Balogh Margit : Munka közben 1954

Eladási ár: 44 000 HUF

Leírás

[1T029/108]
Papír akvarell keret nélkül.

Balra lent jelzés:
BALOGH MARGIT 1954

Hátoldalán kézzel írott felirat:
ELFOGADTAM XII/10 LENDVAI

Pecséten felirat:
EGYESÜLT IZZÓLÁMPA ÉS VILLAMOSSÁGI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

Magasság: 26.3 cm
Szélesség: 37.2 cm
Súly: 0.025 kg
Balogh Margit
festő
Mohács, 1898-04-7

Elhalálozott: Budapest, 1965.február 18.

A fiatal festőnő 1918-tól Budán, Deák-Ébner Lajos műtermében tanult, majd Münchenbe ment, ahol Hugo von Habermanntól tanult portréfestészetet. Párizsban arcképfestésből élt, majd Szegedre visszatérve Nyilasy Sándor irányítása mellett folytatott festészeti tanulmányokat. Kiemelkedő rajzkészsége révén elsősorban portréfestőként ismert. Az emberábrázoláson kívül a tájfestés, a városrészletek megörökítése érdekelte. Első tárlatát 1926-ban rendezte Szegeden, a harmincas évek derekáig gyakori szereplője volt a szegedi kiállításoknak. A húszas évek közepétől a Műcsarnokban is szerepelt. Sokfelé járt külföldön, a nyugat-európai országokon, Kanadán kívül Kínába is eljutott. 1935-től Budapesten telepedett le, itt a háború végéig számos portrét készített a tudományos, az egyházi élet és a politika ismert személyiségeiről. Hátrahagyott alkotásait a szegedi Móra Ferenc Múzeumnak adományozta, amelyből 1965 tavaszán kiállítást rendeztek. 

Irodalom

Balogh Margit képkiállítása. Délmagyarország, 1926. febr. 28.

Nyilasy Sándor és Balogh Margit képkiállítása. Délmagyarország, 1927. okt. 23.

SZELESI Z.: Balogh Margit emlékezete. Délmagyarország, 1965. márc. 16.

SZELESI Z.: Szeged képzőművészete. Szeged, 1975

SEREGÉLYI Gy.: Magyar festők és grafikusok adattára, Szeged, 1988

SZABÓ T.:Szeged elfeledett portréfestője - Balogh Margit. Szeged, 2010. jan.

Egyéni kiállítások
Egyéni kiállítások

1926 • Kultúrpalota (Nyilasy Sándorral), Szeged

1965 • Móra Ferenc Múzeum, Szeged- emlékkiállítása.

 

Válogatott csoportos kiállítások
Válogatott csoportos kiállítások

1924-től • Műcsarnok kiállításai, Budapest

1930–1935 • Szegedi Képzőművészeti Egyesület kiállításai, Szeged.

Művek közgyűjteményekben
Művek közgyűjteményekben

• Móra Ferenc Múzeum, Szeged.


 

Forrás: artportal.hu 

Tulajdonságok

Hordozó: papír
Korszak: Kortárs (1949-től)
Festmény, kép, grafika technika: akvarell

vásárlási információk

Feltöltve: 2024. október. 07.

(A műtárgyat eddig 241-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Balogh Margit : Munka közben 1954

