[FKB033/Bp1/65] A kép mérete: 40 x 50 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Horváth Kálmán, Szatmári (Budapest, 1890) alkotása. Jelezve jobbra lent "Horváth K." A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. Főként tájképeket festett (Hűvösvölgyi részlet, Krasznai részlet, Tavaszi napsütés stb.). 1923-tól állított ki a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. (Éber) Magyar festők és grafikusok adattára 1923 óta a Nemzeti Szalon és a Műcsarnok kiállítója. Tájképeket (Hűvösvölgyi részlet, Krasznai részlet, Tavaszi napsütés stb.) fest. - MTA Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. 1923-tól állított ki a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. Tájképeket festett. (Éber)

[FK0451/Bp91/2] A kép mérete: 84,5 x 110 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Boross Géza (Rákospalota, 1908, Budapest, 1971) alkotása. Jelezve Jobbra lent "Boross Géza 962" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép A festmény hátoldalán Műcsarnokvállalati Kiállítási raglap és a Képcsarnok vállalat raglapja található. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő és grafikus. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán 1926-1933 között Rudnay Gyula tanítványa volt. Később tanársegéd lett a nagyrabecsült mester mellett. A '30-as évek elején Paál László bűvölete és Rudnay vészesen villogó fehérjei, sűrű feketéi tartották fogva. 1930-tól állított ki. 1933-ban Szeghalomra került tanárnak. Világosabbá, könnyedebbé vált festészete, megkezdődött a fények és színek végigtartó uralma. 1935-ben szerepelt először a debreceni Déri Múzeumban. 1937-től Nyíregyházán tanított a Tanítóképzőben. Országos elismerését az 1944-es Tamás Galéria-beli kiállítás hozta meg. 1948-ban került Budapestre a Műszaki Egyetem rajzi tanszékére, ahol adjunktusként tanított, majd docensi kinevezést kapott. 1959-ben az Ernst Múzeumban, 1964-ben a Csók Galériában volt önálló kiállítása. Alkotásai külföldre is eljutottak. A paraszti életből vett jeleneteket, portrékat, táj- és csendéletképeket festett. Az érzelmi intenzitás, a monumentális és konstruktív formaképzés, a kompozíciókban sűrűsödő indulat és rend itthon és külhonban egyaránt sikert hoztak számára. Több festményét őrzi a Magyar Nemzeti Galéria, a debreceni és a nyíregyházi múzeum. (ML, MMK, D.F.Zs.: Műv. 1968/12. Sz.K.K.: Műv. 1984/7) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő és grafikus. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán 1926-1933 között Rudnay Gyula tanítványa volt. Később tanársegéd lett a nagyrabecsült mester mellett. A '30-as évek elején Paál László bűvölete és Rudnay vészesen villogó fehérjei, sűrű feketéi tartották fogva. 1930-tól állított ki. 1933-ban Szeghalomra került tanárnak. Világosabbá, könnyedebbé vált festészete, megkezdődött a fények és színek végigtartó uralma. 1935-ben szerepelt először a debreceni Déri Múzeumban. 1937-től Nyíregyházán tanított a Tanítóképzőben. Országos elismerését az 1944-es Tamás Galéria-beli kiállítás hozta meg. 1948-ban került Budapestre a Műszaki Egyetem rajzi tanszékére, ahol adjunktusként tanított, majd docensi kinevezést kapott. 1959-ben az Ernst Múzeumban, 1964-ben a Csók Galériában volt önálló kiállítása. Alkotásai külföldre is eljutottak. A paraszti életből vett jeleneteket, portrékat, táj- és csendéletképeket festett. Az érzelmi intenzitás, a monumentális és konstruktív formaképzés, a kompozíciókban sűrűsödő indulat és rend itthon és külhonban egyaránt sikert hoztak számára. Az MNG több festményét őrzi. (ML, MMK, D.F.Zs.: Műv.