[0Z667/057] Nagyon régi színezett acélmetszet az 1800-as évek elejéről. Üveglap mögött, egyszerű keretben, falra akasztási lehetőséggel. Feliratok: ST. GILES CHURCH, LOOKING WEST EDINBURGH Magasság: 26 cm Szélesség: 30 cm Súly: 0.615 kg

[1I786/043] Papír szénrajz üveglap mögött, aranyozott keretben. Akasztási lehetőséggel rendelkezik. Magasság: 56.5 cm Szélesség: 45.5 cm Súly: 1.805 kg

[FKC774/Bp206/9] A kép mérete: 12,5 x 17,5 cm keret nélkül. Készült: Rézkarc, Papír A kép Német művész, XX. század alkotása. Jelezve lent "olvashatatlan" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép

[FKC668/Bp305/222] A kép mérete: 21 x 24,5 cm keret nélkül. Készült: Rézkarc, Papír A kép Remsey Jenő György (Nagykőrös, 1885, Gödöllő, 1960) alkotása. Jelezve jobbra lent "Remsey (ceruzával)" A festmény jó állapotban van. Keret: Új Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. 1905-1909 között Budapesten az Iparrajziskolában tanult, majd a gödöllői művésztelep tagja lett, ahol 1914-ig dolgozott. 1909-ben a KÉVE tagjai sorába választotta, s rendezésükben számos tárlaton vett részt. 1913-ban a nagybányai szabadiskolában képezte magát, majd a KÉVE tagjaként ösztöndíjjal Párizsba is elkerült, de tanulmányutakat tett Bécsbe és két ízben Münchenben is. 1924-ben egyik alapítója és elnöke volt a Spirituális Művészek Szövetségének, majd létrehozta annak lapját, a Fáklyát. 1937-41 között a Nemzeti Figyelő munkatársaként dolgozott, 1952-ben tagja lett a Szinyei Alkotóközösségnek, 1960-ban pedig a Rézkarcoló Művészek Alkotóközösségének. 1909-ben vett részt először a KÉVE tárlatán, 1920-ban újra. 1923-ban a Helikonban, 1924-ben és 1944-ben a Nemzeti Szalonban, 1935-ben és 1964-ben az Ernst Múzeumban, 1947-ben pedig a Szalmássy Galériában volt kiállítása. 1957-64 között több tárlatot is rendeztek műveiből Párizsban, de a KÉVE által alkotásai elkerültek berlini, düsseldorfi, bécsi, genfi, nürnbergi, lipcsei seregszemlékre is. Remsey hosszú pályájának kezdete a szecesszió stílusirányzatához kapcsolódott. Részt vett a szecesszió eszmeiségének elkötelezett gödöllői művésztelep munkájában, s egészen haláláig Gödöllőn élt. Így nem csoda, ha mindvégig ápolta a művésztelep emlékét, mely saját pályáján is az első döntő jelentőségű inspirációt és művészetközösséget jelentette. Akárcsak Körösfői és Nagy Sándor, ő is szimbolikus sugallatú műveket alkotott, amelyekre a lapidáris formaalkotás, a stilizáció, a vonalkontúrok hangsúlyos szerepe, a homogén színsíkok alkalmazása volt jellemző. Gobelintervezéssel is foglalkozott. Díjak: Benczúr-díj; Hors Conours-oklevél, Bécs; Gödöllő város díszpolgára. Több műve a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonát gazdagítja (Énekeskoldusok, Ködfoszlás a Dunán, Az irgalmas szamaritánius, Szent család, Önarckép). A budapesti Lónyai utcai református gimnázium számára 1942-ben egy freskót alkotott (A magyar reformáció szellemtörténete). (Éber, RI-NM, MMFRA, ML) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. Budapesten tanult, majd a gödöllői művésztelep tagja volt. 1909-ben koll. kiállítása volt a KÉVE tárlat keretében. 1913-ban a nagybányai festőiskolában dolgozott. A KÉVE tagjaként ösztöndíjjal Párizsba is elkerült, de tanulmányutakat tett Bécsben, és Münchenben is. 1920-ban ismételten állított ki műveket a KÉVE tárlatán. 