Balogh Margit : Női portré

Eladási ár: 98 000 HUF

Leírás

[2B724/155]
Papír pasztell festmény, üveglap mögött, régi aranyozott Blondel keretben.

Balra lent jelzés:
BALOGH MARGIT 1988

Magasság: 79 cm
Szélesség: 66.5 cm
Súly: 6.4 kg

Tulajdonságok

Hordozó: papír
Jelzett: igen
Korszak: Kortárs (1949-től)
Festmény, kép, grafika technika: pasztell

vásárlási információk

Feltöltve: 2026. szeptember. 24.

(A műtárgyat eddig 3-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Balogh Margit : Női portré

[2B724/155] Papír pasztell festmény, üveglap mögött, régi aranyozott Blondel keretben. Balra lent jelzés: BALOGH MARGIT 1988 Magasság: 79 cm Szélesség: 66.5 cm Súly: 6.4 kg

További részletek
Hordozó: papír
Jelzett: igen
Korszak: Kortárs (1949-től)
Festmény, kép, grafika technika: pasztell

vásárlási információk
Feltöltve: 2026. szeptember. 24.

(A műtárgyat eddig 3-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
98 000 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

[2B689/Y013/3] Nagyméretű, ezüst, szürke színű, jelzett, gipsz plakett falra akasztási lehetőséggel. Rajta Arany János portréja és felirat: 1817 ARANY JÁNOS 1882 Jelezve jobbra lent: GI (Gergely István) Magasság: 29.3 cm Szélesség: 29 cm Súly: 1.685 kg Gergely István  Gergely István (Csíkkozmás, 1939. augusztus 14. – Kolozsvár, 2008. március 13. ) erdélyi magyar képzőművész, szobrászművész, Gergely Erzsébet férje.  A marosvásárhelyi Művészeti Középiskola elvégzése (1958) után a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola szobrászati tanszékén szerzett diplomát (1964). Középiskolai rajztanár Kolozsvárt. 1970-ben Milan Alexandru Florian festő és grafikusművésszel együtt elvállalta és kivitelezte a kolozsvári Diákművészeti Ház belső térdíszítését. Figurális kompozícióival, plakettjeivel, portréival részt vesz a megyei és országos képzőművészeti kiállításokon; Kolozsvárt (1964), Szatmáron (1965) és Bukarestben (1966) mutatkozott be egyéni tárlattal. Munkáival szerepelt a ravennai II. Dante Nemzetközi Kisplasztikai Biennálén (1975). Kiváló karakterérzékkel örökítette meg a történelem hőseit, az erdélyi irodalom, tudomány és művelődés jeleseit. Fémplakettjein többek közt Szenczi Molnár Albert, Bethlen Gábor, Kájoni János, Misztótfalusi Kis Miklós, Mikes Kelemen, Bolyai Farkas, Arany János, Brassai Sámuel, Orbán Balázs, Ady Endre, Benedek Elek, Kelemen Lajos, Nagy István szerepel. Munkái közül Giurgiuban állították fel Nicolae Nancovici 1877-es román függetlenségi harcos, Gheorghiu-Dej Városban Alecu Russo román költő térszobrát, a kolozsvári Brassai Sámuel Ipari Líceum őrzi Apáczai Csere Jánosról készült magas domborművét, Gábor Áron-mellszobra Sepsiszentgyörgyön, Bod Péter-mellszobra és a Végh Antalról, Gábor Áron munkatársáról készült mellszobra Csernátonban áll. Benedek Elekről készült egész alakos szobrát a kisbaconi Benedek Elek Emlékház előtti parkban helyezték el.  Díjak, kitüntetések 1971, Bukarest: az RSZK Művelődési és Művészetügyi Tanácsa (ex aequo), szobrászati díja 1974, Kolozsvár: a Romániai Képzőművészek Szövetségének Kolozsvári Fiókja, ifjúsági díja 1996, EMKE, Szolnay-díj 2002, Fadrusz János emlékérem 2003, Bukarest: Művelődési Érdemrend tiszti fokozata 2003, Bukarest: Állami Érdemdíj 2008, Magyar Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztje 2011, posztumusz Székely Bertalan-díj  (Forrás: wikipédia)
Gergely István : Arany János gipsz fali plakett 29 x 29 cm
24 000 HUF