-1968/12) Magyar festők és grafikusok adattára Festő, grafikus, a Műszaki Egyetem adjunktusa volt. Rudnay Gyulánál tanult. Számos egyéni (1959, 1964, 1969) és csoportos tárlatokon bemutatott paraszti tárgyú életképei, portréi, tájképei az alföldi iskola szellemét és színvilágát tükrözi. - MK Művészeti lexikon I-IV. Festő, grafikus. A Képzőművészeti Főiskolán 1926-33 között Rudnay Gyula tanítványa volt. 1930 óta kiállító művész. Reális megfogalmazású, a paraszti életből vett jeleneteiből, portréiból, tájképeiből több önálló kiállítást rendezett, legutóbb 1959-ben az Ernst Múzeumban, majd 1964-ben a Csók Galériában. 1933-tól 1947-ig különböző vidéki városokban mint pedagógus működött. 1948 óta a Műszaki Egyetem rajztanszékének adjunktusa. A Nemz. Gal. több festményét, rajzát őrzi. Kortárs magyar művészeti lexikon I-III. 1926-30: MKF, mestere: Rudnay Gyula, akinek 1926-33 között alakrajz tanársegédje. 1933-36 között a szeghalmi reálgimn. rajztanára. 1936-tól a nyíregyházi református tanítóképzőben tanított. Nagy hatást tett rá Tildy Zoltán, akkor szeghalmi lelkész, majd apósa, Kiss Lajos, néprajztudós. Aktív szerepet vállalt a nyíregyházi Benczúr, majd a Bessenyei Kör munkájában, 1947-ben a Bessenyei György Népfőisk. egyik tanára. 1948-tól a BME rajztanszékének adjunktusa, majd docense volt. Korai művei (Krumpliszedés, Hálóhúzó, Hazafelé) tiszai, szabolcsi, Kőrös-parti élményeiből táplálkoztak. Második korszakában fokozatosan távolodott mestere, Rudnay hatásától. Szűkszavúan, színekben is redukáltan fogalmazott, művein a fény jelenti a szervező, rendező elvet (Fényözön, Őszi napsütés). A 40-es években még mindig a paraszti élmények izgatták. Súlyosan, tömbszerűen fogalmazta meg a kubikusokat, földműveseket ábrázoló jeleneteit (Pihenő kapás, Szántóföldek). Utolsó évtizedében művészete konstruktívvá vált például csendéleteiben (Sályi utca, 1955). Ekkor készíti portréit (Kiss Lajos, Török Erzsi), amelyek egy részét rézkarcban is megörökített (Széchenyi István, Kölcsey Ferenc, Kisfaludy Sándor). Ek: 1936, 1939: Déri M., Debrecen; 1944: Tamás G. 51. kiállítása (Andrássy Kurtával); 1947: Régi Műcsarnok; 1953: Fényes A. T. (kat.); 1958: Déri M. (Buza Barnával, Debrecen; 1955, 1964, 1969: Csók G. (kat.); 1959: Ernst M.; 1964: Móra F. M., Szeged: 1970: Gimn., Kisvárda (kat.); 1971, 1986: Jósa A. M., Nyíregyháza; 1975: MNG; Tornyai M., Hmvhely (emlékkiállítás kat.) Vcsk. 1947: Művészek Szabadszervezete I. kiállítás; 1950: 1. Magyar Képzőműv. kiállítás, Műcsarnok; 1969, 1962: 8.,9. Magyar Képzőműv. kiállítás, Műcsarnok; 1969: Magyar művészet 1945-1969, Műcsarnok; 1971: Új művek, MNG; 1978: Alföldi tájak és emberek, Potsdam (NDK); 1984: Öt alföldi festő, Rashid G., Bagdad. Mk: Déri M., Debrecen; Jósa A. M., Nyíregyháza; MNG Irod.: Oelmacher A.: (kat. bev., Fényes Adolf T., 1953); László Gy.: (kat. bev., Csók G., 1964); D. Fehér Zs.: (kat. bev., Csók G., 1960), Pogány Ö. G.: (kat. bev., Kisvárda, 1970); B.J.: Boross Géza képkiállítása, Jövő mérnöke, 1964. máj. 4., Sz. Kürti K.: Magyar tájképek a Déri Múzeum gyűjteményéből. Kiállítás a Rashid Galériában, Bagdad, 1984, MŰV, 1984/7.; Sz. Kürti K.: Az Alföld szerelmese: Boross Géza (1908-1917), Szabolcs-Szatmári Szemle, 1990/4. (Sz.K.K.)

