[0Y867/UZ-K] Antik, hibátlan állapotú, kézi festéssel díszített porcelán teáskészlet fő darabjai: - 1 darab teáskanna (21 x 17.5 x 23.5 cm) A kiömlő része restaurált. - 1 darab tejszínes kiöntő (13 x 12 x 14 cm) Testén hajszálrepedés található lásd fotó. - 1 darab cukorkínáló bonbonier (15 x 12 x 16 cm) Alján jelzés mélynyomással: TK Súly: 1.645 kg

[FKB033/Bp1/65] A kép mérete: 40 x 50 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Horváth Kálmán, Szatmári (Budapest, 1890) alkotása. Jelezve jobbra lent "Horváth K." A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. Főként tájképeket festett (Hűvösvölgyi részlet, Krasznai részlet, Tavaszi napsütés stb.). 1923-tól állított ki a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. (Éber) Magyar festők és grafikusok adattára 1923 óta a Nemzeti Szalon és a Műcsarnok kiállítója. Tájképeket (Hűvösvölgyi részlet, Krasznai részlet, Tavaszi napsütés stb.) fest. - MTA Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. 1923-tól állított ki a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. Tájképeket festett. (Éber)

[1U714/X322] Régi, aranyozással és fekete csipke jellegű motívummal díszített, jelzett, hibátlan állapotú, Hutschenreuther porcelán teáskészlet. Alján zöld koronás márkajelzés: HUTSCHENREUTHER HOHENBERG GERMANY A készlet darabjai: - 12 darab csésze teáscsésze (11.5 x 10.3 x 5.7 cm) - 12 darab alátét tányér (16 cm) Súly: 2.855 kg

