochester 1972, 1975-76, 1989 • Darves Gallery, Naples, Florida. Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások 1954-től • az 5., 6., 8. Magyar Képzőművészeti kiállításon 1955 • Fiatal Képző- és Iparművészek kiállítása, Ernst Múzeum, Budapest • Soproni Éremművészeti Biennálé • FIDEM kiállításai: Krakkó, Lisszabon, Budapest, Stockholm, Colorado Springs, Helsinki 1971 • Új művek, Műcsarnok, Budapest 1986, 1988 • Dante Biennálék, Ravenna, Centro Dantesco 1995 • Helyzetképkiállítás, Műcsarnok, Budapest. Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben Forrás: artportal.hu  
Cséri Lajos : XXVII. miskolci filmfesztivál 1987
8 000 HUF
[1M147/X000] Akasztási lehetőséggel rendelkező kis méretű bronz plakett, emlékplakett. Felirat: SZENTENDREI TÉRI TEÁTRUM TEMPLOM JÁTÉKOK Magasság: 4 cm Szélesség: 3.5 cm Súly: 0.02 kg Kerényi Imre: Templom-téri játékok, 1978. Előadás címe: Templom-téri játékok Műfaja: vásári látványosság Előadások dátuma: 1978. 06. 30. 1978. 07. 01., 02., 06., 07., 08., 09., 14., 15., 16., 21., 22., 23.   Előadások helyszíne: Szentendre, Templom tér Létrehozó szervezet, társulat: Szentendrei Teátrum Rendező: Kerényi Imre Zenei vezető: Komlósi Zsuzsa Koreográfus: Szirmai Béla Jelmeztervező: Borsi Zsuzsa Díszlettervező: Kocsis Imre Az előadás rövid leírása: Vásári látványosság, az egykor messze földön híres szentendrei szerb és görög kézművesek és kereskedők piacának mintájára. Zsibvásár, ahol cserepesek, fafaragók, gyertyamártók, mézeskalácsosok és festők kínálják portékájukat. Énekszóval, muzsikával, tánccal és komédiás jelenetekkel. Miközben a nagyérdemű közönség csevapcsicsával, zsíroskenyérrel, borral csillapíthatja éhét, szomját. Előadatnak: a Borivó Asszony, az Orientális és Occidentalis, a Tudós és a Katona (mutogatós komédia), szekéren fellép Aesculapis Doktor, bemutattatik Bacchus – Bacchusnak a borok istenének és Jupiternek az istenek istenének kacagtató históriája.   Közreműködők: Képzőművészeti Főiskola hallgatói Színház- és Filmművészeti Főiskola II. éves hallgatói Bakfark Lant-együttes Vujicsics Tihamér Nemzetiségi Együttes szentendrei képzőművészek Derzsi János Dóczi Péter Gáspár Tibor Igó Éva Kelemen Csaba Kovács Titusz Maria Mercedes Carlion de Lacko Mester Edit Moravetz Levente B. Sebestyén András Szatmári György Sziki Károly  Varga Katalin Hollósi Vajek Róbert Zágoni Zsolt továbbá a nagyérdemű közönség   Fotók Forrás: https://teatrum50.szentendreiteatrum.hu/eloadas/kerenyi-imre-templom-teri-jatekok-1978/
Kerényi Imre: Szentendre Templom-téri játékok bronz emlék plakett 1978
12 000 HUF
[5862/X024/10] Régi kétoldalas hibátlan állapotú plasztikus díszítésű feliratos jelzett bronzplakett. Felirat: TÉTÉNY PROMONTOR MŰVÉSZETI NAPOK J. F. ( JANZER FRGYIES ) Szélesség: 8.5 cm Súly: 0.26 kg Janzer Frigyes éremművész, szobrász Születési hely: Budapest Születési dátum: 1939 Kiállítások az adatbázisban:  Móricz Zsigmond Emlékkiállítás 1960-1964: Bánki Donát Gépipari Technikum, emellett magánúton folytatott szobrászati tanulmányokat. 1969-1971: Derkovits-ösztöndíj; 1971: Derkovits-nívódíj; 1977: a salgótarjáni Tavaszi Tárlat szobrászati díja; 1978: Munkácsy-díj; a Kulturális Minisztérium képzőművészeti nívódíja; 1979: III. díj a hatvani Portrébiennálén; a Városi Tanács díja a 26. Vásárhelyi Őszi Tárlaton; 1984: Szakszervezetek Országos Tanácsa-ösztöndíj; a Csongrád megyei Tanács díja a Vásárhelyi Őszi Tárlaton; 1985: a XV. salgótarjáni Szabadtéri Szoborkiállítás fődíja; 1986: érdemes művész; 1988: a Képző- és Iparművészeti Lektorátus díja a XVIII. salgótarjáni Szabadtéri Szoborkiállításon; 1989: a hatvani Portrébiennálé III. díja; 2002: Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt. A Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesületében vezetőségi tag volt. 1973-tól 1981-ig a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége Szobrász szakosztálya vezetőségi tagja, 1986-1990 között titkára. 1975-ben megalapította a Budapesti XXII. ker.-i Mészáros László Képzőművészeti Kört, melynek tanára és művészeti vezetője. 1987-ben egyik alapítója volt a DunapART Művészeti Társaságnak. Budapesten él. Jugoszláviában, Franciaországban, Olaszországban és a Szovjetunióban járt tanulmányúton. 