Balogh Ervin : "Utca"

Eladási ár: 120 000 HUF

Leírás

[FKB810/Bp24/53]
A kép mérete: 60 x 80 cm keret nélkül.
Készült: Tempera, Farostlemez
A kép Balogh Ervin (Kecskemét, 1925) alkotása.
Jelezve balra lent "BERVIN"
A festmény jó állapotban van. Keret: Ép

A festmény hátoldalán a Képcsarnok Vállalat raglapja található. A festmény hátoldalán BERVIN "Utca" (autográf írással) olvasható.

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.
Festő. Műegyetemi tanulmányok után kezdett festészettel foglalkozni. 1955 óta szerepel különböző csoportos és egyéni tárlatokon. A Fiatal Művészek I. Országos Kiállításán mutatkozott be először az Ernst Múzeumban. Azóta rendszeres résztvevője országos tárlatoknak Budapesten és más városokban. 1966-ban a budapesti Csók Galériában, 1973-ban Egerben, 1974-ben a Csepel Galériában, 1975-ben Miskolcon jelentkezett önálló kiállítással. 1977-ben Szombathelyen volt egyéni bemutatója. Külföldön többek között Varsóban, Prágában, Tokióban, New Yorkban, Sedanban, Épernayben, Eislebenben, Berlinben állított ki. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, valamint a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének. A Talentum Képzőművészeti Egyesület elnöke. Számos pályázati díj, kitüntetés, különdíj tulajdonosa. Míves érzékenységű festőművész, különös gondot fordít a képfelület megmunkálására. Érzelmi és gondolati találékonyságát főként a színek érzékeltetik. Számos munkája van gyűjtők, múzeumok és a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában. (KK, MÉ)

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve
Festő. Műegyetemi tanulmányok után kezdett festészettel foglalkozni. 1955 óta kiállító művész. 1966-ban a bp.-i Csók Galériában, 1973-ban Egerben, 1974-ben a Csepel Galériában, 1975-ben pedig Miskolcon jelentkezett önálló kiállítással. 1977-ben Szombathelyen volt önálló bemutatója. Míves érzékenységű festő, különös gondot fordít a képfelület megmunkálására. Érzelmi és gondolati találékonyságát leginkább a színek érzékeltetik. (MÉ)

Magyar festők és grafikusok adattára
Műegyetemi tanulmányok után kezdett el festészettel foglalkozni. 1955 óta kiállító művész, 1966-ban a Csók Galériában, 1973-ban Egerben, 1974-ben a Csepel Galériában, 1975-ben Miskolcon, 1977-ben Szombathelyt jelentkezett önálló kiállítással. Míves érzékenységű festő, nagy gondot fordít a képfölület megmunkálására. Érzelmi és gondolati találékonyságát leginkább a színek érzékeltetik. - Irod.: P. Sz. T. Művész életrajzok. Bp. 1985.

Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek
Műegyetemi tanulmányok után kezdett el festészettel foglalkozni. 1955 óta kiállító művész, 1966-ban a Csók Galériában, 1973-ban Egerben, 1974-ben a Csepeli Galériában, 1975-ben Miskolcon, 1977-ben Szombathelyen, 1979-ben Veszprémben, 1981-ben Szegeden, 1982-ben Győrött, 1983-ban Sopronban jelentkezett önálló kollekciókkal. Képei eljutottak számos szocialista országba és Japánba. - Műves érzékenységű festő, nagy gondot fordít a képfelület megmunkálására. Érzelmi és gondolati invencióit leginkább a színek, amelyek egy-egy képének alaphangját meghatározzák, tolmácsolják, melyekkel a látvány hangulatát visszaadja.