a kategória hasonló műtárgyai

[FK1845/Z24/18] A kép mérete: 50 x 66 cm keret nélkül. Készült: pasztell, tempera, Papír A kép Kéri László (Budapest, 1949) alkotása. Jelezve Jobbra lent "Kéri László 76" A festmény jó állapotban van. Keret: Új A festmény hátoldalán a Képcsarnokvállalat raglapja látható. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő, grafikus. Tanulmányait a budapesti Képzőművészeti Főiskola festőszakán végezte 1976-ban. Sarkantyu Simon festőművész útmutatásai mellett képezte magát, de mesterének tartja Svády Lajost is. Évekig Szentesen dolgozott, majd Hódmezővásárhelyen telepedett le. 1977-ben tartotta első tárlatát. Ezt számos csoportos és egyéni bemutató követte. 1998-ban a Szegedi Táblaképfestészeti Biennálén szerepelt sikerrel. A Vásárhelyi Őszi Tárlatokon, valamint a békéscsabai Alföldi Tárlatokon nagyszámú díjat nyert el. Nem alföldi születésű, de tárgyi, valamint képi elemekkel kapcsolódik az alföldi hagyományokhoz. Rajzai, tusrajzai elementáris grafikusi tehetségről árulkodnak. Emberi viszonyokat, meghökkentő - alkalmasint - megdöbbentő emberi helyzeteket ábrázolnak rajzai. Festészetét illletően, pályakezdő korában erőteljesen érződött képein választott mesterének hatása, valamint a kései manierizimus és a korai barokk gomolygó, dinamikus rajzossága, erőteljes színvilága. A '80-as évek elején színei egyszerűbbek, tisztábbak lesznek. A '80-as, '90-es évtizedfordulón újból zaklatottan fest, diszharmonikus szín és tónuskontrasztokat használ. Az évtized vége felé újra higgadtabb megoldásokkat próbálkozik. Akvarellben és pasztellben is elismert művész, díszletterveket is készít. Számos köztéri munkája ismert (többnyire pannók). Alkotásai a Magyar Nemzeti Galéria és a hódmezővásárhelyi Tornyai J. Múzeum őrzi. (Pogány Gábor, MÉ, N.I.: Új Műv, 1992/5, Sz.P.: Új Műv. 1998/10) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. Tanulmányait a bp.-i Képzőművészeti Főiskolán végezte, majd egy ideig Szentesen, később Hódmezővásárhelyen működött, ahol 1977-ben tartotta első tárlatát. Festészetének meghatározója az Alföld, de tárgyi és képi elemekkel kapcsolódik az alföldi hagyományokhoz. (MÉ) Magyar festők és grafikusok adattára Tanulmányait 1976-ban a Képzőművészeti Főiskolán végezte, a még ebben az évben Szentesre költözött. Jelenleg Hódmezővásárhelyen él, ahol 1977-ben tartotta első kiállítását. Festészetének meghatározója választott szűkebb hazája, az Alföld. Bár nem közvetlenül,inkább áttételesen, tárgyi és képi elemekkel kapcsolódik az alföldi hagyományokhoz. - Irod.: P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek 1976-ban végzett a Képzőművészeti Főiskolán, s még ez évben Szentesre költözött. Jelenleg Hódmezővásárhelyen él; első kiállítása e városban volt 1977-ben. - Festészetének meghatározója választott szűkebb pátriája, az Alföld; bár nem közvetlenül, inkább áttételesen, tárgyi és képi elemekkel kapcsolódik az alföldi festészeti hagyományokhoz. Kortárs magyar művészeti lexikon I-III. 1976: MKF, festő szak, mestere: Sarkanyú Simon, de Sváby Lajost is mesterének tartja. 1976-84-ig Szentesen él, azóta Hmvhelyen. A Vásárhelyi Őszi Tárlatokon és a bcsabai Alföldi Tárlatokon nagyszámú díjat nyert; 1980: PIM, József A.