Antik bronz talpas Zsolnay majolika lámpa 73.5 cm

Eladási ár: 420 000 HUF

Leírás

[1R900/UZ-N]
Hibátlan állapotú gyönyörű áttört díszes majolika lámpa. Szép bronz talpon áll. Rajta normál állapotú bura. Működőképes állapotban van. Kettő darab nagy méretű (E27) izzó való bele.

Bronz talp alatt a majolikán mélynyomott jelzés:
ZSOLNAY PÉCS

Formaszám:
1694

Magasság: 73.5 cm
Szélesség: 45 cm
Súly: 6.2 kg

Tulajdonságok

Állapot: Hibátlan
Anyag: Majolika

vásárlási információk

Feltöltve: 2024. október. 15.

(A műtárgyat eddig 953-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Antik bronz talpas Zsolnay majolika lámpa 73.5 cm

[1R900/UZ-N] Hibátlan állapotú gyönyörű áttört díszes majolika lámpa. Szép bronz talpon áll. Rajta normál állapotú bura. Működőképes állapotban van. Kettő darab nagy méretű (E27) izzó való bele. Bronz talp alatt a majolikán mélynyomott jelzés: ZSOLNAY PÉCS Formaszám: 1694 Magasság: 73.5 cm Szélesség: 45 cm Súly: 6.2 kg

További részletek
Állapot: Hibátlan
Anyag: Majolika

vásárlási információk
Feltöltve: 2024. október. 15.

(A műtárgyat eddig 953-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
420 000 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

[2B845/X073] Áttört, tibeti, bronz vallási szertartási kellék, szimbolika. A vadzsra a megvilágosodás, elpusztíthatatlan gyémántszerű természetét jelképezi a tibeti buddhizmusban. Magasság: 4.5 cm Szélesség: 4.5 cm Hosszúság: 14.3 cm Súly: 0.22 kg Vadzsra  A vadzsra szanszkrit szó, melynek jelentése mennykő vagy gyémánt. Ezen felül egyfajta fegyverként is szolgál, amelyet szertartásokon használtak, ugyanis az szimbolikusan rendelkezik a gyémánt elpusztíthatatlanságának és a mennykő ellenállhatatlan erejének tulajdonságaival. További elnevezései különböző buddhista országok nyelvein: vadzsram (tamil), bodzsro (bengáli), badzsra (maláj), dordzse (tibeti), dordzsi (Dzongkha), vadzsra (indonéz), csinkáng (kínai), geumgangjeo (koreai), kongóso (japán) és Очир ocsir / Базар bazar (mongol). A vadzsra lényegében egyfajta ütő egy bordázott gömbbel a végén. A bordák labdaalakot formázhatnak vagy szúrósan állhatnak, amikkel szúrni lehet. A buddhizmus dharma hagyományaiban, a dzsainizmusban és a hinduizmusban szimbolikusan használják a vadzsrát, amely a spirituális erőt testesíti meg. Az indiai vallásokból és kultúrákból ered a vadzsra használata szimbolikus és szertartásos eszközként. Később Ázsia más országaiba is elterjedt ez a szokás.  Indra hindu isten Airavata (mitológiai fehér elefánt) hátán, kezében egy vadzsrával.Egy vadzsra.Egy visvavadzsra vagy "dupla vadzsra" Bhután emblémájában. (Forrás: wikipédia)
Tibeti bronz vadzsra dordzse buddhista szertartási kellék 14.3 cm
32 000 HUF