[FK1330/Bp41/3] A kép mérete: 29,5 x 19,5 cm keret nélkül. Készült: Akvarell, Papír A kép Medgyes Jenő jelzéssel alkotása. Jelezve Jobbra lent "Medgyes Jenő 1960" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép

[FK2307/FL-1] A kép mérete: 60 x 80 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Id. Benedek Jenő (Kecskemét, 1906, Budapest, 1987) alkotása. Jelezve Jobbra lent "Benedek" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép A festmény hátoldalán a Képcsarnokvállalat raglapja található. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. Tanulmányait a kecskeméti művésztelepen Révész Imre mellett kezdte. 1927-32 a Képzőművészeti Főiskolán Benkhard Ágost tanítványa volt. Olasz- és Németországban járt tanulmányúton. Hosszabb ideig Szolnokon rajztanárként dolgozott, s az itteni művésztelepen tevékenykedett. 1953-tól a fővárosi Képző- és Iparművészeti Gimnázium tanáraként dolgozott. 1928-tól rendszeresen szerepelt hazai és külföldi kiállításokon élet- és tájképeivel. 1944-ben, 1948-ban és 1958-ban gyűjteményes kiállítása volt. 1932-ben életnagyságú aktjáért a Szinyei-fiatalok díját kapta. 1950-ben Munkácsy-díjjal, 1952-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. A korai alkotások ikonos elfogódottságát, a későbbiek színpadiasságát a festői megismerés gyötrelmesen szép munkája váltotta fel, megtalálva az igazi derű forrását. Több műve a Magyar Nemzeti Galéria tulajdona. (ML, MÉ, Műv. 1966/5) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. Tanulmányait a kecskeméti művésztelepen Révész Imre mellett kezdte. 1927-32 k. a Képzőművészeti Főiskolán Benkhard Ágost tanítványa volt. Olasz- és Németországban járt tanulmányúton. Hosszabb ideig Szolnokon rajztanárként dolgozott, s az itteni művésztelepen tevékenykedett. 1953-tól a fővárosi Képző- és Iparművészeti Gimnázium tanáraként dolgozott. 1928-tól rendszeresen szerepelt hazai és külföldi kiállításokon élet- és tájképeivel. 1944-ben, 1948-ban és 1958-ban gyűjteményes kiállítása volt. 1932-ben életnagyságú aktjáért a Szinyei-fiatalok díját kapta. 1950-ben Munkácsy-díjjal, 1952-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. A korai alkotások ikonos elfogódottságát, a későbbiek színpadiasságát a festői megismerés gyötrelmesen szép munkája váltotta fel, megtalálva az igazi derű forrását. Több műve a MNG tulajdona. (ML, MÉ, Műv. - 1966/5) Magyar festők és grafikusok adattára Festészeti tanulmányait Kecskeméten, Révész Imre vezetésével kezdte, majd 1927-1932-ig Benkhard Ágost növendéke volt a bp-i Képzőművészeti Főiskolán. A harmincas években hosszabb időt töltött Olasz- és Németországban, később Romániában, Bulgáriában, Ausztriában és az NDK-ban járt tanulmányúton. 1945 után egy ideig a szolnoki művésztelepen dolgozott, majd a Művészeti Gimnáziumban volt rajztanár. 1928 óta kiállító művész, 1944-ben az Ernst Múzeumban, 1948-ban a Fényes Adolf Teremben, 1958-ban a Nemzeti Szalonban, 1972-ben Zalaegerszegen, 1977-ben a Csók Galériában volt gyűjteményes kiállítása. 1950-ben Munkácsy-, 1952-ben Kossuth-díjat kapott. - Derűs, optimista hangú élet- és tájképek festője. A közérthető, valósághű előadásmód sommázott formaadással, ragyogó fény- és színellentétekkel párosul művészetében. - Irod.: P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985. Művészeti lexikon I-IV. Festő, Kossuth- és Munkácsy-díjas. 1927-től 1932-ig a Képzőművészeti Főiskolán Benkhard Ágost tanítványa volt. Olaszo.