-pályázat HNF díja; 1978, 1984, 1986: Szegedi Nyári Tárlat díja; 1987: Tornyai Plakett; 1992: Akvarell B: Eger város Önkormányzat díja; 1998: Zene szemeimnek, MATÁV festészeti pályázat II. díja. Pályakezdő korában erőteljesen érződött képein választott mesterének hatása, valamint a kései manierizmus, és a korai barokk gomolygó, dinamikus rajzossága, erőteljes színvilága. A 80-as évek elején a színek egyszerűbbek, tisztábbak lesznek és előszeretettel alkalmaz a képen belső fényforrást. A 80-as, 90-es évtizedfordulón újból zaklatottaan fest, diszharmonikus szín és tónuskontrasztokat használ, szimbolikája áttételesebbé válik, majd kisméretű vásznakból sorozatokat készít, egy keretben álllítva ki azokat. Az évtized vége felé újra higgadtabb megoldásokat választ. Kéri László festészete mindvégig emberközpontú, figurális, az erőteljes emberi érzelmek közvetítője. Akvarellben és pasztellben is elismert művész, díszletterveket is készít. Ek: 1977: Medgyessy T., Hmvhely; 1979: Kisg. Szentes; 1981: Horváth E. G., Bgyarmat; 1983: Móra F. M. Képtára, Szeged; 1985: Vaszary T., Kaposvár; Gyöngyösi G., Gyöngyös; 1988: M. Historii, Lódz (PL); Magyar Int. Varsó; 1989: Art Service G., Párizs (kat.); 1990: Chateau d' Eguilly, Pouilly en Auxois (FR); 1991: Coll. Hung., Bécs; Műv. Közp., Nagykanizsa; 1993: Art Service G., Párizs; 1995: Wesselényi 70 G.; Tornyai J. M., Hmvhely; Bartók G., Szeged; 1996: G. de Meerse, Haarelmmermeer (NL); Hódtói Ált. Isk., Hmvhely; 1997: Tiszai G., Csongrád Vcsk: 1977-től Vásárhelyi Őszi Tárlatok, Szegedi Nyári Tárlatok, Alföldi Tárlatok, Bcsaba; 1981: Az út elején? Közben? Nyolc fiatal művész, Bartók 32 G.; 1982: I. Orsz. Rajzb., Salgótarján, Festőművészek a XI. kerületben, Bartók 32 G.; 1984: Vásárhelyi művészek, Zentai M. (Senta, YU), Vallomások az emberről, Juhász Gy. Műv. Közp., Szeged; 1987: Nközi Művésztelep, Iserlohn (NSZK); 1988: Görög Templom, Vác; Wilhelmshafen (D); 1994: Európa elrablása, Vigadó G.; 1997: Szimbiózis, Pest Center G.; 1998: Mednyánszky Társaság, S. Andrea G., Párma (OL); Belső rajz, Nádor G.; Kollázs, Vigadó G.; Zene szemeinknek, MATÁV pályázat, Pécs, Győr, Miskolc, Debrecen, Bp.; 1999: Ne vakolj a freskóra, Móra F. M. Képtára, Szeged; Mednyánszky Társaság, Koller G.; Színes rajz, Nádor G.; Kortárs költészet és grafika, Kecskemét; Betű a képen. II. Festészeti B., Művészetek H., Szekszárd. Mk: MNG; Tornyai J. M., Hmvhely. Km: pannó (1983, Szentes, Ifjúsági és Műv. H.); pannó, (1984, Kistelek, Házasságkötő t.); A hajdúk letelepítése (pannó, 1986, Hajdúböszörmény, Műv. H.); Aradi Vértanúk (pannó, 1989, Bp., Stefánia Palota); pannó (1994, Bp., MNB, Vadász u.). Díszlettervek: Csehov: Hosszú úton (Csíky Gergely Színház, Kaposvár, 1986-87); Binder, H.: A gondok (Színház- és Filmműv. Főisk., 1997-98). Irod.: Szuromi P.: Elmozdulások, Kéri László festészetéről, MŰV 1981/2.; Tóth A.: Kéri László (kat. bev., 1989); Kéri László, Galeriscorpe (Guide des Galeries, Párizs), 1989/10-12.; Kéri László, La Gazette l'Hotel Drouot (Párizs), 1989. nov. 10; Nagy I.: Aradi vértanúk. Kéri László pannójáról, MŰV, 1989/10.; Kéri László, Le Bien Public (Dijon FR), 1990. máj. 3.; Nagy I.: Elemi agresszivitás, Kéri László legújabb munkáiról, ÚM, 1992/5.; Kéri László, La Gazette l'Hotel Drouot (Párizs), 1993. márc. 5.; Szuromi Pl: Kéri László, in: Tükrök, tükröződések, Szeged, 1994.; Szuromi P.: Riasztó mozgástér. Kéri László kiállítása a Tornyaiban, ÉS, 1995. ápr. 1.; Szilágyi A.: Kéri László, in: A képzőművészet hullámterében, Bp., 1998. (PO.G.)
Kéri László : "Vízpart" 1976
55 000 HUF