[1T144/X244] Nagyméretű, csíkos mázas, csákvári csíkos fazék, csíkos cserép, lekváros szilke. Felületén mázhiba található, lásd fotó. Magasság: 27 cm Szélesség: 18 cm Súly: 1.33 kg csákvári kerámia Reference Library Magyar néprajzi lexikon CS csákvári kerámia  Full text search csákvári kerámia: Csákvár Fejér m. legjelentősebb fazekasközpontja. Céhes fazekasai a 19. sz.-ban 14 Fejér megyei falu mestereivel dolgoztak közös céhben. A tűzálló és a nem tűzálló földdel is dolgozó mesterek között a fazekasság mindegyik szakága ismert innen: a tűzálló edényt készítő → fazekas és a nem tűzálló földdel dolgozó → tálasok és → korsósok. A csákvári fazekasok messze földön híres edénye az ún. csíkos fazék (→ fazék), bár e csíkon nem minden esetben az edény külső felületén függőlegesen elhelyezett zöld, sárga, barna mázcsíkokat kell értenünk, hanem ennek a nagyon dekoratív hatású díszítménynek számtalan variációját, melyet apró pöttyökkel, vonalkázással (→ ólommáz), → írókával és ecsettel díszítettek. A Dunántúlon kedvelték a zöld mázas boros → kancsókat, melyeket az ún. → egresleveles mintával és tréfás feliratokkal láttak el. A felirat szövegét karcolták az edény felületébe. A csákvári kerámia eljutott Tolna, Pest, Esztergom megyébe és az Alföldre is. – Irod. Kresz Mária: Magyar népi cserépedények kiállítása a Néprajzi Múzeumban (Népr. Ért., 1961); Domanovszky György: Magyar népi kerámia (Bp., 1968). Csíkos fazék (19. sz., Csákvár) Bp. Néprajzi Múzeum Forrás: https://www.arcanum.hu/en/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-neprajzi-lexikon-71DCC/cs-72291/csakvari-keramia-72299/

[1R305/X291] Antik, akasztási lehetőséggel rendelkező kézi festéssel díszített cserép tál, fali tál, három darab: - 1 darab FS jelzésű repedt, ragasztott falitányér (18.5 cm) - 1 darab Steig István Szekszárd jelzésű repedt, ragasztott falitányér (19 cm) - 1 darab szép, ép állapotú jelzett szekszárdi cserép falitányér (21 cm) Súly: 1.16 kg

[1H561/X227] Antik szép állapotú, kézi festéssel díszített, kívül-belül mázas cserép szilke. Oldalát körben virágok díszítik. Korából adódó apró mázkopások mellett hibátlannak tekinthető. Magasság: 19 cm Szélesség: 21 cm Súly: 1.3 kg

[1M416/X313] Hatalmas hibátlan állapotú fekete cserép falitányér, falra akasztási lehetőséggel. Alján jelzés: AGYAGIPARI H.SZ. KARCAG Szélesség: 35.5 cm Súly: 2.115 kg

