[0O844/X248]
Antik, kőépítő szekrény füzetei és egyéb papírok. Pótolhatatlan ritkaságok!
A híres XIX. századi Anker játékcsalád segédletei:

- Richter-féle építési mintalapok 7.sz. (5 nyelvű, magyar is)
Negyedik fokozat, nagyméretű kövekkel való építéshez. Kockamagasság: 25 mm
(DS 7 5U, 5 1/2U, 6U, 6 1/2U) (15 x 23 cm)
- A kis építész segédkönyve - Das kleinen Baumeisters Hilfsbuch
Schnittheft DS Nr. 7. (15 x 23 cm)
- Alaprajz segédlet, négyzetrács 5, 5 1/4, 5 1/2 (20 x 62 cm)
- Színes dobozrendező segédlet (DS 7/1) (35 x 24.5 cm)
- Színes dobozrendező segédlet (DS 7/2) (35 x 24.5 cm)

Súly: 0.135 kg
Történeti áttekintés


A kockák története egészen a tizenkilencedik század közepéig nyúlik vissza. Ekkor már a kukuricacsuhából készült baba és a fából farigcsált kockák helyett célirányosan a gyermek számára készülő játékokat kezdtek gyártani.
Friedrich Fröbel, a modern óvoda intézményének kialakítója felismerte a játékkockának, mint a gyermeki kreativitás fejlesztési eszközének a fontosságát. A gyermek közösségi nevelésének egyik jeles képviselője, Dr Jan Georgens az 1870-es években már felhasználja Fröbel elméletét és tapasztalatait. Újságot adott ki "Neuer Kindergarten" (Az új óvoda) néven, az ott bemutatott játékokat pedig Georgens neve alatt készítették és árusították, mint oktató-nevelő játékokat. Georgens munkája során igénybe vette Gustav Lilienthal szolgálatait is. A művész Gustav egy sor illusztrációt készített Georgens egyéb könyveihez is. Munkája során Gustav kidolgozta egy építőkocka rendszer alapjait is. Ennek műszaki kivitelezéséhez igénybe vette bátyja, a mérnök Otto Lilienthal segítségét. Az építőkocka rendszer forradalmi újdonsága az volt, hogy a kocka nem fából, hanem kőből készült. Ennek következtében teljesen más stabilitása lesz az elkészített építményeknek.
A Lilienthal fivérek műszaki és művészi munkája kiváló volt. Ezt bizonyítja többek közt az is, hogy a repülés történetébe beírták a nevüket. Üzleti érzékük viszont nem volt. Nincs információ arról, hogy akár egy építőkocka készletet is eladtak volna. Látva, hogy ötletük anyagi eredményeket nem hoz, úgy döntöttek, hogy azt eladják. A vevő Friedrich Adolf Richter volt.
Ő az, aki az építőkockákat világsikerre vitte. Vállalata, mely a türingiai Rudolstadt-ban volt, mindennel foglalkozott, ami pénzt hozott.
Az üzleti tevékenységet növényi főzetek árusításával kezdte. Ezek természetesen a tyúkszemtől a reumáig mindent gyógyítottak. Ezt állította a gyár. És valószínűleg lehetett is benne valami, legalábbis az eladások ezt támasztották alá. Felvásárolta Németország legrégebbi üveggyárát is (amely 1570-től működött). Ennek feladata az volt a Richter birodalomban, hogy a gyógyfőzetek számára üvegeket, flakonokat készítsen. Ezen kívül a gramofonkészítésbe is belefogott. A századfordulón a legnagyobb német rögzített hanganyaggal büszkélkedhetett. Csokoládé gyártó részlege is volt. Nyomdát is vásárolt, hogy a termékek csomagolását, reklámanyagokat, építő mintákat saját vállalata készíthesse. Összefoglalva azt lehet mondani, hogy az a vállalkozó volt, akinek keze alatt minden arannyá változott. Könyörtelenül halmozott sikerre sikert. Ebben a vállalatcsoportban az építőkocka gyártása az egyik fő és húzó ágazat lett. Fennállása során 1884 és 1963 között becsülhetőleg három és öt milliárd közti követ gyártottak. Ezek a kövek különböző méretben, formában és színben készültek. A legkorábban készült készletek is (amelyek ma 120-130 évesek) a mai napig időt álló termékeknek bizonyultak. A korabeli kocka készleteknek jelenleg is óriási másodlagos kereskedelme van.




