Súgó a keresőhöz Bezár
-
kinek feleségnek férjnek gyereknek nagypapának nagymamának női főnöknek férfi főnöknek barátnak barátnőnek
mire esküvőre temetésre karácsonyra születésnapra évfordulóra ballagásra

Erdey Dezső : Liszt Ferenc cserép mellszobor 27.5 cm

Eladási ár: 120 000 HUF

Leírás

[1M298/X304]
Régi, szép állapotú, jelzett Liszt Ferenc büszt, mellszobor.

A talapzaton felirat:
LISZT

A talapzat hátoldalán jelzés:
ERDEY D.

Magasság: 27.5 cm
Szélesség: 17 cm
Súly: 1.89 kg
Erdey Dezső
szobrász, éremművész
Istvánfölde, 1902-08-22

Névváltozat: Erdei

1920-1928: Magyar Képzőművészeti Főiskola, Radnai Béla, majd Szentgyörgyi István növendéke volt. Szentgyörgyi asszisztense a főiskolán. 1923: Ferenczy István szobrászati-díj; 1925: Állami ösztöndíj; az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat Barta Károly-díja a Műcsarnok Akt kiállításán; 1927: Rökk Szilárd-díj a Műcsarnok Tavaszi Tárlatán; 1928: Rothermere-díj a Műcsarnok Tavaszi Tárlatán; 1929-1930: a római Magyar Akadémia ösztöndíja; 1940: Vaszary Kolos-díj a Műcsarnok Tavaszi Tárlatán; 1942: az Országos Magyar Iparművészeti Társulat elismerő oklevele a Magyar Keramikai Kiállításon; 1943: az Országos Magyar Iparművészeti Társulat ezüstérme a Társulat kassai kiállításán. 1925-ben állami ösztöndíjjal Párizsban járt. 1929-1930-ban Rómában tanult. 1943-1948 között az Iparművészeti Iskola-ban tanított. 1948-tól 1953-ig a Szépművészeti Múzeum restaurátora volt. Dolgozott a zsennyei művésztelepen. Tagja volt a KÉVÉ-nek. 1922-től kiállító művész. 1925-től minden jelentős hazai csoportos kiállításon részt vett. Klasszicizáló kisplasztikákat, emlékműveket, reneszánsz ihletésű érmeket alkotott. A 40-es évektől porcelánnal is foglalkozott. A Herendi Porcelángyár több művét elkészítette. Az 50-es években főként kisplasztikákat készített. 1939-ben részt vett a Nemzeti Színház Kamaraszínpadán bemutatott Az ember tragédiája szcenikai beállításában.

Irodalom
N. PÉNZES É.: ~, Művészet, 1961/10.
Magyar művészet 1919-1945, Budapest, 1985
P. SZŰCS J.: A római iskola, Budapest, 1987.

Egyéni kiállítások
Egyéni kiállítások
1963 • Szent István Király Múzeum • Székesfehérvár • Bakonyi Múzeum, Veszprém
1987 • Csikász Galéria, Veszprém.

Válogatott csoportos kiállítások
Válogatott csoportos kiállítások
1925 • Akt kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1927, 1928 • Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest
1929 • A KÉVE XX. kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest
1930 • XVII. Velencei Biennálé, Velence
1931 • A római Magyar Intézet ösztöndíjas művészeinek I. kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest
1932 • Téli kiállításon a KÉVE jubiláris kiállítása, Műcsarnok, Budapest
1934 • A Céhbeliek jubiláris kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest
Nemzeti Képzőművészeti Kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1937 • Világkiállítás, Párizs
1938 • XXI. Velencei Biennálé, Velence
1939 • Magyar képzőművészeti kiállítás, Varsó, Krakkó • Világkiállítás, New York
A Magyar Művészetért, régi Műcsarnok, Budapest
1941 • Magyar Egyházművészeti Kiállítás, Nemzeti Szalon, Budapest
1942 • Országos Magyar Keramikai Kiállítás, Országos Magyar Iparművészeti Társulat
1942, 1943 • Magyar Képzőművészeti kiállítás, Berlin, Drezda, Bécs, Graz
1944 • Magyar Képzőművészeti kiállítás, Bern, Luzern, Zürich
1955 • Képzőművészetünk tíz éve, Műcsarnok, Budapest
1957 • Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest
1960 • Képzőművészetünk a felszabadulás után, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1966 • Magyar szobrászat 1920-1945. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár
1983, 1984 • Római iskola I., II., Keresztény Múzeum, Esztergom.