Kortárs magyar művészeti lexikon I-III.
1943-46: BME; 1950-56: Honvéd Tisztiház Képzőműv. Stúdió, mestere: Szalatnyay József. 1974: az MKISZ és a fegyveres erők pályázatán II. díj; 1975: Kult. Min. díja; 1978, 1985: I. díj; 1984, 1987, 1989: különdíj; 1993: II. Balatoni Tárlat különdíja. 1955 óta kiállító művész, 1956 óta szabadfoglalkozású. Tagja 1956-61 között a Szinyei Alkotóközösségnek, 1999-ig a Tálentum Társaságának és a Magyar Festők Társaságának. Budapesten él. A festő különös színvilága köti össze az első időszak impresszionista, könnyed ecsetkezelésű képeit a későbbi expresszionista-szimbolikus korszakaival. Miközben fest és kollázsokat készít, talán ez utóbbi hatására, folyamatosan egyszerűsödnek eszközei. Mivel sok képének témája a Balaton, Egry fénnyel telített képeihez hasonlítják tájait. Expresszív időszakának városképei a 90-es években is feltűnnek: szelíd, déli, "talált városok" ezek, egy-egy megkapó, hangsúlyos motívummal.
Ek: 1966: Csók G.; 1970: Rudnay T., Eger; 1974: Csepel G.; 1975: Szőnyi T., Miskolc; 1977: Derkovits T., Szhely; Láng Műv H.; 1979: Dési Huber T., Szeged; Megyei Kvtár, Veszprém; 1984: Honvéd-üdülő, Balatonkenese; 1986: TIT, Szhely; 1988: Derkovits T.; Néphadsereg Műv. H.; 1989: Műv. H., Csorna; 1991: Műv. H., Alsóörs; Kapuvár; Csontváry T.; 1992: Műv. H., Alsóörs; 1993: Tapolcai G.; 1994: Zsigmondi G., Nagykanizsa; Hidegkúti Kisg.; 1996: Közösségi H., Balatonalmádi; 1997: Novotel Szálló, Liget Szálloda.
Vcsk: 1955: Fiatal Műv. I. Orsz. Tárlata; 6. Magyar Képzőműv. kiállítás, Műcsarnok; 1958: IKM, Szfvár; 1959: 7. Magyar Képzőműv. kiállítás, Műcsarnok; 1962: 9. Magyar Képzőműv. kiállítás, Műcsarnok; 1972: Téli Tárlat, Miskolc; 1974: Tokió; 1975: Nyári Tárlat, Szeged; Mezőgazdaság a képzőművészetben, Mezőgazdasági M.; 1977: Festészet '77, Műcsarnok; 1980-1982: Bakony-Balaton, Veszprém; 1981, 1983: Őszi Tárlat, Veszprém; 1982: V. Tájkép B., Hatvan; 1983: I. Táblakép-festészeti B., Móra F. M., Szeged; 1984: Orsz. Képzőművészeti kiállítás '84, Műcsarnok; 1988: Tavaszi Tárlat, MKISZ, Műcsarnok; 1991, 1993, 1995, 1997: I., II., III., IV. Balatoni Tárlat, Balatonalmádi; Éperné (FR), Sedan (FR); 1992, 1994, 1996: Tavaszi Tárlat, Balatonalmádi; 1994: Tavaszi Tárlat, Petőfi Csarnok; Európa elrablása, Vigadó G.; 1996: Asszomblázs, Vigadó G.; 1997: Fehér képek, Vigadó G.; Olaszország magyar ecsettel, Olasz Int.; 1998: Kollázs, Vigadó G.; Ecce Homo, Vigadó G.
Mk: Déri M., Debrecen; FK; Hadtörténeti M.; MNG; SZM; Vízügyi M.
Irod.: Geszti L.: Balogh Ervin művészetéről, MŰV, 1967/7.; Szelényi P.: A művészi értelem népszerűsége, Napló, Veszprém, 1975. május 11.; Tandi L.: Balogh Ervin szegedi kiállítása elé, megnyitóbeszéd, 1981; Veszeli L.: A csend víziója, Napló, Veszprém, 1981. jún. 14. (T. A.)

Tulajdonságok

Hordozó: farost
Jelzett: igen
Állapot: Hibátlan
Festmény, kép, grafika technika: tempera

vásárlási információk

Feltöltve: 2021. augusztus. 16.

(A műtárgyat eddig 1298-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Balogh Ervin : "Utca"