a kategória hasonló műtárgyai

[FKC726/Bp305/227] A kép mérete: 20 x 18 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Karton A kép Bosznay István (Csurgó, 1868, Budapest, 1944) alkotása. Jelezve jobbra lent "Bosznay István" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. A budapesti Rajztanárképzőben végezte tanulmányait Székely Bertalan és Greguss János festőművészek korrektúráján. Tanulmányúton járt Német- és Olaszországban, Angliában és Hollandiában. Hazatérve 1910-ig Debrecenben működött, mint rajztanár, 1910-től a budapesti Képzőművészeti Főiskola tanáraként dolgozott. 1893-tól szerepelt kiállításokon tájképekkel, melyek jobbára realisztikusan megfestett, széles képek. A Műcsarnokban az 1890-es évek végén bemutatott Ősszel, Erdőben és Radványi pusztán című képeit az állam vásárolta meg. A legjelentősebb tárlatokat 1908-ben és 1918-ban a Nemzeti Szalonban, 1924-ben a Műcsarnokban, 1933-ben a Művészeti Főiskolán, 1934-ben pedig Olaszországban, Velencében rendezte. Termékeny művész volt, munkáira számos kitüntetést kapott. 1913-ban Kis Aranyérmet kapott Münchenben. 1915-ben "November" című munkájára elnyerte az Állami Kis Aranyérmet. 1920-ban Wolfner-díjjal, 1922-ben Horváth Nándor Balaton-díjával, 1923-ban pedig Nagy Állami Aranyéremmel tüntették ki. Az alföldi és a dunántúli erdők borongós alkonya, a Balaton aranyló légköre, a tavasz virágba öltözött és a téli álomba merült fái a legkedvesebb témák voltak számára. Kifejezési formáiban a festői naturalizmus nyelvén minden kínálkozó tájszépségre érzékenyen láttatja a természetet. Jelentős értéket képviselő tájképeinek sorozat a Magyar Nemzeti Galériában és más hazai közgyűjtemények tulajdonában található. (Éber, PZ-SzMF, ML, KD) Magyar festők és grafikusok adattára A Mintarajziskolában tanult, mint Greguss János és Székely Bertelan növendéke. Tanulmányokat folytatott Német- és Olaszországban, Angliában és Hollandiában. A Képzőművészeti Főiskola volt tanára. 1893 óta állított ki. Gyűjteményes kiállításai voltak Budapest 1908, 1918, 1927-ben, Velencében 1934-ben. 1915-ben "November" c. képére (MNG) állami kis aranyérmet kapott. A dunántúli erdők borongós alkonya, a dombos, fás magyar hegyvidék, a Balaton aranyló légköre, a tavasz virágba öltözött és a tél álomba merült fái a legkedvesebb témái. Mindenben egy lélek szólal meg: a művész csöndes, mélabúra hajló lelke, érzésvilága. Kifejezési formái a festői naturalizmus nyelvén minden kínálkozó tájszépségre érzékenyen láttatja a természetet. - Irod.: Pipics Zoltán: Száz magyar festő. Bp. 1943. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. A bp.-i Rajztanárképzőben végezte tanulmányait Székely Bertalan és Greguss János festőművészek korrektúráján. Tanulmányúton járt Német- és Olaszországban, Angliában, Hollandiában. Hazatérve 1910-ig Debrecenben működött mint rajztanár. 1910-től a budapesti Képzőművészeti Főiskola tanáraként dolgozott. 1893-tól szerepelt kiállításokon tájképekkel, melyek nagyobbára realisztikusan megfestett széles képek. 1908-ban és 1918-ban a Nemzeti Szalonban, 1924-ben a Műcsarnokban, 1933-ban a Művészeti Főiskolán, 1934-ben pedig Velencében rendezett gyűjteményes kiállítást. 1913-ban kis aranyérmet kapott Münchenben. 1915-ben a "November" c. képére megkapta az állami kis aranyérmet. 1920-ban Wolfner-díjjal, 1922-ben Horváth Nándor Balaton-díjával tüntették ki, 1923-ban pedig megkapta a nagy állami aranyérmet. A dunántúli erdők borongós alkonya, a Balaton aranyló légköre, a tavasz virágba öltözött, és a tél álomba merült fái a legkedvesebb témák voltak számára. Kifejezési formáiban a festői naturalizmus nyelvén minden kínálkozó tájszépségre érzékenyen láttatja a természetet. Számos műve a MNG-ban és más hazai közgyűjtemény tulajdonában található. (Éber, PZ-SzMF, ML) Művészeti lexikon I-IV. Festő, pályája elején debreceni rajztanár. A Műcsarnokban a kilencvenes évek végén kiállított Ősszel, Erdőben és Radványi pusztán c. képeit az állam vette meg. 1910-ben a Képzőművészeti Főiskola tanára lett. Termékeny művész volt, munkáira számos kitüntetést kapott. A Nemzeti Szalonban kétszer (1908 és 1918), a Műcsarnokban 1927-ben s a Képzőművészeti Főiskolán 1933-ban volt gyűjt. kiállítása. Realisztikusan festett tájképeinek sorozata a Nemz. Gal.-ban van. Művészeti lexikon I-II. A budapesti rajztanárképzőn végezte tanulmányait s 1910-ig mint rajztanár működött Debrecenben, azóta Budapesten a Képzőműv. Főisk. tanára. 1893-tól állít ki tájképeket (A radványi pusztán 1909, Poprádi tó 1913 stb.), amelyek nagyobbára realisztikusan megfestett széles látképek.
Bosznay István : Tanyasi szélmalom
95 000 HUF