[FKB033/Bp1/65] A kép mérete: 40 x 50 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Horváth Kálmán, Szatmári (Budapest, 1890) alkotása. Jelezve jobbra lent "Horváth K." A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. Főként tájképeket festett (Hűvösvölgyi részlet, Krasznai részlet, Tavaszi napsütés stb.). 1923-tól állított ki a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. (Éber) Magyar festők és grafikusok adattára 1923 óta a Nemzeti Szalon és a Műcsarnok kiállítója. Tájképeket (Hűvösvölgyi részlet, Krasznai részlet, Tavaszi napsütés stb.) fest. - MTA Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. 1923-tól állított ki a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. Tájképeket festett. (Éber)

[FKB009/Bp73/23] A kép mérete: 49 x 70 cm keret nélkül. Készült: Tus, Selyem A kép Macskássy Izolda (Marosvásárhely, 1945) alkotása. Jelezve jobbra fent "Macskássy Izolda 1981" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. Művészeti tanulmányait a kolozsvári Képzőművészeti Főiskolán, majd ösztöndíjjal Ausztriában végezte. 1971 óta Magyarországon él és dolgozik. Számos erdélyi, magyarországi és külföldi tárlaton szerepelt alkotásaival. Munkásságát több díjjal és kitüntetéssel jutalmazták. Derűs hangvételű, életörömet sugárzó textilgrafikái és festményei elismerést hoztak számára, úgy itthon, mint külföldön. (MFGA) Magyar festők és grafikusok adattára Tanulmányait Erdélyben, majd román ösztöndíjjal Ausztriában és Bulgáriában végezte. 1968-ban diplomázott. 1971 óta magyar állampolgár. Sok hazai és külföldi kiállítás mellett grafikai pályázatokon vett részt, ahol díjakat nyert. Hatvanban és Kiskőrösön rendezett kiállításokon bemutatott munkáit kivétel nélkül selyemre festette. Derűs hangvételű, életörömet sugárzó textilgrafikái nagy sikert arattak. ÖLK Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. Művészeti tanulmányait a kolozsvári Képzőművészeti Főiskolán, majd ösztöndíjjal Ausztriában végezte. 1971 óta Magyarországon él és dolgozik. Számos erdélyi, magyarországi és külföldi tárlaton szerepelt alkotásaival. Munkásságát több díjjal és kitüntetéssel jutalmazták. Derűs hangvételű, életörömet sugárzó textilgrafikái és festményei elismerést hoztak számára, úgy itthon, mint külföldön. (MFGA)

[FKB499/Z020] A kép mérete: 20 x 27 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Farostlemez A kép Kurucz D. István (Hódmezővásárhely, 1914, Budapest, 1996) alkotása. Jelezve jobbra lent "Kurucz 986" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő, grafikus. Vásárhelyről, ahol Darvasy István festőművész figyelt fel tehetségére, került Szőnyi István magániskolájába. A fővárosi Képzőművészeti Főiskolának, ahol Rudnay Gyula, Réti István, Benkhard Ágost, Szőnyi István voltak a tanítómesterei 1940-ig volt a tanítványa. A monumentális festészetet Nagy Sándor tanította. Tanulmányúton járt több kelet- és nyugat-európai államban, Mongóliában, Japánban, Algériában. 1940-ben Hódmezővásárhelyen telepedett le, 1943-1947 között bekapcsolódott szülővárosa művészeti és közéletébe. A Vásárhely Népe c. lap munkatársa volt. 1949-59 között Szőnyi tanársegédjeként freskótechnikát tanított a főiskolán. 