Művek közgyűjteményekben
Művek közgyűjteményekben
Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest.


Forrás: artportal.hu 

Tulajdonságok

Jelzett: Igen
Anyag: cserép

vásárlási információk

Feltöltve: 2023. szeptember. 25.

(A műtárgyat eddig 421-en nézték meg.)
Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Erdey Dezső : Liszt Ferenc cserép mellszobor 27.5 cm

hasznos!
[1M298/X304] Régi, szép állapotú, jelzett Liszt Ferenc büszt, mellszobor. A talapzaton felirat: LISZT A talapzat hátoldalán jelzés: ERDEY D. Magasság: 27.5 cm Szélesség: 17 cm Súly: 1.89 kg Erdey Dezső szobrász, éremművész Istvánfölde, 1902-08-22 Névváltozat: Erdei 1920-1928: Magyar Képzőművészeti Főiskola, Radnai Béla, majd Szentgyörgyi István növendéke volt. Szentgyörgyi asszisztense a főiskolán. 1923: Ferenczy István szobrászati-díj; 1925: Állami ösztöndíj; az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat Barta Károly-díja a Műcsarnok Akt kiállításán; 1927: Rökk Szilárd-díj a Műcsarnok Tavaszi Tárlatán; 1928: Rothermere-díj a Műcsarnok Tavaszi Tárlatán; 1929-1930: a római Magyar Akadémia ösztöndíja; 1940: Vaszary Kolos-díj a Műcsarnok Tavaszi Tárlatán; 1942: az Országos Magyar Iparművészeti Társulat elismerő oklevele a Magyar Keramikai Kiállításon; 1943: az Országos Magyar Iparművészeti Társulat ezüstérme a Társulat kassai kiállításán. 1925-ben állami ösztöndíjjal Párizsban járt. 1929-1930-ban Rómában tanult. 1943-1948 között az Iparművészeti Iskola-ban tanított. 1948-tól 1953-ig a Szépművészeti Múzeum restaurátora volt. Dolgozott a zsennyei művésztelepen. Tagja volt a KÉVÉ-nek. 1922-től kiállító művész. 1925-től minden jelentős hazai csoportos kiállításon részt vett. Klasszicizáló kisplasztikákat, emlékműveket, reneszánsz ihletésű érmeket alkotott. A 40-es évektől porcelánnal is foglalkozott. A Herendi Porcelángyár több művét elkészítette. Az 50-es években főként kisplasztikákat készített. 1939-ben részt vett a Nemzeti Színház Kamaraszínpadán bemutatott Az ember tragédiája szcenikai beállításában. Irodalom N. PÉNZES É.: ~, Művészet, 1961/10. Magyar művészet 1919-1945, Budapest, 1985 P. SZŰCS J.: A római iskola, Budapest, 1987. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1963 • Szent István Király Múzeum • Székesfehérvár • Bakonyi Múzeum, Veszprém 1987 • Csikász Galéria, Veszprém. Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások 1925 • Akt kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1927, 1928 • Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest 1929 • A KÉVE XX. kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest 1930 • XVII. Velencei Biennálé, Velence 1931 • A római Magyar Intézet ösztöndíjas művészeinek I. kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest 1932 • Téli kiállításon a KÉVE jubiláris kiállítása, Műcsarnok, Budapest 1934 • A Céhbeliek jubiláris kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest Nemzeti Képzőművészeti Kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1937 • Világkiállítás, Párizs 1938 • XXI. Velencei Biennálé, Velence 1939 • Magyar képzőművészeti kiállítás, Varsó, Krakkó • Világkiállítás, New York A Magyar Művészetért, régi Műcsarnok, Budapest 1941 • Magyar Egyházművészeti Kiállítás, Nemzeti Szalon, Budapest 1942 • Országos Magyar Keramikai Kiállítás, Országos Magyar Iparművészeti Társulat 1942, 1943 • Magyar Képzőművészeti kiállítás, Berlin, Drezda, Bécs, Graz 1944 • Magyar Képzőművészeti kiállítás, Bern, Luzern, Zürich 1955 • Képzőművészetünk tíz éve, Műcsarnok, Budapest 1957 • Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest 1960 • Képzőművészetünk a felszabadulás után, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1966 • Magyar szobrászat 1920-1945. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár 1983, 1984 • Római iskola I., II., Keresztény Múzeum, Esztergom. Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest. Forrás: artportal.hu 
További részletek
Jelzett: Igen
Anyag: cserép
vásárlási információk
Feltöltve: 2023. szeptember. 25.