A vállalat két világháború csapásait is elviselte, de azt már csak rövid ideig, hogy az ország felosztása során Türingia a keleti, tehát szocialista Németország részévé vált. A szocialista tábor kereskedelmi kapcsolatai néhány éven belül drasztikusan lecsökkentek a Nyugattal. A teljesen megbízhatatlan szállítások (pl. karácsonyi dobozok februárban) és a minőség drasztikus romlása  megcsappantották a vevői érdeklődést. Tizennyolc év után egy olyan gyár, mely fénykorában a rudolstadti munkaképes lakosság 5%-át kitevő 649 alkalmazottja volt, végleg bezárta kapuit. A korlátolt proletárdiktatúra jellemző lépése volt, hogy a gyár megszüntetésekor a még készleten levő kockákat az udvarra dobálták ki. Aki arra járt, tetszés szerint vihetett belőlük haza magának. A gyár udvarán a mai napig egy egy méter széles, hat méter hosszú és ismeretlen méter magas hegy áll, ahova a maradékot kidobták.
Erre a barbarizmusra nincs magyarázat és mentség. A gyár bezárását követően az Anker kockák karrierjét a holland rajongók lelkesedése tartotta életben. 1979-ben alapították meg az Anker Barátai (Club Van Ankervriende - CVA) nevű szervezetet. Az azóta eltelt negyven évben a klub óriási munkát végzett az építőkockák fajtáinak katalogizálásban, rendszerezésében. Különösen nagy lendületet adott a rendszerezésnek és közzétételnek számítástechnika és az Internet fejlődése. Nagy segítség, hogy számítógépes programok, adatbázisok segítségével lehet a témakör adatait rendszerezni. További nagy előny, hogy a rendszerezett adatok elérhetővé tétele már csak a számítástechnikai ismeretektől függ. Egy nem túl komplikált honlap terve lehet, hogy nem szemet gyönyörködtető, de hasznos információkkal szolgálhat. A témával foglalkozók különösebb problémák nélkül felvehetik és tarthatják egymással a kapcsolatot. Természetesen az elvont és elméleti tevékenység mellett a klubélet mindig remek alkalom az építésre is. A kockák célja tulajdonképpen mindig ez is volt és ez is marad.

 A fal leomlása után a holland klub és számos más személy közreműködésével a rudolstadti gyárat újból elindították. A jelenleg is gyártott kockák minősége a régiekkel egyező, mivel a recept és a technológia azonos. Az új készleteket Magyarországon is lehet kapni.  Egy gyári szett reklámfotója a jobb oldalon látható. Áruk az egyszerűbb dobozok esetében tizenötezer forint körüli, a komolyabb kiegészítő dobozok már hetvenezerbe is kerülnek. Jelenleg a gyár csak a nagykaliberű kockák új sorozatát (GK NF) gyártja. Információk nincsenek azzal kapcsolatosan, hogy a fém kiegészítő elemek (híd, tető, stb.) avagy a kiskaliberű kockák ismételt gyártása terítékre került volna.

Aki a cég és a kockák történetéről bővebben szeretne olvasni, töltse le George F. Hardy 256 oldalas könyvét. Ez a honlapon angol és német nyelvű kiadásként, illetve teljes egészében magyar fordításként található meg a letöltések közt. A könyv borítóján a mellékelt képen látható templom látható, amely a GK NF 34-es dobozhoz tervezett (de soha ki nem adott) kiegészítő doboz segítségével lett volna megépíthető. A templom gótikus stílusú, Anker berkekben csak úgy hivatkoznak rá, mint a "nyolcszögletű szentélyes templom".









 

 

A kockák fajtái

A kockák préselt kőporból, színezékből és kötőanyagként lenolajból készültek és készülnek a mai napokban is. A technológia mit sem változott az elmúlt közel százharminc év alatt. Az termelési folyamat ma sem sokkal összetettebb egy manufakturális műhely-munkánál. Az eljárás - kisebb módosításokkal - azonos a Lilienthal testvérek által 1870 után kidolgozottal.
A présgépek cseréjére is csak annál az egyszerű oknál fogva került sor a gyár 1995-ös újraindításakor, mert azok nem a legbarátságosabb körülmények között voltak kénytelenek pihenni 1963 és 1995 között.
Az eljárás néhány nagyon egyszerű lépésből áll. Először a fém öntőformát feltöltik az anyagokkal. Ezután a levegő buborékokat kipréselik egy nagynyomású gép segítségével, majd egy kemencében kiégetik.