1951-52-ben megszervezte a Honvédségi Képzőművészeti Stúdiót, majd kinevezték a Honvéd Képzőművészeti Iskola igazgatójának. A vásárhelyi iskola reprezentáns egyéniségeként jelentős szerepe volt a Vásárhelyi Őszi Tárlatok elindításában. Megszervezete és vezette a Mednyánszky Társaságot, s haláláig művészeti vezetője volt a Hajdúböszörményi Nemzetközi Művésztelepnek. Évekig elnöke volt a Hortobágyi Alkotótábornak. Az alföldi parasztok életét megörökítő képei a falképek összefoglaló stílusában a népi realizmus és a dekoratív sommázás szellemében készültek. Számos falképet festett (Kossuth Akadémia, hódmezővásárhelyi iskola, stb.). 1941-től számos kisebb-nagyobb egyéni kiállítása volt, bemutatkozott több hazai és külhoni városban. 1941-től minden jelentősebb országos rendezvény és a magyar művészek külföldi bemutatóinak résztvevője. Rendszeresen szerepelt a Vásárhelyi Őszi Tárlatokon, a Hatvani Tájkép és Portrébiennálékon, a Szegedi Nyári Tárlatokon. Képei bemutatásra kerültek a vásárhelyi iskola jubileumi rendezvényein. 1962-ben több alkotásával szerepelt a Velencei Biennálén. Díjak: SZOT-díj, Munkácsy-díj, Érdemes és Kiváló Művész kitüntetés, Tornyai-plakett, római ösztöndíj, a Munka Érdemrend arany fokozata, Káplár Miklós-díj és emlékplakett, Kossuth-díj. Művei megtalálhatók minden jelentősebb hazai, több olasz és japán közgyűjteményben. (ML, D.J.: Műv. 1985/5, Tasnádi Attila adatközlése nyomán, L.L.: Műv. 1983/3) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő, grafikus. Vásárhelyről, ahol Darvasy István festőművész figyelt fel tehetségére, került Szőnyi István magániskolájába. A fővárosi Képzőművészeti Főiskolának, ahol Rudnay Gyula, Réti István, Benkhard Ágost, Szőnyi István voltak a tanítómesterei 1941-ig volt a növendéke. A monumentális festészetet Nagy Sándor tanította. Egy ideig tanársegédként működött Szőnyi mellett. Több ízben járt Itáliában tanulmányúton. Évekig művészeti vezetője volt a Hajdúböszörményi Nemzetközi Művésztelepnek. Az alföldi parasztok életét megörökítő képei a falképek összefoglaló stílusában a népi realizmus és a dekoratív sommázás szellemében készülnek. A II. világháború alatt szerepet vállalt a Szocialista Képzőművészek Csoportjának akcióiban. 1949-1960 k. a Képzőművészeti Főiskola falképtanszékének tanára volt. Több falképet festett (Kossuth Akadémia, hódmezővásárhelyi iskola, stb.). 1962-ben több alkotásával szerepelt a Velencei Biennálén, SZOT-díjas, Munkácsy-díjas, érdemes és kiváló művész kitüntető elismerésében részesült. (ML, D.J.: Műv.-1985/5, L.L: Műv.-1983/3) Magyar festők és grafikusok adattára Tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán végezte, ahol Rudnay Gyula és Réti István voltak a mesterei. 1941-1943-ban ösztöndíjas Rómában. 1943-1947 között Hódmezővásárhelyen dolgozik, egyidejűleg a Vásárhelyi Hétfő c. hetilap szerkesztője. 1949-1960 közötti években a budapesti Képzőművészeti Főiskola freskó tanszékének tanára. Az 1940-es évek eleje óta kiállító művész. 1962-ben a Velencei Biennálén állították ki műveit. 1970-ben Csók István Galériában volt kiállítása. A Vásárhelyi Őszi Tárlatok és a Szegedi Nyári Tárlatok rendszeres kiállító művésze. Az alföldi festészet egyéni hangú továbbfejlesztője. Táblaképeket, freskókat és kerámia falképeket alkot. Munkácsy-díjas, érdemes és kiváló művész kitüntető elismerésében részesült. A SZOT a legelső képzőművészek közt, 1962-ben tüntette ki díjával. A 70. születésnapját ünneplő művész 1984 decemberében életmű kiállítást rendezett műveiből a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeumban. 1986-ban a budapesti Hollósy Galériában nyílt kiállítása. - Irod.: Szij Rezső: Kurucz Dezső István festőművész. Bp. 1967.; Kulcsár Ödön: SZOT-díjasok. Bp., 1981.; Lóska Lajos: Mindig freskót szerettem volna festeni. Beszélgetés Kurucz Dezső Istvánnal. Művészet, 1984. 