[FKA209/Z006] A kép mérete: 100 x 70 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Farostlemez A kép Varga Mátyás (Budapest, 1910) alkotása. Jelezve: jelzés nélkül A festmény jó állapotban van. Keret: Új Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő, grafikus, iparművész és díszlettervező. 1926-1929 között a budapesti Iparművészeti Főiskolán és a Képzőművészeti Főiskolán végezte stúdiumait. Steyn János, Kürthy György és Varga Nándor Lajos növendéke volt. Ezután a Nemzeti Színház és más budapesti színházak számára készített díszleteket. A Hunnia Filmgyárban és a Magyar Filmirodalomnál is dolgozott. 1942-1945 között a kolozsvári Nemzeti Színház megbecsült díszlettervezőjeként működött. 1936-39 között, majd 1959-től a szegedi Szabadtéri Játékok tervezője volt. 1952-56 között az Iparművészeti Főiskola színpadtervező tanszakának volt a tanára. Számos hazai és külföldi tárlaton szerepelt. 1956-ban a szegedi Móra Ferenc Képtárban mutatta be munkáit, 1970-ben a Magyar Nemzeti Galériában nyílt nagyszabású életmű-kiállítása. 1943-ban a kolozsvári Műcsarnok megnyitó tárlatán és a Barnabás Miklós Céh képzőművészeti kiállításán, 1944-ben pedig ismét a Barabás Miklós Céh képzőművészeti kiállításán szerepelt a Nemzeti Szalonban. 1937-ben a párizsi világkiállításon ezüstérmet nyert. 1955-ben Érdemes Művész, 1982-ben Kiváló Művész kitüntetésben részesítették, 1956-ban Kossuth-díjjal jutalmazták. 1987-ben nejével együtt létrehozta Szeged új művészeti, kulturális látványosságát, fél évszázad színháztörténeti, díszlettervezői, és stílusbeil ívét bemutató kiállítóhálózat. Varga, mint díszlettervező gazdag virtuális fantáziával rendelkezett. Fametszetei, fekete-fehér vedutái, portréi mesterségbeli felkészültségének bizonyítékai. Monotypiái, olajképei, közvetlen, egyszerű, magától értetődő vallomások erdőről, tájról és virágról. Műveinek nagy része Szeged város tulajdona. 1987 óta Szegeden állandó kiállítása van az általa létrehozott Színháztörténeti Kiállítóházban. (ML, P.Ö.G.: Műv. 1967/12., V. Nagy Zoltán, B.J.: Műv, 1970/6) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő, grafikus, iparművész és díszlettervező. A fővárosi Iparművészeti Főiskolán végezte művészi tanulmányait, majd a Nemzeti Színház és más fővárosi színházak számára készített díszleteket. 1942-1945 k. a kolozsvári Nemzeti Színház megbecsült díszlettervezőjeként működött. Számos hazai és külhoni tárlaton szerepelt. Gyűjteményes tárlata 1970-ben a MNG-ban volt. 1937-ben a párizsi világkiállításon ezüstérmet nyert. 1987-ben feleségével együtt létrehozta Szeged új művészeti, kulturális látványosságát, fél évszázad színháztörténeti, díszlettervezői, és stílusbeil ívét bemutató kiállítóhálózat. Mint díszlettervező gazdag virtuális fantáziával rendelkezett. Fametszetei, fekete-fehér vedutái, portréi mesterségbeli felkészültségének bizonyítékai. Monotypiái, olajképei, közvetlen, egyszerű, magától értetődő vallomások erdőről, tájról és virágról. Műveinek nagy része Szeged város tulajdona. Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész (ML,P.Ö.G.: Műv.- 1967/12, B.J.: Műv. 1970/6) Magyar festők és grafikusok adattára Festő, iparművész, díszlettervező, Kossuth-díjas érdemes és kiváló művész. Az Iparművészeti Iskolán tanult, a Nemzeti Színház állandó munkatársa, de más színházak részére is tervezett nagy sikerű díszleteket. Bemutatkozott több vidéki városban (Szeged, Hódmezővásárhely, Békéscsaba, Debrecen, stb). A határokon túl Csehszlovákiában, Svjácban, Bulgáriában,és Jugoszláviában. Gyűjteményes tárlata 1970-ben a Magyar Nemzeti Galériában volt. 1937-es párizsi világkiállításon ezüst érmet nyert. 1987-ben feleségével együtt létrehozta Szeged új művészeti, kulturális látványosságát, fél évszázad színháztörténeti, díszlettervezői és stílusbeli ívét bemutató kiállítóházat. Műveinek nagyrészét Szeged városának adományozta. - Irod.: Szij Rezső: Varga Mátyásról és képeiről, Alföld 2.sz. - ML Művészeti lexikon I-IV. Festő, iparművész, díszlettervező, Kossuth-díjas kiváló művész. Tanulmányait 1926-29 között az Iparművészeti Iskola díszletfestő tanszakán végezte. Színpadi díszlettervezéssel foglalkozik, elsősorban a Nemzeti Színház számára dolgozik. 1952-től 1956-ig az Iparművészeti Főiskola színpadtervező tanszakának tanára volt. 1967-ben a szegedi Móra Ferenc Múzeum képtárában nyílt kiállítása. Magyar festők és grafikusok adattára Festő, iparművész, Kossuth-díjas, kiváló művész. A Képző- majd az Iparművészeti Főiskolán tanult; mesterei Kürthy György, Steyn János és Varga Nándor Lajos voltak. Tanulmányutakat tett számos kelet- és nyugat-európai országban. Hosszú ideig a Nemzeti Színház díszlettervezője volt. Bemutatkozott több vidéki városban; önálló tárlatai voltak Csehszlovákiában, Svájcban, Bulgáriában és Jugoszláviában. Gyűjteményes tárlata 1970-ben, a Nemzeti Galériában volt. 1955-ben érdemes, 1982-ben kiváló művészi címet kapott; 1956-ban Kossuth-díjjal tüntették ki. Az 1937-es párizsi világkiállításon ezüstérmet nyert. - Színházi munkálkodása mellett rendszeresen rajzolt és festett, sőt kerámiával és szobrászattal is foglalkozott. Témát a természet, a történelem, a folklór adott számára, de gyakorta merített színházi és színpadi élményeiből is. Kortárs magyar művészeti lexikon I-III. Iparművész, grafikus, díszlettervező. 1926-29: MKF, MIF, mesterei: Steyn János, Kürthy György, Varga Nándor Lajos. 1937: a Párizsi Világkiállítás aranyérme; 1955: érdemes művész; 1956: Kossuth-díj; 1982: kiváló művész; 1989: SZOT-díj. 1929-ben a szegedi Városi Színházhoz került, majd 1935-től 1941-ig a Nemzeti Színház díszlettervezője lett. Ekkor a Hunnia Filmgyárban és a Magyar Filmirodánál is dolgozott. 1941-44 között a kolozsvári Nemzeti Színház, 1944-től és 1955-80 között a bp.-i Nemzeti Színház díszlettervező művésze. 1936-39 között, majd 1959-től a szegedi Szabadtéri Játékok tervezője. 1952-től 1956-ig a MIF színpadtervező tanszakának volt a tanára. 1987 óta Szegeden állandó kiállítása van az általa létrehozott Színháztörténeti Kiállítóházban. A drámai tér alakításának elsődlegessége, színpadépítkezés ésszerűsége és funkcionalitása, a drámai cselekményt meghatározó kort és környezetet idéző jelzésértékű stilizált színpadi világ, valamint a fényeffektusok térképező használata jellemzi díszlet- és jelmeztervezői művészetét. Fametszetei középkori formákat idéznek, aprólékosan részletezőek. A 60-as években készült monotípiáiban a kortárs művészet bátor gesztusait elsajátítva teszi elvontabbá, dinamikusabbá eredendően természetelvű és lírai tematikáját. Ek: 1967: Móra F. M. Képtára, Szeged; 1970: MNG (életmű-kiállítás). Vcsk: 1943: A kolozsvári Műcsarnok megnyitó kiállítása; A Barabás Miklós Céh képzőművészeti kiállítása, Kolozsvár; 1944: A Barabás Miklós Céh képzőművészeti kiállítása, Nemzeti Szalon (kat.) Irod.: László Gy.: Varga Mátyás képei (kat., Móra F. M., Szeged, 1967); Bögel J. -Jánosa L.: Scenographica Hungarica. Mai magyar díszlet és jelmez, Bp., 1973; Díszlet- és jelmeztervezés 1970-1980, Bp., 1983; Angyal M.: Varga Mátyás díszlettervező, Szeged, 1989. (V. N. Z.)