(A műtárgyat eddig 421-en nézték meg.)
Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét
Eladási ár:
120 000 HUF
Megveszem
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

[1X834/134] Olaj farost festmény, széles barna fakeretben. Datált jelzés jobbra lent: CSIKÓS 1980 Hátoldalán felirat: CSIKÓS ANDRÁS "TAVASZI FELHŐK" OL 50 x 65 Magasság: 65 cm Szélesség: 81.5 cm Súly: 4.735 kg Csikós András festő Hódmezővásárhely, 1947-06-3 Elhalálozott: Hódmezővásárhely, 2006. március 19. 1970: Szegedi Tanárképző Főiskola, mestere: Vinkler László. 1980: Koszta-emlékérem; 1990: Csongrád Megye Alkotói Díja. A Vásárhelyi Iskola jellegzetes képviselője. Leggyakrabban alföldi tájakat, Hódmezővásárhely környéki tanyákat, kisvárosi vedutákat, a Tisza ártereit és holtágait festi. Festményei szűkebb környezetének alapos ismeretéről tanúskodnak. Képeinek fő értéke a részletszépségek megragadása, az egyedi tájkarakter rögzítése. Szürreális-szimbolikus látomásokat is festett a tájképein megszokott részletező realizmussal. Irodalom [[CAPS]]Pogány G.[[CAPS]]: ~ (monográfia), Bp., 2002.Irodalom POGÁNY G.: ~ (MONOGRÁFIA), BP., 2002. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1975 • Fényes Adolf Terem, Budapest 1989 • Schloss Sindelfingen (Német Szövetségi Köztársaság) 1985 • Képcsarnok, Veszprém 1991 • Gulácsy Galéria, Szeged • Képcsarnok, Sopron. Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások  Hódmezővásárhely • Szegedi Nyári Tárlatok • Alföldi Tárlatok, Békéscsaba Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben Városi Gyűjtemény, Hódmezővásárhely.    Forrás: artportal.hu 
Csikós András : "Tavaszi felhők" 1980
220 000 HUF
[1X820/132] Olaj karton festmény, hibátlan állapotú fekete keretben. A kép jelzetlen. Származási hely: Sárdy Brutus hagyaték. Magasság: 58 cm Szélesség: 45.5 cm Súly: 1.155 kg Sárdy Brutus [bevezető szerkesztése] A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Sárdy Brutus Született 1892. január 20. Perlasz Meghalt 1970. szeptember 28.(78 évesen) Budapest Nemzetisége magyar Stílusa naturalista Iskolái Képzőművészeti Főiskola Mestere(i) Balló Ede Zemplényi Tivadar A Wikimédia Commons tartalmaz Sárdy Brutus témájú médiaállományokat. Sárdy Brutus (Perlasz, 1892. január 20. – Budapest, 1970. szeptember 28.) magyar festőművész és restaurátor. Sárdy Brutus emléktáblája egykori lakhelyén (Budapest III. ker., Dósa utca 17.).   Tartalomjegyzék   [elrejtés]  1Munkássága 2Főbb művei 3Irodalom 4Jegyzetek 5Források 6További információk   Munkássága[szerkesztés] 1910-ben iratkozott be a budapesti Képzőművészeti Főiskolára, mesterei Balló Ede, Bosznay István és Zemplényi Tivadar voltak.[1][2][3] 1914 és 1918 között katonaként szolgált az első világháború harcterein. 1918-tól kezdte bemutatni finom hangulatú, naturalista jellegű tájképeit a Nemzeti Szalon és a Műcsarnok kiállításain. Első gyűjteményes bemutatkozása 1930-ban volt. 1931 októberében Tél a hegyekben című festményéért a Nemzeti Szalon kitüntetését kapta. Az 1930-as években tanulmányutat tett Olaszországban.[3] 1933-tól 1953-ig a Fővárosi Képtár restaurátora. Közben számos kiállításon szerepelt képeivel, díjakkal, munkásságát több elismeréssel tüntették ki. 1951-től számos magyar kiállítás rendezésében vett részt külföldi múzeumokban (Berlin, Lipcse, Varsó, Prága, Moszkva). 1957-ben kinevezték a Magyar Nemzeti Galéria Restaurátori Osztályának vezetőjévé, mely beosztást haláláig töltötte be. 1959 tavaszán őt bízták meg a Kínai Népköztársaság megalakulásának 10. évfordulója alkalmából a Magyar forradalmi művészet címmel Pekingben, majd Sanghajban bemutatott, közel 240 festményt és grafikát felvonultató két hónapos kiállítás megrendezésével. A kínai fél felkérésére több városban az ottani képzőművészeti akadémiákon művészeti és festészettechnikai oktatást tartott.