[FKB810/Bp24/53] A kép mérete: 60 x 80 cm keret nélkül. Készült: Tempera, Farostlemez A kép Balogh Ervin (Kecskemét, 1925) alkotása. Jelezve balra lent "BERVIN" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép A festmény hátoldalán a Képcsarnok Vállalat raglapja található. A festmény hátoldalán BERVIN "Utca" (autográf írással) olvasható. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. Műegyetemi tanulmányok után kezdett festészettel foglalkozni. 1955 óta szerepel különböző csoportos és egyéni tárlatokon. A Fiatal Művészek I. Országos Kiállításán mutatkozott be először az Ernst Múzeumban. Azóta rendszeres résztvevője országos tárlatoknak Budapesten és más városokban. 1966-ban a budapesti Csók Galériában, 1973-ban Egerben, 1974-ben a Csepel Galériában, 1975-ben Miskolcon jelentkezett önálló kiállítással. 1977-ben Szombathelyen volt egyéni bemutatója. Külföldön többek között Varsóban, Prágában, Tokióban, New Yorkban, Sedanban, Épernayben, Eislebenben, Berlinben állított ki. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, valamint a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének. A Talentum Képzőművészeti Egyesület elnöke. Számos pályázati díj, kitüntetés, különdíj tulajdonosa. Míves érzékenységű festőművész, különös gondot fordít a képfelület megmunkálására. Érzelmi és gondolati találékonyságát főként a színek érzékeltetik. Számos munkája van gyűjtők, múzeumok és a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában. (KK, MÉ) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. Műegyetemi tanulmányok után kezdett festészettel foglalkozni. 1955 óta kiállító művész. 1966-ban a bp.-i Csók Galériában, 1973-ban Egerben, 1974-ben a Csepel Galériában, 1975-ben pedig Miskolcon jelentkezett önálló kiállítással. 1977-ben Szombathelyen volt önálló bemutatója. Míves érzékenységű festő, különös gondot fordít a képfelület megmunkálására. Érzelmi és gondolati találékonyságát leginkább a színek érzékeltetik. (MÉ) Magyar festők és grafikusok adattára Műegyetemi tanulmányok után kezdett el festészettel foglalkozni. 1955 óta kiállító művész, 1966-ban a Csók Galériában, 1973-ban Egerben, 1974-ben a Csepel Galériában, 1975-ben Miskolcon, 1977-ben Szombathelyt jelentkezett önálló kiállítással. Míves érzékenységű festő, nagy gondot fordít a képfölület megmunkálására. Érzelmi és gondolati találékonyságát leginkább a színek érzékeltetik. - Irod.: P. Sz. T. Művész életrajzok. Bp. 1985. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek Műegyetemi tanulmányok után kezdett el festészettel foglalkozni. 1955 óta kiállító művész, 1966-ban a Csók Galériában, 1973-ban Egerben, 1974-ben a Csepeli Galériában, 1975-ben Miskolcon, 1977-ben Szombathelyen, 1979-ben Veszprémben, 1981-ben Szegeden, 1982-ben Győrött, 1983-ban Sopronban jelentkezett önálló kollekciókkal. Képei eljutottak számos szocialista országba és Japánba. - Műves érzékenységű festő, nagy gondot fordít a képfelület megmunkálására. Érzelmi és gondolati invencióit leginkább a színek, amelyek egy-egy képének alaphangját meghatározzák, tolmácsolják, melyekkel a látvány hangulatát visszaadja. Kortárs magyar művészeti lexikon I-III. 1943-46: BME; 1950-56: Honvéd Tisztiház Képzőműv. Stúdió, mestere: Szalatnyay József. 1974: az MKISZ és a fegyveres erők pályázatán II. díj; 1975: Kult. Min. díja; 1978, 1985: I. díj; 1984, 1987, 1989: különdíj; 1993: II. Balatoni Tárlat különdíja. 1955 óta kiállító művész, 1956 óta szabadfoglalkozású. Tagja 1956-61 között a Szinyei Alkotóközösségnek, 1999-ig a Tálentum Társaságának és a Magyar Festők Társaságának. Budapesten él. A festő különös színvilága köti össze az első időszak impresszionista, könnyed ecsetkezelésű képeit a későbbi expresszionista-szimbolikus korszakaival. Miközben fest és kollázsokat készít, talán ez utóbbi hatására, folyamatosan egyszerűsödnek eszközei. Mivel sok képének témája a Balaton, Egry fénnyel telített képeihez hasonlítják tájait. Expresszív időszakának városképei a 90-es években is feltűnnek: szelíd, déli, "talált városok" ezek, egy-egy megkapó, hangsúlyos motívummal. Ek: 1966: Csók G.; 1970: Rudnay T., Eger; 1974: Csepel G.; 1975: Szőnyi T., Miskolc; 1977: Derkovits T., Szhely; Láng Műv H.; 1979: Dési Huber T., Szeged; Megyei Kvtár, Veszprém; 1984: Honvéd-üdülő, Balatonkenese; 1986: TIT, Szhely; 1988: Derkovits T.; Néphadsereg Műv. H.; 1989: Műv. H., Csorna; 1991: Műv. H., Alsóörs; Kapuvár; Csontváry T.; 1992: Műv. H., Alsóörs; 1993: Tapolcai G.; 1994: Zsigmondi G., Nagykanizsa; Hidegkúti Kisg.; 1996: Közösségi H., Balatonalmádi; 1997: Novotel Szálló, Liget Szálloda. Vcsk: 1955: Fiatal Műv. I. Orsz. Tárlata; 6. Magyar Képzőműv. kiállítás, Műcsarnok; 1958: IKM, Szfvár; 1959: 7. Magyar Képzőműv. kiállítás, Műcsarnok; 1962: 9. Magyar Képzőműv. kiállítás, Műcsarnok; 1972: Téli Tárlat, Miskolc; 1974: Tokió; 1975: Nyári Tárlat, Szeged; Mezőgazdaság a képzőművészetben, Mezőgazdasági M.; 1977: Festészet '77, Műcsarnok; 1980-1982: Bakony-Balaton, Veszprém; 1981, 1983: Őszi Tárlat, Veszprém; 1982: V. Tájkép B., Hatvan; 1983: I. Táblakép-festészeti B., Móra F. M., Szeged; 1984: Orsz. Képzőművészeti kiállítás '84, Műcsarnok; 1988: Tavaszi Tárlat, MKISZ, Műcsarnok; 1991, 1993, 1995, 1997: I., II., III., IV. Balatoni Tárlat, Balatonalmádi; Éperné (FR), Sedan (FR); 1992, 1994, 1996: Tavaszi Tárlat, Balatonalmádi; 1994: Tavaszi Tárlat, Petőfi Csarnok; Európa elrablása, Vigadó G.; 1996: Asszomblázs, Vigadó G.; 1997: Fehér képek, Vigadó G.; Olaszország magyar ecsettel, Olasz Int.; 1998: Kollázs, Vigadó G.; Ecce Homo, Vigadó G. Mk: Déri M., Debrecen; FK; Hadtörténeti M.; MNG; SZM; Vízügyi M. Irod.: Geszti L.: Balogh Ervin művészetéről, MŰV, 1967/7.; Szelényi P.: A művészi értelem népszerűsége, Napló, Veszprém, 1975. május 11.; Tandi L.: Balogh Ervin szegedi kiállítása elé, megnyitóbeszéd, 1981; Veszeli L.: A csend víziója, Napló, Veszprém, 1981. jún. 14. (T. A.)