3. Művészeti lexikon I-IV. Festő, Munkácsy-díjas. A Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula, Réti István, Benkhard Ágost, Szőnyi István növendéke volt 1934-40 között. Több ízben járt külföldi tanulmányúton. Az alföldi parasztok életét megörökítő képei a falképek összefoglaló stílusában a népi realizmus és a dekoratív sommázás szellemében készülnek. 1949-60 között a Képzőművészeti Főiskola falképtanszékének tanára volt. Több falképet festett (Kossuth Akadémia; Hódmezővásárhely, iskola, pápai pártház, 1965). Legutóbb 1959-ben volt gyűjt. kiállítása. 1962-ben több művével szerepelt a Velencei Biennálén. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek Tanulmányait Szőnyi István szabadiskolájában kezdte, majd 1934-1940 között Rudnay Gyula és Réti István növendéke a főiskolán. 1941-ben római ösztöndíjas. Mintegy 20 országban járt tanulmányúton, köztük Japánban, Észak-Afrikában, Mongóliában. Egyéni kiállítása volt Hódmezővásárhelyen (1943, 1945, 1959, 1978), Budapesten (1947, 1959, 1970, 1976, 1977, 1979), bemutatkozott több vidéki városban (Eger, Kaposvár, Debrecen, Hajdúböszörmény stb.). Önálló tárlatai voltak Olaszországban (1942, 1965, 1976), Franciaországban (1957) és Japánban (1979); szerepelt az 1962-es Velencei Biennálén. 1949-1959 között a Képzőművészeti Főiskola freskótanára volt. 1950-ben Munkácsy-díjat, 1962-ben SZOT-díjat, 1971-ben érdemes művész címet kapott, 1978-ban kiváló művészi címmel tüntették ki. A Tornyai-plakett (1960) kitüntetettje. - A paraszti élet szófukar zártsága, a behavazott tanyák monumentális csendje jelenik meg freskóra emlékeztető, szilárd szerkezetű, neoprimitív hangú temperaképein. Számos faliképet festett állami megbízásra. - 1985-ben Kossuth-díjat kapott.

[FK0084/Bp41/40] A kép mérete: 43 x 63 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Farost A kép Károlyi Ernő (Pesterzsébet, 1923) alkotása. Jelezve Jobbra lent "Károlyi" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép A festmény hátoldalán Zichy Mihály alkotóközösségi címke található. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. A budapesti Iparrajziskolában kezdte tanulmányait, utána Kmetty János szabadiskoláját látogatta. 1946-51 között a Képzőművészet Főiskolán folytatott tanulmányokat. Berény Róbert, Pór Bertalan és Szőnyi István növendéke volt. Az 50-es évek első felében a legszigorúbb neoakadémizmus világában nevelkedett. Tanulmányúton járt több kelet-európai országban, Franciaországban és Itáliában. 1964-ben a Fényes Adolf Teremben, 1972-ben a Mednyánszky Teremben, 1988-ban Az Ernst Múzeumban, 1997-ben a Duna Galériában és a Szinyei Szalonban, több vidéki városban és Németországban mutatta be alkotásait. Korai alkotókorszakában posztimpresszionista tájakat, csendéleteket és életképeket festett, majd a '60-as években Picasso, Braque, Delauney művészetének tanulságait kamatoztatva festői elvonatkoztatások felé fordult. Utazásainak élményeit és emlékeit posztimpresszionista felfogású, olajjal festett város- és tájképsorozatokon örökítette meg. Emellett a '80-as évektől lírai absztrakt és absztrakt expresszionista szemléletű, érzékeny színvilággal komponált, geometrikus és amorf alakzatokat szintetizáló, erőteljes elvont festészetet teremtett. Kollázsokkal, intarziatervekkel is szerepelt kiállításokon. Munkái helyet kaptak a Magyar Nemzeti Galériában és több vidéki képtárban. (W. T. adatközlése nyomán, MÉ, V.L.: Műv. 1972/9, W.T.: Műv. 1988/9) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. A bp.