[4] Mint restaurátor és tudományos kutató, életpályájának jelentős részét múzeumi tevékenysége tette ki. Számos híres festmény helyreállításában vett részt, ő restaurálta többek között Barabás Miklós: Bittó Istvánné című arcképét, Székely Bertalan: V. László és Czillei című történelmi kompozícióját, Munkácsy Mihály: Honfoglalás című nagyméretű alkotását, Szinyei Merse Pál: Lilaruhás nőjét, valamint Lendvayné Hivatal Anikó ismeretlen festő által készített fiatalkori arcképét. Fiával, Dr. Sárdy Lóránttal együtt végezte Munkácsy Mihály rendkívül elhanyagolt állapotban lévő Ecce homojának első restaurálását 1968-ban. Folytatta önálló alkotó tevékenységét is: a 20. századi magyar „plein air” festészet élvonalbeli mesterinek egyikeként élete végéig festette világos, tiszta szerkezetű tájképeit s örökítette meg a Rómaifürdő, a Budai-hegység és a Dunakanyar természeti szépségét. Műveiből néhány a Nemzeti Galériában található.[3] 1959 decemberében önálló kiállítása volt a Műcsarnok kamaratermében (Fényes Adolf Terem). Emlékkiállítását 1975 áprilisában rendezték meg a Magyar Nemzeti Galériában. Sírja az óbudai temetőben. Budapest III. kerületében lakott.[5] Az Óbudai temetőben nyugszik, sírhelyét a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 2002-ben „A” kategóriában a magyar történelem és kultúra jelentős alakjainak sírjait magába foglaló nemzeti sírkert részévé nyilvánította.[6] Főbb művei[szerkesztés] A Magyar Nemzeti Galéria állományában fellelhető alkotásai:[7] Havas táj 1930. (MNG Ltsz.:6597) Tájkép 1931. (MNG Ltsz.:F.K.5417) A Duna télen 1933. (MNG Ltsz.:F.K.2524) Tél 1937 (MNG Ltsz.:F.K.3946) Őszi táj 1939. (MNG Ltsz.:F.K.4919) Eső előtt 1942. (MNG Ltsz.:F.K.6410) Kilátás a Péter-hegyre 1962. (MNG Ltsz.:621) www.wikipedia.hu
Sárdy Brutus : Nyári liget
125 000 HUF
[1X818/132] Olaj festmény vaslemezen, széles fekete fakeretben. Jelzés jobbra lent: DINNYÉS F. Magasság: 55.5 cm Szélesség: 60.5 cm Súly: 3.24 kg Dinnyés Ferenc festő Budapest, 1886-05-24 Elhalálozott: Szeged, 1958. április 18. 1907-1910: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Ferenczy Károly, Hegedűs László. Szegeden élt. 1910 körül tanulmányúton járt Párizsban, ahol mindenekelőtt Van Gogh és a Fauve-ok művészete hatott rá. Képein a kontrasztos színek ritmikus gazdagságát éppúgy kihasználta, akár a fény-árnyék jelenségekben rejlő drámai, dinamikus lehetőségeket. ~ festészete egészében az expresszív színkezelés és a szerkesztő elvű építkezés egységére alapozódott, ami főként a Szocialista Képzőművészek Csoportja szellemiségével rokonítható. Az 1930-as évektől azonban elvontabb, zaklatottabb és misztikusabb képek kerültek ki az alkotó műhelyéből. Előtérbe kerültek a szimbolikus, biblikus látomások, amiket organikus, csavart, vonagló formákkal közvetített. Itt a szecessziós kifejezés nyugtalansága szervesen összefonódott az expresszív előadás érzelmi lendületével. Irodalom SZELESI Z.: ~ emlékezete, Tiszatáj, 1958/5. ~ emlékkiállításáról, Tiszatáj, 1961/10. Móra Ferenc Múzeum, Szeged, 1968. SZELESI Z.: Festészet a Tisza partján, Művészet, 1973/8. SZUROMI P.: Nyugtalan tájakon. ~ művészete, Művészet, 1987/1. DÖMÖTÖR J.: ~, Szeged, 1992. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1968 • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Móra Ferenc Múzeum Képtára, Szeged (gyűjteményes kiáll., kat.) 1986 • Móra Ferenc Múzeum, Szeged (gyűjteményes kiáll., kat.). Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások 1958 • Szegedi művészek retrospektív tárlata, Móra Ferenc Múzeum Képtára, Szeged. Forrás: artportal
Dinnyés Ferenc : Virágos udvar 41.5 x 36.5 cm
175 000 HUF
[1X668/X325] Hibátlan állapotú, Viktória mintás, aranyozott szélű, kis méretű Herendi porcelán tál, tálka, kistányér. Alján kék Herendi márkajelzés: HEREND HUNGARY Mélynyomással: HEREND Formaszám: 7562 Szélesség: 7.8 cm Súly: 0.03 kg
Régi Viktória mintás Herendi porcelán tálka
6 400 HUF
[1X662/X091] Hibátlan állapotú, talpas, királykékre színezett, csiszolatokkal gazdagon díszített kristály váza. Magasság: 16 cm Szélesség: 14.2 cm Súly: 0.855 kg
Régi talpas kék csiszolt kristály váza 16 cm
12 800 HUF
[1X655/X110] Hibátlan állapotú, barokkos formájú szív alakú, tetején rózsa fogantyús ENS porcelán bonbonier, ékszertartó. A rózsaszirmokon egy-két apró lepattanás található, alig észrevehető. Alján zöld márkajelzés: ENS GERMANY Mélynyomott formaszám: 7360 Magasság: 6 cm Szélesség: 7.2 cm Hosszúság: 7.4 cm Súly: 0.115 kg
Régi szív alakú rózsás ENS porcelán bonbonier
16 000 HUF