[1T029/108] Papír akvarell keret nélkül. Balra lent jelzés: BALOGH MARGIT 1954 Hátoldalán kézzel írott felirat: ELFOGADTAM XII/10 LENDVAI Pecséten felirat: EGYESÜLT IZZÓLÁMPA ÉS VILLAMOSSÁGI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Magasság: 26.3 cm Szélesség: 37.2 cm Súly: 0.025 kg Balogh Margit festő Mohács, 1898-04-7 Elhalálozott: Budapest, 1965.február 18. A fiatal festőnő 1918-tól Budán, Deák-Ébner Lajos műtermében tanult, majd Münchenbe ment, ahol Hugo von Habermanntól tanult portréfestészetet. Párizsban arcképfestésből élt, majd Szegedre visszatérve Nyilasy Sándor irányítása mellett folytatott festészeti tanulmányokat. Kiemelkedő rajzkészsége révén elsősorban portréfestőként ismert. Az emberábrázoláson kívül a tájfestés, a városrészletek megörökítése érdekelte. Első tárlatát 1926-ban rendezte Szegeden, a harmincas évek derekáig gyakori szereplője volt a szegedi kiállításoknak. A húszas évek közepétől a Műcsarnokban is szerepelt. Sokfelé járt külföldön, a nyugat-európai országokon, Kanadán kívül Kínába is eljutott. 1935-től Budapesten telepedett le, itt a háború végéig számos portrét készített a tudományos, az egyházi élet és a politika ismert személyiségeiről. Hátrahagyott alkotásait a szegedi Móra Ferenc Múzeumnak adományozta, amelyből 1965 tavaszán kiállítást rendeztek.  Irodalom Balogh Margit képkiállítása. Délmagyarország, 1926. febr. 28. Nyilasy Sándor és Balogh Margit képkiállítása. Délmagyarország, 1927. okt. 23. SZELESI Z.: Balogh Margit emlékezete. Délmagyarország, 1965. márc. 16. SZELESI Z.: Szeged képzőművészete. Szeged, 1975 SEREGÉLYI Gy.: Magyar festők és grafikusok adattára, Szeged, 1988 SZABÓ T.:Szeged elfeledett portréfestője - Balogh Margit. Szeged, 2010. jan. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1926 • Kultúrpalota (Nyilasy Sándorral), Szeged 1965 • Móra Ferenc Múzeum, Szeged- emlékkiállítása.   Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások 1924-től • Műcsarnok kiállításai, Budapest 1930–1935 • Szegedi Képzőművészeti Egyesület kiállításai, Szeged. Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben • Móra Ferenc Múzeum, Szeged.   Forrás: artportal.hu 

További részletek
Hordozó: papír
Korszak: Kortárs (1949-től)
Festmény, kép, grafika technika: akvarell

vásárlási információk
Feltöltve: 2024. október. 07.

(A műtárgyat eddig 241-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
44 000 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

