Antik bronz talpas Fischer majolika lámpa 90 cm

Eladási ár: 650 000 HUF

Leírás

[1R899/UZ-N]
Hibátlan állapotú nagy méretű gyönyörű kézzel festett majolika lámpa. Szépen kimunkált áttört bronz talpon áll. Rajta normál állapotú bura. Működőképes állapotban van. Kettő darab nagy méretű (E27) izzó való bele.

Bronz talp alatt a majolikán kék jelzés:
FISCHER J. BUDAPEST PATENT

Mélynyomással:
FISCHER J. BUDAPEST

Formaszám:
589

Magasság: 90 cm
Szélesség: 55.5 cm
Súly: 6.2 kg

Tulajdonságok

Állapot: Hibátlan
Anyag: Majolika

vásárlási információk

Feltöltve: 2024. október. 15.

(A műtárgyat eddig 1462-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Antik bronz talpas Fischer majolika lámpa 90 cm

[1R899/UZ-N] Hibátlan állapotú nagy méretű gyönyörű kézzel festett majolika lámpa. Szépen kimunkált áttört bronz talpon áll. Rajta normál állapotú bura. Működőképes állapotban van. Kettő darab nagy méretű (E27) izzó való bele. Bronz talp alatt a majolikán kék jelzés: FISCHER J. BUDAPEST PATENT Mélynyomással: FISCHER J. BUDAPEST Formaszám: 589 Magasság: 90 cm Szélesség: 55.5 cm Súly: 6.2 kg

További részletek
Állapot: Hibátlan
Anyag: Majolika

vásárlási információk
Feltöltve: 2024. október. 15.

(A műtárgyat eddig 1462-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
650 000 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

[2B845/X073] Áttört, tibeti, bronz vallási szertartási kellék, szimbolika. A vadzsra a megvilágosodás, elpusztíthatatlan gyémántszerű természetét jelképezi a tibeti buddhizmusban. Magasság: 4.5 cm Szélesség: 4.5 cm Hosszúság: 14.3 cm Súly: 0.22 kg Vadzsra  A vadzsra szanszkrit szó, melynek jelentése mennykő vagy gyémánt. Ezen felül egyfajta fegyverként is szolgál, amelyet szertartásokon használtak, ugyanis az szimbolikusan rendelkezik a gyémánt elpusztíthatatlanságának és a mennykő ellenállhatatlan erejének tulajdonságaival. További elnevezései különböző buddhista országok nyelvein: vadzsram (tamil), bodzsro (bengáli), badzsra (maláj), dordzse (tibeti), dordzsi (Dzongkha), vadzsra (indonéz), csinkáng (kínai), geumgangjeo (koreai), kongóso (japán) és Очир ocsir / Базар bazar (mongol). A vadzsra lényegében egyfajta ütő egy bordázott gömbbel a végén. A bordák labdaalakot formázhatnak vagy szúrósan állhatnak, amikkel szúrni lehet. A buddhizmus dharma hagyományaiban, a dzsainizmusban és a hinduizmusban szimbolikusan használják a vadzsrát, amely a spirituális erőt testesíti meg. Az indiai vallásokból és kultúrákból ered a vadzsra használata szimbolikus és szertartásos eszközként. Később Ázsia más országaiba is elterjedt ez a szokás.  Indra hindu isten Airavata (mitológiai fehér elefánt) hátán, kezében egy vadzsrával.Egy vadzsra.Egy visvavadzsra vagy "dupla vadzsra" Bhután emblémájában. (Forrás: wikipédia)
Tibeti bronz vadzsra dordzse buddhista szertartási kellék 14.3 cm
32 000 HUF