a kategória hasonló műtárgyai

[1G771/X128] Régi jelzett fehér mázas, kézzel festett fazekas munka, cserép falitál, fali tányér. Alján mélynyomott jelzés: VÉKONY HMV Szélesség: 22 cm Súly: 0.45 kg Vékony Sándor Vékony Sándor fazekas 1913-ban született Hódmezővásárhelyen, ugyanott halt meg 2000-ben. Napszámos apa gyermekeként látta meg a napvilágot, korán árvaságra jutott. Édesanyja az elemi iskolái elvégzése után polgáriba is beíratta, de nem tudták fizetni a költségeket, ezért 1926-ban az ipariskolába került. A fazekas mesterséget tanulta nevelő apjától, Csikós István csúcsi fehértálastól, aki a hagyományos fehér alapú kobaltkék írókás díszítést alkalmazta díszedényein. Mellette inaskodott három évig, de a szakma szépségeit csak akkor kezdte megérezni, amikor saját elképzelése szerint formálhatta az agyagot. 1939-ig dolgozott nevelőapja műhelyében, ekkor mestervizsgát tett és önálló műhelyt nyitott. 1942-ben már 9 embert foglalkoztatott műhelyében. A hagyományos paraszti edény iránti szükséglet csökkenésével elsősorban díszedényeket készített. Tárgyaira hatással voltak a Majolikatelepen készült tárgyak valamint a szecesszió stílusjegyei is, melyek keveredtek a népi fazekassággal. Az 1950-es években a Néprajzi Múzeum kerámia osztályának vezetője, Kresz Mária segítette a vásárhelyi fazekasokat a hagyományos fazekassághoz való visszatéréshez, mely Vékony Sándor számára sikeres és eredményes volt. Belépett a Budapesti Háziipari Szövetkezetbe, melynek 18 évig tagja volt. Munkáját elismerték, több egyéni és csoportos kiállításon vett részt Budapesten a Nemzeti Galériában és a Néprajzi Múzeumban. Minden edényformát megkorongozott, ami a 19. századi mesterektől fennmaradt. Legszebb darabjai a formástálak, a tipikus csúcsi fazekas munkák. A fehér alapon kobaltkék színek hidegségét kisebb vörösbarna és lazúros zöld fontok ellensúlyozzák. Vázáinak tömör, népi formáin pöttyökből és csíkokból alakította ki egyéni díszítési rendszerét. Rákóczi utcai műhelyében múzeumot rendeztek be, emléket állítva a csúcsi tálasoknak. Első önálló kiállítása szülővárosában 1983-ban volt. 1988-ban Pro Urbe díjat kapott. 1954-ben lett népi iparművész.Vékony Sándor fazekas 1913-ban született Hódmezővásárhelyen, ugyanott halt meg 2000-ben. Napszámos apa gyermekeként látta meg a napvilágot, korán árvaságra jutott. Édesanyja az elemi iskolái elvégzése után polgáriba is beíratta, de nem tudták fizetni a költségeket, ezért 1926-ban az ipariskolába került. A fazekas mesterséget tanulta nevelő apjától, Csikós István csúcsi fehértálastól, aki a hagyományos fehér alapú kobaltkék írókás díszítést alkalmazta díszedényein. Mellette inaskodott három évig, de a szakma szépségeit csak akkor kezdte megérezni, amikor saját elképzelése szerint formálhatta az agyagot. 1939-ig dolgozott nevelőapja műhelyében, ekkor mestervizsgát tett és önálló műhelyt nyitott. 