Antik Szekszárd környéki mórágyi cserép tál falitál köztük egy Steig István 3 darab

Eladási ár: 65 000 HUF

Leírás

[1R305/X291]
Antik, akasztási lehetőséggel rendelkező kézi festéssel díszített cserép tál, fali tál, három darab:
- 1 darab FS jelzésű repedt, ragasztott falitányér (18.5 cm)
- 1 darab Steig István Szekszárd jelzésű repedt, ragasztott falitányér (19 cm)
- 1 darab szép, ép állapotú jelzett szekszárdi cserép falitányér (21 cm)

Súly: 1.16 kg

Tulajdonságok

Jelzett: Igen
Anyag: cserép

vásárlási információk

Feltöltve: 2024. október. 02.

(A műtárgyat eddig 450-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Antik Szekszárd környéki mórágyi cserép tál falitál köztük egy Steig István 3 darab

[1R305/X291] Antik, akasztási lehetőséggel rendelkező kézi festéssel díszített cserép tál, fali tál, három darab: - 1 darab FS jelzésű repedt, ragasztott falitányér (18.5 cm) - 1 darab Steig István Szekszárd jelzésű repedt, ragasztott falitányér (19 cm) - 1 darab szép, ép állapotú jelzett szekszárdi cserép falitányér (21 cm) Súly: 1.16 kg

További részletek
Jelzett: Igen
Anyag: cserép

vásárlási információk
Feltöltve: 2024. október. 02.

(A műtárgyat eddig 450-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
65 000 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