1923-ban a Helikonban, 1924-ben a Nemzeti Szalonban volt kiállítása. A Spirituális Művészek Szövetségének tagja volt. Alkotásait stilizálja s főleg dekoratív hatásokra törekszik. Több műve az MNG tulajdonában van. (Éber, RI-NM) Magyar festők és grafikusok adattára Művészi képzettségét az a kapcsolat segítette kibontakozni, amelyet Gulácsy Lajossal, Erdei Viktorral és Fülep Lajossal teremtett. A KÉVE tagja lett és ösztöndíjjal Párizsba került. Tanulmányutakat tett Bécsben és Münchenben, majd itthon a Gödöllői Művésztelepre került. Alapító tagja volt az 1924-ben alakult Spirituális Művészek Szövetségének. 1924-ben és 1944-ben a Nemzeti Szalonban, 1935-ben és 1964-ben az Ernst Múzeumban és 1947-ben a Szalmássy Galériában vett részt csoportos kiállításokon. Eleme a kompozíció, a sokalakos, a nagy csoportokat fölölelő képek problémája, amely képszerkesztő hajlandóságát, rendező képességét foglalkoztatja és alkalmat ad arra, hogy témáit a maga sajátos módján adja elő. Ez pedig a díszítő stilizálás nyelve. Képei síkszerűek, nagy dekoratív színfoltok mozaikszerű együttesei, amelyek erőteljes kontúrhatásukkal és fényproblémáikkal gobelin terveknek vagy üvegfestményeknek hatnak. Írói munkássága is számottevő. - Irod.: Gellér Katalin - Keserű Katalin: A gödöllői kismesterek. MTA 1981. I. 441. Művészeti lexikon I-IV. Festő, költő és író. Bp.-en, Bécsben és Münchenben tanult, majd a gödöllői művésztelep tagja lett. Számos külföldi kiállításán kívül 1909-ben és 1920-ban kollektív kiállítása nyílt a KÉVE-tárlat keretében, 1923-ban a Helikon szalonjában, 1924-ben és 1944-ben a Nemzeti Szalonban, 1935-ben és 1964-ben az Ernst Múzeumban, 1947-ben a Szalmássy Galériában. 1957 és 1964 között Párizsban több kiállítást rendeztek műveiből. 1924-ben egyik alapítója s elnöke volt a Spirituális Művészek Szövetségének. Több műve (Énekeskoldusok, Ködfoszlás a Dunán, Az irgalmas szamaritánius, Szent Család, Önarckép stb.) a Nemz. Gal. tulajdona. Szecessziósan stilizált, szimbolikus ihletésű képeivel expresszív hatásokra törekedett. Művészeti lexikon I-II. Budapesten tanult, azután a gödöllői művésztelep tagja volt. 1909. és 1920. kollektív kiállítása volt a Kéve tárlat keretében. 1923. a Helikon szalónjában, 1924. a Nemzeti Szalónban. A Spirituális Művészek Szövetségének tagja. Énekes koldusok c. olajfestménye a Székesfővárosi Múzeum, Anyám arcképe, Ködfoszlás a Dunán, Az irgalmas szamaritánius, a Szent Család és Önarckép c. művei a Szépművészeti Múzeum tulajdonában vannak. Képeit stilizálja s főleg dekoratív hatásokra törekszik. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek Művészeti tanulmányait Bécsben, Münchenben és a gödöllői művésztelepen végezte. 1907 óta szerepel a hazai és külföldi nyilvánosság előtt, az évek során több franciaországi és amerikai kiállítása volt. 1964-ben az Ernst Múzeumban, 1976-ban a Csók Galériában, 1979-ben Nagykőrösön voltak gyűjteményes tárlatai. Számos külföldi művésztársaság tagja és kitüntetettje, 1920-ban Budapest város nagydíjával, 1969-ben Milánó ezüstérmével tüntették ki. - A szecesszióban gyökerező szimbolikus stílusa a harmincas években alakult ki; munkáit erős stilizáltság, olykor groteszk ábrázolás, sejtelmes színvilág jellemzi. Mondanivalói az ember sorskérdései körül forognak.