Az eredeti, Lilienthal -féle kockarendszer egy olyan alap-kockára épült, melynek éle 2 cm. A fejlesztések során Richter kiegészítette a gyártást egy másik fajtával is, melynél az alap-kocka élhossza 2,5 cm.
A hagyomány és a kialakult terminológia alapján a kis méretű készleteket kiskaliberűként jelöljük (Kleinkaliber - KK), a nagyobb méretűeket pedig nagykaliberűként (Grosskaliber - GK). Említés szintjén jegyezzük meg, hogy az építőkockákhoz hasonló jellegű és anyagú mozaik és fejtörő játékokat is készített a gyár.
A gyártási folyamat a KK készletekkel indult, de az eladások azt mutatták, hogy a GK készletek jelentősen sikeresebbek voltak. Ennek eredményeként 1915-ben a KK készletek fejlesztésével teljesen leálltak. A teljes termékskála 86 fajta készletet ölelt fel. A GK termékskála fejlesztése a második világháború után se állt le. Mindösszesen 438 fajta készletet ismer a szakirodalom.
Ne felejtsük el, hogy a termékek kialakítása 1884-et megelőzően kezdődött. Ekkor még sehol nem volt a termékek beszédes cikkszám-rendszere, nagyméretű adathalmazok feldolgozásának informatikai tapasztalata, többéves termékfejlesztési tervezés, stb. Az induláskor két KK sorozatot és egy GK sorozatot indítottak útjára azzal, hogy ami lesz, az lesz. Arra legvadabb álmaiban sem számíthatott maga Richter sem, hogy a gyártás majdnem nyolcvan évig fog folyni és hogy milliárdos darabszámot ér el a termelés.
Egy készlet kialakítása a kor minden igényét kielégítette. Összehasonlításul gondoljunk a távolkeleti ipar néhány jellegzetes mai termékére. Az összehasonlításból kinézet és tartósság szempontjait egyaránt vizsgálva sem a mostani gyártmányok kerülnek ki győztesen. A készleteket időtállóra tervezték, nem sajnálták az anyagot, munkát belőle. Az álláspont az volt, hogy egy kicsit drágább, de igényes darabok készítése sokkal kifizetődőbb, mint az olcsó termékeké. Az is igaz, hogy az eldobható termékek távolkeleti futószalag-termelési technikája még nem volt jellemző.
A Richter-féle kőépítő összes anyaga tölgyfa, kő, minőségi papír. Néhány kezdeti kartondobozos készletet leszámítva egy teljes készlet a következőképpen nézett ki:
- vasalt sarkú tölgyfa doboz
- elhelyezési minta a kövek dobozba rendezéséhez
- építési minta az adott készlethez, illetve az adott szettet megelőző kisebb dobozok mintái
- építési rács (értelemszerűen 2 vagy 2,5 centis háló-ráccsal, a könnyebb építés céljából)
- az építmények köré elhelyezhető kartonfigurák / tereptárgyak
- és természetesen nem utolsó sorban maguk a kövek
Az építési mintákat a kor neves művészei készítették. Külön erre a célra kérték fel őket, rajzaik méltó kiegészítői egy-egy készletnek. A mintafüzet az építéssel kapcsolatos hasznos tanácsokkal is szolgál. A magyar olvasó számára külön csemege a korabeli szöveg archaikus megfogalmazása. Az alábbiakban álljon itt egy rövid idézet ennek szemléltetésére:
"Az "a" metszetnél négy piros kő feketére van sávozva, mert azok mint a 4. mintametszet világosan mutatja, a pontozott 'a' metszetvonalon kiállanak, a mi egyszersmindenkorra megjegyzendő. Épúgy megjegyzendő, hogy az egy réteggel mélyebben fekvő kövek nincsenek szinesen nyomtatva, mint azt az "a" metszet első fokozata mutatja, továbbá tartsuk meg, hogy a "B" jegy azt mutatja, hogy itt egy ívkő fekszík, "1/2B" pedig azt jelenti, hogy ezen helyre fél ívkövek rakandók, "D" pedig, hogy két egyforma kő egymásra rakandó."