[2B103/154] Papír szitanyomat, üveglap mögött, aranyozott keretben. Szignó jobbra lent a szitanyomaton belül: SZÁSZ ENDRE Művész saját kezű aláírása jobbra lent ceruzával: SZÁSZ ENDRE Sorszám balra lent: 85/100 Magasság: 56.5 cm Szélesség: 76.5 cm Súly: 3.045 kg Szász Endre festő, grafikus Csíkszereda [Miercurea-Ciuc, RO],, 1926-01-7 Elhalálozott: Mosdós, 2003. augusztus 18. 1946: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Szőnyi István. 1965: Munkácsy-díj; 1992: Magyar Köztársasági Érdemérem tisztikeresztje; Lipcsei Aranyérem. Már gyermekkorától kezdve természet után rajzolt. Marosvásárhelyen érettségizett. Itt került kapcsolatba Erdély akkori szellemi vezetőivel, Kós Károllyal, Szolnay Sándorral és Nagy Imrével, akik felismerték tehetségét és segítették fejlődését. Tanára itt az akvarellista Bordy András volt, aki ~ első kiállítását szervezte. 1946-ban került Budapestre. 1950-ben a Dekorációs Nemzeti Vállalatnál dolgozott, koholt vádak alapján eredetileg tíz év börtönre ítélték fegyverrejtegetésért, ebből egyet töltött le. Szabadulása után, 1951-ben megalakította a József körúti Alkotóközösséget, ahová volt kollegái tartoztak. Propaganda- és reklámanyagokat készítettek. 1952-ben ~ megvált a közösségtől. 1951 és 1960 között mintegy 600 könyvet illusztrált. Első munkája Csehov novelláskötetének illusztrációja volt, ekkor alakította ki stílusteremtő vonalrajzait, melyekkel számos díjat nyert külföldön. A hazai könyvillusztrálásban azóta is főként ez a stílus a meghatározó. Könyvillusztrációiban felhasználta a rézkarc technikáját is. Az 50-es évek második felétől készítette sajátos, puha felületeket létrehozó, hidegtű technikával készült rézkarcait. A legsikeresebb az Omar Khajjám Rubáiját lett, amely 1964-ben a British Museum pályázatán bekerült a XX. század harminc legszebb könyve közé. Már ezekben az években is folyamatosan festett grafikai munkássága mellett. 1960 és 1970 között főleg festészettel foglalkozott, legismertebb művei ekkor készültek. Próbálkozott filmművészettel is. Mintegy három évig dolgozott a filmgyárban, és ő volt az Egri csillagok látványtervezője. 1970-től Torontóban és Los Angelesben élt. Hazatérése után részt vett a Hollóházi Porcelángyár Stúdiójának megalapításában. Előbb Sopronba, majd Várdára költözött, ahol jelenleg is él. Ékszerrel, divattal, bútortervezéssel és porcelánfestéssel is kísérletezik. ~ egyénisége, festészeti és grafikai munkássága különös része a magyar képzőművészetnek és a művészeti életnek. Képei kivétel nélkül figuratívak, mégis olyan új, gazdag tartalmakat hordoznak, olyan formai, technikai és művészeti megoldásokat vonultatnak fel, amelyek messze a narratív ábrázolás fölé emelik őket. Alakjai sajátosak, egyéniek, sokan próbálják utánozni, ill. ennek alapján hamisítani. Művei három fő kategóriába sorolhatók, úgymint a fekete-fehér, vonalas rajzok, melyek legtöbbször illusztrációk; a szintén vonalas, de már egyszerűbb, geometrikushoz közelítő formavilágú alkotások, melyek fekete-fehérek, néha arannyal kiegészítve, ezek gyakran kerámia vagy porcelánképek, és végül a festmények, ill. hidegtűs eljárással készített rézkarcok. Az első kategóriába tartozó munkák lendületes, gyakran bővérű illusztrációk vagy önálló rajzok, amelyek a Barcsay-féle anatómiára épülnek, de sajátos ~ stílusban. A második kategória alkotásai talán a legelterjedtebbek, s így a legismertebbek. Számos fali kerámia, ill. porcelántárgy díszítésénél alkalmazta ezt a megoldást a művész. A műfaji követelményeknek megfelelően ezek kevésbé részletezők, túlnyomórészt nagy, tiszta formákból állnak. Így messziről is jól látható a teljes kompozíció és annak minden mozzanata, illetve nem vész el a funkcionális célokat szolgáló tárgyak aprólékos díszítésében. A festmények és hidegtűs rézkarcok adják ~ művészetének gerincét, ezekből táplálkoznak és nőnek ki az alkalmazott grafikai és egyéb technikai megoldással készült alkotások. Ezek a kompozíciók a szimbolizmus és a szürreál határán mozognak, de valójában egyik kategóriába sem sorolhatók be. Rejtélyes, sejtelmes nőalakok, a világ bölcsességét hordozó aggastyánok vagy fura szerzetek, lidércek, szellemek a képek szereplői. Legtöbbször egyetlen erőteljes alak köré szerveződik a kompozíció egésze. Áthatolhatatlan erdők, vénséges vén fák, az éjszaka baljós csendjébe burkolt városok vagy a képzelet szülte tájak veszik körül őket, de az alakok uralják az őket körülvevő vidéket, s mivel szinte mindig szemben állnak a nézővel, így a kívülállót is. Nem véletlen, hogy ezek a képek is rendkívüli sikert arattak világszerte. Mára ~ képeinek egész gyűjtőköre alakult ki. Irodalom Filmek Sorcerer 1971, kanadai V.I.P. 1976, német ~ 1983, 1989, magyar; Szász Bandi 1984, magyar. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1965 • Bulgária 1969 • Derkovits Terem (TV Galéria), Budapest • Szófia, Krakkó, Pécs, Szeged, Párizs, Berlin, Helsinki, Mexikóváros, Osló, Bécs, Ammán, Johannesburg, Tokió, Toronto, Montreál, Ottawa, Vancouver, New York, Los Angeles, San Francisco, New Orleans.  Forrás: artportal.hu
Szász Endre : Békakirályfi - sorszámozott szitanyomat
79 000 HUF