[FK1370/FL-1] A kép mérete: 60 x 80 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Zirkelbach László (Budapest, 1916) alkotása. Jelezve Balra lent "Zirkelbach László" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő és grafikus. 1934-39 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán Benkhard Ágost volt a mestere, majd a miskolci művésztelepen, valamint Kárpátalján dolgozott. Tanulmányúton járt Francia- és Németországban. 1948 óta szerepelt hazai és külhoni tárlatokon (Derkovits Terem, Csontváry Terem, Békéscsaba, Eger, Nagykanizsa, Pécs, Kecskemét, Kaposvár, Veszprém, Sopron, Cegléd, Surány, Köln). A természeti látvány őszinte, lírai visszaadása a célja: legszívesebben a Dunakanyart, Nagymarost és Visegrád környékét festi. Grafikai munkássága is figyelemreméltó. A Szőnyi István és a Mednyánszky Alkotóközösség tagja. (MÉ, KF) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő és grafikus. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Benkhard Ágost volt a mestere, majd a miskolci művésztelepen, ill. Kárpátalján dolgozott. Tanulmányúton járt Francia- és Németországban. 1948-óta szerepel hazai és külföldi tárlatokon (Derkovits Terem, NSZK, stb). A természeti látvány őszinte, lírai visszaadása a célja: legszívesebben a Dunakanyart, Nagymarost és Visegrád környékét festi. Grafikai munkássága is figyelemreméltó. (MÉ) Magyar festők és grafikusok adattára 1939-ben végzett a főiskolán Benkhardt Ágost osztályán, majd a miskolci művésztelepen, illetve Kárpátalján dolgozott. Tanulmányúton Franciaországban, az NDK-ban és az NSZK-ban járt. 1948 óta kiállító művész; 1967-ben a Derkovits Teremben, 1969-ben és 1974-ben Békéscsabán, 1972-ben Nagykanizsán és Egerben mutatkozott be önállóan. 1972-ben egyéni kiállítása volt az NSZK-ban. - A természeti látvány őszinte, lírai visszaadása a célja: legszívesebben a Dunakanyart, Nagymarost és Visegrád környékét festi. Grafikai munkássága is figyelemreméltó. - Irod.: P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek 1939-ben végzett a főiskolán Benkhard Ágost osztályán, majd a miskolci művésztelepen, illetve Kárpátalján dolgozott. Tanulmányúton az NSZK-ban, az NDK-ban, Olasz- és Franciaországban, az USÁ-ban, és Mexikóban járt. 1948 óta kiállító művész; 1967-ben Budapesten, 1969-ben és 1974-ben Békéscsabán, 1972-ben Nagykanizsán és Egerben, 1977-ben Pécsett, 1980-ban Kecskeméten, 1981-ben Kaposvárott, 1983-ban Győrben mutatkozott be önálló tárlattal. Külföldön az USÁ-ban (1965) és az NSZK-ban jelentkezett egyéni kollekcióval. 1974-ben elnyerte a Dunakanyar Intéző Bizottság díját. - Képeiben biztos térformálás, szerkezeti építkezés és határozott lírai színhatások jelentkeznek. Ennek következtében leggyakoribb témája, a természeti látvány átalakul, s a művész legbensőbb, őszinte mondanivalójává válik. Grafikai munkássága is jelentős. Kortárs magyar művészeti lexikon I-III. 1934-39: MKF; mestere: Benkhard Ágost. 1974: Dunakanyar Intézőbizottság díja. A Szőnyi István és a Mednyánszky Alkotóközösség tagja. Érzékeny tájképeket fest. Reklámgrafikával is foglalkozott. Ek: 1967: Derkovits T.; 1969: Munkácsy T., Bcsaba; 1972: Rudnay T., Eger; Egry T., Nagykanizsa; Glaub G., Köln; 1977: Ferenczy T., Pécs; 1980, 1991: Iványi Grünwald T., Kecskemét; 1981: Vaszary T., Kaposvár; 1983: Dési Huber T., Veszprém; 1986: Képcsarnok, Sopron; 1990, 1998: Városi Kórház, Cegléd; 1992, 1997: Tanácsház, Surány. Vcsk: 1966-73: Nagymarosi Művésztelep; 1974, 1981, 1997: Csontváry T. Irod.: Ft. Verliebt in das Donauknie, Neue Zeitung, 1967. ápr. 28.; H. Gy. Zirkelbach László kiállítása a Derkovits Teremben, Magyar Nemzet, 1967. ápr. 30.