a kategória hasonló műtárgyai

[FKC726/Bp305/227] A kép mérete: 20 x 18 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Karton A kép Bosznay István (Csurgó, 1868, Budapest, 1944) alkotása. Jelezve jobbra lent "Bosznay István" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. A budapesti Rajztanárképzőben végezte tanulmányait Székely Bertalan és Greguss János festőművészek korrektúráján. Tanulmányúton járt Német- és Olaszországban, Angliában és Hollandiában. Hazatérve 1910-ig Debrecenben működött, mint rajztanár, 1910-től a budapesti Képzőművészeti Főiskola tanáraként dolgozott. 1893-tól szerepelt kiállításokon tájképekkel, melyek jobbára realisztikusan megfestett, széles képek. A Műcsarnokban az 1890-es évek végén bemutatott Ősszel, Erdőben és Radványi pusztán című képeit az állam vásárolta meg. A legjelentősebb tárlatokat 1908-ben és 1918-ban a Nemzeti Szalonban, 1924-ben a Műcsarnokban, 1933-ben a Művészeti Főiskolán, 1934-ben pedig Olaszországban, Velencében rendezte. Termékeny művész volt, munkáira számos kitüntetést kapott. 1913-ban Kis Aranyérmet kapott Münchenben. 1915-ben "November" című munkájára elnyerte az Állami Kis Aranyérmet. 1920-ban Wolfner-díjjal, 1922-ben Horváth Nándor Balaton-díjával, 1923-ban pedig Nagy Állami Aranyéremmel tüntették ki. Az alföldi és a dunántúli erdők borongós alkonya, a Balaton aranyló légköre, a tavasz virágba öltözött és a téli álomba merült fái a legkedvesebb témák voltak számára. Kifejezési formáiban a festői naturalizmus nyelvén minden kínálkozó tájszépségre érzékenyen láttatja a természetet. Jelentős értéket képviselő tájképeinek sorozat a Magyar Nemzeti Galériában és más hazai közgyűjtemények tulajdonában található. (Éber, PZ-SzMF, ML, KD) Magyar festők és grafikusok adattára A Mintarajziskolában tanult, mint Greguss János és Székely Bertelan növendéke. Tanulmányokat folytatott Német- és Olaszországban, Angliában és Hollandiában. A Képzőművészeti Főiskola volt tanára. 1893 óta állított ki. Gyűjteményes kiállításai voltak Budapest 1908, 1918, 1927-ben, Velencében 1934-ben. 1915-ben "November" c. képére (MNG) állami kis aranyérmet kapott. A dunántúli erdők borongós alkonya, a dombos, fás magyar hegyvidék, a Balaton aranyló légköre, a tavasz virágba öltözött és a tél álomba merült fái a legkedvesebb témái. Mindenben egy lélek szólal meg: a művész csöndes, mélabúra hajló lelke, érzésvilága. Kifejezési formái a festői naturalizmus nyelvén minden kínálkozó tájszépségre érzékenyen láttatja a természetet. - Irod.: Pipics Zoltán: Száz magyar festő. Bp. 1943. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. A bp.-i Rajztanárképzőben végezte tanulmányait Székely Bertalan és Greguss János festőművészek korrektúráján. Tanulmányúton járt Német- és Olaszországban, Angliában, Hollandiában. Hazatérve 1910-ig Debrecenben működött mint rajztanár. 1910-től a budapesti Képzőművészeti Főiskola tanáraként dolgozott. 1893-tól szerepelt kiállításokon tájképekkel, melyek nagyobbára realisztikusan megfestett széles képek. 1908-ban és 1918-ban a Nemzeti Szalonban, 1924-ben a Műcsarnokban, 1933-ban a Művészeti Főiskolán, 1934-ben pedig Velencében rendezett gyűjteményes kiállítást. 1913-ban kis aranyérmet kapott Münchenben. 1915-ben a "November" c. képére megkapta az állami kis aranyérmet. 1920-ban Wolfner-díjjal, 1922-ben Horváth Nándor Balaton-díjával tüntették ki, 1923-ban pedig megkapta a nagy állami aranyérmet. A dunántúli erdők borongós alkonya, a Balaton aranyló légköre, a tavasz virágba öltözött, és a tél álomba merült fái a legkedvesebb témák voltak számára. Kifejezési formáiban a festői naturalizmus nyelvén minden kínálkozó tájszépségre érzékenyen láttatja a természetet. Számos műve a MNG-ban és más hazai közgyűjtemény tulajdonában található. (Éber, PZ-SzMF, ML) Művészeti lexikon I-IV. Festő, pályája elején debreceni rajztanár. A Műcsarnokban a kilencvenes évek végén kiállított Ősszel, Erdőben és Radványi pusztán c. képeit az állam vette meg. 1910-ben a Képzőművészeti Főiskola tanára lett. Termékeny művész volt, munkáira számos kitüntetést kapott. A Nemzeti Szalonban kétszer (1908 és 1918), a Műcsarnokban 1927-ben s a Képzőművészeti Főiskolán 1933-ban volt gyűjt. kiállítása. Realisztikusan festett tájképeinek sorozata a Nemz. Gal.-ban van. Művészeti lexikon I-II. A budapesti rajztanárképzőn végezte tanulmányait s 1910-ig mint rajztanár működött Debrecenben, azóta Budapesten a Képzőműv. Főisk. tanára. 1893-tól állít ki tájképeket (A radványi pusztán 1909, Poprádi tó 1913 stb.), amelyek nagyobbára realisztikusan megfestett széles látképek.
Bosznay István : Tanyasi szélmalom
95 000 HUF