-ban és Németo-ban járt tanulmányúton. Hosszabb ideig Szolnokon rajztanárként működött. 1944-ben, 1948-ban és 1958-ban gyűjt. kiállítása volt. Életképeivel, tájképeivel 1928 óta rendszeresen szerepel bel- és külföldi kiállításokon. Művészetét az életkép modern útja lehetőségének keresése jellemzi. 1953 óta a Képző- és Iparművészeti Gimnázium tanára. A Nemz. Gal. több művét őrzi. Csap Erzsébet Kortárs magyar művészeti lexikon I-III. 1932: MKF, mesterei: Révész Imre, Benkhard Ágost. 1950: Munkácsy-díj; 1952: Kossuth-díj; 1984: a Művészeti Alap Nívódíja; 1986: a Magyar Népköztársaság Csillagrendje. A szolnoki művésztelepen élt 1944-től 53-ig. 1953-tól nyugalomba vonulásáig, 1966-ig a bp.-i Képző- és Iparművészeti Gimn. tanára volt. Festői szemléletét alapvetően meghatározta a mesterétől, Benkhard Ágosttól átvett nagybányai szellemiség, és bizonyos mértékig a kompozíciók életképszerű gazdagítása. Hosszabb németországi és olaszországi tanulmányútjain megismerte és festői munkamódszerébe beépítette az expresszionizmus festékkezelését és a novecento neoklasszicista kiegyensúlyozottságát, de hatott rá az olasz metafizikus festészet is, bár inkább a képszerkesztésben, mint gondolatiságban. A 30-as, 40-es években egyszerűbb figurális és tájképeket készített (Vöröshajú akt c. festményét 1930-ban Szinyei Társaság kiállításán kitüntető oklevéllel jutalmazták). A festői felfogásból következően szakmai engedmények nélkül festett szocialista-realista tematikájú kompozíciókat (A magyar katona a szabadságért című tárlata egy öreg és egy fiatal partizánt ábrázoló képet festett, lesállásban, meglepő perspektivikus rövidülésbe szerkesztve a két figurát). A 60-as években színskálája keményebb, kontrasztosabb lett, a realista tónusokat és reflexeket egy hidegebb árnyalatú, szigorúbban szerkesztett festészettel váltotta föl; mintegy újból eszköztárba vonva a neoklasszicista és expresszív elemeket. Élete utolsó éveiben sokalakos, szürrealisztikus hangulatú, néhány apró színkontraszttal élénkített, de maturális látványt nyújtó tájképekkel jelentkezett. Ek: 1926: Kecskemét; 1944: Ernst M.; 1948: Fényes A. T.; Tisza Szálló, Szolnok; 1958: Nemzeti Szalon; 1961: Villamos és Kábelgyár Kultúrháza, Bp.; 1972: Képcsarnok, Zalaegerszeg; 1977: Csók G., Bács-Kiskun MMK, Kecskemét; 1978: Ferenczy T., Pécs; Csongrád; 1981: Munkácsy T., Bcsaba; 1984: Ernst M. (kat.); Csók G.; 1985: Liszt Ferenc Műv. Közp., Kecskemét; 1987: Csók G. Vcsk: 1944: Ernst M.; 1946: Rippl-Rónai Képzőművészeti Társaság Kiállítása, Bp.; 1947: Kéve, Nemzeti Szalon; Megyeháza, Szolnok; Vidéki művészek, Ernst M.; 1948: Magyar Valóság, FK; 1950-53, 1959-65, 1968: 1., 2., 3., 4., 7., 8., 9., 10., 11. Magyar Képzőműv. kiállítás, Műcsarnok; 1951: A magyar katona a szabadságért, FK; 1953: Párizs; 1958: Antwerpen; 1965: Helsinki; 1971: Aba Novák T. Szolnok; 1972: Szolnoki Művésztelep, Szolnoki G.; Medgyessy T., Eger; Vaszary T. Kvtár; 1973, 1974: Csontváry T.; 1975, 1977; Festész '77, Műcsarnok; 1979: Frankfurt; 1980: Dési Hubert T., Veszprém; 1981: Az ötvenes évek. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Szfvár; 1983: Szeged; 1984: Eger; Szolnok; 1992: A Szolnoki Művésztepel története, Erdős Renée H.; 1997: Önarcképek, Bozsó Gyűjtemény, Kecskemét. Mk: Damjanich J. M., Szolnok; Déri M., Debrecen; MNG; Tokaji M.; Kecskeméti Képtár. Irod.: Kárpáti K.: Műteremlátogatás, Kortárs, 1977/12.; D. Fehér Zs.: Benedek Jenő 60 éves, MŰV, 1966/5.; Pogány Ö. G.: (kat., bev. tan., 1984: Műcsarnok). (Po. G.)

