Magasság: 30.6 cm
Szélesség: 39.8 cm
Súly: 0.03 kg
Balogh Margit
festő
Mohács, 1898-04-7
Elhalálozott: Budapest, 1965.február 18.
A fiatal festőnő 1918-tól Budán, Deák-Ébner Lajos műtermében tanult, majd Münchenbe ment, ahol Hugo von Habermanntól tanult portréfestészetet. Párizsban arcképfestésből élt, majd Szegedre visszatérve Nyilasy Sándor irányítása mellett folytatott festészeti tanulmányokat. Kiemelkedő rajzkészsége révén elsősorban portréfestőként ismert. Az emberábrázoláson kívül a tájfestés, a városrészletek megörökítése érdekelte. Első tárlatát 1926-ban rendezte Szegeden, a harmincas évek derekáig gyakori szereplője volt a szegedi kiállításoknak. A húszas évek közepétől a Műcsarnokban is szerepelt. Sokfelé járt külföldön, a nyugat-európai országokon, Kanadán kívül Kínába is eljutott. 1935-től Budapesten telepedett le, itt a háború végéig számos portrét készített a tudományos, az egyházi élet és a politika ismert személyiségeiről. Hátrahagyott alkotásait a szegedi Móra Ferenc Múzeumnak adományozta, amelyből 1965 tavaszán kiállítást rendeztek.
Irodalom
Balogh Margit képkiállítása. Délmagyarország, 1926. febr. 28.
Nyilasy Sándor és Balogh Margit képkiállítása. Délmagyarország, 1927. okt. 23.
SZELESI Z.: Balogh Margit emlékezete. Délmagyarország, 1965. márc. 16.
SZELESI Z.: Szeged képzőművészete. Szeged, 1975
SEREGÉLYI Gy.: Magyar festők és grafikusok adattára, Szeged, 1988
SZABÓ T.:Szeged elfeledett portréfestője - Balogh Margit. Szeged, 2010. jan.
Egyéni kiállítások
Egyéni kiállítások
1926 • Kultúrpalota (Nyilasy Sándorral), Szeged
1965 • Móra Ferenc Múzeum, Szeged- emlékkiállítása.
Válogatott csoportos kiállítások
Válogatott csoportos kiállítások
1924-től • Műcsarnok kiállításai, Budapest
1930–1935 • Szegedi Képzőművészeti Egyesület kiállításai, Szeged.
[1T078/143]
Papír akvarell keret nélkül.
Jobbra lent jelzés:
BALOGH MARGIT
PIAC ÓBUDÁN
Magasság: 30.6 cm
Szélesség: 39.8 cm
Súly: 0.03 kg
Balogh Margit
festő
Mohács, 1898-04-7
Elhalálozott: Budapest, 1965.február 18.
A fiatal festőnő 1918-tól Budán, Deák-Ébner Lajos műtermében tanult, majd Münchenbe ment, ahol Hugo von Habermanntól tanult portréfestészetet. Párizsban arcképfestésből élt, majd Szegedre visszatérve Nyilasy Sándor irányítása mellett folytatott festészeti tanulmányokat. Kiemelkedő rajzkészsége révén elsősorban portréfestőként ismert. Az emberábrázoláson kívül a tájfestés, a városrészletek megörökítése érdekelte. Első tárlatát 1926-ban rendezte Szegeden, a harmincas évek derekáig gyakori szereplője volt a szegedi kiállításoknak. A húszas évek közepétől a Műcsarnokban is szerepelt. Sokfelé járt külföldön, a nyugat-európai országokon, Kanadán kívül Kínába is eljutott. 1935-től Budapesten telepedett le, itt a háború végéig számos portrét készített a tudományos, az egyházi élet és a politika ismert személyiségeiről. Hátrahagyott alkotásait a szegedi Móra Ferenc Múzeumnak adományozta, amelyből 1965 tavaszán kiállítást rendeztek.
Irodalom
Balogh Margit képkiállítása. Délmagyarország, 1926. febr. 28.
Nyilasy Sándor és Balogh Margit képkiállítása. Délmagyarország, 1927. okt. 23.
SZELESI Z.: Balogh Margit emlékezete. Délmagyarország, 1965. márc. 16.
SZELESI Z.: Szeged képzőművészete. Szeged, 1975
SEREGÉLYI Gy.: Magyar festők és grafikusok adattára, Szeged, 1988
SZABÓ T.:Szeged elfeledett portréfestője - Balogh Margit. Szeged, 2010. jan.
Egyéni kiállítások
Egyéni kiállítások
1926 • Kultúrpalota (Nyilasy Sándorral), Szeged
1965 • Móra Ferenc Múzeum, Szeged- emlékkiállítása.
Válogatott csoportos kiállítások
Válogatott csoportos kiállítások
1924-től • Műcsarnok kiállításai, Budapest
1930–1935 • Szegedi Képzőművészeti Egyesület kiállításai, Szeged.
Művek közgyűjteményekben
Művek közgyűjteményekben
• Móra Ferenc Múzeum, Szeged.
Forrás: artportal.hu