a kategória hasonló műtárgyai

[1B843/054] Papír akvarell festmény, üveglap mögött, régi aranyozott keretben. Jelezve jobbra lent: MAROSÁN GYULA 195? Magasság: 66 cm Szélesség: 47.5 cm Súly: 2.38 kg Marosán Gyula festő, grafikus, szobrász Budapest, 1915-02-1 hirdetés Elhalálozott: Toronto (Kanada), 2003. május 10. 1931: Iparrajziskola, 1932-1938: Aba Novák Vilmos iskolája, a nyarakat a szolnoki és a kecskeméti művésztelepen tölti. 1946-1948: az Elvont Művészek Csoportjának tagja. 1956-ban elhagyja Magyarországot, 1957-ben Kanadába költözött, 1958-tól Torontóban élt, a 60-as évek közepétől gyakran tett tanulmányutakat Európába. 1961-1963 között a Taurus Artists csoport tagja volt. 1933: Szinyei Merse Fiatalok díja; 1949: Munka és Újjáépítés freskópályázat díja; 1966: Yale and Town Manufacturing Co. grafikai díja. Aba Novák tanítványaként feszes újklasszicista képekkel aratott korai sikereket, majd a 30-as évek végétől a Kállai Ernő-féle “újromantika” jegyében expresszív-szürrealisztikus karakterű műveket alkotott. 1939-ben készítette el első nonfiguratív sorozatát. Sokoldalú, kísérletező kedvű alkotó, aki azonban mindvégig élt a hivatalos művészeti élet kínálta lehetőségekkel is. A 40-es évek második felében első feleségével, Zemplényi Magdával együtt részt vett a nonfiguratív csoportkiállításokon, csillogóan tiszta színei, szeszélyesen indázó vonalai, amőbaszerű lényei a magyar absztrakt művészet egyik legderűsebb vonulatát teremtette meg. Szürrealista tárgyösszeállításokat és fotókat is készített. Egy rövid szocreál kitérő után Kanadában folytatta nonfiguratív műveinek addigi hangütését, de a lírai absztrakció mellett a 60-as évek elejétől pop-artos elemek is feltűntek művein. Ekkor kezdte plasztikai kísérleteit, érmeinek sorozatát is. Később néhány konceptuális jellegű, színrácsokból álló mű mellett főként vattás puhaságú színelemekből építi fel képeit, melyek a 80-as évekre mind expresszívebbé válnak, emellett a 90-es években egy dekoratív, tiszta színsíkokból felépített geometrikus sorozata is születik. Jelentősek ironikus hangvételű kollázsai is. 1986-ban régebbi műveivel, 1994-es kiállításain kanadai képeivel mutatkozott be itthon. Irodalom KÁLLAI E.: Vier Künstler-Galerie Műbarát, Pester Lloyd, 1941. április 5. HAMVAS B.-KEMÉNY K.: Forradalom a művészetben. Absztrakció és szürrealizmus Magyarországon, Budapest, 1947 MCCALLUM, B.: Yulius Marosan, The Art Review, 1962. április 7. KESERÜ K.: Egy elfelejtett festő. ~ kiállítása, Művészet, 1987/1. ~ művészete az emigrációban 1957-1993, Új Művészet, 1994/12. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1962 • Chiltern Gallery, London • Robertson G., Ottawa [Édery-Hunt Dórával] 1969 • Gallery of Fine Art, Toronto 1973 • Gallery Schonberg, Toronto 1986 • Budapest Galéria, Budapest (kat.) 1991 • Thebes Gallery, Toronto 1995 • Robert McLaughlin Gallery, Oshawa 1997 • Kassák Lajos Múzeum, Budapest Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások 1933 • Szinyei Társaság Tavaszi Szalonja, Budapest 1940 • A magyar művészetért, Műcsarnok, Budapest 1942 • A Szabadság és a Nép, Vasas Székház, Budapest 1945 • SZDP Képzőművészeinek Társasága és meghívott művészek kiállítása, Ernst Múzeum, Budapest 1946 • Moderne ungarische Kunst, Galerie des Eaux-Vives, Zürich • Elvont művészet I. magyar csoportkiállítása, Képzőművészek Szabadszervezete, Budapest 1947 • Új világkép, a Galéria a 4 Világtájhoz kiállítása, Misztótfalusi Könyvesbolt, Budapest • Elvont művészet II. csoportkiállítása, Képzőművészek , Budapest • Szabadszervezete, Salon des Réalités Nouvelles, Párizs 1948 • A magyar képzőművészet újabb irányai, Nemzeti Szalon, Budapest 1956 • Secession, Bécs 1962 • A természet rejtett arca, Chiltern Gallery, London 1963 • Taurus Artists, Minotaur Gallery, Toronto 1965 • First Open-Air Sculpture Exhibition, Stratford (GB) 1970 • 20. századi magyar származású művészek külföldön, Műcsarnok, Budapest 1973 • Európai Iskola. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár 1978 • Sculpture Today, BMS Gallery, Toronto 1982 • Tisztelet a szülőföldnek. Külföldön élő magyar származású művészek II. kiállítása,Műcsarnok, Budapest 1984 • Az (ismeretlen) Európai Iskola, Budapest Galéria, Budapest. Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben Gemeentemuseum, Hága Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Robert McLaughlin G., Oshawa (JP). Forrás: artportal.hu
Marosán Gyula : Vírágcsokor kék vázában ~1950
140 000 HUF
[FK0037/Z018] A kép mérete: 50 x 70 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Paizs László (Szentpéterúr, 1935) alkotása. Jelezve Jobbra lent "P. L." A festmény jó állapotban van. Keret: Ép A festmény hátoldalán a Képcsarnokvállalat címkéje található. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. Tanulmányait a budapesti Iparművészeti Főiskolán végezte 1959-ben. Z. Gács György, Rákosy Zoltán és Szentiványi Lajos növendéke volt. A '60-as évek első felében hagyományosabb felfogású olajképeket festett, mozaikokat, freskókat, utóbb a pop-art körébe tartozó, a francia Arman munkáival rokon műveket alkotott. 1961 óta kiállító művész. Egyéni (Fényes Adolf Terem, Csók Galéria, Műcsarnok, Magyar Nemzeti Galéria, Halászbástya, Bástya Galéria, Vigadó Galéria, Budapest Galéria, Győr, Szombathely, Szeged, Zalaegerszeg, Duisburg, Aix-en-Provence, stb). és vegyes (Ernst Múzeum, Műcsarnok, Óbuda Galéria, Magyar Nemzeti Galéria, Csók Galéria, Vigadó Galéria, Székesfehérvár, Kaposvár, Pécs, Hódmezővásárhely, Firenze, Milano, Padova, Nápoly, Velence, Düsseldorf, Aachen, Genf, stb) tárlatokon vett részt. 1980-ban Munkácsy-díjjal jutalmazták, 1988-ban Érdemes Művész kitüntető elismerésben részesült. Munkáit őrzi a Magyar Nemzeti Galéria, a Fővárosi Képtár, a szombathelyi képtár, a pécsi Janus P. Múzeum, a székesfehérvári István Király Múzeum és a dunaszerdahelyi Kortárs Magyar Galéria. (H.B.: Műv, 1972/4, K.Gy.: Műv. 1977/2, K.G.: Műv. 1978/10, M.L.: Műv, 1983/5, R.G.: Műv, 1987/9, Sz.Gy.: Új Műv. 1995/4, MK) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. Tanulmányait a bp.-i Iparművészeti Főiskolán végezte. Mozaikokat ferskókat, utóbb a pop-art körébe tartozó, a francia Arman műveivel rokon műveket alkotott. Mozaikok: a Szegedi Megyei Tanács, a Pécsi Óvoda, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem. Freskók: Budapest - Csatárka úti Gyermekotthon. 1971-ben a Fényes Adolf Teremben volt kiállítása, 1983-ban pedig a szegedi Móra Ferenc Múzeumban nagyszabású tárlatokon mutatta be munkáit. 1988-ban érdemes művész kitüntető elismerésben részesült. (MK) Magyar festők és grafikusok adattára Az Iparművészeti Főiskolán végzett 1959-ben. Mozaikokat (Szeged, Megyei Tanács; Pécs, Óvoda; Gödöllő, Agrártudományi Egyetem), freskókat (Budapest, Csatárka úti Gyermekotthon), újabban a pop art körébe tartozó, a francia Arman műveivel rokon műveket alkotott. 1971-ben a Fényes Adolf Teremben nyílt kiállítása. 1983 februárjában a szegedi Móra Ferenc Múzeumban megrendezett nagyszabású tárlaton mutatta be alkotásait. 1988-ban érdemes művész kitüntető elismerésben részesült. - MK Művészeti lexikon I-IV. (Szentpéterur, 1935. dec. 26.- ): festő. Az Iparművészeti Főiskolán 1959-ben végzett Rákosy Zoltán, Z. Gách György és Szentiványi Lajos növendékeként. Épületdiszítő mozaikokat, (Szeged, Megyei Tanács, 1961; Pécs, Óvoda, 1964), műanyagfreskókat (Bp., Csatárka úti Gyermekotthon, 1964) és gobelinterveket készít. Kortárs magyar művészeti lexikon I-III. Festő, szobrász, grafikus. 