Egy nagyobb doboz többszáz kisebb-nagyobb kő építőkockát is tartalmazhatott. A nagyobb készletek dobozában fülekkel kiemelhető, egymásra helyezhető tálcák tartalmazták a köveket. Az egészen nagy készleteket szabályszerű bútordarabnak minősülő szekrényben árulták. Ezeknek már a súlya is a száz kilók magasságában mozgott.
A termékskála alapjait tekintve nagyon egyszerű felépítésű. Egyes szett-fajtákban kisebb számú dobozokat kiegészítő dobozok megvételével lehetett nagyobb készletekre bővíteni. Különböző sorozatok között az átjárást ún. konverziós dobozok biztosították.
A vázolt egyszerű elméleti képletet kissé megkavarja, hogy egyes dobozok nem konvertálnak sehova, holott konverziós dobozok. Egyes dobozokat megterveztek, tartalmukat összeállították, a dobozba rendezési mintákat kinyomtatták, majd soha nem gyártották őket. Egyes dobozokat nem lehetett kapni csak mint előző dobozok és a következő kiegészítő dobozok. Stb. A korabeli kereskedő könyvet kapott a gyártól, hogy a betérő vevőnek segíteni tudjon abban, hogy milyen alap, kiegészítő vagy konverziós készletet vásároljon.
A jobb oldali ábrán egy nagyobb készlet látható. Ez egy nagykaliberű, 3.848 követ tartalmazó bútordarab. A "Kockák története" oldalon látható legelső készlet (GK-NF 2) és a további kiegészítő dobozok a végén ilyen nagyságú készleteket eredményeztek (GK-NF 34).
A helyzetet külön bonyolította, hogy a kő kockák kiegészítőjeként egy idő után fém híd-elemeket is gyártani kezdtek. Később a nagy építmények befedéséhez segítségül a sok nehéz kő helyett fém sátortető-elemeket tettek a nagyobb készletekbe. Elképzelhető, hogy ez micsoda kiegészítő és konverziós szett-orgiát robbantott ki.
A gyártott sorozatok a következők voltak:
AF (Alte Folge) - régi sorozat: az első gyártott készletek
NF (Neue Folge) - új sorozat: a termékfejlesztést követően 1894-ben bevezetett készletek
Br (Brückenteile) - híd sorozat: fém hídelemekkel kiegészített kőkocka készletek (csak az NF sorozat dobozainak kiegészítőiként)
Im (Imperator) - híd sorozat: mint az előző, csak az Im készletek alapkészletek voltak
A-B (Anker Blocks) - híd sorozat: csak az Egyesült Államokban eladott híd dobozok
VE (Vernickelte Eisenteile) - sátortetős sorozat: fémlapokból összeállítható sátortetős készletek
DS (Dachsteine) - tetőcserép sorozat: fém vázra cserép mintájára feltehető kőlapokból összeállított tetőszerkezetet is tartalmazó építőkocka készletek
NS (Neue Serie) - új sorozat: módosított boltívekkel készített készletek
LE (Lackierte Eisenteile) - fémelemes kiegészítők: csak a fém sátortetőhöz szükséges elemeket tartalmazó készletek (nem volt bennük kőkocka)
DB (Dachbaukasten) - tetőelem készletek: csak a fém sátortetőhöz szükséges elemeket és a "cserép" köveket tartalmazó készletek (nem volt bennük kőkocka)
NR100 (Neue Reihe) - új sorozat: önálló házak építésére alkalmas cél-szettek
NR200 (Modern House - American Bungalow) - új sorozat: amerikai bungalow házak építésére alkalmas cél-szettek
NR300 (German Country House - Landhaus) - új sorozat: német vidéki házak építésére alkalmas cél-szettek
NR400 (Fortress - Festung) - új sorozat: erődítmények építésére alkalmas cél-szettek
A felsorolt sorozatok közül az AF, NF, Br sorozatok kis- és nagykaliberű készletekként is készültek, az Im sorozattól lefele már csak nagykaliberű szettek voltak. Ennek értelmében célszerű a KK-AF és a GK-AF megkülönböztetést megtenni. A GK-DS-nek viszont nincs értelme, mivel ezeket a dobozokat már csak a nagy méretben készítették. A termékcsaládok felépítésére konkrét példa, hogy a KK-AF 4 alapszett kiegészítve a KK-AF 4A-val eredményezte a KK-AF 8 alapszettet. A KK-AF4-hez viszont hozzáadva a KK-AF4A konverziós szettet már a KK-NF5 készlethez jutottunk. Másik példa: GK-DS 9 alapszett + DS 9A kiegészítő = DS 11 alapszett. Viszont pl. GK-DS 9 + GK-9U konverziós szett = GK-NF 10.
A gyár 1995-ös újraindítása óta csak a GK-NF sorozatot gyártja.
A teljes termékcsalád megtekinthető és letölthető a "Letöltések" oldalon.
A George F. Hardy által összegyűjtött és szkennelt dobozok és építőminták szinte teljes körű választéka megtalálható az alábbi Burkhard Schultz gondozásában elkészült honlapon: cva.flying-cat.de.

 

Forrás: ankerbaratai.hu