[0L446/X096] Hódmezővásárhelyi, jelzett Kincses István kerámia váza, rendkívül díszes, plasztikus szalamandra párral. Rendkívül ritka, gyűjteményes példány. Alján jelzés: KINCSES I HMV Magasság: 31 cm Szélesség: 21 cm Súly: 2.3 kg

[1Q617/BX-9] Hibátlan állapotú jelzett, talapzaton álló zöld kerámia szobor. Mezítlábas nő, fején tállal. Talapzaton jelzés: VÖRÖS I. Magasság: 28 cm Súly: 0.235 kg

[1R311/X298] Régi szép állapotú, akasztási lehetőséggel rendelkező, áttört szélű gyönyörű hódmezővásárhelyi fehér mázas kerámia falitál, falitányér. Rajta élénk színekkel, kézi festéssel díszített népi szecessziós motívumok, közepében madár díszítéssel. Hátoldalán karcolt jelzés: BAÁN HMV Szélesség: 24.5 cm Súly: 0.515 kg Hódmezővásárhelyi Kismesterek A 19. század második felére országos jelentőségűvé nőtt vásárhelyi fazekasság a század végére komoly kihívásokkal nézett szembe. Míg korábban a háztartások edényszükségletének szinte egyedüli kielégítőiként dolgoztak, ekkorra megjelentek az gyári zománcos és keménycserép edények, sőt a porcelán tálak, bögrék is elérhetők váltak. A fazekasok nehezen tudták felvenni a versenyt az olcsó termékekkel, ezért arra kényszerültek, hogy új, piacképes kerámiákat készítsenek. A polgárosuló parasztság igényei megváltoztak, s ez tárgyi világukban, így lakberendezésükben is megnyilvánult. Szobáikban a festett ládákat, tékákat polgári ízlésű bútorokkal cserélték le, díszként pedig vázákat, falitányérokat, virágtartókat helyeztek el. Ezt az új igényt ismerték fel a fazekasok és egyre többen tértek át a díszedények készítésére amellett, hogy egyes használati edények iránt még sokáig megmaradt a kereslet. A fazekasok törekvésére ösztönző erőként hatott a vásárhelyi művészek által 1912-ben megalapított Majolikatelep tevékenysége, és annak sikerei a kiállításokon. A Telep első termékein felbukkan a helyi népi kerámia, forma- és színvilága, néhány motívuma, ugyanakkor a kor stílusirányzata, a szecesszió is alapvetően meghatározta cseréptárgyaik kialakítását. A látványos, színes, polgári otthonokba jól illeszkedő kerámiák a fazekasok számára mintául szolgáltak. A korongosok és a festőasszonyok révén terjedtek a formák, minták a Telep és a kisműhelyek között. Ez utóbbiakban azonban nem egyszerű másolatok születtek, hanem a mesterek és írókásaik a saját ízlésüknek megfelelően dolgozták át a művészek által tervezett kerámiákat, megteremtve így a saját népi szecessziós stílusukat.   Ennek képviselői közül kiemelkedik Baán Imre, Csenki István és Lázi János hármasa, akik festőasszonyaik, a Lázi lányok révén, egységes stílust alakítottak ki. Az 1920-as évektől 1950-ig terjedő munkásságuk a hódmezővásárhelyi népi szecesszió legmarkánsabb vonalát képviseli, melynek virágkora az 1930-as, ’40-es évekre tehető. A stílus meghatározó egyénisége, a legváltozatosabb örökséget ránk hagyó Baán Imre (1894-1961) ezüstkoszorús mester. Az ő munkásságára hatott legerőteljesebben a Majolikatelep 1910-es, ’20-as évekbeli kerámiáinak formavilága és díszítése....   Forrás: https://www.folkartnouveau.com/gyujtemeny/hodmezovasarhelyi-kismesterek 