1959: MIF, mesterei: Z. Gács György, Rákosy Zoltán, Szentiványi Lajos. 1980: Munkácsy-díj; 1988: érdemes művész. Főiskolás éveinek második felében, majd azt követően számos murális munka kivitelezésében vett részt, Fónyi Géza, Konecsni György, Z. Gács György, Rákosi Zoltán és Domanovszky Endre mellett dolgozva. A 60-as évek első felének hagyományosabb fölfogású olajképeket festett. 1964-ben a Velencei B.-n megismerkedett az amerikai pavilonban a pop art Európában akkor még újnak számító törekvésével, és részben ez inspirálta, hogy 1967-ben textil, fém, bőr anyagú "varrottas" képeket küldjön az FKS éves tárlatára; a megnyitó előtt többek között az ő munkáit is eltávolították a falról. A 70-es években pop art-os objekteket (A trónörököspár politikai gyilkosság áldozata lett, 1970, plexiüveg, újság, szarvasbogarak), majd konstruktív, átlátszó plexiüveg plasztikákat készített belső fénytörő határfelületekkel. A 80-as években készültek az anyagában színezett, konstruktív, nagyméretű poliészter szobrai, majd színes poliészter táblaképeket alkotott, mesterségesen roncsolt felületekkel, mintha régészeti leletek vagy atomtámadás utáni festmény-szurrogátumok lennének. Ekkor kezdett organikus plaszikájú bronzszobrokat is mintázni. A 90-es években, a táblaképek és szobrok mellett nagyméretű, egyedi grafikákat készített, formavilágában némileg a roncsolt táblaképekből kiindulva, de szinte kizárólag az emberi alakból elvonatkoztatott torzókat megjelenítve. Ek: 1966: Művészklub, Győr; 1971: Fényes A. T.; 1972: Bercsényi 28-30 G.; 1973: BME B-épület; 1976: Csók G.; 1977: G. Hildebrandt, Duisburg (NSZK); 1979: Bástya G., Halászbástya; Helyőrségi Műv. H., Nagyatád; József A. Műv. Közp., Szeged; Göcsej M., Zalaegerszeg; 1982: Bezzegh G., Küsnacht (CH); 1983: Móra F. M., Szeged; 1987: Műcsarnok (kat.); MNG; 1988: Pandora G., Badacsonytomaj; 1989: Parktheatter, Iserlohn (NSZK); Qualitas G.; Hevesi S. Színház, Zalaegerszeg; 1990: Vasarely Fondation (Ferdinánd Judittal, Fóth Ernővel), Aix-en-Provence (FR); 1994: Vigadó G.; 1997: Pest Center G.; 1998: Budapest G. (kat.); 1999: Pest Center G. (kat); G. Arcis, Sárvár; MMA, Bp.; 2001: SZK, Szhely; Ernst M. (kat.) Vcsk: 1961, 1964, 1966: FKS, Ernst M.; 1962: 9. Magyar Képzőműv. kiállítás, Műcsarnok; 1967: Mai magyar festészet, Új-Delhi; 1969: Vas megyei művészek, Savaria M., Szhely; V. Orsz. Grafikai B., Miskolc; 1971: Új művek, Műcsarnok; 1972: Fiatal művészek Budapestről. Likovni Salon, Újvidék (YU); 1972, 1973: Balatonboglári kápolnatárlatok; 1974, 1976: IV., V. Orsz. Kisplasztikai B., Pécs; 1975: Jubileiumi Képzőműv. kiállítás, Műcsarnok; 1978: Magyar szobrászat, Műcsarnok; 1979: Arte figuratíva contemporanea ungherese, Salone Brunelleschiano, Firenze; Palazzo Reale, Milánó; 1980: Magyar konstruktivisták, Kunstm,. Álborg (DK), Hovikodden (NL); Kunstpalast, Düsseldorf; Tendenciák 1970-1980 I., Új művészet 1970-ben, Óbuda G.; Tendenciák 1970-1980 III. Geometrikus és strukturális törekvések, Óbuda G.; XXXIX. Velencei B.; 1981: 13. Nközi Kisplasztikai B., Padova; V. Budapesti Nközi Kisplasztikai kiállítás (B.), Műcsarnok; 1985: 101 tárgy. Objektművészet Magyarországon, Óbuda G.; 1986: 3. Kisplasztikai Triennálé, Fellbach (NSZK); 1987: Magyar művészek, Castell dell'Oro, Nápoly; Téli Tárlat, MKISZ, Műcsarnok; 1989: Művészet ma Magyarországon, Neue G., Sammlung Ludwig, Aachen; Más-Kép, Ernst M.; Az avantgárd vége 1975/1980. A 20. század magyar művészete, Csók Képtár, Szfvár; 1991: Hatvanas évek. Új törekvések a magyar képzőművészetben, MNG; Kortárs művészet. Válogatás a Ludwig Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményeiből, MNG; 