[FK1501/Z025] A kép mérete: 29 x 39,5 cm keret nélkül. Készült: Rézkarc, Papír A kép Csohány Kálmán (Pásztó, 1925, Budapest, 1980) alkotása. Jelezve Lent "Az értől az óceánig (BL), Csohány Kálmán (JL) (ceruzával)" A festmény jó állapotban van. Keret: Új Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Grafikus, festő. 1947-től a Magyar Iparművészeti Főiskolát látogatta. 1948-1952 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán Hincz Gyula, Ék Sándor, Koffán Károly és Konecsni György irányításával folytatott művészeti tanulmányokat. Tagja volt a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának, a Művészeti Alapnak és a Magyar Képző- és Iparművészeti Szövetségnek. 1952-től vett részt itthoni és külhoni kiállításokon. 1964-ben a velencei biennálén vett részt grafikáival, 1965-ben Budapesten a Dürer Teremben állították ki ballada tömörségű, egyéni hangú rézkarcait. Ezen kívül szerepelt számos budapesti és vidéki tárlaton, Ausztriában, Itáliában, Bulgáriában, Lengyelországban, Hollandiában, Törökországban, Iránban, Argentínában, Angliában, Csehszlovákiában, Romániában, stb. 1958-ban a Luganói Grafikai Biennálén, 1964-ben a Tokiói Biennálén, 1965-ben a Sao Pauló-i Biennálén szerpelt grafikai alkotásaival. Díjak: Derkovits-ösztöndíj; Munkácsy-díj (1964, 1967); Munkácsy-emlékérem; Érdemes Művész; Tornyai-plakett; a Dürer Kiállítás Nagydíja; a IV. Miskolci Grafikai Biennále Nagydíja; Miskolc város tanácsának díja a III. Országos Grafikai Biennálén; a III. Debreceni Országos Nyári Tárlat díja; a Szakszervezetek Megyei Tanácsának különdíja a Békéscsabai XVI. Alföldi Tárlaton; Madách-emlékérem; Salgótarján Városának Pro Arte Plakettje és Aranydiplomája. 1988-ban Pásztó város díszpolgárává avatták (postumusz). Tiszta vonalú rajzait balladai hangvétel, a népi szimbolika tömörsége, költőisége jellemzi. Szülőföldje világát, emlékeit ábrázolja. Munkásságának jelentős része könyvillusztráció, irodalmi műhöz kötődő, egyéni rajz, rézkarc és litográfia. Akvarelleket is festett. 1957-től kerámiával is foglalkozott a hódmezővásárhelyi majolikagyárban. Egyedi kerámiákat, tálakat, vázakat és falképeket készített. Félszázánál több grafikai alkotása található a Ráday Múzeum Szíj Rezső-Kovács Rózsa gyűjteményében. Ezen kívül a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, a miskolci Herman Ottó Múzeum és a salgótarjáni Nógrádi Múzeum őrzi munkáit. 1996-ban Pásztón emlékmúzeuma nyílt. (MÉ, ML, MMK, MMR, Műv. 1989/11/12, KF, IF) Magyar festők és grafikusok adattára 1947-1952-ben végezte főiskolai tanulmányait Hincz Gyula, Ék Sándor és Konecsni György növendékeként. 1952 óta szerepel a hazai és külföldi kiállításokon, résztvevője a nemzetközi grafikai biennáléknak. Budapesten (1965, 1973, 1977) és az ország sok más városában volt önálló kiállítása; külföldön Ausztriában, Olaszországban, Bulgáriában és Lengyelországban mutatkozott be. 1964-ben nagyobb anyaggal szerepelt a Velencei Biennálén. 1958-1961-ben Derkovits-ösztöndíjat, 1964-ben és 1967-ben a Munkácsy-díjat, 1974-ben érdemes művészi címet kapott; 1967-ben a Miskolci Grafikai Biennálé nagydíját, 1971-ben a Dürer-kiállítás nagydíját, 1972-ben a Dózsa-kiállítás első díját nyerte el. A Tornyai-plakett (1970) és a Munkácsy-emlékérem (1975) tulajdonosa. - Tiszta vonalú rajzait balladai hangvétel, a népi szimbolika tömörsége és költőisége jellemzi. Félszáznál több műve található a Ráday Múzeum Szij Rezső - Kovács Rózsa gyűjteményében. - Irod.: Szij Rezső. Csohány Kálmán. Művész Élet 1. sz.; Solymári István: Csohány Kálmán Bp. 1976,; P. Sz. T. Művész Életrajzok Budapest, 1985. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Grafikus. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Hincz Gyula, Ék Sándor és Konecsni György tanítványa volt. 1952-től vett részt itthoni és külföldi kiállításokon. 1964-ben a Velencei Biennálén szerepelt grafikáival, 1965-ben Budapesten a Dürer Teremben állították ki ballada tömörségű, egyéni hangú rézkarcait. Ezen kívül szerepelt Ausztriában, Olaszországban, Bulgáriában, Lengyelországban, Ankarában, Buenos Aires-ben, Londonban, stb. 1958-ban a Luganói Grafikai Biennálén, 1964-ben a Tokiói Biennálén, 1965-ben a Sao Paulói Biennálén. 1958-61-ben Derkovits-ösztöndíjat, 1964-67-ben Munkácsy-díjat, 1974-ben érdemes művészi címet kapott. A Tornyai-plakett, val. a Munkácsy-emlékérem tulajdonosa. A Miskolci Grafikai Biennálé nagydíját nyerte el. Tiszta vonalú rajzait balladai hangvétel, a népi szimbólika tömörsége és költőisége jellemzi. Majolika falképek tervezésével is foglalkozik. Számos könyvet illusztrált. Félszáznál több műve található a Ráday Múzeum Szíj Rezső-Kovács Rózsa gyűjteményében. (MÉ, ML, MMK, MMR) Művészeti lexikon I-IV. Grafikus, Munkácsy-díjas. Tanulmányait 1947-52 között a Képzőművészeti Főiskolán végezte. Számos könyvet illusztrált, emellett majolika falképek tervezésével is foglalkozik. Válogatott grafikai anyagát az 1964-i Velencei Biennalén mutatták be. 1965-ben a Dürer-teremben állították ki balladatömörségű, egyéni hangú rézkarcait. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek 1952-ben fejezte be főiskolai tanulmányait Hincz Gyula, Ék Sándor és Konecsni György növendékeként. Állandó résztvevője volt műfaja hazai és nemzetközi rendezvényeinek. Budapesten (1965, 1973, 1978) és az ország sok más városában volt önálló kiállítása; külföldön Ausztriában, Olaszországban, Bulgáriában és Lengyelországban mutatkozott be önálló kollekciókkal. 1964-ben nagyobb anyaggal szerepelt a Velencei Biennálén. 1958-1961-ben Derkovits-ösztöndíjat, 1964-ben és 1967-ben a Miskolci Grafikai Biennálél nagydíját, 1971-ben a Dürer kiállítás nagydíját; 1972-ben a Dózsa kiállítás első díját nyerte el. A Tornyai-plakett (1970) és a Munkácsy-emlékérem (1975) tulajdonosa. Emlékkiállítását 1980-ban Miskolcon és Debrecenben, 1981-ben a Vígadó Galériában és az olaszországi Alfonsine-ben, 1982-ben a Nemzeti Galériában rendezték meg. Szülőfalujában, Pásztón állandó kiállítása tekinthető meg. - Tiszta vonalú rajzait balladai hangvétel, a népi szimbolika tömörsége és költőisége jellemezte. Erőssége volt a tollrajz és a rézmetszet, de foglalkozott akvarellel és más grafikai technikákkal is.