a kategória hasonló műtárgyai

[1M298/X304] Régi, szép állapotú, jelzett Liszt Ferenc büszt, mellszobor. A talapzaton felirat: LISZT A talapzat hátoldalán jelzés: ERDEY D. Magasság: 27.5 cm Szélesség: 17 cm Súly: 1.89 kg Erdey Dezső szobrász, éremművész Istvánfölde, 1902-08-22 Névváltozat: Erdei 1920-1928: Magyar Képzőművészeti Főiskola, Radnai Béla, majd Szentgyörgyi István növendéke volt. Szentgyörgyi asszisztense a főiskolán. 1923: Ferenczy István szobrászati-díj; 1925: Állami ösztöndíj; az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat Barta Károly-díja a Műcsarnok Akt kiállításán; 1927: Rökk Szilárd-díj a Műcsarnok Tavaszi Tárlatán; 1928: Rothermere-díj a Műcsarnok Tavaszi Tárlatán; 1929-1930: a római Magyar Akadémia ösztöndíja; 1940: Vaszary Kolos-díj a Műcsarnok Tavaszi Tárlatán; 1942: az Országos Magyar Iparművészeti Társulat elismerő oklevele a Magyar Keramikai Kiállításon; 1943: az Országos Magyar Iparművészeti Társulat ezüstérme a Társulat kassai kiállításán. 1925-ben állami ösztöndíjjal Párizsban járt. 1929-1930-ban Rómában tanult. 1943-1948 között az Iparművészeti Iskola-ban tanított. 1948-tól 1953-ig a Szépművészeti Múzeum restaurátora volt. Dolgozott a zsennyei művésztelepen. Tagja volt a KÉVÉ-nek. 1922-től kiállító művész. 1925-től minden jelentős hazai csoportos kiállításon részt vett. Klasszicizáló kisplasztikákat, emlékműveket, reneszánsz ihletésű érmeket alkotott. A 40-es évektől porcelánnal is foglalkozott. A Herendi Porcelángyár több művét elkészítette. Az 50-es években főként kisplasztikákat készített. 1939-ben részt vett a Nemzeti Színház Kamaraszínpadán bemutatott Az ember tragédiája szcenikai beállításában. Irodalom N. PÉNZES É.: ~, Művészet, 1961/10. Magyar művészet 1919-1945, Budapest, 1985 P. SZŰCS J.: A római iskola, Budapest, 1987. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1963 • Szent István Király Múzeum • Székesfehérvár • Bakonyi Múzeum, Veszprém 1987 • Csikász Galéria, Veszprém. Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások 1925 • Akt kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1927, 1928 • Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest 1929 • A KÉVE XX. kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest 1930 • XVII. Velencei Biennálé, Velence 1931 • A római Magyar Intézet ösztöndíjas művészeinek I. kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest 1932 • Téli kiállításon a KÉVE jubiláris kiállítása, Műcsarnok, Budapest 1934 • A Céhbeliek jubiláris kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest Nemzeti Képzőművészeti Kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1937 • Világkiállítás, Párizs 1938 • XXI. Velencei Biennálé, Velence 1939 • Magyar képzőművészeti kiállítás, Varsó, Krakkó • Világkiállítás, New York A Magyar Művészetért, régi Műcsarnok, Budapest 1941 • Magyar Egyházművészeti Kiállítás, Nemzeti Szalon, Budapest 1942 • Országos Magyar Keramikai Kiállítás, Országos Magyar Iparművészeti Társulat 1942, 1943 • Magyar Képzőművészeti kiállítás, Berlin, Drezda, Bécs, Graz 1944 • Magyar Képzőművészeti kiállítás, Bern, Luzern, Zürich 1955 • Képzőművészetünk tíz éve, Műcsarnok, Budapest 1957 • Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest 1960 • Képzőművészetünk a felszabadulás után, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1966 • Magyar szobrászat 1920-1945. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár 1983, 1984 • Római iskola I., II., Keresztény Múzeum, Esztergom. Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest. Forrás: artportal.hu 