További részletek
Hordozó: farost
Jelzett: igen
Állapot: Hibátlan
Festmény, kép, grafika technika: tempera

vásárlási információk
Feltöltve: 2021. augusztus. 16.

(A műtárgyat eddig 1298-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
120 000 HUF
Elkelt tétel

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

[2B073/027] Olaj fatábla festmény, szép állapotú képcsarnokos keretben. Akasztási lehetőséggel rendelkezik. Jelzés balra lent: PÁLNAGY Magasság: 55 cm Szélesség: 45 cm Súly: 1.18 kg Pálnagy Zsigmond festő Hajdúböszörmény, 1896-05-18 Elhalálozott: Hajdúböszörmény, 1959. december 15 Hajdúböszörményben Király Jenő, 1912-14 között és 1918-ban az Iparművészeti Iskolában Udvary Géza és Ujváry Ignác tanítványa volt. 1919-ben látogatta a bécsi Iparművészeti Főiskolát. 1919-24 között olasz, francia tanulmányúton járt. Olaszországban G. Tallone volt a mestere. Franciaországban a Maume mozaikgyár foglalkoztatta. 1924-ben visszatért Hajdúböszörménybe, majd 1928-35 között Debrecenben is volt műterme. Az 50-es években külföldre dolgozott az ARTEX közvetítésével. A Tiszántúli Szépmíves Céh, 1952-től a Hajdú-Bihar megyei képzőművészeti munkacsoport tagja. Nagy technikai tudással, gyorsan dolgozó művész volt; ismételte témáit, kompozíciós megoldásait, s ebből következően sok merkantil, üzleti szellemű műve keletkezett. Legjobb alkotásai az alföldi festőkkel rokonítják. Művein a szociális jelleg, a társadalmi mondanivaló feltűnik. Az elkötelezettség kérdésében azonban művészete nem rokon Káplár Miklós, vagy a debreceni Holló László, Senyei Oláh István képeivel. Irodalom TÓTH E.: Hajdúböszörmény képzőművészeti múltja és jelene, Alföld, 1959/1. TÓTH E.: ~ emlékezete, Alföld, 1960/1. KATHY I.-SZ. KÜRTI K.: Hajdúböszörmény építészete - képzőművészete, Hajdúböszörmény, 1979 LÁZÁR I.: (kat. bev., Hajdúböszörmény, 1988). Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1927 • Aranybika [Győrösi Istvánnal], Debrecen Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások 1939 • Kollégiumi jubileumi képkiállítás, Református Kollégium, Debrecen 1940 • Magyar Képzőművészek Egyesülete Kiállítása, Déri Múzeum, Debrecen 1958 • Hajdúböszörményi festők, Déri Múzeum, Debrecen. Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben   Forrás: artportal.hu 
Pálnagy Zsigmond : Déli pihenő
115 000 HUF
[2B050/121] Olaj farost festmény, üveglap mögött, szép állapotú aranyozott keretben. Akasztási lehetőséggel rendelkezik. Jelezve balra lent: SCHOLZ Hátoldalán filctollas felirat: 60 X 80 SCHOLZ ERIK SZABAD FORMÁK 1981 IX Mellette a Képcsarnok Vállalat papírcímkéi láthatóak. Magasság: 72.5 cm Szélesség: 92 cm Súly: 6.39 kg Scholz Erik festő Budapest, 1926-02-27 hirdetés Elhalálozott: Budapest, 1995. május 6. Honlap: http://www.scholzerik.hu 1949: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Szőnyi István, Fónyi Géza. 1949-1950-ben a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanársegéde. 1948: Kultuszminiszteri díj; 1950: Munkácsy-díj; 1952: Magyar-Szovjet Társaság, I. díj; 1961: Csók István Emlékérem; 1965: Felszabadulási pályázat, Fővárosi Tanács díja; 1968: Ezüstgerely, I. díj; 1971: Vadászati Világkiállítás I. díja; 1975: Mezőgazdaság a képzőművészetben, II. díj; 1977: Budapesti Művészeti Hetek emlékérme; 1980: Mezőgazdaság a képzőművészetben, I. díj; 1988: Szombathelyi Képtár nívódíja, Szombathely; 1995: Vas megyei Tavaszi Tárlat I. díja. Az 50-es évek végén ~et is megérintette a szürrealisztikus-neomanierista szemlélet, amely Csernus és Gyémánt képein látható. A 60-as, 70-es években a neomanierista festői fölfogást írja felül expresszív színkezeléssel. Festett felületeinek összhatását meghatározza a szintetikus oldószerrel kevert tempera, amely selymes fényű, de matt felületet ad. A zsennyei erdőkben talált egy fákon élősködő gombafajt (Rhizomorpha armillariae),amelynek természetes állapotú fonalhálózatát ragasztotta képeire a 80-as évektől. A gombafonalak struktúrája határozta meg e képeinek kompozícióit, miközben a képszerkezet egyre konstruktívabbá vált. Képeinek faktúrájában még egy anyag szerepelt, a fahamu, mely szervesen beépült a festői közegbe. Rituális tárgykészítésénél a hamu jelentéstartalmának egész körét kiaknázta. Irodalom kiállítása, Élet és Irodalom, 1960. december 30. PERNECZKY G.: Faktúra, Élet és Irodalom, 1968. december 7. HERNÁDI GY.: A drámafestő, Élet és Irodalom, 1976. március 20. VADAS J.: Fagyos képek, Élet és Irodalom, 1986. május 23. LACZKÓ I.: Rhizomorphák. ~ kiállítása, Új Művészet, 1994/7-8. A Homo Pictor. Gondolatok ~ről, Új Művészet, 1994/11. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1960 • Csók Galéria, Budapest (kat.) 1973 • Horváth E. Galéria, Balassagyarmat 1977 • Műcsarnok, Budapest (kat.) 1987 • Jókai Klub, Budapest • Iskolai Galéria, Csepel 1991 • Deák Zs. Galéria, Püspökszentlászló • Nádasdy-vár, Sárvár • Szombathelyi Képtár, Szombathely 1994 • Vármúzeum, Simontornya • Újpest Galéria, Budapest • Budapest Galéria Lajos u., Budapest • Tetőgaléria, Balatonalmádi Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások 1948 • Növendékkiállítás, Magyar Képzőművészeti Főiskola, Budapest 1950-1955 • 1-6. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1957 • Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest 1958 • Őszi Szalon, Grand Palais, Párizs • Párizsi képek, Kulturális Kapcsolatok Intézete, Budapest 1963 • Csók István Alkotóközösség, Ernst Múzeum, Budapest 1971 • Vadászati Világkiállítás, Műcsarnok, Budapest 1974 • Mai magyar művészet, Művészeti Akadémia, Bécs 1975 • Jubileumi Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest • Mezőgazdaság a képzőművészetben, Mezőgazdasági Múzeum, Budapest 1976 • 25 éves a zsennyei művésztelep, Savaria Múzeum, Szombathely 1980 • Mezőgazdaság a képzőművészetben, Mezőgazdasági Múzeum, Budapest 1981 • III. Festészeti Triennálé, Szolnoki Galéria, Szolnok • Erdők világa, Csontváry Galéria, Budapest 1985 • Mezőgazdaság a képzőművészetben, Mezőgazdasági Múzeum, Budapest • Magyar Gobelin 1945-1985, Műcsarnok, Budapest 1988 • Vasi Tárlat, Szombathelyi Képtár, Szombathely 1989 • Pannonia Triennálé, Szombathely, Kismarton, Muraszombat 1992 • Europa-Kunst ’92, Garching bei München (D) 1993 • Ecce Homo, Kecskeméti Képtár, Kecskemét 1994 • Művészek az Életért, Ernst Múzeum, Budapest 1995 • XIII. kerületi festők, Újlipótvárosi Klubgaléria, Budapest • Tavaszi Szalon, Művészeti és Sportház, Szombathely 2000 • Tisztelet a Mesternek, Szőnyi Emlékmúzeum, Zebegény. Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Szombathelyi Képtár, Szombathely Forrás: artportal.hu
Scholz Erik : " Szabad formák IX " 1981
185 000 HUF
[2B049/135] Olaj vászon festmény, hibátlan állapotú, díszes aranyozott keretben. Azonnal falra akasztható, ajándékozható állapotban. Jelzés jobbra lent: BAJOR ÁGOST Magasság: 74 cm Szélesség: 93.5 cm Súly: 5.735 kg Bajor Ágost festő, grafikus Esztergom, 1892-09-17 Névváltozat: Bayer Szerző: Bajkay Éva 1910-16: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Olgyai Viktor; 1920-21: Magyar Képzőművészeti Főiskola, továbbképzős mestere: Zemplényi Tivadar. 1923, 1927: többször járt tanulmányúton Olaszországban. Esztergomban élt, de 1923-tól Budapesten, a Kelenhegyi úton is volt műterme. Az Ex-libris és Grafika Baráti Kör tagja. A II. világháborúban a keleti fronton harcolt. 1947-től már csak Esztergomban festett. Hagyományt és modernséget ötvöző stílusa olaszországi tanulmányainak hatására alakult ki. Merészen kitöltött felület, lágy színharmóniák, erőteljes kontraszthatások jellemzik itáliai, esztergomi, budapesti, váci tájképeit. Legjobb tájkompozícióin és portréin, köztük önarcképein merészebb színhasználattal dolgozott. Babits Mihály baráti köréhez tartozott. Kiváló rajzkészségét számos rézkarcán kamatoztatta. Nagyvonalúan megoldott tenyérnyi karcait expresszív erő feszíti. Az 1930-as években vallási kompozíciókat is készített, freskómegbízásnak is eleget tett. Falképeit később lemeszelték. Szülővárosa mindig a lelki feltöltődés helyét jelentette számára, sőt az 1950-es években valóságos mentsvára lett. A szocialista realizmus tematikus követelményeit elutasítva ott festette Ismeretlen Esztergom című, nagy városképi sorozatát, melyen korábbi, valósághű felfogását követte. Képein vonzóan egyesítette a líraian átszellemített és a topográfikusan pontos ábrázolásmódot. Irodalom BAJKAY É.: Esztergomi homályban, Új Művészet, 1993/1. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1943 • Nemzeti Szalon, Budapest (kat.) 1992 • Balassa Bálint Múzeum, Esztergom. Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben Balassa Bálint Múzeum, Esztergom • Herman Ottó Múzeum, Miskolc • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest. Forrás: artportal.hu 
Bajor Ágost - Bayer Ágoston : Árnyas liget
135 000 HUF