[FK2921/Bp14/4] A kép mérete: 60 x 80 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Farostlemez A kép Hévizi Éva (Budapest, 1946) alkotása. Jelezve Balra fent "HÉ monogrammal" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép A festmény hátoldalán a Képcsarnokvállalat raglapja található. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. 1965-1970 között a budapesti Iparművészeti Főiskola textil szakán Rákosy Zoltán, Szilvitzky Margit, Eigel István tanítványa volt. Tanulmányúton járt több nyugati-európai országban, az USA-ban. 1992-ben ösztöndíjasként Finnországban volt. 1976-ban kapcsolódott be a Kecskeméti Zománcművészeti Alkotótelep munkájába. A fővárosban és Kecskeméten dolgozik. 1974-ben Kecskeméten nyílt egyéni tárlata. Ezt több önálló kiállítás követte (Ferencvárosi Pincetárlat, Pataky Műv. ház, Vigadó Galéria, Csók Galéria, Szeged, Pécs, Békéscsaba, Hamburg, Buffalo, stb.). Hazai csoportos tárlatok mellett bemutatkozott Olaszországban, Torontóban, Hamburgban. Sajátos, lírikus vénájú festészete a természeti jelenségek és emlékképeinek költői átírásán alapszik. A színes litográfia kiváló művelője. Kárpittervezéssel is foglalkozik, a festészet és a szobrászat szintézisét keresi. Díjak: Stúdió-díj, Szimpózium-díj (Bulgária), a Nemzetközi Zománcművészeti Szimpózium MAOE nagydíja (Kecskemét). Több monumentális alkotás (textil falképek, domborított filc falkép) fűződik nevéhez. Munkáit őrzi az ART-MA Alapítvány, a kecskeméti és a győri múzeumok gyűjteménye. (MÉ, Tasnádi Attila adatközlése nyomán) Magyar festők és grafikusok adattára 1970-ben fejezte be tanulmányait az Iparművészeti Főiskola díszítőfestő-tanszakán Rákosy Zoltán és Eigel István növendékeként. Tanulmányúton a Szovjetunióban és Spanyolországban járt. 1974-ben Kecskeméten önálló kiállítása nyílt. - Sajátos, lirikus vénájú festészete a természeti jelenségek és emlékképeinek költői átírásán alapszik. A színes litográfia kiváló művelője. - Irod.: P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. A bp.-i Iparművészeti Főiskolán Rákosy Zoltán és Eigel István tanítványa volt. Tanulmányúton járt több európai országban. 1974-ben Kecskeméten egyéni tárlata nyílt. Ezt több hazai és külföldi tárlat követte. Sajátos, lírikus vénájú festészete a természeti jelenségek és emlékképeinek költői átírásán alapszik. A színes litográfia kiváló művelője. (MÉ) Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek 1970-ben fejezte be tanulmányait az Iparművészeti Főiskola díszítő-festő szakán Rákosy Zoltán és Eigel István növendékeként. Tanulmányúton a Szovjetunióban és Spanyolországban járt. Csoportos bemutatók mellett 1974-ben és 1977-ben Kecskeméten, 1977-ben és 1981-ben a Ferencvárosi Pincetárlat helyiségében, 1980-ban Szegeden, 1981-ben Pécsett és Békéscsabán, 1982-ben a Pataky István Művelődési Házban, 1983-ban Kaposvárott és a Fővárosi Tanács Lajos utcai galériájában mutatkozott be egyéni kollekciókkal. - Sajátos, lírai vénájú festészete a természeti jelenségek és emlékképeinek költői átírásán alapszik. Ujabban a festészet és a szobrászat szintézisét keresi, téralakítási problémák foglalkoztatják.