[FK2986/Bp13/11] A kép mérete: 80 x 60 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Magyar festő, XX. század alkotása. Jelezve: Jelzés nélkül A festmény jó állapotban van. Keret: Ép

[FK3377/FL-2] A kép mérete: 55 x 75 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Hénel Gusztáv (Bustyaháza, 1887, Pápa, 1966) alkotása. Jelezve Jobbra lent "Hénel Gusztáv Ótátrafüred (töredékes) 1934 (?)" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. Szinyei Merse Pál, Révész Imre és Aggházy Gyula tanítványa volt, Münchenben pedig Walter Thor iskolájában tanult. Legnagyobb szeretettel és megbecsüléssel azonban Mednyánszky Lászlót emlegette élete során, akivel hosszabb ideig dolgozott együtt a tízes évek elején. Másfél évtizedig mint rajztanár tevékenykedett. Tátrai képeire felfigyelt a szakma és ösztöndíjjal Svájcba ment havasokat festeni. Segantini piktúrájának hatását fedezhetjük fel gazdag színvilágú svájci festményein. Svájci, olasz, holland stb. városok voltak külhoni tanulmányútjainak, kiállításainak színhelyei. Itthon is főleg tájképeket festett, de alkotott figurális kompozíciókat és csendéletképeket is. 1913-tól sűrűn szerepelt fővárosi és vidéki bemutatókon. Utolsó éveit Pápán töltötte és többnyire oktatással foglalkozott. (Műv. 1966/4, Éber) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. Szinyei Merse Pál, Révész Imre és Aggházy Gyula tanítványa volt. Münchenben pedig Walter Thor iskolájában tanult. Legnagyobb szeretettel és megbecsűléssel azonban Mednyánszky Lászlót emlegette élete során, akivel hosszabb ideig dolgozott együtt a tizes évek elején. Másfél évtizedig mint rajztanár dolgozott. Tátrai képeire felfigyelt a szakma és ösztöndíjjal ment Svájcba havasokat festeni. Se gantini piktúrájának hatását fedezhetjük fel gazdag színvilágú svájci festményein. Svájci, olasz, holland, stb. városok voltak külföldi tanulmányútjainak, kiállításainak színhelyei. Itthon is elsősorban tájakat festett, de alkotott alakos kompozíciókat és csendéletképeket is. 1913-tól sűrűn szerepelt fővárosi és vidéki bemutatókon. Utolsó éveit Pápán töltötte és többnyire oktatással foglalkozott. (Műv. - 1966/4) Magyar festők és grafikusok adattára Budapesten tanult s azután mint rajztanár működött. Táj- és csöndéletképeivel 1913 óta sűrűn vett részt a budapesti és vidéki tárlatokon. - Irod.: MTA, Jelencsik Sándor, Jókai Mór Városi Könyvtár, Pápa, 1985. nov. 14-i levele. Művészeti lexikon I-II. Budapesten tanult s azután mint rajztanár működött. Pápán él. Táj- és csendéletképeivel 1913 óta sűrűn vett részt a bpesti és vidéki tárlatokon.