Antik áttört fekete öntöttvas edényalátét 13 x 22 cm

Eladási ár: 12 000 HUF

Leírás

[2B302/X074]
Régi, áttört díszítésű, ovális alakú, négy lábon álló adényalátét. Vasalótartó-állvány. Fekete színű, ép darab.

Szélesség: 13 cm
Hosszúság: 22 cm
Súly: 0.52 kg

Tulajdonságok

Anyag: Öntött vas

vásárlási információk

Feltöltve: 2026. augusztus. 17.

(A műtárgyat eddig 5-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Antik áttört fekete öntöttvas edényalátét 13 x 22 cm

[2B302/X074] Régi, áttört díszítésű, ovális alakú, négy lábon álló adényalátét. Vasalótartó-állvány. Fekete színű, ép darab. Szélesség: 13 cm Hosszúság: 22 cm Súly: 0.52 kg

További részletek
Anyag: Öntött vas

vásárlási információk
Feltöltve: 2026. augusztus. 17.

(A műtárgyat eddig 5-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
12 000 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

[2B314/X021] Szép állapotú, jelzett mázas, virágdíszes kerámia bokály, oldalán virágdíszítés. Alján jelzés: KIS Z. HMV Magasság: 17.5 cm Szélesség: 7.5 cm Súly: 0.37 kg        Hódmezővásárhely - Kis Zoltánnak a nagyapja és az apja is fazekas volt. Vásárhely legidősebb fazekasmestere nemrégiben töltötte be a nyolcvanötödik életévét. Elmesélte: a Széchenyi téri házát az 1948-as szilvatermésnek köszönheti. Kis Zoltánnak a nagyapja és az apja is fazekas volt. Vásárhely legidősebb fazekasmestere nemrégiben töltötte be a nyolcvanötödik életévét. Elmesélte: a Széchenyi téri házát az 1948-as szilvatermésnek köszönheti, ugyanis amikor kiderült, hogy rekordtermés várható, 13 ezer lekvárosbödönt készített, amiért 15 ezer forintot kapott. Ebből vásárolta meg a házát.  – Már gyermekkoromban ott lábatlankodtam a műhelyben, gyúrtam az agyagot, majd amikor kijártam a hatodik osztályt, beálltam dolgozni édesapámhoz. 1939-ben szabadultam fel, a mestervizsgát 1942 nyarán tettem le, s még decemberben kiváltottam az ipart. Az Érsek utcai műhelyben nem díszes majolikákat, hanem egyszerű parasztedényeket gyártottunk, mert azokra hatalmas volt a kereslet. A kereskedők mindent azonnal elvittek tőlünk. Akkoriban kezdték Újvároson a díszedényeket is gyártani, ám azokra akkor még jóval kevesebb volt a vevő – mondta a nyolcvanötödik életévét nemrégiben ünnepelő Kis Zoltán. A rendkívül jó kedélyű mester elmesélte, hogy régmúlt időkben a cserepesek még a Kossuth téri piacon árulták a portékájukat, s édesapja placca mellett árult Vékony Sándor, aki a díszes majolikákat kezdte készíteni.  Egy lett a két s-ből Kis Zoltán édesapja, Kiss Sándor még két s-sel írta a nevét, ahogy azt a nagypapa és felmenői is. A mester kapuján még két s-sel, ám a mesterlevelén és minden iratán már csak egy s-sel szerepel a neve. A mester elmondta, hogy amikor a zsidótörvények idején igazolni kellett a család felmenőinek származását, az egyik hivatalnok hagyta el a vezetéknevük egyik betűjét, s lettek a Kissek Kissek. – Szinte megszakítás nélkül dolgoztam, s ha nem jön közbe a háború, az életem is zökkenőmentes lett volna. Csakhogy a háború alatt behívtak katonának, s híradósként megjártam az orosz frontot. Majd amikor visszavonultunk, kiképző lettem, végül Németországig, Oldenburg városáig menekültünk az oroszok elől. Végül angolok fogtak el bennünket, s csak 1946-ban engedtek haza.  Kis Zoltán idehaza ismét a korong mellé ült az Érsek utcai családi műhelyben, s 1949 szeptemberéig ott is dolgozott.  – A mostani, Széchenyi téri házamat előrelátásomnak és az 1948-as bőséges szilvatermésnek köszönhetem. Ugyanis amikor kiderült, hogy rekordtermés várható, nekiálltam lekváros bödönöket gyártani. Tizenháromezret tettem fel a padlásra. Lett is rá kereslet, összesen tizenötezer forintot árultam ki belőle. Ezt a kis házat 10 ezer 500 forintért adták el nekem annak idején – mondta a mester. Noha a kis fazekasműhelyeket nem államosították, nehéz idők jöttek a mesteremberekre a háború után, ugyanis elvették a cserepeket felvásárló kereskedők iparengedélyét. – Akkor döglött meg a szakma, s kellett másból megélni. Én például szarvasmarhákkal kezdtem foglalkozni, teheneket tartottam, tenyészbikáimmal pedig országos versenyeket is nyertem. A fazekasság mellett egészen 1975-ig foglalkoztam állatokkal. Közben öt és fél évig a fővárosi majolikagyárnak is dolgoztam, én meóztam a termékeiket. Kis Zoltán hatvan év után, 2002-ben adta vissza az ipart, s azóta csak kedvtelésből ül vissza néha-néha a korong mellé. Forrás: www.delmagyar.hu    
Régi Kis Zoltán vásárhelyi kerámia bokály 17.5 cm
12 500 HUF