1966 óta szerepel kiállításokon. Minden jelentős hazai tárlaton részt vett. Érmeire a lírai hangvétel, portréira a karakter tárgyilagos visszaadása jellemző. Szobraiban a harmónia és a dinamika kifejezésére törekszik. Egyéni kiállítások 1980 • Hatvani Galéria, Hatvan 1989 • Nagy Balogh J. Terem, Budapest Válogatott csoportos kiállítások 1968 • Stúdió '58-68, Műcsarnok, Budapest • 11. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest Nyári Tárlat, Móra Ferenc Múzeum Képtára, Szeged 1975 • Dante Biennálé, Centro Dantesco, Ravenna 1978 • Magyar Szobrászat, Műcsarnok, Budapest Országos Éremművészeti Biennálé, Sopron 1984 • Országos Képzőművészeti Kiállítás '84, Műcsarnok, Budapest 1985 • Nemzetközi Kisplasztikai Biennálé, Poznań 1988 • Tavaszi Tárlat, Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége, Műcsarnok, Budapest 1989 • Téli Tárlat, Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége, Műcsarnok, Budapest Művek közgyűjteményekben Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest Vak Bottyán Múzeum, Vác. Köztéri művei Pincemunkás vagy Borász (bronz, 1974, Budapest, XXII. ker., Kossuth u. 100.) Komócsin Zoltán-emléktábla (bronz, 1975, Budapest, XIV. ker., Amerikai út 96. KISZ Központi Bizottság Politikai Főiskola) Noszlopy Gáspár mellszobra (bronz, 1975, Kaposvár, Mezőgazdasági Szakközépiskola) Alpári Gyula-emléktábla (bronz, 1975, Sachenhausen, koncentrációs tábor) Jakov Ignjatovic mellszobra (bronz, 1977, Szentendre, Péter-Pál templom kertje) fadomborművek (1978, Miskolc, a Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod Megyei Bizottsága székháza) Tavasz-díszkút (bronz, 1979, Balassagyarmat, Kórház) Kodály-mellszobor (bronz, 1980, Budapest, XXII. ker., Zeneiskola) kútplasztika (vörösréz, 1981, Gyönk, az Általános Iskola előtt) Nógrádi Sándor-szobor (bronz, 1984, Salgótarján, a mozi előtt) Cirill és Metód emlékoszlop (kő, bronz, 1985, Zalavár) Lukács György-szobor (bronz, 1986, Budapest, Egyetemi Könyvtár) Dinnyés lány (bronz, 1986, Heves, a Rákóczi Mgtsz székháza előtt) Illyés Gyula szobra (bronz, 1987, Szekszárd, a Tanítóképző Főiskola előtt) Virág (mészkő, 1987, Budapest, XI. ker., Fehérvári út 120., VSZM Közösségi Ház) I-II. világháborús emlékmű (bronz, mészkő, 1989, Fényeslitke) Deák Ferenc-mellszobor (bronz, márvány, 1993, Budapest, XIX. ker., Gutenberg krt. 6.) Árpád fejedelem szobra (kő, bronz, 1996, Tiszaalpár) Somogyi László mellszobra (bronz, 1998, Budapest, XVIII. ker., Kondor Béla sétány). Forrás: Artportal.hu
Régi jelzett JANZER FRIGYES bronz plakett 8cm
12 000 HUF
[1C897/X139] Fa talapzatra illesztett, jelzett, plasztikus bronz plakett. A plakett hátoldalán képcsarnokos zsűricímke, rajta felirat: KÉPCSARNOK ZSŰRISZÁM KCS/S2/28 Jelzés: KAUBEK '84 Súly: 0.325 kg Kaubek Péter szobrász Budapest, 1942-04-29 Szerző: Pogány Gábor Autodidakta, a Dési Huber Körben tanult. Mestere: Laborcz Ferenc. 1977-80: Derkovits-ösztöndíj, 1978: Siklós-Villányi Nemzetközi Szobrász Alkotótelep. 1985: Országos Kisplasztikai Biennálé III. díj; 1986: Humor és Szatíra Fesztivál képzőművészeti fődíja, Gabrovo (BG), 1999: Portré Biennálé aranydiploma, Hatvan. Erősen kötődik a magyar szobrászati hagyományokhoz. Plasztikai megfogalmazása erőteljes, a pozitív formák együttes hatására épül. Karakteres portretista. A 90-es években tett afrikai, indiai és himalájai utazásai hatására kezdett tájképeket festeni, amelyeken ötvöződik a friss realista felfogás a keleti szemlélettel. Irodalom ART 9. Ferencvárosi Képzőművészek Egyesülete, Budapest 2000. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1975 • Csepel Galéria, Budapest • Horváth E. Galéria, Balassagyarmat 1979 • Ifjúsági Ház, Szeged 1987 • Nagymaros 2000 • Csepel Galéria, Budapest • Hatvani Galéria, Hatvan Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások 1985 • IX. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs 1986 • Humor és Szatíra Fesztivál, Gabrovo 1997 • Magyar Szalon ’97, Műcsarnok, Budapest 1999 • Portrébiennálé, Hatvan.   Forrás: artportal
Kaubek Péter : Mária a kis Jézussal 1984 Képcsarnokos plakett
25 000 HUF