[FKB033/Bp1/65] A kép mérete: 40 x 50 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Horváth Kálmán, Szatmári (Budapest, 1890) alkotása. Jelezve jobbra lent "Horváth K." A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. Főként tájképeket festett (Hűvösvölgyi részlet, Krasznai részlet, Tavaszi napsütés stb.). 1923-tól állított ki a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. (Éber) Magyar festők és grafikusok adattára 1923 óta a Nemzeti Szalon és a Műcsarnok kiállítója. Tájképeket (Hűvösvölgyi részlet, Krasznai részlet, Tavaszi napsütés stb.) fest. - MTA Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. 1923-tól állított ki a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. Tájképeket festett. (Éber)

[0X969/X034] Szép, hibátlan állapotú gazdagon díszített, aranyozott, 4 személyes 11 db-os porcelán teás készlet. A készlet minden darabján sárkányos motívum látható. A készlet darabjai: - 1 darab teáskanna, kiöntő (11.8 x 8 x 12 cm) - 4 darab teáscsésze (4 x 7.5 cm) - 6 darab alátét tányér (11 cm) Súly: 0.61 kg

[0Y901/X325] Hibátlan állapotú, gyönyörű fonatos, áttört díszes Herendi porcelán, kosárka. Alján kék Herendi jelzés: HEREND HUNGARY HAND PAINTED Formaszám 7372/VBO Magasság: 4.3 cm Szélesség: 11.8 cm Súly: 0.115 kg

[FKB555/Bp73/28] A kép mérete: 60 x 80 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Farostlemez A kép Réti Mátyás (Tiszadob, 1922, Budapest, 2002) alkotása. Jelezve jobbra lent "Réti M." A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Ho.: autográf írással Alföld és Réti Mátyás 1975 felirat. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő, grafikus. A hadifogság után előbb Papp Gyula nagymarosi szabadiskolájában, majd 1948-tól a Derkovits kollégiumban kezdte meg művészeti tanulmányait. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán, ahol Domanovszky Endre, Kmetty János és Hincz Gyula voltak a mesterei, 1953-ban végzett. Egy ideig mint művészpedagógus működött, majd Olasz-, Spanyol- és Franciaországban, valamint a környező országokban tett tanulmányutat. Számos egyéni (Derkovits Terem, Csepel Galéria, Fényes Adolf Terem, Kőbánya, Fáklya Klub, Pápa, Nyíregyháza, Debrecen, Kaposvár, Tokaj, Gyöngyös, Fehérgyarmat, Békéscsaba, Tiszalök, Tiszadada, Mátraderecske, Törökbálint, Tiszaeszlár, Recsk, Sirok, Erdőtelek, Tiszadob, Hajdúnánás, stb.) és csoportos (Nemzeti Szalon, Csepel Galéria, Műcsarnok, Ernst Múzeum, Magyar Nemzeti Galéria, Baja) kiállításon szerepelt, külföldön is bemutatta munkáit. A fővárosi pedagógusok képzőművész stúdiójának alapítója, 1953-1963 között tagja volt. Általában a paraszti élet, a falu és a környező táj adta számára a művészi élményanyagot. Reális látásmódról tanúskodnak portréi, a természethez szorosan kötődő tájképei, csendéletei, a látványhoz fűződő kompozíciói. Tájképeire a sötét s világos színek ellentéte jellemző, olykor az alföldi festők sajátos arculatát fedezhetjük fel bennük. Általában a lírai hangvétel jellemezte. Friss gouache vázlatai a nagy alkotások ígéreteit rejtik magukban. Grafikai munkák is kerültek ki keze alól, linó- és fametszeteket is készített, melyek különösen szépekre sikerültek. Dózsa grafikai sorozata külön említést érdemel. Díjak: a Fővárosi Tanács II. díja; Szocialista kultúráért. 1985-ben 40 olajfestményét és 30 grafikáját adományozta szülőfalujának. Alkotásai jelen vannak a zalaegerszegi Göcsej Múzeumban és vajai Vay Ádám Múzeumban. (Műv. 1965/6, MÉ, KMML) Magyar festők és grafikusok adattára 1953-ban végzett a Képzőművészeti Főiskolán Kmetty János, Domanovszky Endre és Hincz Gyula növendékeként. Egy ideig mind művész-pedagógus tevékenykedett. Tanulmányutakat tett a környező népi demokráciákban, valamint a Szovjetunióban, Franciaországban és Ausztriában. Önállóan 1964-ben jelentkezett először a Derkovits Teremben, amint az önálló kiállítások egész sora következett a fővárosban és vidéken. - Általában a paraszti élet, a falu, a környező táj adja számára a művészi élményanyagot. Fő törekvése; minél kevesebb eszközzel minél többet visszaadni a látvány szépségéből. Linó- és fametszéssel is eredményesen foglalkozik. - Irod.: P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985. - Szij Rezső: Réti Mátyás festményei. Népszava, 1986. jún. 9. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő és grafikus. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Kmetty János, Domanovszky Endre és Hincz Gyula voltak a mesterei. Egy ideig mint művészpedagógus működött, majd tanulmányutat tett több európai országban. Számos egyéni és csoportos kiállításon szerepelt. Általában a paraszti élet, a falu, a környező táj adja számára a művészi élményanyagot. Reális látásmódról tanúskodnak portréi, a természethez szorosan kötődő tájképei, a látványhoz fűződő kompozíciói. Tájképeire a sötét és világos színek ellentéte jellemző, olykor az alföldi festők sajátos arculatát fedezhetjük fel bennük. Általában lírai hangvétel jellemző rá. Friss gouache vázlatai a nagy képek ígéreteit rejtik magukban. Linó- és fametszéssel is foglalkozik, melyek különösen szépek, sikerültek. (Műv.-1965/6, MÉ) Művészeti lexikon I-IV. Festő. A Képzőművészeti Főiskolán 1953-ban végzett. Tanárai Kmetty János, Domanovszky Endre és Hincz Gyula voltak. 1964-ben önálló kiállítása nyílt a Derkovits Teremben. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek 1953-ban kapott diplomát Kmetty János, Domanovszky Endre és Hincz Gyula növendékeként, s hosszú évekig művészpedagógusként dolgozott. Tanulmányutakat tett a környező népi demokráciákban, a Szovjetunióban, Franciaországban, Ausztriában, Olasz- és Görögországban. Önálló tárlattal 1964-ben jelentkezett először a Derkovits Teremben, ezt követően mintegy 40 bemutatója volt a fővárosban és vidéken. Az utóbbi években a Fényes Adolf Teremben (1975), a Csepel Galériában (1979), Békéscsabán (1980) és Salgótarjánban (1982) állított ki. - Általában a paraszti élet, a falu, a környező táj adja számára a művészi élményanyagot; fő törekvése: minél kevesebb eszközzel minél többet visszaadni a látvány értékeiből. Linó- és fametszéssel is foglalkozik.