[FKA523/FL-3] A kép mérete: 37 x 48 cm keret nélkül. Készült: Akvarell, Papír A kép Farkasházy Miklós (Budapest, 1895, Budapest, 1964) alkotása. Jelezve jobbra lent "Farkasházy" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép A festmény hátoldalán a Képcsarnok Vállalat raglapja található. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő és grafikus. Budapesten Vesztróczy Manónál tanult, majd hosszabb ideig Münchenben tartózkodott, s képezte magát. 1916-tól Budapesten és külföldön számos bemutatón szerepelt (Drezda, Hamburg, Köln, Svájc, Párizs, stb.) Előbb színes dekoratív tusrajzokat és pasztelleket alkotott, később rézkarccal is intezíven foglalkozott, majd az olajfestésre tért át. Erőteljesen stilizált rajza egyéni kifejezésmódjával igen artisztikusan hat, ornamentális fantáziája termékeny és változatos. Külföldi folyóiratokban is gyakran szerepelt. 1950-ben feleségével, Donner Gertrúddal közösen készítette a budapesti Karolina úti pártiskola sgraffittóját. (ML, Éber) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő és grafikus. Budapesten Vesztróczy Manónál tanult, majd hosszabb ideig Münchenben tartózkodott, s képezte magát. 1916-tól Budapesten és külföldön számos bemutatón szerepelt (Drezda, Hamburg, Köln, Svájc, Párizs, stb.) Előbb színes dekoratív tusrajzokat és pasztelleket alkotott, később rézkarccal is intezíven foglalkozott, majd az olajfestésre tért át. Erőteljesen stilizált rajza egyéni kifejezésmódjával igen artisztikusan hat, ornamentális fantáziája termékeny és változatos. Külföldi folyóiratokban is gyakran szerepelt. 1950-ben feleségével, Donner Gertrúddal közösen készítette a budapesti Karolina úti pártiskola sgraffittóját. (ML, Éber) Magyar festők és grafikusok adattára Vesztróczy Manónál tanult, majd hosszabb ideig képezte magát Münchenben. 1916-tól külföldön és Budapesten számos kiállítása volt. Eleinte színes dekoratív tusrajzokat és pasztelleket készített, később olajképeket. Rendszeresen foglalkozott rézkarccal is. 1950-ben feleségével, Donner Gertrúddal együtt készítette a Karolina úti pártiskola sgraffittóját. - ML Művészeti lexikon I-IV. Festő és grafikus. Vesztróczy Manónál tanult, majd hosszabb ideig képezte magát Münchenben. 1916-tól külföldön és Bp.-en számos kiállítása volt. Eleinte színes, dekoratív tusrajzokat és pasztelleket készített, később olajképeket is. Sokat és intenzíven foglalkozott a rézkarccal. Műveit az erőteljes kontúrvonal, a dekoratív kolorit, stilizált formanyelv jellemzi. 1950-ben feleségével, Donner Gertrúddal együtt készítette a Karolina úti pártiskola sgraffitóját. Művészeti lexikon I-II. Festő és grafikus. 1895. Budapesten. Vesztróczy mellett tanult s később hosszabb ideig tartózkodott Münchenben. Eleinte szines dekoratív tusrajzokkal és pasztellekkel szerepelt, később a rézkarccal is intenzíven foglalkozott, újabban áttért az olajfestészetre. Erőteljesen stilizált rajza egyéni kifejezésmódjával igen artisztikusan hat, ornamentális fantáziája termékeny és változatos. Németországban (Hamburg, Drezda 1926, Köln 1928), Párizsban ismételten és Svájcban gyakran állított ki és külföldi folyóiratokban is gyakran szerepel. Budapesten 1926, 1927, 1932, 1933-ban rendezett kiállítást.

[FKA846/Bp42/22] A kép mérete: 40 x 50 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Magyar festő 1920 körül alkotása. Jelezve: jelzés nélkül A vászon néhány helyen repedezett. Keret: Ép