[1S298/034] Sorszámozott papír rézkarc üveglap mögött, kopottas képcsarnokos keretben. Akasztási lehetőséggel rendelkezik. Jelzés jobbra lent: Láng Rudolf Kép címe balra lent: VÁROSMAJOR Sorszám: 96/100 Magasság: 42.5 cm Szélesség: 52.5 cm Súly: 1.76 kg

[FKA176/Bp302/35] A kép mérete: 23,5 x 38,5 cm keret nélkül. Készült: Színes rézkarc, Papír A kép Görög Rezső (Budapest, 1930) alkotása. Jelezve balra lent "Tópart (ceruzával)" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép

[1M629/050] Papír rézkarc, üveglap mögött, régi keretben. Akasztási lehetőséggel rendelkezik. Jelzés jobbra lent karcon kívül ceruzával: FEHÉR ILONA Magasság: 64 cm Szélesség: 46 cm Súly: 3.205 kg Iván Szilárdné, Fehér Ilona festő Budapest, 1913-02-27 Elhalálozott: Budapest, 1983. augusztus 15. Komáromi-Kacz Endre, majd Bernáth Aurél tanítványa volt. A Rézkarcoló Művészek Alkotóközösségének tagja volt. Az 1960-as évektől elsősorban grafikával foglalkozott. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben   Forrás: artportal.hu 

Rézkarc, papír, 85x92 mm, 90x86 mm, j.j.l.: Berkovits

[FKC754/Bp304/133] A kép mérete: 25 x 34 cm keret nélkül. Készült: Akvarellel színezett rézkarc, Papír A kép Paulovits Pál (Cegléd, 1892, 1975) alkotása. Jelezve lent "Csárdás Paulovits (ceruzával)" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Grafikus. A Képzőművészeti Főiskola grafikai osztályán Olgyai Viktor növendéke volt, majd hosszú éveken át rajztanárként dolgozott. Az Iparrajziskola grafikai szakosztályának tanára, majd vezetőjeként tevékenykedett. Számos grafikai technika, de különösen a rézkarc elismert művelője volt. Realisztikus hangon szólt a természet, valamint a társadalom legkülönfélébb jelenségeiről. (MÉ) Magyar festők és grafikusok adattára A Képzőművészeti Főiskolán szerzett rajztanári diplomát Olgyai Viktor növendékeként, majd közel 30 esztendeig tanárként dolgozott. Mint az Iparrajziskola grafikai szakosztályának vezetője ment nyugdíjba 1948-ban. - Számos grafikai technika, de különösen a rézkarc elismert művelője. Realisztikus hangon szól a természet és a társadalom legkülönfélébb jelenségeiről. - Irod.: P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Grafikus. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Olgyai Viktor növendéke volt, majd rajztanárként tevékenykedett. Az Iparrajziskola grafikai szakosztályának tanára, majd vezetőjeként működött. Számos grafikai technika, de különösen a rézkarc elismert művelője volt. Realisztikus hangon szól a természet, val. a társadalom legkülönfélébb jelenségeiről. (MÉ) Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek A Képzőművészeti Főiskolán Olgyay Viktor növendéke volt, majd közel 30 esztendeig tanárként dolgozott. Mint az Iparrajziskola grafikai osztályának vezetője 1948-ban ment nyugdíjba. Munkáival csoportos kiállításokon jelentkezik. - Számos grafikai, de különösen a rézkarc elismert művelője; realisztikus hangon szól a természet és a társadalom jelenségeiről.