[1R399/X021] Hibátlan állapotú, nagy méretű jelzett fekete cserép váza, virágváza. Alján jelzés: NÁDUDVAR ID. FAZEKAS LAJOS SZABÓ ESZTER 1978 Magasság: 42.5 cm Szélesség: 18.5 cm Súly: 2.42 kg id. Fazekas Lajos   Település: Nádudvar    Megye: Hajdú-Bihar Ország: Magyarország Díjazási év: 1966 Műfajcsoport: Tárgyalkotók Műfaj: fazekas Születési év: 1918 Halálozási év: 1998 Leírás Id. Fazekas Lajos 1918-ban Nádudvaron született, ugyanott 1998-ban hunyt el. A nádudvari Fazekas dinasztia tagjai évszázadok óta élnek és alkotnak Nádudvaron. Amint a család ma is alkotó tagjai, úgy id. Fazekas Lajos is édesapjától, legidősebb Fazekas Lajostól tanulta a mesterséget. Mindhárom fia (Lajos, István, Ferenc) is fazekas, sőt unokája ifj. Fazekas István is. A család más leszármazottai is folytatják a mesterséget. Bátyja, Fazekas István ugyancsak fazekas volt, Hajdú-Bihar megyében elsőként kapta meg a Népművészet Mestere kitüntető címet. A nádudvari fazekasokra a fekete kerámia készítése a jellemző, bár időnként készítenek mázas, vagy terrakotta kerámiákat is. A fekete kerámia titka az égetésben van, a lezárt kemencében, oxigén elvonásával jönnek létre az ú. n. füstös edények. Jellemző tárgyai a tányérok, korsók, kancsók, vizes kanták, kalapos korsók. Az edényeket díszítő motívumokat kiégetés előtt kemény folyami kaviccsal (sikálás vagy csiszolás) vitték fel az edényekre. A díszítmény elemei a stilizált vagy naturális növények, egyszerű geometrikus formák. „Id. Fazekas Lajos olyan életművel ajándékozta meg a magyar kerámia művészetet, amely egy nagy életforma váltást dolgoz fel és dokumentál a kézművesség hitelességének, a forrásként kezelt fazekasság technológiai, esztétikai értékeinek, szimbólumainak a XXI. századba való átmentésével. ”(István: 2002) 1958-ban kapta meg a népi iparművész címet.Id. Fazekas Lajos 1918-ban Nádudvaron született, ugyanott 1998-ban hunyt el. A nádudvari Fazekas dinasztia tagjai évszázadok óta élnek és alkotnak Nádudvaron. Amint a család ma is alkotó tagjai, úgy id. Fazekas Lajos is édesapjától, legidősebb Fazekas Lajostól tanulta a mesterséget. Mindhárom fia (Lajos, István, Ferenc) is fazekas, sőt unokája ifj. Fazekas István is. A család más leszármazottai is folytatják a mesterséget. Bátyja, Fazekas István ugyancsak fazekas volt, Hajdú-Bihar megyében elsőként kapta meg a Népművészet Mestere kitüntető címet. A nádudvari fazekasokra a fekete kerámia készítése a jellemző, bár időnként készítenek mázas, vagy terrakotta kerámiákat is. A fekete kerámia titka az égetésben van, a lezárt kemencében, oxigén elvonásával jönnek létre az ú. n. füstös edények. Jellemző tárgyai a tányérok, korsók, kancsók, vizes kanták, kalapos korsók. Az edényeket díszítő motívumokat kiégetés előtt kemény folyami kaviccsal (sikálás vagy csiszolás) vitték fel az edényekre. A díszítmény elemei a stilizált vagy naturális növények, egyszerű geometrikus formák. „Id. Fazekas Lajos olyan életművel ajándékozta meg a magyar kerámia művészetet, amely egy nagy életforma váltást dolgoz fel és dokumentál a kézművesség hitelességének, a forrásként kezelt fazekasság technológiai, esztétikai értékeinek, szimbólumainak a XXI. századba való átmentésével. ”(István: 2002) 1958-ban kapta meg a népi iparművész címet.A nádudvari fekete kerámia ősi gyökereinek megörökítéséért és újrafogalmazásáért 1966-ban kapta meg a Népművészet Mestere kitüntető címet. Forrás: http://nepmuveszetmesterei.hu/index.php/dijazottak-neve/83-fazekas-lajos

[0E236/X118] Dec. 16-21-ig minden termékünkre 25% kedvezmény - Hibátlan állapotú, jelzett, anya gyermekével kerámia figura, síp. Alján jelzés: BÁN Alján az Iparművészeti Vállalat papírvignettájának töredéke látható. Magasság: 14 cm Szélesség: 7.5 cm Súly: 0.212 kg Bán Mariann keramikus Születési hely: Gyöngyös Születési dátum: 1946 Kiállítások az adatbázisban:  Besztof Bán kiállítása  Az agyag hangja III. - Hans Christian Andersen tiszteletére  Bán Mariann: Az agyag hangja szimpózium  Mesterei: Laborcz Ferenc, Tamás Ervin, Litkei József, Z. Gács György, Schrammel Imre. Szakmai tanulmányait a Dési Huber István Szabadiskolában kezdte, Laborcz Ferenc és Tamás Ervin irányítása mellett. A Magyar Iparművészeti Főiskola porcelántervező szakán 1973-ban diplomázott, mesterei Litkei József, Z. Gács György és Schrammel Imre voltak. 1973: Világifjúsági Találkozó-díj II; 2003: Ferenczy Noémi-díj; 1983-ban Írországban a World Craft Council Workshop+Conference programján vett részt, 1984-ben a Kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdióban dolgozott. Tárgyaira legnagyobb hatást a népművészet tette, ezt technikájában őrzi (alacsony tűz, engobe, íróka, karc stb.). Minden alkotását jelével és évszámmal pecsételi meg. Egyéni kiállítások 1976 • Magyar Kultúra Háza [Szilasi Annával], Varsó 1981 • Vörös kápolna, Balatonboglár 1988 • Galerie Ton in Ton, Bécs Válogatott csoportos kiállítások 1963 • Modern magyar kerámia, London Mai magyar iparművészet II., Iparművészeti Múzeum, Budapest 1975 • Jubileumi iparművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest • Lyda Levi G., Milánó 1976 • Baba Biennálé, Krakkó 1980 • A kéz intelligenciája, Műcsarnok, Budapest 1981 • Handwerkmesse, München 1989 • Hungarian Cultural Weeks, Barbican, London 1995 • Babakiállítás, Iparművészeti Múzeum, Budapest. 1976 • Brugge 1980 • Galerie Handmade, Bécs 1982 • Magyar Kultúra Háza, Helsinki 1983 • Jyväskylä (FIN) • Fészek Galéria, Budapest Művek közgyűjteményekben Iparművészeti Múzeum, Budapest Pollock's Toy Museum, London. Köztéri művei Figurális, mázas szitafestésű mettlachi burkolat (diplomamunka, 1973, Budapest, Állami Bábszínház büfé).   Forrás: www.artportal.hu