a kategória hasonló műtárgyai

[0D983/X215] Fa táblán található, jelzett, szecessziós öntöttvas relief, öntöttvas tábla Az 1900-as évek elejéről. Az óriási plakett közepén II. Rákóczi Ferenc látható. A négy sarokban: - BOTTYÁN JÁNOS - GR. BERCSÉNYI MIKLÓS - ANDRÁSSY I. - BEZERÉDY IMRE Jelzés lent, középen: KALLOS EDE KE Hátoldalán felirat: TOLNAI VILÁGLAPJA AJÁNDÉKA Magasság: 35.5 cm Szélesség: 35.5 cm Súly: 3.52 kg Kallós Ede  A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ferenczy Károly: Kallós Ede portréja (1889) Kallós Ede (Hódmezővásárhely, 1866. február 22. – Budapest, 1950. március 11.) magyar szobrászművész.     Életpályája Kallós Ede és Telcs Ede:Vörösmarty szoborcsoport (Budapest, Vörösmarty tér, 1908) Kölcsey Ferenc szobra (Budapest, Batthyány tér) Kallós Ede: Kossuth Lajos (Makó, 1908) Művészeti tanulmányait Budapesten, majd Párizsban, Henri Michel Antoine Chapu (1833-1891) mellett végezte. Itthon Dávidc. szobrával aratott sikert a Műcsarnokban. E műve a naturalista plasztika kiváló emléke, melynek hatására számos megrendelést kapott köztéri szobrok, épületdíszítő plasztikák és síremlékek alkotására. Az említett szobrászati műfajokon kívül portrékat festett, köztük Prohászka Ottokárról, Márkus Gézáról. Köztéri művei (válogatás) Budapesten[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése] (1904) Irányi Dániel (Károlyi-kert) (1908) Vörösmarty Mihály szoborcsoport (Telcs Edével) (1939) Kölcsey Ferenc (Batthyány tér) Vidéken[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése] (1896) Erkel Ferenc (Gyula)[1] (1896) Árpád fejedelem (Ópusztaszer) (1899) Kölcsey Ferenc (Nagykároly) (1898) Bessenyei György (Nyíregyháza) (1904) Kossuth Lajos (Hódmezővásárhely) (1908) Kossuth Lajos (Makó) (1925) körül) Első világháborús emlékmű Fülöpszállás Síremlékek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése] Tóth László Jankó János (1903) Kozma Sándor Vadnay Andor Bartha Miklós (1901) Irányi Dániel (Bálint Zoltánnal, Jámbor Lajossal) Falk Miksa (1914) Bánffy Dezső Forrás: wikipédia
KALLOS EDE öntöttvas II. Rákóczi F. relief
85 000 HUF