-i Iparrajziskolában kezdte tanulmányait, utánna Kmetty János szabadiskoláját látogatta. 1946-51 k. tanulmányokat folytatotta bp.-i Képzőművészeti Főiskolán. Berényi Róbert, Pór Bertalan és Szőnyi István növendéke volt. Az 50-es évek első felében a legszigorúbb neoakadémizmus világában nevelkedett. Tanulmányúton járt több kelet-európai országban, Franciaországban és Itáliában. 1964-ben a Fényes Adolf Teremben, 1972-ben a Mednyánszky Teremben és vidéki városokban mutatta be műveit. Mértanias szemléletű, dekoratív hangütésű festő, elvonatkoztatásaiban azonban nem megy el a teljes absztrakcióig. Alkotásai olykor szimbólikus értelműek. Többnyire táj- és városképeket alkotott. Kollázsokkal, intarziatervekkel is szerepelt kiállításokon (MÉ, V.L.: Műv.-1972-8, W.T.: Műv.-1988/9) Magyar festők és grafikusok adattára 1951-ben fejezte be tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán. Tanulmányutakat tett Olasz- és Franciaországban, Csehszlovákiában, Romániában, Jugoszláviában. 1964-ben a Fényes Adolf Teremben, 1967-ben Szegeden, 1972-ben a Mednyánszky Teremben, 1973-ban Miskolcon, 1974-ben a Csepel Galériában és Nyíregyházán állította ki festményeit és kollázsait. - Mértanias szemléletű, dekoratív hangütésű festő, elvonatkoztatásaiban azonban nem megy el a teljes abasztrakcióig. Színgazdag, érzékletes felületi hatásokkal dolgozó képei olykor szimbolikus értelműek. - Irod.: P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek Festő. 1951-ben fejezte be tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán. Tanulmányúton járt számos nyugat-európai országban, Csehszlovákiában és az NDK-ban. 1964-ben a Fényes Adolf Teremben, 1967-ben Szegeden, 1972-ben a Mednyánszky Teremben, 1973-ban Miskolcon, 1974-ben a Csepel Galériában és Nyíregyházán, 1979-ben Nagykanizsán, 1981-ben az NSZK-ban, 1982-ben Salgótarjánban állította ki festményeit és kollázsait. - Geometrizáló szemléletű, dekoratív hangütésű festő, némely munkájában eljut a teljes absztrakcióig. Színgazdag, érzékletes felületi hatásokkal dolgozó képei olykor szimbolikus értelműek. Murális feladatok is foglalkoztatják. Kortárs magyar művészeti lexikon I-III. Festő, grafikus. 1937-41: Főv. Iparrajzisk., bútortervezői tanulmányok; 1946-51: MKF, mestere: Kmetty János, Berény Róbert, Pór Bertalan, Barcsay Jenő, Szőnyi István. Budapesten él és dolgozik. Korai alkotószakaszában posztimpresszionista tájakat, csendéleteket és életképeket festett, majd a 60-as években Picasso, Braque és Delauney művészetének tanulságait kamatoztatva a festői elvonatkoztatás felé fordult. Az európai országokban, elsősorban a mediterrán tájakon 1962-től napjainkig tett utazásainak élményeit és emlékeit posztimpresszionista felfogású, olajjal festett táj- és városképsorozatokon örökítette meg, amelyekből számos kiállítást rendezett. Emellett a 80-as évektől lírai absztrakt és absztrakt expresszionista szemléletű, érzékeny színvilággal komponált, geometrikus és amorf alakzatokat szintetizáló, erőteljes elvont festészetet teremtett. Festészeti munkái mellett jelentősek kollázsai is. Ek: 1962: Május 1. mozi, Bp.; 1964: Románia és Csehszlovákia tájai, Fényes A. T. (kat.); 1967: Olasz tájak, Gulácsy T., Szeged; 1972: Mednyánszky T. (kat.) ; 1973: Libresso, Miskolc; 1974: Csepel G.; Benczúr Gyula T., Nyíregyháza; 1979: Egry J. T., Nagykanizsa; 1981: Werner Jaeger Halle, Nettetal (NSZK); 1984: Képcsarnok, Salgótarján; 1985: Kollázsok, Pataky G., Dési Huber T., Veszprém; 1986: SZOT Rózsadomb Üdülő, Bp.; 1987: Görög tájak, Derkovits T., Szhely; 1988: Mediterrán tájak, Csepel G. (kat.); Ernst M. (kat.); 1989: Műhely G., Szentendre; 1990: Börzsöny M., Szob; 1991: Aklmisck G., Gronau-Epe; 1992: Vigadó G. (kat.); 1993: Művésztelepi G. (kat.), Szentendre; 1997: Műcsarnok, Győr; 1999: Duna G., Szinyei Szalon. Vcsk: 1975, 1980: Mezőgazdaság a képzőművészetben, Mezőgazdasági M.; 1975, 1977: Pedagógus Képzőművészek Orsz. Kiállítása, Fáklya Klub; 1977: Orsz. Képzőműv. Kiállítás, Műcsarnok. Mk: Ferenczy M., Szentendre; FK; MNG; SZK, Szhely. Irod.: Abonyi A. M.: (kat. bev., Mednyánszky T., 1972); Végvári L.: Károlyi Ernő képei a Mednyánszky Teremben, MŰV, 1972/8.; Aszalós E.: Károlyi Ernő festőművész Mediterrán tájak című kiállítása (kat. bev., Csepel G., 1988); Aszalós E.: Károlyi Ernő festőművész kiállítása (kat. bev., Ernst M., 1988); Wehner T.: Rész/egész. Károlyi Ernő életművészete, MŰV, 1988/8.; Aszalós E.: Károlyi Ernő festőművész kiállítása (kat. bev., Vigadó G., 1992); Wehner T. : A forma és a folt. Károlyi Ernő festőművész kiállítása (kat. bev., Szentendre, Művésztelepi G., 1993). (W.T.)

[FK1364/Bp302/45] A kép mérete: 23,5 x 18 cm keret nélkül. Készült: Akvarell, Papír A kép Bíró Béla (Makó, 1899) alkotása. Jelezve Jobbra lent "Bíró B 921." A festmény jó állapotban van. Keret: Új Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán Csók István tanítványa volt, majd egy ideig ugyanitt mint tanársegéd tevékenykedett. Ezután rajztanárként dolgozott. 1943-ban a kolozsvári Egyetem magántanári címmel tüntette ki. 1955-ig a Szépművészeti Múzeum tudományos osztályvezetője volt. 1956-ban Los Angelesbe emigrált, ahol a Long Beach State College-ban a művészettörténelem tanárává nevezték ki. Tizenkét könyvet adott ki. Kiemelkedő műve a Bibliography of Art History. Főleg arcképeket festett. (KMHM) Magyar festők és grafikusok adattára A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Csók István növendéke, majd tanársegédje. Középiskolai rajztanárként működött, majd művészettörténelemből doktorált. 1943-ban a kolozsvári egyetem magántanári címmel tüntette ki. 1955-ig a budapesti Szépművészeti Múzeum tudományos osztályvezetője volt. 1956-ban Los Angelesbe vándorolt, ahol a Long Beach State Collegeban a művészettörténelem tanárává nevezték ki. 12 könyvet publikált képzőművészeti- és pedagógiai tevékenysége mellett. Kiemelkedő művek a Bibliography of Art History c. könyve. Angolban ő sorozta be elsőnek az egyetemes művészettörténetbe a magyar művészeket. Arcképeket festett. - Irod.: GYKKL Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Csók István növendéke volt, majd ugyanitt tanársegédként működött. Ezután rajztanárként dolgozott. 1943-ban a Kolozsvári Egyetem magántanári címmel tüntette ki. 1955-ig a Szépművészeti Múzeum tudományos osztályvezetője volt. 1956-ban Los Angelesbe vándorolt, hol a Long Beach State College-ban a művészettörténelem tanárává nevezték ki. Tizenkét könyvet adott ki. Kiemelkedő műve a Bibliography of Art History. Többnyire arcképeket festett. (KMHM)

[FK1813/Bp43/12] A kép mérete: 24 x 21 cm keret nélkül. Készült: Tempera, Karton A kép Somogyi Sándor alkotása. Jelezve: Jelzés nélkül A festmény jó állapotban van. Keret: Ép A képet egy Somogyi Sándor által aláírt a jelen keretben lévő paszpartura ragasztott pasztellképen találtuk.