[1A095/Z257] Hibátlan állapotú jelzett nagyméretű plasztikus kerámia flidísz, falikerámia. Tíz tagú ének kórus. Hátoldalán karcolt jelzés: ASZK Magasság: 47.5 cm Szélesség: 25 cm Súly: 2.475 kg

[FKB706/FL-1] A kép mérete: 60 x 70 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Gera Gyula (Makó, 1915, Budapest, 1968) alkotása. Jelezve balra lent "Gera Gyula 1961 bekarcolva" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. Rudnay felfedezettje és tanítványa volt. A főiskola növendékeivel a nyarakat Makón töltve figyelt fel az ifjú Gera tehetségére. Később Szüle Péter festőművésznél folytatott művészi tanulmányokat. 1960-ban rendezték meg első és egyben utolsó tárlatát a BM Központi Klubjában. Pályája kezdetén elsősorban tájakat és utcaképeket alkotott. Festészete a természeti látvány kimeríthetetlen gazdagságából és változatosságából táplálkozott. Elsősorban szülőföldjének, Makónak utcáit, a kertekkel övezett kis házsorai, a Maros menti töltés füzesei, a természet dús nedveitől telített mélytüzű zöld lombjai és bokrai inspirálták alkotásra. Utolsó éveiben gazdagodott tárgyköre: alakos kompozíciókat, élénk színű csendéleteket és szobabelsőket is alkotott. Tájfestészete az alföldi művészet tradíciójában fogant. Gera Gyula emléktárlatát 1970-ben rendezték meg a Magyar Nemzeti Galériában, majd Makón, F. A. E.: Műv, 1969/3, Gyulai Gergely) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. Rudnay Gyula felfedezettje és növendéke volt. A főiskola növendékeivel a nyarakat Makón töltve figyelt fel az ifjú Gera tehetségére. 1960-ban rendezték meg első és egyben utolsó kiállítását. Művészete a természeti látvány kimeríthetetlen gazdagságából és változatosságából táplálkozott. Elsősorban szülőföldjének, Makónak utcáit, a kertekkel övezett kis házsorai, a Maros menti töltés füzesei, a természet dús nedveitől telített mélytüzű zöld lombjai és bokrai inspirálták alkotásra. Utolsó éveiben gazdagodott tárgyköre: alakos kompozíciókat, élénk színű csendéleteket és szobabelsőket is alkotott. Emlékkiállítását 1970-ben rendezték meg a MNG-ban, majd Makón, F. A. E.: Műv, 1969/3, MÉL) Magyar festők és grafikusok adattára Rudnay Gyula fölfedezettje és tanítványa Makón. Első és életében utolsó kiállítását 1960-ban rendezték meg a Belügyminisztérium Központi Klubjában. Elsősorban utcaképeket, tájképeket festett, utolsó éveiben gazdagodott tárgyköre: figurális kompozíciókat, élénk színű csöndéleteket, szobabelsőket alkotott. Emlékiállítását 1970-ben rendezték meg a Magyar Nemzeti Galériában, majd Makón. - Irod.: Fenyő A. Endre: Gera Gyula. Művészet, 1969. 3. sz. - MÉL Kortárs magyar művészeti lexikon I-III. Eredetileg rendőr alezredes volt. Rudnay Gyula felfedezettje és tanítványa Makón. Később Szüle Péternél folytatta művészeti tanulmányait. 1960-ban első és életében utolsó kiállítását rendezték meg a BM Közp.-i Klubjában. Pályája kezdetén elsősorban tájakat és utcaképeket festett. Munkássága vége felé gazdagodott tárgyköre: figurális kompozíciókat, enteriőröket, derűs színvilágú csendéleteket festett. Tájfestészete az alföldi művészet tradíciójában fogant. Ek: 1970: MNG (emlékkiállítás) Irod.: Fenyő A.: Gera Gyula, MŰV, 1969/3. (Gy. G.)