a kategória hasonló műtárgyai

[FK2668/Bp301/4] A kép mérete: 50,5 x 80,5 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Moldován István (Kolozsvár, 1911) alkotása. Jelezve Jobbra lent "Moldován István" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép A festmény hátoldalán a Képcsarnokvállalat raglapja láltható. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. Tanulmányait Kolozsvárott, a Szépművészeti Főiskolán kezdte 1930-ban. A következő esztendőben a nagybányai Szépművészeti Iskolában Thorma János és Krizsán János korrektúráján képezte magát. 1931-ben a budapesti Képzőművészeti Főiskola hallgatója lett. Réti István, később Szőnyi István volt a mestere. Már mint főiskolás sok díjat és kitüntetést nyert. 1948-ban megkapta a római ösztöndíjat, de lemondva róla, Erdélybe ment. 1948-1950 között Erdélyben élt, és népművészetben gazdag vidékein festett. 1943-ban Kolozsvárott, 1946-ban Gyöngyösön, 1955-ben, 1959-ben és 1962-ben a Kulturális Kapcsolatok Intézetében, illetve a Csók Galériában rendezett egyéni bemutatókat. Ezen kívül több Európai országban, az USA-ban, Kanadában és Indiában is bemutatta munkáit. Eleinte sajátos atmoszférájú, lírai tájképeket, eleven színvilágú képmásokat festett, később mondernebb, erőteljesebben szerkesztett művekkel jelentkezett. A Pécsi Tanárképző Főiskola számára mozaikot készített. Erdély szerelmese volt. A székely népművészet gazdag formavilágának hatása döntő jelentőségűvé vált sokoldalú művészetében. Műv. díjak: a Szinyei Társaság elismerő oklevele, a Főváros festészeti-díja, "Kolozsvár a képzőművészetben" II. díj, állami ösztöndíj, római ösztöndíj, a Képzőművészek Szövetsége Észak-Magyarországi festészeti díja, SZOT festészeti díj. Több murális művet (mozaik) alkotott. A Magyar Nemzeti Galéria több alkotását őrzi. (M. L.: Műv. 1967/6, RI-NM) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. Tanulmányait a kolozsvári Szépművészeti Főiskolán kezdte 1930-ban. A nagybányai szabadiskolában is megfordult. Itt Thorma János és Krizsán János korrektúráján képezte magát. 1931-ben Budapesten a Képzőművészeti Főiskola hallgatója lett. Réti István, később Szőnyi István volt a mestere. Már mint főiskolás sok díjat nyert. 1948-ban megkapta a római ösztöndíjat, de lemondva róla, Erdélybe ment. 1948-1950 k. Erdélyben élt, és népművészetben gazdag vidékein festett. 1943-ban Kolozsváron, 1946-ban Gyöngyösön, 1955-ben, 1959-ben és 1962-ben a Kulturális Kapcsolatok Intézetében, illetve a Csók Galériában rendezett önálló kiállítást. Ezen kívül több Európai országban, az USA-ban, Kanadában és Indiában is bemutatta műveit. Eleinte sajátos atmoszférájú, lírai tájképeket, eleven színvilágú képmásokat festett, később mondernebb, erőteljesebben szerkesztett művekkel jelentkezett. A Pécsi Tanárképző Főiskola számára mozaikot készített. Erdély szerelmese volt. A székely népművészet gazdag formavilágának hatása döntő jelentőségűvé vált sokoldalú művészetében. 1942-ben megkapta a Szinyei Társaság elismerését, és a Főváros festészeti-díjat,1943-ban elnyerte a "Kolozsvár a képzőművészetben" c. díjat. 1947-ben állami ösztöndíjat,1948-ban a római ösztöndíjat, 1972-ben a Képzőművészek Szövetsége Észak-Magyarországi festészeti díját kapta meg. A MNG több művét őrzi. (M. L.: Műv.-1976/6) Magyar festők és grafikusok adattára Tanulmányait Kolozsvárott a Képzőművészeti Főiskolán, majd Nagybányán Thorma János és Krizsán János irányítása mellett kezdte, 1931-től Budapesten megszakításokkal a Képzőművészeti Főiskolán Réti István és Szőnyi István növendékeként fejezte be. 1949-ben és 1950-ben ösztöndíjjal dolgozott Erdélyben, majd hosszú tanulmányutakra indult Nyugat-Európába, az Egyesült Államokba, s a Szovjetunióba. Először Kolozsvárott lépett a nyilvánosság elé 1943-ban, majd 1946-ban Egerben és Gyöngyösön, 1947-ben Miskolcon, 1948-ban Hatvanban, 1955, 1961 és 1981-ben a Csók Galériában, 1959-ben a KKI-ben, 1960-ban Nagykanizsán, 1963-ban Kiskunfélegyházán, 1966-ban Debrecenben, 1969 és 1975-ben Békéscsabán, 1971-ben a Mednyánszky Teremben, 1973-ban Gyöngyösön és Debrecenben, 1977-ben Egerben, 1979-ben Veszprémben, 1983-ban Miskolcon, 1984-ben Csepelen, 1986-ban a Vigadó