Erdey Dezső : Liszt Ferenc cserép mellszobor 27.5 cm
120 000 HUF
[1O873/X006] Hibátlan állapotú, nagy méretű jelzett fekete cserép váza, virágváza. Alján jelzés: ID. FAZEKAS LAJOS NÁDUDVAR Magasság: 41 cm Szélesség: 19 cm Súly: 2.32 kg id. Fazekas Lajos   Település: Nádudvar    Megye: Hajdú-Bihar Ország: Magyarország Díjazási év: 1966 Műfajcsoport: Tárgyalkotók Műfaj: fazekas Születési év: 1918 Halálozási év: 1998 Leírás Id. Fazekas Lajos 1918-ban Nádudvaron született, ugyanott 1998-ban hunyt el. A nádudvari Fazekas dinasztia tagjai évszázadok óta élnek és alkotnak Nádudvaron. Amint a család ma is alkotó tagjai, úgy id. Fazekas Lajos is édesapjától, legidősebb Fazekas Lajostól tanulta a mesterséget. Mindhárom fia (Lajos, István, Ferenc) is fazekas, sőt unokája ifj. Fazekas István is. A család más leszármazottai is folytatják a mesterséget. Bátyja, Fazekas István ugyancsak fazekas volt, Hajdú-Bihar megyében elsőként kapta meg a Népművészet Mestere kitüntető címet. A nádudvari fazekasokra a fekete kerámia készítése a jellemző, bár időnként készítenek mázas, vagy terrakotta kerámiákat is. A fekete kerámia titka az égetésben van, a lezárt kemencében, oxigén elvonásával jönnek létre az ú. n. füstös edények. Jellemző tárgyai a tányérok, korsók, kancsók, vizes kanták, kalapos korsók. Az edényeket díszítő motívumokat kiégetés előtt kemény folyami kaviccsal (sikálás vagy csiszolás) vitték fel az edényekre. A díszítmény elemei a stilizált vagy naturális növények, egyszerű geometrikus formák. „Id. Fazekas Lajos olyan életművel ajándékozta meg a magyar kerámia művészetet, amely egy nagy életforma váltást dolgoz fel és dokumentál a kézművesség hitelességének, a forrásként kezelt fazekasság technológiai, esztétikai értékeinek, szimbólumainak a XXI. századba való átmentésével. ”(István: 2002) 1958-ban kapta meg a népi iparművész címet.Id. Fazekas Lajos 1918-ban Nádudvaron született, ugyanott 1998-ban hunyt el. A nádudvari Fazekas dinasztia tagjai évszázadok óta élnek és alkotnak Nádudvaron. Amint a család ma is alkotó tagjai, úgy id. Fazekas Lajos is édesapjától, legidősebb Fazekas Lajostól tanulta a mesterséget. Mindhárom fia (Lajos, István, Ferenc) is fazekas, sőt unokája ifj. Fazekas István is. A család más leszármazottai is folytatják a mesterséget. Bátyja, Fazekas István ugyancsak fazekas volt, Hajdú-Bihar megyében elsőként kapta meg a Népművészet Mestere kitüntető címet. A nádudvari fazekasokra a fekete kerámia készítése a jellemző, bár időnként készítenek mázas, vagy terrakotta kerámiákat is. A fekete kerámia titka az égetésben van, a lezárt kemencében, oxigén elvonásával jönnek létre az ú. n. füstös edények. Jellemző tárgyai a tányérok, korsók, kancsók, vizes kanták, kalapos korsók. Az edényeket díszítő motívumokat kiégetés előtt kemény folyami kaviccsal (sikálás vagy csiszolás) vitték fel az edényekre. A díszítmény elemei a stilizált vagy naturális növények, egyszerű geometrikus formák. „Id. Fazekas Lajos olyan életművel ajándékozta meg a magyar kerámia művészetet, amely egy nagy életforma váltást dolgoz fel és dokumentál a kézművesség hitelességének, a forrásként kezelt fazekasság technológiai, esztétikai értékeinek, szimbólumainak a XXI. századba való átmentésével. ”(István: 2002) 1958-ban kapta meg a népi iparművész címet.A nádudvari fekete kerámia ősi gyökereinek megörökítéséért és újrafogalmazásáért 1966-ban kapta meg a Népművészet Mestere kitüntető címet. Forrás: http://nepmuveszetmesterei.hu/index.php/dijazottak-neve/83-fazekas-lajos
Id. Fazekas Lajos nádudvari fekete cserép 41 cm
26 000 HUF