1942-ben már 9 embert foglalkoztatott műhelyében. A hagyományos paraszti edény iránti szükséglet csökkenésével elsősorban díszedényeket készített. Tárgyaira hatással voltak a Majolikatelepen készült tárgyak valamint a szecesszió stílusjegyei is, melyek keveredtek a népi fazekassággal. Az 1950-es években a Néprajzi Múzeum kerámia osztályának vezetője, Kresz Mária segítette a vásárhelyi fazekasokat a hagyományos fazekassághoz való visszatéréshez, mely Vékony Sándor számára sikeres és eredményes volt. Belépett a Budapesti Háziipari Szövetkezetbe, melynek 18 évig tagja volt. Munkáját elismerték, több egyéni és csoportos kiállításon vett részt Budapesten a Nemzeti Galériában és a Néprajzi Múzeumban. Minden edényformát megkorongozott, ami a 19. századi mesterektől fennmaradt. Legszebb darabjai a formástálak, a tipikus csúcsi fazekas munkák. A fehér alapon kobaltkék színek hidegségét kisebb vörösbarna és lazúros zöld fontok ellensúlyozzák. Vázáinak tömör, népi formáin pöttyökből és csíkokból alakította ki egyéni díszítési rendszerét. Rákóczi utcai műhelyében múzeumot rendeztek be, emléket állítva a csúcsi tálasoknak. Első önálló kiállítása szülővárosában 1983-ban volt. 1988-ban Pro Urbe díjat kapott. 1954-ben lett népi iparművész.1956-ban kapta meg a Népművészet Mestere címet.  Forrás: http://nepmuveszetmesterei.hu/index.php/dijazottak-neve/305-vekony-sandor
Régi vásárhelyi Csúcsi fazekas dísztányér Vékony jelzéssel 22 cm
36 000 HUF
[0C709/UZ-N] Nagyon szép, ritka mintázatú vajtartó, plasztikus szőlőlevél mintázattal, a teljes test egy méhkaptárt formáz rajta több plasztikus méhecskével. A vajtartó tányérján körben és a tető fogantyúja profi restaurátor által javított. Alján jelzés: WS & S Wilhelm Schiller & Son Formaszám: 16 Magasság: 12 cm Súly: 1.06 kg
Majolika vajtartó Wilhelm & Schiller Son
24 000 HUF
[0Y864/UZ-K] Hibátlan állapotú, antik nagy méretű kőcserép korsó pár. Oldalát szárnyas oroszlánok, madarak és indás motívumok díszítik. Alján jelzés, lásd fotó. Magasság: 28 cm Szélesség: 16.5 cm Súly: 3.19 kg   Magassága 28 cm, szélessége 20,5 cm.    
Antik kőcserép korsó pár 28 cm
88 000 HUF
[1R205/X298] Régi, szép állapotú, jelzett, mázas, Korondi kerámia falitányér, középen madár motívummal, falra akasztási lehetőséggel. Alján jelzés: KOROND TÓFALVI LAJOS 841.SZ. Szélesség: 21 cm Súly: 0.455 kg
Régi madaras Korondi Tófalvi Lajos cseréptál 21 cm
6 900 HUF
[1R304/X291] Antik, nagy méretű szép állapotban megmaradt, akasztási lehetőséggel rendelkező kézi festéssel díszített cserép tál, fali tál. Alján jelzés, lásd fotó. Magasság: 8.5 cm Szélesség: 31 cm Súly: 1.36 kg
Antik szekszárdi cserép tál nagyméretű tarhonyás tál falitál
65 000 HUF
[1M416/X313] Hatalmas hibátlan állapotú fekete cserép falitányér, falra akasztási lehetőséggel. Alján jelzés: AGYAGIPARI H.SZ. KARCAG Szélesség: 35.5 cm Súly: 2.115 kg
Hatalmas jelzett karcagi fekete cserép falitál 35.5 cm
12 000 HUF