Galériában rendezett önálló kiállítást. Külföldi kiállításai: Moszkva, Varsó, India, Szófia, Párizs, Bukarest, Belgrád, New York, Montreál és Toronto. Eddig közel kétezer színes táblaképet festett, de szívesen foglalkozik mozaikkészítéssel is. 1964-ben a Pécsi Pedagógiai Főiskola, 1968-ban a Salgótarjáni Kórház, 1969-ben a názáreti templom és 1970-ben a Videoton Vállalat díszterme részére mozaikot készített. - Erdély szerelmese. A székely népművészet gazdag formavilágának hatása döntő jelentőségűvé vált festészetében. Olyan formanyelvet alakított ki magának, amely színvilágában és summázó formaalakításában sajátos erdélyi zamat érződik, ugyanakkor korszerűen modern is konstruktivista stílusa. Munkásságát 1942-ben a Szinyei Társaság elismerésével és a Fővárosi festészeti-díjjal, 1943-ben Római-ösztöndíjjal, 1947-ben Állam ösztöndíjjal (Románai), 1963-ben a SZOT festészeti-díjával, 1972-ben a Képzőművészek Szövetsége Észak-Magyarországi festészeti-díjával tüntették ki. - Irod.: Bíró Béla: Kolozsváry Moldován István. Erdélyi Helikon, 1943.; Felvinczi Takács Zoltán: Kolozsváry Moldován István. Kolozsvár, 1943.; Dutka Mária: Magyar Nemzet, 1961.; Maksay László: Moldován István. Művészet, 1965.; D. Fehér Zsuzsa. Moldován István, Bp. 1971.; Theisler György: Moldován István. Művészet, 1971.; Losonci Miklós: Moldován István. Pest Megyei Hírlap, 1981.; Csorba Mária: Moldován István Pesti Műsor, 1984. ÖLK Művészeti lexikon I-IV. Festő. Tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán 1931-től megszakításokkal Réti István és Szőnyi István növendékeként végezte. Közben Nagybányán Thorma János irányítása mellett dolgozott. 1948-50 között Romániában élt. 1943-ben Kolozsvárott, 1946-ban Gyöngyösön, 1955-ben, 1959-ben és 1962-ben a Kulturális Kapcsolatok Intézetében, ill. a Csók Galériában rendeztek önálló kiállítást sajátos atmoszférájú, lírai tájképeiből, eleven színvilágú portréiból. Újabb kiállításain egyéni technikájú, erőteljesebben szerkesztett, mondern hangvételű művekkel szerepel. 1963-ban a Pécsi Tanárképző Főiskola számára készített mozaikot. A Nemz. Gal. több művét őrzi. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek Festő, SZOT-díjas. Tanulmányait Thorma János nagybányai szabadiskolájában kezdte, majd 1931-1940-ben Réti és Szőnyi növendéke a főiskolán. 1948-1950-ben ösztöndíjas Romániában. Tanulmányúton több európai országban, a Szovjetunióban és az USÁ-ban járt. 1943 óta szerepelt a nyilvánosság előtt; fontosabb kiállításai: Csók Galéria (1951, 1961, 1981), Kulturális Kapcsolatok Intézete (1959), Mednyánszky Terem (1971), Békéscsaba (1974), Eger (1977), Miskolc (1983). Egyes művei eljutottak Indiába, az USÁ-ba és Kanadába. 1942-ben a Szinyei Társaság festészeti díjával, 1963-ban SZOT-díjjal, 1969-ben Milánó város ezüstérmével tüntették ki. A názáreti templom magyar kápolnájának díszítésére kiírt pályázaton Patrona Hungraiae mozaik tervével Milánóban első díjat nyert. 1967-ben 8x2,5 nagyságban az kivitelezésre is került. - Frontálisan komponált, dekoratív igényű tájképein elsősorban erdélyi és alföldi témákat dolgoz fel romantikus ízzel, népies-etnografikus jelleggel. Több mozaikot készített állami megbízásra. Kortárs magyar művészeti lexikon I-III. Tanulmányait 1930--ban kezdte a kolozsvári Szépművészeti Isk.-ban, a következő évben az MKF-n Réti István, majd 1940-től Szőnyi István tanítványa. Közben Nagybanyán tanult Thorma János és Krizsán János irányítása mellett. 1943-ben állított ki először Kolozsváron, majd 1946-ben Egerben és Gyöngyösön, 1947-ben Miskolcon, 1948-ban Hatvanban. 1950-től rendszeres résztvevője a Magyar Képzőművészeti Kiállításoknak. Budapesten, a Százados úti művésztelepen él és dolgozik. Rendkívül termékeny festő, de más műfajokban (sokszorosított grafika, mozaik) is szívesen kipróbálta magát. Művészetére a poszt-nagybányai festői hagyomány, és az összegző, a konstruktív szerkesztést előtérbe helyező formaadás egyensúlya jellemző. Az erdélyi tájak és emberek érzékeny megörökítője. 1942-ben a Szinyei Társaság elismerő oklevelét és a Főváros festészeti díját, 1943-ban a Kolozsvár a képzőművészetben II. díját, 1963-ban a SZOT festészeti díját, 1972-ben a Képzőművészek Szövetsége Észak-Magyarországi festészeti díját nyerte el. 1943-ban megkapta a római ösztöndíjat, de nem vette igénybe. 