1992: Szinyei Társaság, Csók G.; 1993: Variációk a pop artra - Fejezetek a magyar képzőművészetből, Ernst M.; 1994: Szinyei Társaság, Vigadó G.; 1995: Helyzetkép/Magyar szobrászat, Műcsarnok; 1996: In memoriam 1956, Mosonmagyaróvár; Corpus, Vaszary Képtár, Kaposvár; 1997: 44. Vásárhelyi Őszi Tárlat, Tornyai J. M., Hmvhely; Magyar Szalon '97 Műcsarnok; Fehér képek, MGSZ, Vigadó G.; Budapest 125 éves, Budapest G.; Kortárs magyar művészet, Körmendi-Csák gyűjtemény, WIPO Center, Genf; 1998: 45. Vásárhelyi Őszi Tárlat, Tornyai J. M., Hmvhely; 1999: Majális, Palme H.; 2000: Történelem-kép, MNG; Úti kárpitok, IM; Dialógus. Festészet az ezredfordulón, Műcsarnok; A Nközi Kepes Társaság kiállítása, Pest Center G.; Fény a tudományban és a művészetben, Magyar Elektrotecnhikai M. Mk: FK; IKM, Szfvár; Pécs; KMG, Dunaszerdahely; M. Narodowe, Szczeczin (PL); MNG; SZK, Szhely. Km. Allegorikus alakzatok (sgraffito, 1958, Bp. Ódry Színpad); mozaik (1959, Kertészeti Egy., Aula); Három figura (gobelin, 1961, Művészeti Alap); Mezőgazdaság (mozaik, 1962, Szeged, Megyeháza); Állatfigurák (6 részes mozaik, 1964, Pécs, Nővérképző); Allegorikus figura (mozaik, 1967, Gödöllő, Agrártud. Egy.); Acrylic (akril, 1972. Szhely, Claudius Hotel); Két gömb (anyagában színezett poliészter, 1979, Kőszeg, Írottkő Szálló); háromrészes szobor (bronz, 1979, Bp., Gundel Étterem); háromrészes szobor (plasztik, 1979, Kecskemét, főposta (Szkok Ivánnal); Városköszöntő (krómacél, 1979, Zalaegerszeg); Kettős gömb (színezett poliészter, 1980, Bp., Kongresszusi Közp.); kút (réz, 1982. Hévíz, Postásüdülő); háromrészes szobor (poliészter, 1983, Szentendre, Honvéd Műv. H.); dombormű (színezett poliészter, 1984, Bécs, Hotel Hungaria); szobor (színezett poliészter, 1988, Miskolc, avasi postahivatal); dombormű (színezett poliészter, 1988, Bonn, Magyar Nagykövetség); Aranykor és Fehér kép (színezett poliészter, 1988, Paks, Atomerőmű); dombormű (bronz, 1990. Bp., Külügymin.); Közép-Európa földje és Üdvözlet (színezett poliészter, préselt lemez, 1990, München, Magyar Konzulátus); Fehér dombormű (poliészter, 1990, Canberra, Magyar Nagykövetség); három kép (színezett poliészter, préselt lemez, 1991. New York, Magyar ENSZ-misszió); Budai Vár (színezett poliészter, préselt lemez, 1991. Bp., VIII. ker., Rákóczi úti Irodaház); Allegorikus kompozíció (bronz, 1992. Bp., Hold u., MNB); Allegorikus figura (bronz, 1997. Bp., Thália Színház); cím nélkül (akril, papír, préselt lemez, 1998, Bp., Providencia Biztosító). Irod.: Horváth B.: Paizs László kiállítása, MŰV, 1972/4; Vadas J.: Ami a mappából kimaradt, ÉS, 1976. jún. 12.; Frank J.: Carving Light Rays. The Art of Paizs László, NHQ, 1976; Kovács Gy.: Az anyagátalakítás két módja, MŰV, 1977/2; Kernács G.: Térbe dermedt gesztusok. Paizs László alkotói korszakai, MŰV, 1978/10; Frank J.: Paizs László, Bp., 1979.; Török K.: Műalkotások műanyagból, Film, Színház, Muzsika, 1979. szept. 15.; Hárs É.-Romváry F.: Paizs László, Pécs, 1981; Menyhárt L.: Az ottfelejtett stafeláj. Beszélgetés Paizs Lászlóval, MŰV, 1983/5.; Hegyi L.: Megjegyzések Paizs László új munkáihoz (kat., bev. tan., Műcsarnok, 1987); Rideg G.: Európai kövületek. Paizs László kiállítása a Műcsarnokban, MŰV, 1987/9.; Lóska L.: Angyallenyomatok, ÉS, 1994. szept. 24.; Szegő Gy.: Műanyag és a mű anyaga, Paizs László kiállítása a Vigadóban, ÚM, 1995/4.; Paizs László beszélgetése Paizs Lászlóval az önveszélyes képzőművészeti kritikáról, ÚM, 1995/7-8.; Graphical Works of Paizs László (Budapest, G., 1998); Paizs László (kat., Pest Center G., biboliogr.-val, 1999); Wehner T.-Révész E.: Paizs László, Bp. 2000. (PO.G.-W.T.)
Paizs László : Csendélet
120 000 HUF