[1T633/Z035] Szép állapotú mázas jelzett kerámia állat figura. Alján mélynyomással jelzés: IZSÉPY HUNGARY Magasság: 14 cm Szélesség: 11 cm Súly: 0.415 kg

[1O063/X086] Szép állapotú, jelzett, ritkán előforduló kerámia kancsó, kiöntő. Alján jelzés: KISS ROOZ Magasság: 27 cm Szélesség: 10.5 cm Hosszúság: 15.5 cm Súly: 1.05 kg Kiss Roóz Ilona keramikus Születési hely: Szatmárnémeti [Satu Mare, RO] Születési dátum: 1920 Kiállítások az adatbázisban:  Kiss Roóz Ilona életműkiállítása Mesterei: Orbán Antal, Ohmann Béla. 1939-43: Iparművészeti Iskola, mesterei: Orbán Antal, Ohmann Béla. 1956, 1962: Munkácsy-díj; 1980: érdemes művész; 1984: SZOT-díj; 1994: MSZOSZ díja; 1995: Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje. A magyar kerámia Kovács Margit által teremtett naiv-népies irányzatának jeles művelője. Edényeit, kisplasztikáit, ill. murális alkotásait vidám színvilág és kedves humor jellemzi. 1948 és 1952 között tanított az Iparművészeti Főiskolán, azóta szabadfoglalkozású. Egyéni kiállítások 1966 • Csók Galéria, Budapest 1971 • Csók Galéria, Budapest 1980 • Budavári Ipaművészeti Bolt, Budapest 1984 • Petőfi Művelődési Ház, Tiszaluc 1989 • Kispréposti Palota, Eger (állandó kiállítás) 1992 • Bécs 1995 • Minigaléria, Miskolc 1996 • Petőfi Művelődési Ház, Tiszaluc 1997 • Derkovits Művelődési Központ, Tiszaújváros. Válogatott csoportos kiállítások 1947 • Karácsonyi kiállítás, Budapest • Fővárosi Művelődési Központ 1952 • Iparművészeti kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest 1956 • Iparművészeti kiállítás, Iparművészeti Múzeum, Budapest 1958 • Magyar kerámia kiállítás, Vallauris 1959 • Magyar képzőművésznők kiállítása, Ernst Múzeum, Budapest 1959 • IV. Országos Iparművészeti Kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1963 • Modern magyar kerámia, Royal Festival Hall, London 1965 • Országos Iparművészeti Kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1968, 1970 • I., II. Országos Kerámia Biennálé, Pécs 1973 • Magyar kerámia, Ankara, Isztambul 1975 • Tárgy és alkotója, Iparművészeti Múzeum, Budapest 1982 • Magyar kézműves kerámia, Siklós 1995 • XX. századi magyar keramikusok, Iparművészeti Múzeum, Budapest • Az agyag mesterei, Vigadó Galéria, Budapest 1998 • Őszi Kerámia Kiállítás, Olaf Palme Ház, Budapest Művek közgyűjteményekben Köztéri művei kerámia dombormű (1958, Pereces, bölcsőde) kerámia napóra (1959, Székesfehérvár, Béke téri iskola) csempeburkolat (1961, Szeged, rendelőintézet) falikép (kerámia, 1962, Sopron, Gyermekszanatórium) kerámia falikép (1966, Békéscsaba, bölcsőde) Irodalom GÁL J.: ~ 77 éves. Beszélgetés a művésszel, Magyar Iparművészet, 1997/4. KESZTHELYI K.-LACZKÓ I.: A magyar kerámiaművészet I., Alkotók, adatok 1945-1998, Budapest, 1999. Vadas József + MAOE Forrás: artportal.hu

[1P466/X009] Hibátlan állapotú, jelzett, kis méretű fedeles mázas art deco kerámia bonbonier. Fedele pereme profi restaurátor által javított. Alján gumibélyegzős jelzés: IFJ. BADÁR B. MEZŐTÚR Magasság: 9.7 cm Szélesség: 10.3 cm Súly: 0.325 kg