1948-50 között ösztöndíjjal Romániában dolgozott. Több műve az MNG gyűjteményébe került. Ek: 1959: KKI; 1960: Nagykanizsa; 1963: Kiskunfélegyháza; 1966, 1973: Medgyessy T., Debrecen; 1969, 1975: Munkácsy T., Bcsaba; 1971: Mednyánszky T., Bp.; 1973: Gyöngyös; 1977: Rudnay T., Eger; 1979: Veszprém; 1955, 1962, 1981: Csók Képtár, Bp.; 1983: Szőnyi István T., Miskolc; 1984: Iskola G. (kat.) Csepel; 1986, 1988: Vigadó G. Vcsk: 1942: Művészeti hetek, Erdélyi Nemzeti M., Kolozsvár; A nagybányai Szent István Hét festménypályázata, István Szálló; 1943: A kolozsvári Műcsarnok megnyitó kiállítása; 1950-65: 1-10. Magyar Képzőműv. Kiállítás; 1957: Tavaszi Tárlat, Műcsarnok; 1981: Erdők világa, Csontváry T.; 1988: Tavaszi Tárlat, Műcsarnok; 1996: Nagybányai festészet magángyűjteményekben, Budapest G.; 1998: A Százados úti művésztelep kiállítása, Pataky Galéria; 2000: Tisztelet a mesternek I. (Szőnyi-tanítványok kiállítása), Szőnyi István Emlékm. Km. Pécsi Pedagógiai Főisk. (mozaik, 1964); Salgótarjáni Kórház (mozaik, 1968); Nazareth, Mária Templom (mozaik, 1969); Videoton Díszterem (mozaik, 1970, Szfvár). Irod.: Bíró B: Két kolozsvári tárlat, Erdélyi Helikon, 1943/11.; László Gy.: Két kolozsvári kiállítás, Termés, 1943/3.; Felvinczi Takács Z.: Kolozsváry-Moldován Béla (kat. előszó, Kolozsvár, 1943); Kisdéginé Kirimi I.: Moldován István mozaikképe, MŰV, 964/5.; Maksay L.: Moldován István műtermében, MŰV, 1967/6.; Theisler Gy.: Moldován István kiállítása, MŰV, 1972/3.; Kolozsváry Moldován István (kat., Iskola G., Csepel, 1985). (SZü.Gy.)
Moldován István : "Tanya"
80 000 HUF
[FK2660/FL-1] A kép mérete: 60 x 80 cm keret nélkül. Készült: Tempera, Farostlemez A kép Tokay Ilona (Balassagyarmat, 1907, Budapest, 1988) alkotása. Jelezve Balra lent "Tokay" A festmény jó állapotban van. Keret: Restaurált A festmény hátoldalán a Képcsarnokvállalat raglapja látható. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. 1925-29 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula tanítványa volt. 1930-33 között a római Accademia di belle arti ösztöndíjasaként Rómában tartózkodott, majd egy ideig Franciaországban és a Szovjetunióban működött. Több mint 20 évig Alma-Atában élt, kazah származású férjével. Az 1950-es években visszatért Magyarországra, több ízben megfordult a kecskeméti festőtelepen. 1932 óta kiállító művész. Egyéni (Újpest, 1932) és vegyes (Műcsarnok, Ernst Múzeum, Kecskemét) kiállításokon szerepelt Korai festményeit a gazdag színvilág, az átgondolt kompozícióra törekvő igény jellemezte. Posztimpresszionista jellegű, nőies lírával áthatott művei a mindennapi élet jeleneteit és emberi pillanatait dolgozzák fel. Érzékeny csendéletkép-festő. Szívesen dolgozott temperával. (Gyulai Gergely adatközlése nyomán, MÉ) Magyar festők és grafikusok adattára 1929-ben végzett a Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula növendékeként. 1930-1933-ban római ösztöndíjas, majd Franciaországban és a Szovjetunióban, Francia- és Olaszországban szerepelt. - Posztimpresszionista hangvételű, nőies lírával áthatott festményei a mindennapi élet jeleneteit, emberi pillanatait dolgozzák föl. Érzékeny csöndéletfestő. - Irod.: P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula növendéke volt. 1930-1933-ban római ösztöndíjasként Rómában tartózkodott, majd egy ideig Franciaországban és a Szovjetúnióban élt. 1958 óta kiállító művész. Posztimpresszionista jellegű, nőies lírával áthatott művei a mindennapi élet jeleneteit és emberi pillanatait dolgozzák fel. Érzékeny csendéletképfestő. (MÉ) Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek 1929-ben végzett a főiskolán Rudnay Gyula növendékeként. 1930-1933-ban római ösztöndíjas, majd Franciaországban és a Szovjetúnióban élt. 1958 óta jelentkezik a hazai művészeti életben, egyéni tárlata 1979-ben a Paál László Teremben volt. - Posztimpresszionista hangvételű, nőies lírával áthatott festményei a mindennapi élet jeleneteit, emberi pillanatait dolgozzák fel. Erőssége a csendéletfestészet.
Tokay Ilona : "Csendélet"
90 000 HUF